Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

1989. augusztus 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Petőfi nyomában (3.) „Dögölj meg, Kossuth ku­tya!” — kiáltotta állítólag a szász polgár, amikor a köl- t'öi sebesülten, de még élve dobta a tömegsírba. Hogy melyikbe, az mindmáig kér­déses, illetve most már nem, miután tudjuk, hogy földi maradványait az ed­dig lehetségeseknek tartott helyektől több ezer kilomé­terre találták meg. Viszont oz a minden kétségei kizá­róan osztrákellenes érzel­meket is tavkilmazó állítás amilyen tendenciózusnak tűnhetett •minden józan, faj­vagy nemzetellenes érzel­mektől mentes kutató sze­mében, ugyanannyira igaz is lehetett. Abban az időben gyűlölte annyira egymást az. erdélyi szász és magyar, hogy egy primitívebb, fel­dühödött polgártól ilyesmi is 'kitelhessen. Ugyancsak szász vonatkozású folytatá­sa az ügynek viszont sokkal szebb, tekintettel arra. hogy egy Meltzl Hugó nevű szász költő-tiilozói'us, a Kolozsvári Egyetem rektora volt az el­ső, aki tervet készíttetett a segesvári csatatéren felállí­tandó Petőfi-emlék műhöz. Nem lett a dologból semmi. Nem lelt világhírű antro­pológusunk, Török Aurél oss zá ni um ler véb ö l sem. aki úgy képzelte, hogy az olasz s z. ab adsá gh ar coso k eus t o z z a i emlékhelyéhez hasonlóan, a segesvári csata hőseinek csontjait, szakszerű feltárás után. díszes márványcsar­nokban gyűjti össze a szét­szórt. tömegsírokból, s az osszáriumot a nemzet em­lékhelyévé teszi. Török nem tagadta, hogy fűzött némi reményt ahhoz is. hogy az általános feltárások nyomán Petőfi csontjai is előkerül­hetnek. Ha pedig nem, ak­kor talán közelebb juthat a nemzet az Igazsághoz. Sajnos, a Török-féle el­képzelés ellen olyan dühös sajtókampány indult, hogy a neves professzorból egy­kettőre „ikegyelet&értő" lett, akinek nincs más célja, minf „háborgatni a hősök nyugalmát”. Kortársak sze­rint. ha Török professzor mégis ás.ni mert volna, ne­tán a saját pénzén, való­színűleg meg is verték volna. Az ásatás tehát el- mairadt. de néhány eszten­dő múlva mégis hírneves antropológusul: khoz kerül t Petőfi 'koponyája. Igaz, nem a földből, hanem a híres román balézsfalvi gimná­ziumból, ahova egy osztrák katomaorvos helyezte el, még az 1860-as években, •anélkül, hogy elárulta vol­na. leié volt a kifőzött, és általa ivóedényként is hasz­nált koponya. Törölt Aurél természetesen rögtön felis­merte. hogy nem Petőfi iko. ponyáját tartja a kezében, az osztrák orvos unokái akármilyen h átb o r z on g a t ó történetet fűztek is a rájuk hagyott emberi relikvia származásához. De nem ez volt az egyet­len koponya, amely az idők folyamán előkerült. Két le­írás is ismert, amelyek szerint Petőfi a csata után Székelykeresztúrra tért vol­na vissza sebesülten, ahol belehalt sebeibe. A két for­rás két háztulajdonost is említ, akik külön-külön te­mették el Petőfit. így most Székely,kérész t úr o n tulaj­doniképpen három Petőfi- sírhely van. .tekintettel ar­ra, hogy az egyiket kétszer hántolták 'ki. Az egyik történet szerint. Varga Zsigmond., a Gyár­tás-kúria tulajdonosa temet­te ei titokban, de sírjának helye ismeretlen, a másik szerint Lázár Márton ven­déglős, aki viszont halálos ágyán elárulta, hogy a köl­tő testét 'kertje végében hántolta el. Ezeket a cson­tokat a század első éveiben valóban megtalálták; s a köztemetőbe szállító Utált, ahol sírkövei is emellek föléjíik. A sírkő máig meg­van ugyan, látogatják is so­kan. minit híres körtefáját ugyanott, vagy a még híre­sebb költői somfát, a ma­lomkő asztallal, ahol Szep­tember végén című szerel­mes versét írta Júliájához, de a köztemetői sír üres. Üres, mert a keresztúriak, pesti 'kérésre, a csontokat l'e l küild lék meg vizsga 1 ás r a. A keresztúriak