Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1989. augusztus 17., csütörtök Küldöttek ­- Arcok — Vélemények Küldöttek ­. ARCOK — Vélemények Á helyzet forradalmi: nincs arany középút Sok vád érte az. MSZMP-l az elmúlt hó­napokban, látszólagos defenzív politikája miatt: tagjai és szimpatizánsai már-már úgy érezték, hogy feladják a harcot, ponto­sabban, nem akarják-tudják felvenni a kesztyűt, amelyet az egyre aktívabb vctély- társak dobnak eléjük. Megyénkben külö­nösen hangos az elégedetlenkedők kórusa, és igen nagy a pesszimisták tábora, talán azért is többek között, mivelhogy az utolsók között kerül sor a megyei pártcrtekczlelrc. A feszültségek most azonban oldódnak. több nappal ezelőtt megkezdődtek a jelölé­sek, az eddig soha nem tapasztalt izgalmit küldöttválasztások. Pezseg az élet, Meg kell küzdenie az alapszervezeteknek, akik kül­döttet szeretnének delegálni a megyei párt- értekezletre és a kongresszusra, Akiket most megválasztanak, azok valóban a legjobbak, a legalkalmasabbak, olyan emberek, akik ötleteikkel, javaslataikkal az egész társada­lom érdekét szolgálják. Közülük mulatunk be most kettőt. Mind­ketten a TIGÄZ alkalmazottai. Az ój üzlethóz Mezőkeresztesen, ahol már a jelent formálják, s a jövőt tervezik Laczó J. felvétele GIRHINY BÉLA — Vállalkozási csoportve­zető vagyok, gépészmérnök, ISI éves. három gyermekem van. Egyetemista koromban, 1980-ban lettem az MSZMP tagja. Örülök, hogy kong­resszusi küldöttnek válasz­tottak. Ha szót kapnék, el­mondanám, ihogy minket, egyszerű. tisztség nélküli párttagokat — és itt nem csak a fiatalokra gondolok — illő lenne rehabilitálni. Mii igazán nem vagyunk fe_ leílősek azért, ami történt. Nem akarunk bűntudatban élni. nem tűrjük, el a rágal­makat. ezért követeljük, vállalja föl a kongresszus a múltat: számoljon el a tag­ság előtt, hogy név szerint tudjuk meg. ki. kik döntöt­tek sorsromboló ügyekben. Hiszen pártdemokrácia nem volt. az. egész párttagság nem lehel felelős, de a tiszt­ségviselők i,gen. A zalai pártérlekezlol. modellértékű, el tudok kép­zelni hasonló földcsuszam­lást. Miskolcon is és Buda­pesten is. Nem az. öregek távozására gondolok csak. hanem azokra a 15—20 éve funkcióban lévő elvtársak.. ra is, akikban minden jó- szándék megvan ugyan, de nem tudnak elszakadni a régi beidegződésektől. So­kan vannak még az úgyne­vezett középvezetők közölt, akik megszokták, hogy fe­lülről kapják a döntéseket: nincs önálló gondolatuk. Nem bírja el a mai ma­gyar gazdaság ezeknek az embereknek a bérét, ezért a párt erkölcsileg sem vál­lalhatja föl további foglal­koztatásukat. Én csakis me- nedzsertípusú, művelt, párt- vezetőkre szavazok. Hogy érthetőbb legyen, olyanokra, mint a miniszterei nőkön k. A kongresszusnak dekla­rálnia kell a párt helyze­tét. és egyértelművé lenni a célját. Magyarországon ma forradalmi helyzet van. nyugati megfigyelők szerint valódi forradalom. Az MSZMP ebbe a forradalom­ba vagy belebukik, vagy magasan kiemelkedik belő­le! Itt arany .középút nincs, ezt tudomásul kell vennie pártunknak, mert napokon belül kiüt miniket az ellen_ /.ék. A bóját három kő rög­zítheti. a klasszikus kövek: gazda ság pol i.l i ka. pá rlpoli- t'ika. szervezeti kérdések. Ne mondjuk meg senkinek, hogy hol politizáljon, a .szomszéd utcában, avagy a munkahelyén. Ott. ahol jó­nak látja. Jócskán benne vagyunk a többpártrendszer­ben. tehát nyerjünk meg minél több szimpatizánst, akik támogatnak majd ben­nünket a választásokon. Ba­rátokat. támogatókat pedig most elsősorban, jó gazda­ságpolitikával lehetne nyer­ni. egy olyannal, amely ki­húz a 'kátyúiból. Miivel mindeddig mélyen beleavat­kozott a párt a gazdaság- i rányításba. remélhetőleg szerzett annyi tapasztalatot, hogy a jövőben okosakat súgjon a szakembereknek. Nem vagyok „véres szájú kommunista”, ahogyan ma­napság gyakran titulálnak bennünket, párttagokat. Én egy mérnökember vagyok, akinek van három gyereke, és nem szeretném veszély­ben, nyomorban tudni őket. A biztosítékot az MSZMP- ben iátom, a pártunk ta­pasztalatában. De nem a mai MSZMP-ben, hanem ennek az utódjában, a friss­ben. a korszerűben, a jövő- alakítóban. ZÁMBÓ TIBORNE — Harminchat éves va­gyok. két gyermek anyja. Igazgatásrendészeti csoport­vezetőként dolgozom. az MSZMP-nek mindössze öt éve vagyok tagja, azelőtt lelkes KISZ-es voltam. Szó- k,imondásomért — sok eset­ben ezt másként fogalmaz­zák — nagyon sok kelle­metlenségem volt már. Most, a sok alapszervezet, össze­vont jelölőgyűlésén Is lát­hatólag megorrolt rám egy Tizennyolcezer tag, 360 millió betétállomány elvt'ársam, mert kénytelen voltam megbírálni. Azt mondta ugyanis, hogy. ha a kongresszus nem hoz ked­vező határozatokat, és. ha a párt kivonul a munkahe­lyekről, o visszaadja a tag- könyvéi. Én erre megje­gyeztem, hogy akkor viszont ö nem. igazi kommunista. Én is azt vallom, hogy a mun­kahelyen nem politizálni, hanem dolgozni kell, mert ma az a legfontosabb. Ter­melni. hogy ebben az or­szágban minden, de minden ember lisztességesen me.g tudjon élni. A XIV. kong­resszus valóban életbevágó, a létünk függ tő'le. De azt azért egy meggyőződéses párttag mégse mondja, hogy kilép, ha ... Gerincet .próbáló időket élünk. É,n végtelenül tole­ráns vagyok, el tudom fo­gadni. ha •valaki most azért hagyja el a hajót, mert be­lefáradt a harcba, vagy akinek megélhetési gondjai vannak és nehezen tud tag., díjat fizetni, .hát kilép. Do azt már nem. hogy valaki azért lép ki, mert most; már úgy véli, nem szükséges a pozíciója megtartásához a párttagság. Remélem, minden újság­olvasó. közérdeklődésű em­ber úgy látja, ahogyan' én: a pártértekezlet és a kong­resszus meghatározza a jö­vőnket. Ezért .nekünk, kül­dötteknek el t'kel.l monda­nunk. hogy a .megyei párt- bizottság vitaanyaga. ha úgy tetszik programja, vé­leményem szerint nem jó. Óvatos és általános. Most konkrétumokra volna szük­ség. Csalódtam a városi és a megyei pártvezetésben,! Nem vett részt semmilyen országos kezdeményezésben, nemigen vá’lila.l löl ütköze­teket. olyan nyilatkozatokat adott, amelyek nem a me­gye párttagságának vélemé­nyét. tükrözték. Sok vonat­kozásban elzárkózik az el­lenzék. a .potenciális szövet­ségesek elől, bár ebben, azt hiszem, a sajtó is ludas. (Hiszen mi az újságokon keresztül informálódunk. Az egyéb csatornák szűkösek.) Nagyon .remélem, hogy a borsodi és a miskolci párt­vezetés visszavonul. Ez. a lé­pés gesztus lenne, nagyvo­nalú. igen elvtárslas. Tisz­teletre méltó lépés. Mert csak becsülni lehet azokat, akik belátják, hogy a próbálko­zások nem sikerültek, és mivel kísérletezésre már nincs idő. azt mondják, próbálják .meg' mások, akik­nek .nagyobb az esélyük. Ezekre az emberekre .nem úgy emlékezünk majd, mint holmi bukottakra, hanem úgy, mint felelősségteljes politikusokra. Lévay Györgyi Korabeli dokumentumok tucatja bizonyítja, az ipar- kodás, ,a takarékosság nem újsütetű dolog e tájon. Már a századforduó táján — majd azt követően e század első évtizedeiben méginkább — szervezett formái és keretei alakulták ki a takarékosság­nak itt Dél-Borsod egyik legpatinásabb településén, 'Mezőkeresztesen. S bár a történelem viharai, a gazda­ság krízisei újra és újra megtörték e folyamatot, az újrakezdés, az újraépítkezés — éppen a hajdani hagyo­mányok miatt — szinte tör­vényszerű volt, s a sikerébe vetett hitet, a hozzáfűzött reményt többéle között épp az egykori ősök példája táp­lálta. Persze, az az 1957 áprilisi indulás, mondhatnám újra­kezdés ennek ellenére még­sem volt ilyen egyszerű, s főleg nem volt egyértelmű­en diadalt ígérő, sírna ügy. Ebben a véleményemben a legilletékesebb, Kuzmi Ist­ván, a Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezel elnöke is megerősít. Me­gyénk évtizedek óta legtő­keerősebb, máig legnagyobb takarékszövetkezetének el­nökével miközben a ma eredményeit summázzuk, s a várható jövőt firtatjuk, ép­pen ezért hosszan elidőzünk a gyökereknél, a múltnál. — Annak idején ’57 áp­rilisában nem kevés politi­kai és gazdasági bizonytalan­ság közepette 102 ember — ők az alapítóink —, bízott a .jövőben. A döntésihez .nem kevés hit kellett, hisz még az illetékesekben, a szervezeti forma megálmo­dóiban sem kristályosodott ki igazán, hogy ilyen tájon mint a miénk, ilyen mező- gazdasági struktúra mellett, mint amilyen nálunk kiala­kult, van-e létalapja a táka- rókszövetkezeteknek. Ugyan­is kezdetben ezt olyan vidé­keikre tervezték — például a borvidékekre —, ahol egy- egy alkalommal jelentős bevételhez jutnak az embe­reik. E bevételék .kezelésére, illetve az eszközigényes gaz­dálkodás éves finanszírozá­sára tervezték -e falusi ban­kokat. S teljesen bizonytalan volt, hogy itt a mi vidékün­kön, hol az emberek sem folyamatosan, de még egv- egy alkalommal sem jutnak nagy jövedelmekhez, lesz-e létjogosultsága a szövetke­zetéknek. — ilVía már történelem, de éppen annak illusztrálására, hogy honnan indultak, áll­jon itt az első, az 1957-es esztendő végének néhány jellemző mutatószáma, szám­adata. — A betétállományunk 98 ezer forint volt. Abban az éviben 41 személynek adtunk kölcsönt 96 ezer forint ér­tékben. Részjegyet 20 600 fo­rint értékben vásároltak tag­jaink (egy részjegy 100 fo­rint volt), s abban az évben 3 ezer forint nyereségről számolhatott be a szövetke­zet elnöke. — S ma miről tud számot adni az elnök? — Egyebek között arról, hogy 18 ezer tagunk van. A betétállományunk 360 mil­lió, a tagjainknak nyújtott •kölcsön 200 millió. A kü­lönbözeiét üzleti vállalkozá­sokba fektetjük. így a Bu­dapest Banknál, az Agro- banknál, az Unicbamknál, az Interbaniknál van jelentős pénzeszközünk. Két bank­ban, a Konzumbankban ás a Takarékbank Rt,.