Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

1989. július 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Súlyos balesetek vasúti-közúti kereszteződésekben Elérkezett az idegenfor­galmi nyári csúcsszezon és ezzel együtt fokozódik a közúti baleseti veszély is a túlzsúfolt utakon. Ehhez fon még a néha alig elvisel­hető forróság, a 35—37 fo­kos meleg, ami a közleke­dők egy részét ingerültté, nyugtalanná teszi, míg más részük éppen ernyedtségtől, fáradtságtól szenved. Mind­ez alaposan rányomja bélye­gét a forgalomra, sorra ér­keznek a szomorú hírek sú­lyos közúti balesetekről. Ezek közül is kiemelkednek a vasúti—közúti keresztező­désekben történt szerencsét­lenségek. Ezek súlyosságát az esetek többségében1 a te­temes anyagi veszteség mel­lett életek elvesztése is jel­zi. A Borsod Megyei Rendőr­főkapitányságtól kaptuk a hírt; hogy az utóbbi egy hét­ben három baleset színhe­lye volt eg.y-egy vasúti—köz­úti kereszteződés Borsod­ban. Június 30-án a reggeli órákban Hejőkeresztúrban Vii'ág Rudolf leninvárosi la­kos figyelmen kívül hagyva a fénysorompó tilos jelzését, a sínekre hajtott és összeüt­között a Leninváros irányá­ba haladó tehervonattal. A Trabant vezetője a helyszí­nen meghalt. Utólag már nem derül ki, vajon a kocsi vezetője észlelte-e a piros jelzést, vagy figyelmetlensé­ge miatt fizetett az éledével. Tudom rtagyon sokan ta­pasztalják útjuk során, hogy többen hagyják figyelmen kívül a tilos jelzéseket, sőt ha látják is a közelgő vo­natot; igyekeznek áthajtani előtte. Bárhogy történt is a hejőkeresztúri kereszteződés­nél, egyetlen tanulsággal szolgál a trabantos tragédiá­ja: a jelzést nem hagyhat­juk figyelmen kívül a vasúti kereszteződésben való átha- ladtunkkor. Ugyanazon a napon a déli órákban a 37-es úton a má- di vasúti elágazásnál ketten vesztették életüket. Piti Pál magyar és német állampol­gárságú stuttgarti lakos Mer­cedes kocsijával a kereszte­ződésben nekihajtott a sze­rencsi személyvonat mozdo­nyának. A vezetőn kívül az utas, Szabolcsiné Piti Etelka is meghalt. Ennél a baleset­nél 2,5 millió forint anyagi kár is keletkezett. Július hatodikán a golopi vasúti átjáróban Szajkó Jó­zsef miskolci lakos a Borsod Volán teherkocsijával az Abaújszántó felé tartó mo­torvonatnak ütközött, jólle­het a fénysorompó — ugyanúgy, mint az előző két balesetnél is — villogó pi­rosat mutatott. Az ütközés­nél a vonat egyik utasa'meg­sérült, az anyagi kár fél­millió forint volt. Az egy hét alatt történt három vasúti—közúti bal­eset és annak igen súlyos következményei — az elve­szett életek mellett a 3,2 millió forintos anyagi kár — arra figyelmeztetr'Tiogy so­hase vezessünk megszokás­ból, mozdulatainkat ne a ru­tin jól begyakorolt mozgás­sorai jellemezzék, hanem a figyelem, az állandó igazo­dás. a folyton változó for­galmi viszonyok legyenek cselekedeteink irányítói. A rendőrség most fokozottan ellenőrzi a vasúti átjárókat, mint tudott, a piros jelzés ellenére a sínekre hajtők 10 ezer forintra büntethetők. mm Személyautó és vonat ütközése: két halott, 2,5 millió forint kár. Az 51 méteres féknyom arról tanúskodik: a kocsi vezetője nem a megengedett sebességgel vezette járművét. Eső után köpönyeg? Magasabb gátakat és körtöltést terveznek Gyakorlatilag eltűnt a bel­víz megyénk mélyfekvésű részein, a Bodrogközben, valamint a dél-borsodi ré­széken — tudtuk meg az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi" igazgatóságon. Ennek követ­keztében a napokban meg­szüntették a készültséget. A szivattyútelepeket is csak ideiglenesen, a szükségnek megfelelően, szakaszosan üzemeltetik. Pocsolyás ré­szék a Bodrogköz legmé­lyebben fekvő részein még fellelhetők, elsősorban lege­lőikor),, mezei részeken, ezek azonban már inkább csak