csomagja évekig hányódott egy napi­lap szerkesztőségében, és csak a negyvenes évek ele­jén ikerült avatott kézbe. Salamon Henrik professzor vizsgálta meg a darabokra tört koponyát, s megállapí­totta. hogy a koponya sem­miképpen sem lehet a köl­tőé, mert a csontok három­szor olyan idősek, mint a Petőfiéi 'lehettek volna. A koponyát 'különben a ki- bantolásl végző ügyetlen sírásó törte össze. Érdekesebb viszont az a következtetés — különösen most. hogy Salamon Henrik professzor, amikor beszámol vizsgálata negatív eredmé­nyéről. azt a következtetést vonja le, hogy mivel az is­meretlen halott nem Petőfi, a 'költő bizonyára nem esett el Segesvárnál. Bizo­nyító anyagot viszont nem sorakoztatott fel következ­tetése mögé. így kijelenté­sével nem sokat törődtek azok. akik Petőfi csontjait a Segesvár melletti tömeg­sírokban vélték megtalálja, lónak. Közülük legszívósab- ba.n és legnagyobb felké­szültséggel Dienes András kutatott, aki két. ízben is járt a héjjasfálvi, illetve a Csőn ta-kerti síroknál. 1956 nyarán e sorok írójának is alkalma volt harmadéves ■ történészként meghallgatni Dienes András fejtegetéseit a keresett csontokkal kap­csolatiban az egyetemen, és néhány tucat kiihantölt ko­ponyán saját kezűleg, illet­ve szeműkig keresni azt a bizonyos farkas,fogat, ame­lyet fő. és emlékezetem ,sze_ riot csalhatatlan bizonyíték­ként keresett a professzor. Mondanom sem kell. ilyen j ell eg ze tessége kke 1 r en d el ­kezö koponyát nem talál­tunk. Volt viszont bebasí- tott. bezúzott jó néhány, amit ezúttal nem az elsie­tett kiihan.tolás okozott. Az ismert tömegsírok mindegyi­kének megbontására termé­szetesen nem került sor, miként azokra az egyes sí­rokra sem, amelyekről' tud valamit a falu népe, de pontos helyüket megállapí­tani már akkor sem lehe­tett. A csata halottainak el­temetése akkoriban — na­gyon érthetően — nem ke­gyeleti okból történt, ha­nem elsősorban járvány- megelőzési okokból. Ezért is tartalmaznák a gödrök oltott meszel. Nincs tehát semmi bizo­nyíték arra, hogy Petőfi földi maradványai valahol Héjjastalva és Fehéregyhá­za között pihennének. A feltételezett sírhelyek körü­li viták, sőt pereskedések soha nem vezettek alapos, átfogó kutatásokhoz. Min­denki csak spekulatív úton jutott Ilyen, vagy olyan eredményre. Jellemző, hogy a Hallat grófok, akik pedig u saját birtokukon levő sí­rokat saját tulajdonuknak tekinite t t ék, ke r.tés zeikke 1 gondoztatták, • emlékműve­ket emeltettek rájuk, s büszkén mutogatták, hogy ■ebben, vagy abban nyug­szik a költő, soha nem mertek eljutni a megbizo­nyosodáshoz. Mintha féltek volna meggyőződni állítá­saik igazságáról. A sírokat — nyilvánosság mellett leg­alábbis — nem bolygatták. A tétova keresgélések, em­beri csontok váratlan és véletlen felszínre, vagy nyilvánosságra kerülése sok helyen igen, de a segesvári csatatér környékéről soha nem kerültek kapcsolatba Petőfi nevével, még a 5eg- nagvobb fantáziával rended, 'kező emberek részéről sem. Amit Petőfi állítólagos föl­di maradványaiként valaha is megvizsgáltak, mind máshonnan került elő. Nincs relikvia, nincs sem­milyen tárgyi, vagy írásos emlék, nem kerültek elő a falusiak által Petőfinek vélt holttest körül látott papírok. sem menekülés közben el veszettet t. vagy a holttestről lehúzott ruhada­rabok. Bár ezek mindenki­nél szerepelnek érvként, méghozzá úgy, hogy azért húzták le a költőről, mert civil ruha volt, és azt ki- l'osztói értékesíteni tudták volna. — Ellentétben az uniformissal, amit akkori­ban még nem volt szokás eladni a seregben. •Nincs hát Segesvárnál sem miié le kézzel fogba tó nyom. csak egy szép legen­da. és a szükségesnél, ellem- őrizhetőnél jóval több fel­tételezett sírhely. Igaz, mindjárt a legenda kelet­kezésének pillanatában