Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-14 / 190. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! pflslf A következő napokban a legfon tosabb tennivaló a takarmánybetakaritás Fotók: Balogh l.-Laczó J. Gyakorlatilag a belvizes ke­nyérgabona-területek kivételé­vel befejeződött a búza aratá­sa megyénkben. A hét végén több mezőgazdasági üzem csatlakozott azokhoz, akik már nyugodtabban dolgozhatnak, hiszen a nagy munkát már le­tudták. — Harminckilenc mázsa volt a hektáronkénti átla­gunk — mondta az elnök és magyarázatképpen hozzátet­te: itt, ezen a vidéken ez nem egy rossz termés, bár szerettünk, volna betakaríta­ni nagyobb hozamokat. A nyolcvan hektár árpaterüle­tünk 3,4 tonna hektáronkénti termést adott. Már a járulé­kos munkák egy részével is végeztünk, letakarítottuk a fFolytatás a ?. oldalon) Tomoron, a Petőfi ’Péesz- ben az utolsó száz hektár búzát vágták a kombájnok. Stukán Gyula informálta szerkesztőségünket, hogy az eddig levágott 740 .hektáron bizony nem termett rekord. A 340 hektár tavaszi árpa területen 3,0 tonna termés volt hektáronként. A járu­lékos munkák is az eső mi­att húzódtak el. Megvásá­rolták a műtrágyát is az őszi vetések alá, úgyhogy már a jövő évi kenyérnekvalóról kell gondoskodniuk a követ­kező hetekben. Rakacán, az Üj Dolgozó Téeszben Gass Ferenc elnök elmondta, hogy a kétszáz- negyven hektár őszibúza-te- rületről szombaton hozták be az utolsó szállítmányokat. Tornaszentjakabon talán utoljára dolgoztak cséplőgéppel, elevá torral. Az agMorairik országos tanácskozása Nem alakulnak párttá Egyelőre nem párttá, hanem egyesületté alakuljon át az ag­rár-reformkori mozgalom - ezt javasolta a magyar mezőgazda­ság és a vidék tarthatatlan helyzetét felvázoló szenvedélyes hangú vitaindító előadásában Nagy Tamás, az agrár-reformkörök országos ideiglenes választmányának elnöke szombaton a duna- pataji művelődési házban. Itt vette kezdetét mintegy félezer érdeklődő részvételével az agrár-reformkörök országos tanácsko­zása. Az esemény kiemelkedő jelentősége az idén május 12-én zászlót bontott mozgalom történetében. Sorsfordulónak tekinthető az esemény — er.re utaltak többen is a délelőtti felszó­lalásukban. Ettől az össze­jöveteltől várják, hogy a jelenlévők döntsenek a to­vábbiakról, azaz, választ ad­janak arra a kérdésre: vál­tozatlanul mozgalom formá­jában, avagy egyesületként, esetleg pártként óhajtjá'k-e folytatni tevékenységüket. Alapvető céljuk azonban változatlan: a magyar falu és a magyar mezőgazdaság politikai-gazdasági érdekei­nek felvállalása. Az ag- rár-reformkörök képviselői amellett, hogy tanácskozásu­kon állást foglalnak a pa­rasztság és az agrárgazdaság jövőbeni érdekvédelmi rend­szeréről, kidolgozzák a kö­vetendő gazdasági program körvonalait, és ezzel szoros kapcsolatban véleményt mon­danak a tulajdoni kérdés­ről. A tanácskozással egy idő­ben vette kezdetét a közeli Szelidi-tónál az Élelmiszer­gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége országos találko­zója is. A tanácskozáson lezajlott vitában mindvégig a felszó­lalások középpontjában állt a mozgalom további formá­jával kapcsolatos kérdés. Kezdetben a túlnyomó több­ség, szövetség vagy egyesü­let alakítása mellett foglalt állást. A déli órákra már eldőlni látszott a válasz Valószínűleg emiatt csatla­koztak sokan inkább a Sze- lidi-tavi programokhoz, dél­utánra ugyanis csaknem fe­lére csökkent a résztvevők száma. Pedig ekkor fordulat történt. A pártalalkítás mel­lett kiállók kerültek előtér­be, néhány megye Heves, Szabolcs-Szatmár, Tolna és Vas képviselői egységesen ezt az álláspontot képvisel­ték.' Véleményük szerint az agrár-reformböröknek ön­álló politikai erőként kell megjelenniük, hogy a parla­menti választásokon kellő számú, az ágazat által elkö­telezett képviselőt tudjanak mandátumhoz juttatni. El­mondták: nézeteiket nem csupán az elmúlt négy év­tized agrárérdekeket figyel­men kívül hagyó gyakorla­tára alapozzák, hanem azzal is alá kívánják támasztani, -hogy sem az uralkodó, sem az uralomra törő pártoknak nincs jelenleg határozott el­képzelésük az ágazat válsá­gának megoldására. A vidéki városok, falvak és az élelmiszergazdaságban dolgozók terheik hátrányos helyzetét felsorakoztató, a jelenlegi érdekképviseleti szerveket, szövetségeket bí­ráló érvek után úgy tűnt, hogy sikerül meggyőzniük a jelenlévők többségét a párt­tá válás elenged hete tlensé- géről. Az egyre nagyobb tet­szésnyilvánításból ugyanis erre lehetett következtetni. Valószínűleg a döntő pilla­natban emelkedett ismét szólásra Nagy Tamás, s ér­zelmektől és józan érvektől egyaránt áthatott gondola­taival fordított a helyzeten. (Folytatás a 2. oldalon) A palacsinta... ... készülhet túróval, lekvárral, mákkal, és ki tudja még, hogy hányféle töltelékkel. Egy jóétvágyú kamasznak egy tányér palacsinta meg se kottyan. A Rodics-gyerekek édesanyja ötvenig még számolta, de amikor a nagymama átvette tőle a munkát, ő már nem tartotta fejben, hogy hány palacsintát képes elpusztítani negyven gyerek. A vendégek egyik része az NDK-ból érkezett, a másik része pedig a miskolci 44-es iskolából. Az iskolák kapcsolatá­ról, a nyelvtanulás lehetőségeiről szóló írásunkat a 4. ol­dalon találják. Fotó: Laczó József Magyar Nagydíj ■ a Hungaroringen Negyedszer rajtolt a Forma-1 autógyorsasági világbajnoki fu­tam Magyarországon. Pénteken kezdődött az előselejtezésekkel és az idömérőfutamokkal; va­sárnap fejeződött be a 40. vi­lágbajnokság 10. futama. Húsz csapat, összesen 39 versenyző­vel képviseltette magát, s a va­sárnapi rajton csak 26 versenye­ző induit a Magyar Nagydíj elnyeréséért. (Beszámoló a 7. oldalon.) Fotó: Balogh Imre Vízikarnevál volt Tanoleán

Next

/
Thumbnails
Contents