dágványok, amelyeket a mostani kánikulai időjárás szárít majd fel. A belvíz elleni küzdelem­ben jól vizsgázott szivattyú- telepeket már felülvizsgál- Ifálk, ahol szükséges volt, a javításokat elvégezték, úgy­hogy ismét teljesen üzem­képes állapotban várják az esetleges újabb igénybevé­telt. Mint emlékezetes, a bel­víz mellett kemény munkát kellett végezni az árvíz el­len is ez igazgatóság dol­gozóinak. Az áradás többfe- !lé megrongálta a gátakat, a folyók medreit. A károk helyreállMására az igazgató­ság több, mint 13 millió fo­rintot kapott —, amit úgy an - ' csak jól be kell osztani, s célszerűen felhasználni, hogy a szükséges helyreállításo­kat élvégezzék. A rendelkezésre álló ösz- szeg ismeretében már meg­kezdték a helyreállításihoz szükséges tervezést. így pél­dául a Hermádnál, Móra térségében a jobbparti töl­tést magasítják és erősítik. Hasonló munkálatok élvég­zését tervezlilk a Bodrogon, valamint a Tisza dél-borso­di szakaszán is, ahol az áradás károkat okozott, meggyengítette a védtnűve- Iket. körtöltés terveit készí­tik el Bocs, Kiskinizs és Hernádszentandrás térségé­re. Felvételünk a legutóbbi, hernádi árvíznél készült. Az ott élők­nek még nagyon is közeli időben, hiszen a károkat még csak most állítják helyre, az árvízvédelmi munkák is csak nemrég szűntek meg. És készülnek a tervek az újabb áradások elhárí­tására . .. Hátha az új tervek megvalósításával már nem lehet ilyen képeket készíteni! Dolgozókat alkalmaznak Rekviem egy háborús nemzedékért Fogságom naplója I. Munkatársakat keresünk nyúj­tott műszakrendben az alábbi szakmákban: autószerelő; ka­rosszéria-lakatos ; tmk-Iakatos; bádogos; villanyszerelő. Jelent­kezés helye: Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat Központi Javító­üzeme, Erényö u. 1, sz. Az izsófalvi Aranykalász Mgtsz azonnali belépéssel fő­könyvelői munkakörbe. 5 éves gyakorlattal és szakirányú fel­sőfokú végzettséggel rendelkező szakember részére felvételt hir­det. Jelentkezés a tsz elnöké­nél személyesen, vagy írásban. Miskolc Megyei Város Taná­csa V. 15. Ellátó Szervezete fel­vételt hirdet műszaki vezetői munkakörbe. A munkakör be­töltéséhez építőipari főiskolai, vagy technikumi végzettség szükséges. Elsősorban azok je­lentkezését várjuk, akik meg­felelő gyakorlattal rendelkeznek építőipari beruházások, karban­tartások és felújítások terüle­tén. Az állás azonnal betölthe­tő, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Írásban az étidig végzett szakmai tevékenység részletes bemutatásával. Határ­idő: 198!). július 15. Cím: VTVB Ellátó szervezet, 3525 Miskolc, Tanácsház tér 14. sz. MII 158507 A Felsözsolcai Mezőgép Válla­lat. felvételt hirdet kohóipari szakközépiskolát végzettek szá­mára. önto-formázó munkakör­be, pályakezdők jelentkezését is várjuk. 8 általános iskolát végzett férfi munkaerők jelent­kezését betanított öntő munka­körben. Bérezés; a KSZ alap­ján, megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet személyesen, vagy a 37-13G/78-as telefónszámon, az öntöde üzemvezetőjénél. A Lőrinci Hengermű, a Dunai Vasmű Leányvállalata felvesz fizikai munkakörökbe; 3 mű­szakos mclegiizemi munkakör­be szakképzett, vagy betanított hengerészt, a mclegiizemi mun­kakörben dolgozóknak 1 év után mclegiizemi pótlékot, a 3 mű­szakos dolgozóknak 00 százalék éjszakai pótlékot fizetünk. Mun­kásszállást, illetve vidékről be­járóknak utazási hozzájárulást biztosítunk. Jelentkezés: a vál­lalat munkaügyi osztályán sze­mélyesen (Budapest XVIII., Hengersor u. 38.), vagy a 271- 798-as telefonszámon. A hernádkércsi Béke Mgtsz vezetősége pályázatot hirdet ipa­ri főmérnöki munkakör betölté­sére. Az ipari főmérnök felada­ta : a tsz mintegy no M Ft ár­bevételű telephelyi ipari tevé­kenység irányítása. Jelentke­zés feltételei: műszaki egyete­mi, vagy főiskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakorlat. Feltétel továbbá a tsz területén történő letelepedés a szövetkezet által felajánlott szolgálati lakásban. Bérezés megegyezés szerint. Az írásos pályázatot a hirdetés megjelenését követően 15 napon belül kell benyújtani a szövet­kezet elnökének. Hernádkércs, Kossuth L. u. 4. 