elő­tűntek már olyan nyomok, amelyek nagyon távoli vidé­kekre vezettek. . de azokon sokáig nem akart elindulni senki. Egyszerűen nem fér­tek bele az elképzelésekbe. Persze, ha jól végiggondol­juk, a 140 év alatt ali'g volt olyan pillanat, amikor ezen, a messzi Szibériába vezető nyomon, veszély nélkül, bárki is elindulhatott vol­na... Gyöngyösi Gábor (Folytatása következik) (Folytatás az 1. oldalról) Megkezdték egy 2300 négy­zetméteres áruház építését, elkészült egy ABC-bolt, kor­szerűsítették az Iparcikk Kis- áruházat. Most épül a Népház, át­adás előtt áll a felújított Rákóczi-vár. Több olvasónk sérelmezi, hogy kezességvállalásuk alapján az OTP nem az adóstól, hanem közvetlenül tőlük követelte a tartozás teljesítését, illetve a tarto­zást a végrehajtás szabá­lyai szerint munkabérükből le is vonták. Bizonyára nem gondoltak arra, amikor ba­ráti szívességből vállalták ismerősüknek a kezességet, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Jó tudni, hogy az OTP — •amennyiben a kölcsön nagysága és az igénylő kö­rülményei ezt indokolttá te­szik — úgynevezett készfi­zető kezesség vállalása ese­tén biztosítja a kölcsönt, A készfizető kezesség lényege; . a kezes nem követelheti, hogy a jogosult (pl. OTP) a követelést először a kötele­zettől hajtsa be. Ezt egyéb­ként meg sem kísérli, hi­szen ezért biztosította a köl­csönszerződést kezességgel. Így tehát nem árt; meggon­dolni. hogy kinek vállalunk ilyen szívességet. Természe­tesen, amennyiben a kezes a tartozásit az adós helyett Lelassult viszont a taná­csi lakásépítés, és a lakás­építések támogatása. A további tervekben sze­repel a turizmus segítése, a város fürdőjének felújítása, a rendelőintézet teljes ki­építése, a városi gázellátás. Szerencs tizenhárom vál­lalata, két mezőgazdasági üzeme 7400 dolgozónak ad munkalehetőséget. Termé­szetes, hogy a város életé­ben döntő, hogyan érzi ma­gát tizenegyezer lakosa. Aki ezért sokat tesz, a város Szerencs Város Díszpolgára címet adományozza részére, vagy a Pro Űrbe Szerencs kitüntetést. (Ez évben a 100 éves Szerencsi Cukorgyár kollektívája kapta.) A városi tanács tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a tanácselnök-helyettes ezen­túl társadalmi munkában, tiszteletdíjért végezze mun­káját. Rendeletet hoztak a településfejlesztési hozzájá­rulás (a teho) megszünteté­séről. A tehót ez évben csak 50 százalékban kel! kifizet­ni, jövő évtől pedig meg­Jogi válaszok A kezességről és az ártatlanságról megfizeti, az OTP követe­lése a végrehajtási joggal együtt a kezesre száll át. A gyakorlatiban azonban nem megy olyan könnyen a ke­zes megtérítési jogának ér­vényesítése. mert többnyire csák hosszadalmas jogi pro­cedúra (fizetési meghagyás, polgári per. végrehajtási el­járás) után kapja vissza a pénzét. * K. Z. kazincbarcikai ol­vasónk az „ártatlanság vé­lelme” felől érdeklődött. Ezen fontos büntetőeljárás- jogi alapé Ív lényege, hogy az eljárás alá vont személy mindaddig inem tekinthető bűnösnek, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jog­erős határozata nem álla­pította meg. A bűnösség bi­zonyítása pedig a büntető­ügyekben eljáró hatóságo­kat ('rendőrség, ügyészség) terheli. A terhelt nem kö­telezhető ártatlanságának bizonyítására. Dr. Demeter Lajos szűnik e népszerűtlen hoz­zájárulási forma. Reformkor! megbeszélés A szokott helyén, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem V. számú előadó­jában. 'tartja következő ren­dezvényét augusztus 17-én, csütörtökön délután 5 órá­tól az MSZMP Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei 1. Szá­mú Reformköre. Szó lesz egyebek között a megyei pártértekezdetire való felké­szülés, a küld'öttiválasztások eddigi tapaszt állatairól, a megyei pártbizottságnak az értekezlettel kapcsolatos do­kumentumairól. továbbá az augusztus 20-ii. miskolci ün­nepség előkészületeiről is. A Csanyikban ekkor sátrai állítanak a Borsodban mű­ködő reformkörök is. Ide várják a térségben eddig megalakult reformkörök képviselőit, valamint a re­formkörök munkája iránt érdeklődőket, akik kérdé­seikre fórumon kaphatnak választ. Az ország másik részéből kisfiával ér­kezett asszonyka méltatlankodik: úgy gondolta, hogy úlhuigazításimk nyomán könnyedéin rátalál a Lillafüredire induló kisvonat diósgyőri állomására, mégis el­ment néhányszor mellette, majd végül is kérdezősködnie kellett. A villamosból' ugyanis az általiunk megjelölt üvegfalú há­zikó valóban nagy üvegablakán élöször is azt olvashatta, hogy Top Travel, meg azt, hogy szombaton szünnap. A Top Travelt nem tudta micsodia. a szünetelt, a szomba­tot igén, lévén éppen szombat. Meg azt is olvasta, hogy valami LÁEV, de ez neki még annyit sem mond, mint a Travel. Tényleg: nem lehetne jól látható helyen kiírni, hogyaszongya „Kisvasút"? Sőt! A külországiaklra való tekintettel rajzolni is leli ölne valami vqnatfélét. Ki van ez már régen találva! Akárcsak a szendvics, amit Tokajban kíván meg az ugyancsak messziről érke­Nyári bagatell zett, jó étvágyú vendéggyerek. Tizenegy óra, valamit bekapna, úgy hirtelenjében. Egy-két szendvics is megtenné, de jól jön­ne valami töményebb kaja is. A híd kö­zelében levő, gyors evési lehetőség kilenc­kor zárt, majd csak délután nyit. A főté­ri büfében kellemetes dolgok olvashatók az étlapon, de hát hogy’ gondoljuk? Ilyen­kor? Majd csak délben! Ismét a híd felé haladm, szép élelmiszerbolt. Vegyünk zsömlét, vagy kiflit, meg hozza valamit, és kész! Zsömle nincs. Kifli? Az sincs. Kenyér? Az van. de nem vágnak le belő­le, csak egészet adnának. Ez hát nem sikerült. De ott van a bol­dog. Amit viszont <a gyerek 'nem szeret. Nem akar. Hátha adnak viszont ott üre­sen egy kiflit! Nem ’adnak. Szó sem lehet róla! Amúgy is ott várakozniuk annyian, mint nemrég Miskolcon a valutáért, vagy a Tüzép-irodák előtt télen. Nem baj, majd Patakc/n. Az első ven­déglő, amelybe belebotlunk, az egykori Megyer, éppen szünnapot tart. Fagyi? Igen, igen, a fagyi... Hát éppen itt adnának fagyit is. De azért a vár így is nagyon szép. A várakozó gyerekhad a bejárati kőhíd ’korlátjára ül, majd felszólíttatik ennek elhagyására, mivel ott letörhetik a virágokat. „Üljetek a padra!" Hangzik a tanács, csakhát a három — összesén há­rom — pad már telítve. „Akkor a gyep­re!” A gyepen mindenütt messziről lát­szik a rálépést tiltó táblák sokadalma. Igaz, a táblák a rálépést tiltják. A rri- iilést nem. Majd Aggtelek! (Másnap.) Ott aztán minden más! A kölök, persze, már megint enne. A parkolóban fel is lelhető egyet­len egy büfékocsi. A gyerek nem válogat. Amit adóiak, elfogadja, berámolja. Rá le­het bizony szoktatni a mai fyata.lságot is a rendre! Méghogy ezt akarna, vagy azt akarna, méghogy ő ezt nem szereti! Tes­sék, efe van, és jónapolt! Alászálgája! Mi bezzeg, frontkor ... a háborúban ... ! Nyár van, a szezon kellős közepe. Agg­teleken csak araszolva jutunk tovább, vá­rakozással. mért most építik az utat. A barlang bejárata közelében levő, egykori szállót is most építik. Az építő (?) lepé­nyek némelyike ordenáré ’megjegyzéseket tesz a közelben elhaladó ’nőkre. Ügy tű­nik: ráérnek a padlásról, mármint az emeleti részből nézelődni. Hiszen nyár van. a szekon közepe. A népek amúgy is el vannak kényeztetve, aki lakni akar. hozzon magával sátrat, jurtát. Aki enni, az szendvicset, vagy ke­nyeret, szalonnát. Nem ügy egyik sem. Mind hatni: bagatell, Csakhát... Priska Tibor Erdély földjén Hazai gyártmányú szupervideo TanselÉ-helyets - társadalmi munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents