Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

1989. július 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ne legyen senki földje Egyik múlt heti számuk­ban olvastam a közterületi bírságolásokról. Ennek apro­póján szeretném az illetéke­sek figyelmét felhívni a kö­vetkezőkre. Miskolcon, a Bükk Aru­ház szomszédságában lakunk. Ablakaink egy füves terület­re néznek, mely az utóbbi időben nagyon elhanyagolt. Igaz, a bokrok mellett le­vágták a füvet, de kissé tá­volabb már derékig ér a gaz. Amolyan senki földje ez, a hőközpont és a motorte­kercselő üzem között. Régeb­ben szalonnát sütöttek itt a ház lakói, s a gyermekek jót játszhattak, fogócskázhattak. De ez már a múlté. Most a huligánok és a részegek kedvelt terepe, akik itt isz­nak, dorbézolnak és sajnos szükségleteiket is itt végzik el. Gyakran látni a fű kö­zött alvó részegeket. Nem csoda, ha nem engedjük le gyermekeinket egyedül ját­szani . , Jó lenne ismét magunké­nak érezni ezt a zöldterüle­tet. P-né Antal Judit Miskolc Kábelfektetés — pék í Záborszki Istvánné, mis- is megörökített kukoricás kolci olvasónk hozta be kenyeret. A címke tanúsága szerkesztőségünkbe a fotón szerint a pékárut a miskolci Van kaszanyél Az Észatk^Magyarország postájából című összeállítá­sunkban az elmúlt héten közöltük Tarcsi bajos mis­kolci olvasónk levelét, mely­ben szóvá tette, ihogy a vá­ros szakoz Jeteiben nem le­het kaszanyelet beszerezni. Az észrevételre Manyák Pé­tertől, a Miskolci Kertésze­ti Vállalat igazgatójától kap­tunk választ: — A levélíró szíves fi­gyelmébe ajánljuk, hogy a keresett árucikk kertészeti /k ÉSZAK MAGYAR0RS1ÁG Figyeljünk rájuk... Mit kínál az Orbán-ház? Amióta több lett az admi­nisztráció a gyógyszertárak­ban, bizony nem ritka, hogy olykor fél órát is kell vá­rakozniuk az oda betérők­nek, míg sorra kerülnek. A patikákban szép számmal kisgyermekes édesanyák is megfordulnak. Aligha kell bizonygatnom, hogy az ap­róságok mennyire nehezen módra 1. Számú Sütőüzem készí­tette, június 26-án. Pana­szosunk a kenyér szeletelé­sekor bukkant a tésztába mélyen beágyazódott, illetve belesütött kábeldarabra. Fel­háborodásában felhívta te­lefonon az üzem vezetőjét, akitől megtudta, hogy csak valamelyik dolgozó lehetett a tettes, mivel a termelés automata gépsoron folyik. Remélhetőleg kiderül, ki volt e rossz vicc szülőatyja. Nos, aki így dolgozik, megér­demli, hogy augusztus 20- án kenyér helyett ezt a ká­belt kapja meg kiváló mun­kája elismeréseként. — jegy­zi meg olvasónk levelében. lerakatunkiban —, amely központi telepibely ünlk 'szom­szédságában, a Szentipéteri kapu 103. sz. alaitt üzemel — nagy mennyiségben a kertész kedök rendelkezésére áll. viselik el a várakozás egy­hangúságát. Sokszor kell őket csitítgatni, türelemre inteni. A legfárasztóbb vi­szont az, ha ölben kell őket tartani, s mindezt hosszú percekig. Sajnos, gyakorta tapasztalom, hogy az édes­anyákkal szemben nem va­gyunk eléggé megértőek. s nem könnyítünk a helyze­tükön azzal, hogy magunk- elé engedjük őket. Igaz, már jártam olyan gyógyszertá­rakban, ahol az ott dolgo­zók hívták fel erre a fi­gyelmet, illetve arra biztat­ták a kisgyermekes szülőket, hogy a sor elé álljanak. Jó lenne ezt a gyakorlatot va­lamennyi gyógyszertárban követni, s remélhetőleg az ilyen irányú figyelmességet senki nem nézi rossz szem­mel. Nyíri Kálmán Miskolc Minden évszakban kedvelt kirándulóhely a Bükk-hegység észak- nyugati részén fekvő Szilvásvárad, ahol több látnivaló is akad. A hegység természeti értékeinek megismeréséhez nyújt ismerete­ket például az Orbán-házban levő kiállítás, amely a Bükk ter­mészeti képei cimet viseli. A hat teremből állá tárlaton a föld­történeti emlékek mellett helyet kaptak a nemzeti park botani­kai és geológiai értékei és a Bükk barlangjaiban élt ember, anyagi kultúrájának néhány jellegzetes darabja — tudatja fo­tót is mellékelve soraihoz Kerékgyártó Mihály, Óidról. Nem éri sugárzás a reumatológiát Június 19-i számunkban eigy riport kapcsán megír­tuk, hogy a miskolci Sem­melweis rendelőintézet reu- miatológusai új hely ükre'köl­tözve -attól is tartottak, hogy nem éni-e sugárterhelés az orvosokat, betegeket, közvet­lenül fölöttük működik ugyanis a röntgendiagnoszti­kai osztály. Elmondták még, hogy csak alklkor nyugszanak meg e dolgot illetően, _ ha az illetékestől, az Országos Sugárbiológiai Intézettől kapnak pozitív választ. röntgenmunkahelyek alatti helyiségekben a sugárzás a mérhetőség' szint alatt van, még a födémre irányított direkt sugárzás esetén is. A főorvos leírja -még, hogy a megyei Köjál sugáregészség­ügyi osztálya jogosult annak elbírálására, hogy a kérdé­ses helyiségek sugárvédelmi szempontból biztonságosak-e. Amennyiben a megyei Kö­jál mérési eredményeivel és véleményével nincsenek megelégedve, úgy jogosul­tak fellebbezni az ott dol­gozók, és újabb vizsgálatot kérni az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kuta­tó Intézettől. Reméljük, hogy a Köjál igazgatójának válasza meg­nyugtatja az érdekelteket. Szabály mindenre van, de... Szerkesztői üzenetek Egy idős, miskolci olva­sónk szóvá teszi levelében, nemegyszer tapasztalta már a villamoson utazva, hogy egyik-másik utastársa be­szélget a járművezetővel. Benne egy-egy ilyen eset félelmet kell, hiszen tisztá­ban van azzal, mennyire koncentrálnia kell a vezető­nek menet közben, s a baj könnyen megtörténhet. így ír legutóbbi utazásá­ról. „A vasgyári megállóban egy férfi hosszan szóval tartotta a vezetőnőt, s meg­lehetősen indulatosan beszélt hozzá. Láthatóan a hölgyet idegesítette mindez és tud­tára adta, hogy zavarja őt a munkájában. Jómagam szintén megelégeltem a dol­got — bevallom, féltem, de a vezetőnőt is sajnáltam —, és a férfihez léptem azzal, hogy fejezze be a társalgási, és zárja be a fülke ajtaját. Ügy tűnt, hajlik a jó szóra, de a következő megállóhoz közeledve újra rákezdett. Ezt látva, úgy döntöttem, leszállók. Van-e arra sza­bály, ami az ilyen renitens- kedő utast visszatartja a fe­lesleges és zavaró szócsép- léstől?” — érdeklődik olva­sónk. Van ugyan szabály, de mit ér. ha nem tartják be? Hiába a járműveken jól lát­ható helyen kifüggesztetl „a járművezetővel menet­közben beszélgetni tilos!” tábla, ha azt jó néhánvan figyelmen kívül hagyják. Mit tehet ilyenkor a vezető, akit pedig a forgalmi utasí­tás kötelez arra — megsze­gése esetén szigorúan fele- líjsségre vonhatják —;, hogy menet közben nem beszél­gethet? Megkéri az utast. hogy ne zavarja öl. Van, aki rögtön ért a szóból, de vannak olyanok, akiket nem könnyű jobb belátásra bír­ni. Bizony mi, utasok — szerencsére csak kevesen — Érdeklődéssel olvastam az Észak-Magyarországban a fa­lusi bábákról szóló írást, (május 6.) Lakóhelyemen, Sajókápolnán, a helyi össze­fogással létesült falumúze­umban nagyon sok régi do­kumentumot őrzőnk, melyek­re községünk múltjának ta­nulmányozása közben buk­kantunk. Ezek között van­nak olyan feljegyzések is, amelyek az itt élt bábákra utalnak. Néhány ezek közül: Községünk — akkor még csak Kápolna — 1714-től ve­zeti az egyházi anyakönyvet, mely 1794-ig a Protcollum jegyzőkönyveit is tartalmaz­za. Ebből ismerjük hajdani bábánkat, kinek nevére az egyházi büntetések között akadtunk. Az idézet 1714- ből való: „Kis István, az isten ne­vének káromlással való il- letéseért. a közönséges falu­nak meg böcstelenitéseért, és a Korcsma Bornak vízzel való elegyítéséért három íz­ben a Becsületes Tanács vé­gezetéből közönséges helyen keményen megcsapatik. azu­tán BT Coinmunialtatik és Eklet követ. Csordás Jánosné, ki volt Bába. Sós Istókkal való tár­sai kodásáért. hogy lopott sem vagyunk angyalok. Ám ez nem lehet mentség, ami­kor biztonságunkról, akár az életünkről lehet szó... Igaz is: miért nem lehet ezt megérteni? marhából élt, Borából ivott. Et Coinmunitáltatik, az után Eclát követ.. Az egyházi jegyzőkönyvek­ben többször találkoztunk olyan feljegyzésekkel is, ami szerint az egyháztanács, a Consistorium vizsgálatot folytatott a bába ellen, mert ő pótolta az ágyas szükségle­teket, amikor a feleség be­tegágyas volt. Természetesen ez nem általánosítható. A bábák többsége tisztességes, becsületes, áldozatkész volt. Ezt bizonyítandó, nem is kell a régmúltba kalandozni. 1945-ben még sem fogat, sem jószág nem volt Sajóká­polnán. A parasznyai és a sajószentpéteri orvos csak akkor vállalta a szülés leve­zetését, ha hintót küldenek érte. Így a helybéli asszo­nyok a falu akkori bábájá­nak, Sz. Tóth Józsefnének a segítségét kérték. Klári ma­ma 71 esztendős volt, ami­kor levezette azt a szülést, ami kórházat igényelt vol­na. A szűk medencéjű fia­talasszony egy 74 centiméte­res, 5 kiló 20 dekás csecse­mőt hozott a világra. Ám a magzat elakadt, s a bába — sárkunyhóban, olajmé­cses mellett — kézzel tépte írásunkra dr. Takács Sán­dortól, a megyei Köjál igaz­gatójától kaptunk választ. Leírja, hogy intézete 1987- ben kapott megrendelést az alagsori helyiségek röntgen- sugárzás bemérésére a Sem­melweis Kórház- és Rende­lőintézettől, ennek 1988. ja­nuár 13-án eleget tettekés megállapították, hogy a szét a gátat, s nyúlt be az elakadt magzatért. A szü­lés 24 óráig tartott, ennyi ideig fürösztötte, gyúrta, tornáztatta az anyát a bába, megállás, pihenés nélkül. Anya és gyermeke azóta jó egészségnek örvend. Ezután még Klári mama 9 évig se­gítette világra Sajókápolna újszülötteit. S még egy érdekesség a gyűjteményből: az esküszö­veg 1738-ból való. „A kápol­nai és Lászlófalusi (sajólász- lófalvai) Eklésiáknak Bábá­ja, esküszöm az élő Istenre ki A : F : SZ : L (Atya, Fiú és Szent Lélek) Hogj az én Tisztemben híven el járok, Lábosnak, jövevénynek, Bol­dognak boldogtalannak, Sze­génnek Gazdagnak hivatalán el mégjek, a Gyermek szü­lésben kínlódó Asszonyi ál­latokkal, igazán jó lelki ös- mérettel bánok, az ő moso­gatásokban. a kisdedek kö­rül való dajkálkodásba híven igazan éjjel nappal szolgá­lok, 8 zad napig jó lelki ös- mérettel vélek igazán bánok. In (Isten) engemet ugj se- gillyen.” Görög János Sajókápolna Székely Jánosné, Miskolc: Nincs összefüggés a nyugdí­jasutazás és a 70 éven fe­lüliek utazási kedvezménye között, ön továbbra is fel­használhatja férje szelvé­nyeit mindaddig, míg nem lesz jogosult az ingyenes utazásra. * K. István, Miskolc: A munkanélküli-segélyről szó­ló 1989. január 1-jén ha­tályba lépett 114/1988. (XII. 31.) MT. sz. rendelet társa­dalombiztosítási rendelkezé­seket is tartalmaz. A mun­kanélküli-segélyezés ideje alatt a segélyezett biztosí­Minek a reklám, ha nincs áru? címmel június 8-án kö­zöltük Thuróczy Károlyné hidasnémeti olvasónk leve­lét, amelyben a miskolci Centrum Áruház gyermek­napi akcióján tapasztaltakat tette szóvá. Az észrevételre Balázsi Istvánná üzletvezető­től kaptunk választ. Sajnálattal értesültünk ar­ról. how akciónkon nem tu­dott gyermekeinek tréning-, illetve szabadidőruhát vá­sárolni. A vásárra — mint minden évben — most is felkészültünk: Raktárkészle­tünket soron kívüli árube­szerzéssel is bővítettük, s így mintegy 1500 db tréning-, illetve szabadidőruhát kínál­tunk engedményesen. E nagy tottnak minősül és — a bal­eseti ellátások kivételével — minden társadalombiztosítá­si ellátásra jogosultságot szerezhet. Tehát jár a csa­ládi pótlék, és a segélyezés ideje a nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időbe is be­számít. ♦ Hódi Albert, Szikszó: A MÄV-menetrenddel, illetve a tájékoztató kiadvánnyal kapcsolatos véleményét, ész­revételeit az illetékesekhez továbbítottuk. A válasz meg­érkezéséig szíves türelmét kérjük. 0 tétel ellenére is néhány mé­retből és fazonból keveseb­bet értékesíthettünk, mivel ezekből nem készült elegendő. Az akció napján a megszo­kottnál több eladót foglal­koztattunk, de ez a létszám a reggeli csúcs idején való­ban kevésnek bizonyult. El­nézést kérünk az ön által kifogásolt méltánytalan bá­násmódért, s kérjük, ha a jövőben bármilyen problé­mája adódna, forduljon biza­lommal üzletvezetőinkhez, akik érdemben segítségére lehetnek. 'Felajánljuk önnek; megtérítjük utazási költsé­geit, felesleges kiadását, s bízunk benne, hogy a jövő­ben megelégedéssel vásárol majd áruházunkban. Összeállította: Bodnár Ildikó A falusi bábákról Válasz a vásárlónak

Next

/
Thumbnails
Contents