Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
1989. július 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 5 Miskolcon is megkezdődtek Tárgyalások az MSZMP és a Meszel) között Tegnap délután Miskolcon, a Rendezvények Háza tanácstermében megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága és a Miskolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága képviselői között. Az előzetes megállapodásoknak megfelelően a tárgyalások levezető elnökéül a lelek dr. Kovács László miskolci tanácselnököt kérték fel. A tárgyalóasztal negyedik oldalán foglalt helyet a népfront és a Deinisz városi képviselője. A tárgyalásokon az MSZMP delegációját Tímár Vilmos első fiit,kár vezette, tagjaiként jelent volt Gulyik Zsolt, Gyarmati Béla, Sóvári Bertalan és dr. Tiitős Sándor. A Meszeb delegációját Balázsi Tibor vezette, tag jóként jelen volt dr. Bódé Pál, dr. Csukás Zoltán, Hajdú Gábor, Juga György. Kiss János, dr. Matyi László, Mile Lajos. Rajkai Zsolt és Végli László. Rövid1 megnyitójában dr. Kovács László üdvözölte a felek készségét a tárgyalások megkezdésére, és annak á reményének adott hangot, hogy ezek a megbeszélések előmozdítják a megegyezést. és ennek az egész város és minden polgára tálja majd hasznát. A megegyezés szerint először Tímár Viilmos. majd Balázsi Tibor olvasta fel delegációik szándéknyilatkozatát. A beszédek terjedelme és a lapzárta kény- szerűsége miatt ezeket szerdal lapszámunkban közöljük teljes terjedelemben,. A nyilatkozatok felolvasása után komoly vita alakult ki a „negyedik oldal” státusának kérdéséről. A Meszeb tagjai ellenezték, hogy a népfront, a Deroisz és majd a szakszervezet képviselője egyenrangú félként ülhessen asztalhoz, míg az MSZMP képviselői ehhez ragaszkodtak. A megkérdezett szervezetek képviselői is igényelték a teljes jogú részvételt. Hosszú vita után az elnök .javaslatára úgy döntöttek, hogy az első alkalommal csak megfigyelői státust kap a negyedik oldal, később pedig — a tárgyalt témáktól is függően — tárgyalási jogukról alkalmanként egyeznek meg. Ezután a tárgyalások témájáról és .technikai feltételeinek megteremtéséről nyilatkoztak a delegációik vezetői. Tímár Vdlmo® a megegyezés szerint a helyi sajtónyilvánosság megteremtése kérdésében, a különböző. főleg Miskolc életével kapcsolatos témák megvitatásához egyeztető bizottságok alakítása kérdésében. végül a választások előkészítése, lebonyolításának rendezői elvei kérdésében javasolt vitát. Az ellenzéki kerekasztal képviselői a második pontot (bár korábban ezt ők javasolták) nem tartották jelentős kérdésnek, de ebben később mégis megegyeztek. Kijelentették viszont, hogy első és legfontosabb témának tartják ,az MSZMP vagyonának független, szakértők által történő felmérését, majd annak megvitatását, hogy ezek közül (az ingatlanvagyonból) mit lehetne társadalmi újrafelosztásra, hasznosításra (oktatás, esetleg szociális létesítmény céljaira) kiválasztani. Ebben a témakörben hosz- szas, éles vita kezdődött, néha már-már annak a veszélye is felrémlctt, hogy a -tárgyalások rögtön az első alkalommal megszakadnak. Az MSZMP delegációja azt a megoldást elutasította, hogy idegenek mérjék fel a vagyonát, másrészt közölték, hogy az újraelosztáshoz nincs is kompetenciájuk. Azt viszont felajánlották, hogy a vagyonról ők készítenek egy pontos listát, amit" hajlandók átadni, illetve nyilvánosságra hozni. A vita részletezésére most nincs mód, szerencsére ,a telek ió szándéka és az elnöK- Iö dr. Kovács László tapintatos közbeavatkozásai eredményt hoztak. Több mint egyórás vita után megegyeztek abban, hogy az MSZMP városi bizottsága listát készít vagyonáról, kezdeményezi a felettes, megyei és országos pártszerveknél, hogy lehessen kompetenciája saját vagyontárgyai sorsának kérdésében, és vállalta, hogy