-.ben részvé­nyeseik vagyunk. Az utóbbi időben jelentős lízingtevé­kenységet folytatunk, példá­ul mezőgazdasági üzemek kombájn-, számítógépvásár­lását hitelezzük, illetve vál­tóleszámítolást végzünk. Csupán ez év első felében 100 millió forint értékű vál­tót fogadtunk el. De raj­tunk keresztül történik me­zőgazdasági termékek, pél­dául a -felvásárolt állatok árának kifizetése, kezelünk mintegy 7 ezer biztosítást, mintegy 30 pénzügyi szolgál­tatást, többék között a köz­üzemi díjak beszedését. — ,S közben az eltelt 32 év alatt a takarékszövetke­zet kiépítette üzlethálózatát is. Szentistvánon, Bübbáb- rányban. Súlyban, Borsod- ivánkán. Mezőny árúdon, Ti- bolddarócon, Mezőnagymi- hályban, Tiszavalkon, Vat­tán, Tiszabábolnán, sőt, utóbbi években — „betörve” a városokba is — Mező­kövesden és Miskolcon két helyen, a Martintelepen és Görömbölyön hoztak létre új egységet. Főleg ez utób­bi példák, a városok felé vett irány nem annak jele, hogy az egykori kis Mező- keresztes és Vidéke Taka­rékszövetkezet uárosi — székhelyében is városi — bank akar lenni? — Annak idején a „jogo­sítványunk” Mezőkeresztes­re, illetve a közvetlen szom­szédos községekre szólt. Ügy is hívták akkoriban .a taka­rékszövetkezeteikét, a falusi­ak bankja, szemben a váro­siak bankjával, az OTP-vel. Később ezek a behatároló- dásök lazultak, olyannyira, hogy a 80-as évék elején — igaz igen szigorú feltételek mellett — a városok felé is nyithattunk. Mi minden esetben éltünk a lehetőség­gel, hozzátéve csak odamen­tünk, hogy „fehér folt” mu­tatkozott. További terveink­ben szerepel az is. hogy az egykori falusi bankból a vállalkozók bankja legyünk; •hogy a lakossági pénzkap­csolatok mellett, üzemi, vál­lalati pénzügyekbe mégin- toá'bb bekapcsolódjunk. Szó­val sóik .mindenben mái vagyunk, mást csinálunk, s méginkább máscik szeret­nénk lenni, mint voltunk az induláskor. Két dolog vi­szont változatlan. A szövet­kezeti jellegén, azon az ér­zelmi motiváción, ami jel­lemzi ezt a pénzintézeti for­mál, hogy nálunk néni ügy­fél van, hanem Mari néni, Józsi bácsi, s e személyes, közvetlen . .kapcsolat révén a •bizalom hatványozott, szóval ezen, valamint szövetkeze­tünk székhelyén nem aka­runk változtatni. E szövet­kezet központja a jövőben is az alapító település. Mező­keresztes marad. Ennek leg­ékesebb bizonyítéka az a kétszintes, új, központi üz­letház, amelyet épp e héten adunk át, nyitunk meg, szolgálva ezzel is tagjaink .kényelmét, érdekeit. — Végezetül arra kérem, röviden szóljon azokról az érdekes, s nyilván alakosság nagy hányadát érintő, ér­deklő akcióikról, amelyeket ezekben a hónapokban, he­tekben indított, s rendez a Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet. — Említhetem például a kétlépcsős betétgyűjtési ak­ciónkat. Az első szakasz május 15-én kezdődött és augusztus végéig tart, míg a második augusztus végétől október 31-'ig. Ezek kereté­ben minden 5 ezer forint befizetés után adunk egy tombolajegyet. Sok értékes díj kerül majd ki,sorsolásra szeptember 15-én, illetve no­vember 10-én. A főnyere­mény a szeptember 15-i sorsoláson egy 50 ezer fo­rintos betétkönyv, a novem­berin pedig egy Lada Sza­mara előfizetési betétje. — A másik nagyszabású akciónkat a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ-szel közösen indítottuk július 27-én. Az augusztus végéig tartó ak­ció keretében az ÁFÉSZ va­lamennyi boltjában tagjaink 5 ezertől 100 ezer forintig előleg befizetése nélkül vá­sárolhatnak bármit. Ugyan­csak a kövesd i ÁFÉSZ-szel közös kezdeményezésünk a használt szamélygépkocsi- vásárlás megkönnyítése. Ma­ximum 100 ezer forint hitelt nyújtunk bárkinek, aki az ÁFÉSZ használtautó-telepén vásárol gépkocsit. A vásár­lónak a vételikor az autó árának csupán 25 százalékát kell önerőből kifizetnie. Hajdú Imre

Next

/
Thumbnails
Contents