Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
1989. július 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mire jó egy holdbázis? George Hush amerikai elnök — amikor az elmúlt héten, csütörtökön megemlékezett az ember Holdra lépésének 20. évfordulójáról — az elkövetkező évtizedek olyan új űrkutatási programját vázolta fel, amely most először tűzi ki célul a Hold. s majdan egy bolygó — a Mars — tarlós meghódítását. Nem kevesebbet jelent ez, mint a világűr ember általi „gyarmatosításának” kezdetét. Ez lehet az ember „kirajzásának” kezdete — mindmáig csak tudományos-fantasztikus könyvek témája. Az. elnök állal közöli program három szakaszból áll: a kilencvenes években a „Freedom” (Szabadság) űrállomás létesítése a Föld körüli pályán. Ennek az űrállomásnak — a korábbiaktól eltérően — az. lesz az elsődleges célja, hogy előkészítse az ember állandó letelepedését a Holdon. A második szakaszra — az állandó holdbázis létrehozására — már az új évezredben kerül sor. S a harmadik szakasz: irány a Mars, támaszpont létesítése egy idegen bolygón és ánnak holdján, a Phoboson, mégpedig a Holdról kiindulva. • Ezúttal azért megyünk majd a Holdra, hogy maradjunk. s nem csak turistaként — mondotta Bush és igazi amerikai érvekkel támasztotta alá az elképzelést: „Az emberiségnek az a sorsa, hogy kutasson, keressen — és találjon. Amerika soralább 400 milliárd dollárba kerül. De a látomást egyelőre a kétkedők nem tudták elhomályosítani. A terv alapja az. állandó holdbázis: emberi lakhelyek, laboratóriumok, energiabázis létesítése — és állandó személyzet telepítése. A Hold talajából,' feldolgozva, oxigén nyerhető — amelyből, hidrogénnel együtt, már előállítható a rakéták hajtóanyaga. A csillagászok számára az állandó holdbázis egyedülálló lehetőséget kínál a világűr megfigyelésére: nincs torzító atmoszféra, és mivel a gravitáció a földinek csak egyhatoda, az eddiginél jóval hatalmasabb teleszkópok építhetők. Az igazi kihívással a mérnökök kerülnek szembe: anyagot kell szállítani a Holdra és építeni kell. Számukra a holdbázis építése lesz az igazi iskolája annak, hogyan kell tartós emberi letelepedésre alkalmas helyet létesíteni a Földön kívül. Hogyan lehet például zárt ciklusban újrahasznosítani az. olyan létfontosságú anyagokat, mint a víz. vagy az oxigén. A holdbázis ideális körülményeket tud teremteni a Mars-ex ped íeió i ndí tásához. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a majdan Marsra induló járművet ne is a Holdon, hanem a Hold körüli pályán szereljék ösz- sze; annak részeit már a holdbázison lehetne előállítani — vagy a Földről kell naposra tervezett Marsutazásnak. A Marsnál először „ki kell rakodni" a felszerelési és embereket kell juttatni a bolygó felszínére, hogy ott építsenek támaszpontot — a Holdon szerzett tapasztalatok alapján. Persze a Marson nehezebb lesz: a vörös bolygón óriási viharok dúlnak a sz.én-dioxiúból, nitrogénből, argonból és kevéske oxigénből álló belélegezhetetlen „levegőben". Mégis, a Naprendszerben a Mars hasonlít leginkább a Földre ér nem lehetetlen, hogy vizel is rejt. Léire lehet hozni egy másik támaszpontot a Mars holdján, a Phoboson; az ott kitermelt talajból ugyancsak kinyerhető az oxigén és a hidrogén — a hajtóanyag. Bármennyire is emlegetik a költségeket az aggályosok, ennek a vállalkozásnak a végső eredménye még gazdaságilag is felmérhetetlen lehet — arról nem szólva, hogy a tudásra éhes embert — amint az. néhány ezredév alatt bebizonyosodott — nem lehet leállítani. A szakértők például emlékeztetnek arra, hogy az első holdutazáshoz vezető Apotlo- program milyen óriási húzóhatást gyakorolt az iparra és a technikai fejlődésre általában a hatvanas években. Ha pedig a program igazán nekilendül, akkor a földi iparnak óriási' munkál ad majd, munkahelyek tömegét teremtheti, s egészen új iparágak jöhetnek létre. Távlatokban pedig a Föld arculata is megváltozik. Szomszédolás Tatra A Tátra minden pillanatban változik. Általában - egyszerre - csodaszép, és ijesztő, magasságával, kiszámíthatatlan időjárásával, félig omlott gleccsereivel, a sodró, gyors patakokkal. Ám ezek adják szépségét is. Meg a kis kárpáti harangrojt. a pettyege- tett tárnics, no és a tájat hűen visszaadó víztükör. . . Fotó: Dobos Klára sa pedig az, hogy vezessen". A törvényhozás tagjai azonban máris visszarángatták a Földre az elnököt: miből valósítjuk meg mindezt — tették fel a kérdést, az óriási költségvetési deficitet, egyéb pénzügyi problémákat emlegetve. Az előzetes és óvatos számítások szerint ugyanis ez a program legOóóóóóóóó! Jaj, jaj, jaj! Sőt: jajjjü! Szörnyű dolog történt az Elek Tamás utcában, ott is a negyedik emeleten! Elveszett egy ellenőrző könyv, tele csupa ötössel, csupa dicsérettel. Mintha egy kincsesláda tűnt volna el. Arannyal, ezüsttel, gyémánttal megrakott kincsesládika. Mi lesz most, jaj mi lesz most?! Azt az aranynál értékesebb ellenőrző könyvet csakis zsi- ványok lophatták el: azóta talán már el is ásták, barlangban rejtették el, sötét barlangban, melynek bejáratához roppant sziklát henge- rítélték, s egy láncra vert, bősz oroszlánnal őriztetik. Az is lehet, hogy kalózok orozták el, s ott suhannak vele valahol messzi tengeren, vitorlás hajó gyomrába rejtve. Szegény ellenőrző könyv, szerencsétlen ötösök! Nem éljük túl a veszteséget! Gyászba borult a család. Hiába kerestük hárman is: Lurkó, a feleségem és én, — nem találtuk. Riasztottuk a gyerékszoba népét: Kiivi- kaszt, a fekete kutyust, Lő- rincet, az oroszlánfogú egérkét, Törött Lábú Böbe Babát, és népes rokonságát. valamint Dömét, a Legélesebb Szemű Detektívet. Nyüzsgő méhkashoz hasonlít; a ház. de az ellenőrző könyvnek se híre, se hamva. A fejét csóválja Kivikasz, Lőrinc tehetetlenül cin- cog, izgalmában a farkin,cá- íát rágcsálja. Böbe jajveszé- kel. Döme fontoskodva hunyorog: nem adja föl a reményt. darabonként a Holdhoz szállítani. A hajtóanyag a Hold talajából előállítható. S ha majd kész az űrjármű, akkor először a Hold körüli pályáról a Föld körüli pályára áll, hogy bolygónk jóval nagyobb gravitációs teréből mintegy lendületet vegyen — és nekiinduljon a most nyolc hóAlig több mint harminc éve, hogy 11)57 októberében az első Szputnyikkal az emberiség nekivágott az űrkalandnak. A tempó egyre gyorsult, majd éveken át jött a türelmes kutatás-fejlesztés ideje az. űrállomásokon, űrrepülőgépeken. Most feltehetően ismét gyorsulunk. Belebújik a malacperselybe is: hátha. Netán. Talán. Netalántán... De semmi. Azazhogy mégis: beszorul a szűk nyílásba. Alig tudjuk kihúzni. Olyan nehezen jön ki, mint a répa a száraz földből. A fülénél fogva húzzuk. Még szerencse, hogy le nem szakad. Találunk elgurult üveggolyót, bújócskázó tíz- meg húszfillérest, tűt, gyufaszálal. macskaszempillát, egérbajuszt: mindent találunk, csak éppen ellenőrző könyvet nem csupa ötösökkel, csupa dicsérettel. A Mindentudó Házmesterhez fordultunk. Ö a legnagyobb úr a házban. Kezében a seprű nem seprű, hanem jogar, és a szemétlapát sem szemétlapát, hanem országalma. Neki jelvényei vannak hatalmi jelvényei. — Nem látta? — mondtuk: — Nem láttam — mondta. — Biztos, hogy nem látta? — mondtuk. — Biztos, hogy nem láttam — mondta. — A csupa ötös ellenőrző könyvet? — mondtuk. — A csupa ötös ellenőrző könyvet — mondta. — Akkor mit látott? — mondtuk. — Mindent láttam, de azt nem! — mondta, de most már mérgesen, s munkára fogta a seprűt. — Micsoda kellemetlenkedő népség! — morogta volna a bajusza alatt, de nem volt bajusza, noha ő volt a Mariska bácsi! — