Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
1989. július 7., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A szénakészítés sokkal problémásabb, mint a legeltetés: kaszálni, sodrózni, bálázni, szállítani kell a szénát. Fotó: Balogh I. Gyepre alapozott tejtermelés A gyeptermesztésre alapozott tejtermelésről tartottak tanáeskozást megyénk szakemberei. A Novajidrányba szervezett szakember-találkozón gyakorlati bemutatón ismerkedtek a Vizsolyi Lenin Mgtsz, a Szikszói Állami Gazdaság és a házigazdák ez irányú eredményeivel. A fontos tanácskozáson dr. Hcrczcg László, megyei tanácsos beszélt megyénk különös klímájáról, mely igen alkalmas lenne a legolcsóbb tejtermelésre, és melyet a mai napig nem használnak ki kellően a mezőgazdasági üzemek: — Ősükként az által létszám, drágábbak a takarmányok, egyre nagyobb mértékűvé válii'k a központi elvonás, s mindezek hatására a termelői és tenyésztői kedv romlik. A tömegtakar- mónyt fogyasztó állatfajok tartásához adottságaink az országostól jobbak. Sajnos, ezt a lehetőséget nem használjuk ki kellőképpen, amire a szabályzók kedvezői- lenségei részben magyarázatot adnak. Jelenleg a megyében több mimt 135 ezer hektárt meghaladó gyepterület. áll rendelkezésre, melynek kihasználása. közel sem történik meg. Megyénkben az utóbbi 4—5 évben több, mint (1 ezer darabbal csőikként a szarvasmarha létszám. Örvendetes viszont, hogy 198(1. évihez képest sikerült a te- hénlétszám csökkenését mérsékelni. Nagy üzeme inuknál az előrehaladás ettől jobb, a 28 ezer darabos tehén,létszámot közel 1000 darabbal sikerült növelni. Sajnos, ezzel egy időben a kisüzemük tehén- létszáma 1700 darabbal csökkent. Tavaly a Hej óment i Állami Gazdaságiban 8,24 forintért állítottak elő egy liter tejet, ez megyei szinten a legjobbnak számít. A gazdaságosabb tejtermelés érdekében tehát van tennivaló. Vadász István naviajiidrá- nyi és Szegedi Imre vizsolyi elnök megerősítették a megyei tanácsos adatait. E két szövetkezet éppen a tej önköltségének csökkentése érdekében mutatja a jó néldát a legelőik, gyepek hasznosítására. Mert figyelembe véve a főlyóoartok és völgyek kedvező mikroklímáját, jobban ki lehetne használni az üde .gyepet, akár ös-, akár telepített gyepről, vagy ártéri legelőről van szó. Dr. Harcsák Zoltán egyetemi tanár a gyakorló szakembereket. megszégyenítő lelkesedéssel beszélt a gyep- termesztésről ás a gyephasznosításról: — A tejtermelésben a legnagyobb költségtényező a zöld, a széna és a siló. Ezért ‘kell saját takarmány előállításával foglalkozni, és rehabilitálni a gyepterületekéit. A szomszéd Ausztriában jobban megbecsülik, ott még az árokpartot is szépen betakarítják. Persze, ne a nagy termésük .elérése legyen a cél, hanem a 'hatékonyság. Amilyen az állat- tenyésztés. színvonala, olyan a takarmáinytermesztésé is. Gveptermeszítés és -hasznosítás lehetséges a tejtermelésben is, csak olyan gyepre kell alapozni az állattenyésztést, mely gyepet szívesen légül a tejelő marha (mer.t például a nádképű cserkeszt, nem akarja megenni a tejelő jószág). Tehát, az itt jól megélő fehérjedús ni Hangos növény t kell el- t erjeszten i gyepi lórában, mint az óriás levelű fehérhere (melyet, lódiherének is hívnak). Dr. Kertész István címzetes egyetemi tanár elmondta, hogy ma már van néhány üzemiben ,ió ffyen. csao szakszerűtlen a hasznosítása. mert vagy szabad legeltetéssel, vagy ..láb alóli” legeltetéssel tinratiák a legelőt. A korszerű, a gveokímélő és gazdaságos legeltetés a szakaszos legeltetés, de ezt kevés helyen alkalmazzák a gyakorlatban. Többek között azért is megy tönkre a gyep, mert a jó ízű füvet megeszi a jószág, az nem képes regenerálódni, ugyanakikor a rossz minőségű megmarad, magot érlel és ezért hamarább elterjed. A szakember egy megdöbbentő számot is közölt: kutatásai szerint a szakszerűtlenség miatt hektáronként háromezer forintot veszít el egy gazdaság. A gyakorlatban is meggyőződhettek a szakemberek, hogy milyen a szakszerű legeltetés. A novajidrányi tsz fiatal megbízott főagronó- musa, Hnisz Eszter mutatta be a náluk alkalmazott vil- lanypászltoros szakaszos legeltetést, abol a tejelő jószágok a lódlbere-füves gyepen 7—8 naponként új szakaszon legelnek, így 40—50 nap alatt teljesen regenerálódik a gyep. A szomszédos téeszben, Vizsolyban már 1980 óta ötször legeltetik a füvet egy év alatt. Amikor öntözni kellett (ez is ked- , vező a Hernád közelsége miatt.) hektáronként ötven tonna fűtérmésük volt. Vizsolyban négy gulya legel a szakaszos technológiával, s már eddig a harmadik (!) növedéiket sikerült megnyerniük. Oilyian egyértelmű lenne tehát n tejelő marháik tartása legeltetéssel, mégis a gyakorlatiban a rossz beidegződés. az évtizedes helytelen szemlélet miatt, vállalják a legtöbb üzemben a drágább — tápra-abrakra alapozott jószág'tartást. A gyepről meg lek aszáilnak egy növedéket, meg esetleg egy másikait lelegeltetnek, és ezzel kipipálják a széna-betakarítást és a -legeltetést. Pedig nem vagyunk ilyen gazdagok — főleg itt, Borsod megyében. Bekecsi Szabó László Nyolc év távlatából Kádár Jánossá Borsodban 1981. június 30—július 2... Három nap Kádár János küzdelmes, de gazdag életéből. Három nap. melyet közöttünk töltött: Mezőkövesden. Miskolcon, Leninváros- ban. Zsúfolt programmal fogadták a vendéglátók: több órán át tartó tájékoztató és megbeszélés a megye életéről. köznapi gondjairól, és ünnepi örömeiről; üzemlátogatás a Lenin Kohászati Müvekben; pártaktíva Diósgyőrben; gyárlátogatás a Tiszai Vegyi Kombinátban; találkozó szocialista brigád- vezetőkkel — megannyi alkalom az ismerkedésre, véleménycserére. És Kádár János, az akkor 69 éves pártvezető ámenre csak járt, fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel, energiával „viselte” a zsúfolt programot; minden mondatra odafigyelt, mindenre válaszolt, miközben egymás után szívta elmaradhat sitten Symphoniá- jáit... Tulajdonképpen megszámlálhatatlan, hány ezer ember őrzi személyes emlékként ezeket a találkozásokat, ha csak egy kézszo- rítás erejéig is. A krónikás emlékezetében mégis más képek „jönnek” most élő: a mezőkövesdi, miskolci, le- ninvárosi utcák, ahol tízezrek álltak a látogató tiszteletére sorfalat; idősek, fiatalok, különböző generációk képviselői várták és köszöntötték igaz tisztelettel,. Nem „protokolláris” sorfal volt ez: vezényszóra nem lehet ennyi embert a járdákra, terekre „mozgósítani”, és (főleg!) nem lehet ennyi és ilyen mosolyt az arcokra varázsolni. Az őszinte szeretet megannyi jele. megnyilvánulása volt ez még akkor is, ha nyolc évvel később az isment gondok, bajok miatt némelyekben az érzelmek megkaptak... Az is a történeti hűséghez tartozik, hogy Kádár János hasonló 'szeretettel, emberi melegséggel viszonozta a fogadtatást, -nemegyszer „felborítva” a percekre beosztott programot. A legváratlanabb helyeken és pillanat óikban állíttatta meg gépkocsiját, és vegyült el a tömegben. így történt ez Miskolcon a Tokaj vendéglátóház 'környékén, Leninváros főterén, ahol lágy kellett az őt körül- vevők gyűrűjéből „vásszari- mánkodni”. Nem afféle úri gesztus, leereszkedő vezetői „fogás”, hanem a rá jellemző em‘beri megnyilvánulás volt ez. És az is a szívből jövő megnyilvánulások közé tartozik, amikor valaki — ezrek tanúsíthatják —azt kiáltotta Miskolcon a tömegből: „az Isten éltesse sokáig !...”; amikor egy kisgyerek, kiszakítva magát anyja kezéből, odaszalladva így köszönt: „Gsaó, János bácsi!" Azóta nyolc év telt el... Tegnap '9 óra 16 perckor Kádár János örökre eltávozott közülünk. Emléke azonban itt él továbbra is, és tudjuk, hogy eljön majd a tisztázó idő, amely emberi és politikusi nagyságát az őt megillető helyre teszi. Ama nyolc év előtti találkozás pillanatait pedig nem csak az emlékezet, fotóarchívu- mttnk is őrzi. Ebből válogattunk. Élénkülő magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatok A közelgő Bush-látogatás- sal összefüggésben élénk érdeklődés kíséri Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok alakulását. A Kereskedelmi Minisztériumban is elemzés készült a kereskedelmi megállapodásokról, a kölcsönös forgalomról. Ezek szerint megállapítható, hogy alig "több mint tíz év alatt 56 millió dollárról 314 millió dollárra nőtt a magyar export, az import pedig 136 millió dollárról ál2 millió dollárra emelkedett. Így 1988-ban Magyar- ország teljes exportjából az Egyesüli Államok 3,1 százalékkal részesedett, amely a nyolcadik hely a rangsorban. Hazánk teljes importjából pedig 2,2 százalékot tesznek ki az amerikai áruk, s ezzel a tizedik helyen állnak az importpartnerek között. 1989- ben folytatódik a kereskedelem bővülése; az év első négy hónapjában összesen 147 millió dollár értékű áru cserélt gazdát. A magyar export áruszerkezetében legnagyobb részt, mintegy 36 százalékot az alapanyagok, félkész termékek, 35 százalékot a fogyasztási cikkek, 20 százalékot a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek képviselnek. A magyar behozatalban 53 százalékot az alapanyagok, félkész termékek, 29 százalékot a gépek, berendezések, 9 százalékot a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tesznek ki. Ez utóbbi struktúrája az elmúlt eg.y-két évben alakult ki ily módon, korábban az alapanyagok, félkész termékek csak 40, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek viszont 18 százaléknyi arányt képviseltek. Az Egyesült Államokba irányuló főbb magyar exportcikkek a textilipari, konfekcióipari, gépipari, járműipari termékek, húskonzervek, izzólámpák, alumínium- ipari félgyártmányok, cipők, hengereltáruk, gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok, sűrített gyümölcslé, üveg, üvegáru. A főbb magyar importcikkek elektronikai és műszeripari berendezések, alkatrészek, vegyi anyagok, vegyipari gépek, berendezések, gyógyszer és gyógyszer - al a panyagolc, h aszonj ármü- alkatrészek, szója, valamint kukorica-vetőmag. Ez idő szerint 20 magyarországi és 4 egyesült államokbeli szélet helyű vegyes vállalat működik. s további 30—35 létesítéséről tárgyalnak a partnerek. Budapesten 15. a tengeren túli ország nagyvárosaiban 17 magyar vállalat nyitott idáig irodát, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Malév és az IBUSZ.