mindezek tisztázása után tárgyalásokat kezd egyes ingatlanok- felhasználása kérdésében. A . felek megegyeztek abban, hogy a következő ülésre július 17-én, 17 órakor kerül sor, s énkor a helyi sajtónyilvánosság témakörében kezdenek eszmecserét. (szatmári) A partok és a pártok realitása Évek óta semmi nem nőtt ebben az országban jobban, mint a fennálló állapotok, a folyó események felett gyakorolt kritika. Ez jó, mert csak az a társadalom képes a fejlődésre, amelyik nem hiteti el önmagával, vagy amelyikkel nem sikerül elhitetni a vezetésnek, hogy minden jól megy és a lakosság meg lehet elégedve. Szükségszerű is, hiszen az elmúlt évtizedekben az volt a jellemző, hogy a hibákról nem volt szabad szólni, az eredményeket fel kellett nagyítani, sőt nem is létező eredményeket kellett kitalálni. Ennek éljük meg ma a reakcióját. Mikor a társaságomban panaszkodókat, bírálókat megkérdem: most jobb, vagy akárcsak egy évvel ezelőtt? Gondolkodás nélkül rávágják, hogy most. Aztán jönnek a de-k. Én néhány területet emelek ki, amelyeken indokolt és hasznos volna látnunk az eredményeket is. A politikai' életünk' gyorsabban és zökkenőmentesebben demokratizálódott, mint azt bárki külföldön és itthon elképzelte volna. Nem állhatunk meg ott, ahova eljutottunk, de a folyamatok sínen vannak, és hitem szerint visszafordíthatatlanok. Ebben a tekintetben nemcsak az elmúlt 40 évre igaz, hogy alig történt valami az elmúlt évhez képest, de az én korosztályom az élményei alapján tudhatja, hogy 1945 és 1949 között is sokkal kevesebb történt érdemben. Ha az elkövetkező két- három évben így folytatjuk, a történelemben eddig egyedülállót sikerül megvalósítani. Nem akarok a nálam sokkal nehezebb anyagi körülmények között élők nevében is nyilatkozni, de megmondom, hogy én az utóbbi évek nagyobb szabadságát többre értékelem, mint nyugdíjam reálértékének rohamos értékvesztését. Az azonban aligha vitatható, hogy^ a kényszerű nadrágszíj-meghúzásért az egyetlen, amit a közeljövőben kaphatunk, a nagyobb politikai szabadság és nemzetközi tekintély. KOMP HELYETT HÍD A magyar külpolitika évszázados távlatiban mérve is kiemelkedő eredményekre, a nemzet érdekeit képviselő stratégiára lehet büszke. Az elmúlt kétszáz esztendő során a magyar külpolitikát még mindig az Ady által oly találó megfogalmazás, a komp-természet jellemezte. Ez alatt azt kell érteni, hogy külpolitikánk vagy az egyik nagyhatalom oldalán kötött ki, vagy a másikon. Ha az egyik parthoz kötötte szorosan magát, akkor a másikról hitte, hogy az lenne esetleg a jobb. Ehhez még egy másik tényt is hozzá kell. tennünk: az állam külső tekintélyét nagyobbra értékelte, mint a nép érdekeit és a világpolitikai realitásokat. Meggyőződésem szerint a magyar külpolitika az utóbbi években feladva komp-természetét, a híd szerepet vállalta, és tudomásul vette nemcsak a pártok, de a partok realitását is. Mindennek ellenére szinte nem is emlékszem, hogy valaki is megdicsérte volna ezért az illetékeseket. Hiba. Az igazságügyi szerveink, s jogszabály-előkészítésünk is kiváló munkát végzett. E téren is egy év óta több történt, mint előtte egy évszázad alatt összesen. Ez annál nagyobb dicséretet érdemel, mivel az elmúlt negyven évben e téren uralkodtak a legszomorúbb állapotok. Sokszor elmondtam a múltban, hogy milyen súlyos hiba, hogy a jogásztársadalom 1949 után Szinte teljesen elvesztette korábbi politikai szerepét. A reformkortól kezdve a jogászok a társadalmi fejlődés, a reformok követelésének élvonalát képviselték. Ebből a szerepből kizárták őket, és nem is sikerült még a hátsó ajtókon sem visszajönniük. Ezért aztán annál nagyobb a jelenlegi szerepükért járó elismerés. Az elmúlt év sorún talán ők tehették a legtöbbet a reform megvalósítása érdekében. LÁTVÁNYOS HÍRKÖZLÉS A nap minden órájában látható leglátványosabb eredményt azonban a hírközlésben értük el. Az újságok, a folyóiratok, a könyvek, a rádió, a televízió mondanivalójának értéke egy év alatt a többszörösére emelkedett. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a felemelt árak ellenére nőtt az újságok iránti kereslet, és ennél is sokkal jobban, a megvásárolt újságból elolvasott anyag mennyisége. Mindez az emelkedő költségek ellenére csupán azért, mert az újságírók munkája klasszisokkal jobb, mint korábban volt. Lehetett volna még más eredményekről is szólni, nemcsak a helyhiány miatt, de ezt azért sem tartottam indokoltnak, mert a hibák és hiányosságok száma ennél is sokkal nagyobb. (MTI —Press) K. S. A már korábban megkezdett munka eredményeként, az előzetes koncepciót tervszerűen végrehajtva, az idén újabb községek kapnak egészséges, vezetékes ivóvizet megyénkben. A megyei tanács által is jóváhagyott elképzeléseknek megfelelően tovább csökken azoknak a településeknek a száma, ahol a lakosság eddig a többé -ke vésb é fertőzött kutak vizét volt kénytelen fogyasztani. A munkálatok egyes községekben már igen előrehaladott állapotban vannak. Ennek következtében ul Tiszalúcon műszakilag átadták a helyi vízellátási rendszert, s a felmerült hiányosságok megszüntetése után. rövidesen már üzemszerűen működik. Hasonlóképpen a műszaki átadással gyakorlatilag befejeződött a ricsei vízműrendszer kiépítése is, mert a harmadik ütembe sorolt Kenézül és a hozzácsatlakozó Viss és Zal- kod községekben is rövidesen megkezdődik a rendszeres vezetékes ivóvízellátás. Ezzel megyénk bodrogközi „csücske” is az egészséges ivóvízzel ellátott települések közé tartozik már. Több más településen most folyik a munka, a csővezetékek fektetése, a vízadó kutak, vízművek kialakítása, amelyek a tervek szerint még az idén befejeződnek. A munkálatok jelenlegi' állása szerint elkészül a vezetékes hálózat a bükki községekben, Rácson és Tardo- nán. Egészséges ivóvizet kap Taktaharkány, akárcsak Sajószöged. valamint Ti- szaladánv is. A tervek szerint elkészül a zempléni részeken fekvő Telkibánya vízműrendszere is, s végül. de nem utolsósorban, a me- zőcsúti rendszer is bekapcsolódik még az idén a szolgáltatásba. (Felvételeink: képek vízműből.) Sikeres lél ét a Borsodi Szénbányáknál Annak ellenére, hogy elvonták az állami támogatást ebben az évben a szénbányászattól, pozitívan zárta az első fél évet a Borsodi Szénbányák — tudtuk meg Kovács Lorándtól, a Szénbányák termelési főmérnökétől. A lakossági fogyasztásra a tervezettnél több szenet adtak, mert eredeti tervüket mintegy 36 ezer tonnával túlteljesítették. Különösen a Miskolci, valamint a Szuhavölgyi Bányaüzem adott több szenet az eredetileg tervezettnél. Bár a létszám a bányáknál csökken, ennek ellenére még sikerül telepíteni a szenelő munkahelyeket, a nagy teljesítményű gépesített frontfejtéseket. A vájárok munkájának nyomán aztán nemcsak több, .szén került a felszínre, de az új munkahelyek előkészítéséhez nélkülözhetetlenül szükséges elővájási tervet is maradéktalanul teljesíteni tudták. A Borsodi Szénbányák az „eredményességi tervét” is teljesítette az első fél évben. Ehhez hozzájárult, hogy javították a minőséget nemcsak a lakossági darabos szénnél; hanem az igencsak jelentős mennyiséget kitevő aprószénnél is, amelyet, az erőművekben használnak fel. A minőség javítását az is segítette, hogy a Központi Szénosztályozó egy új berendezést helyezett üzembe. Ezzel az eddiginél jobban tudják szétválasztani szemnagyság szerint a szenet, ami jobb minőséget, így nagyobb árbevételt is jelent. Bár ezek önmagukban csak kisebb módosítások, összességében azonban az eredményes gazdálkodást tették lehetővé. Erre törekednek a második fél évben is. A Bodrogköztől az Alföldiq Újabb községekbe jut