3846. Telefon; Hernádkércs 3. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat változó munkahelyre felvesz lakatos; hegesztő; mi­nősített hegesztő szakmunkáso­kat. Szállást biztosítunk, külön­élést fizetünk, útiköltséghez hozzájárulunk. Fizetés szakmai gyakorlat alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Sa- jókeresztúr, a Borsodi Ércelőké­szítő mű GFV-irodájában. Tel.: 18-691/138-as mellék. A B.-A-.Z. Megyei Zöldért Vállalat felvételt hirdet pénzügyi osztályvezetői munkakör betöl­tésére. Feltétel: szakirányú fel­sőfokú végzettség, legalább öt­éves szakmai gyakorlat. Felvesz továbbá közgazdasági szakközép­iskolai végzettségű munkavál­lalókat számviteli és pénzügyi területre. Bérezés megegyezés szerint. Bővebb felvilágosítás, illetve jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél (Zavat- kainé Hutvágner Valéria) a 18-481-es telefon 31-es melléken, illetve személyesen. (Miskolc, Baróss Gábor u. 13—15.) Budapesti központú vállalat keres miskolci munkahelyre minimum EC II. B minősítésű ívhegesztőt, gyakorlattal rendid- kezö csőszerelőt. Vállalatunk­nál eltöltött fél év után nyugati országokban munkavégzésre le­hetőség nyílik. Fizetés: meg­egyezés szerint. Jelentkezni le­het: ENERGOINDUSTRIA LKM- Kcrtészalsó. Tel.: 52-328, hétköz­napokon 8-tól 12 óráig. MII: 158 475 Pályázati felhívás! Az Észak- magyarországi Vegyiművek pá­lyázatot hirdet kommunális osz­tályvezetői munkakör betöltésé­re. A munkakör betöltésének feltételei: egyetemi vagy főis­kolai végzettség, erkölcsi, poli­tikai feddhetetlenség. A pályá­zatnak tartalmaznia kell: a pá­lyázó munkahelyét, eddig be­töltött munkaköreit, jelenlegi beosztását és jövedelmét; rész­letes önéletrajzot; iskolai vég­zettséget igazoló okiratok máso­latait. A kinevezés határozott időtartamra szól, amely alkal­masság esetén meghosszabbít­ható. Igazgatási, jogi szakképe­sítéssel, illetve kommunális is­meretekkel rendelkezők az el­bírálás során előnyben részesül­nek. Bérezés megegyezés sze­rint. A pályázatot az Észak- magyarországi Vegyiművek sze­mélyzeti és oktatási főosztályá­ra (3792 Sajóbábony) 1989. július 15-ig kell benyújtani. A döntés­ről a pályázók írásos értesítést kapnak. A munkakör betöltésé­vel kapcsolatban információt Molnár Sándor főosztályvezető ad. Telefon: 62-133, 67-111’3G9-es mellek. — Kicsoda ön, Nagy László ? — Nyugdíjas tanárember vagyok, akiív koromban a sárospatak-dorkótanyai is­kola igazgatója voltam. Egyébként Sátoraljaújhelyen születtem 1916-lbam. Elemi és polgári iskolai tanulmányai­mat ugyanott, a tanítókép­zőt pedig Pataikon végeztem. 1935-től ’38-ig a sátoraljaúj­helyi megyeházán dolgoztam szellemi ínségmunkásként, évi 200 pengő tisztéletdíjért. A pedagógiai főiskolát Eger­ben 1952-iben végeztem el matematika—kémia szakon. Nyugdíjba 1976-ban men­tem. — Ön most itt élete há­rom esztendejét‘ meséli el. Három nehéz esztendő tör­ténéseit. 1944 november vé­gétől 1947 nyaráig. Álmai­ban vissza-visszatérnek még ezek az évek? — Sajnos, igen. Azt hi­szem. így lesz ez már éle­tem végéig. Gyakran álmo­dom fogolytársaimmal, amint éppen vagonba zsú­folva, mint a keringek. uta­zunk egyik lágerből a má­sikba. Mi tagadás, ilyenkor mindig jólesik az ébredés. — Miért döntött úgy. hogy ennyi év után a nyilvános­ság előtt elmondja a <saját és sorstársai tragédiáját? — Ügy vélem, jobb későn szólni mindarról, ami tör­tént, mint soha. Ugyanis ezekről az emberekről, ró­luk, rólam hosszú évtizede­ken át hallgatott a hivata­los poJitiká. sőt, a minden- leibe szinte beszuggerált „utolsó csatlós” és „bűnös nemzet” fogalmak szinte megtiltották, hogy beszél­jünk azokról, pontosabban azok nagy többségéről, akik odaát. Keleten így, vagy úgy odavesztek. Hozzáte­szem. ártatlanul vesztek oda. Szerény célom e vallomás­sal. hogy emlékük, emlé­kűink, tragédiájuk, tragédi­ánk ne vesszen el nyomta­lanul. — Megkérem Tanár Űr. kezdje el az emlékezést... — 1939 szeptemberétől Visken tanítottam. Ott ért. 1944. október végén a szov­jet hadsereg bevonulása. Visk 1944-ben egy 8 ezer lakosú koronaváros volt Má- ramaros vármegyében. Lakói közül ötezren magyarok, há­romezren ruszin nemzetisé­gűek voltak. — Amikor 1944 őszén köze­ledett a szovjet hadsereg, a magyar katonaság harc nél­kül visszavonult. így a vá­roskában harcok nem vol­tak. de a kivonuláskor a Tisza-hidat felrobbantották. Kérésemre azonban a pa­rancsnokló alezredes csak a Tisza túlsó partján lévő két pillért robbantotta fel. úgy­hogy a hídon át lehetett jármi. Kérésemmel a ma­gyarság szóvivője voltam, mert e híd híján teljesen el lettünk volna zárva a kül­világtól. — 1944. november 27-én 3 napi munkára kirendelték az egész magyar férfilakos­ságot. A késlekedőket a ru­szin lakosság egy részének közreműködésével a katona­ság szedte össze. Aki idejé­ben ki tudott menekülni az erdőbe, csak az maradt ott­hon. De amint azt később megtudtam, még két ízben került sor a 18—60 év kö­zötti magyar férfiak össze­szed ésére. — Déli 12* órakor indült el háromnapi hideg élelemmel 600 magyar, de nem sejtet­tük. hogy hová. A három napból három év lett. Az elindultaknak pedig közel a fele soha nem tért vissza otthonába. Kegyetlen körül­mények között deportáltak bennünket. — Viskröl először hová szállították önöket? — Husztra mentünk, még­hozzá gyalogosan. ötórás gyaloglás után értünk oda. Ott három napot töltöttünk egy körülzárt háztömbben. Hasonlított az épület a sá­rospataki volt járási tanács­házához. A helyiségekben bútor nem volt, az ablakok kiverve. A szobákban csak aranyi hely jutott egy-egy személynek, hogy le tudott ülni, de lefeküdni nem. En­ni. inni nem kaptunk;, hi­szen háromnapi ellátásról mindenkinek magának kel­lett gondoskodnia. — November 30-án, reggel továbbindultunk Beregszá­szon. Munkácson át Szoly- vára. Ez az üt gyalogmenet­ben három napig tartott. Közben két éjszakát közbe­eső iskolákban töltöttünk. Az úton. sem ételt, sem italt nem kaptunk. Éhen mene­teltünk három napig. A harmadik map este érkez­tünk meg Szolyvára. Itt a láger képe már kívülről is rettenetes volt. Fokozta a döbbenetét, hogy kapunyi­táskor először egv halottak­kal megrakott, nagy teher­autó jött ki, majd indulhat­tunk befelé. A látván'- be­lülről még rettenetesebb volt. A drótkerítésen belül dühöngött a flekktífus;:. Na­ponta két-három kocsi ha­lottat szállítottak ki a láger­ből. Az elhelyezés is em­bertelen. 8—10 ezrünket zsú­foltak össze kis területen. A szerencsések fedél alatt ül­ve tölthettek az éjszakát, de a deportáltaknak k liléiül egyötöde kinn. a sza - idban. a havon. A legyengült em­berek hullottak, mint a le­gyek. A halottak száma so­kak szerint a 10—15 ezret is meghaladta. ' — Ételt, italt mikor kap­tak? * — Viskröl elindulva, itt Szolyván kaptunk először enni, a hetedik napon. Na­ponta egyszer étkeztünk. A fejadag egy fél liter leves, egy szelet kenyérrel Három napot töltöttünk itt. A ne­gyedik nap reggelén egy ezerfős csoportot útnál: in­dítottak. köztük tog met is. December 6-án. 10 or. imr léptük át a határi Ven nél... (Folytai jaki Hajdú In

Next

/
Thumbnails
Contents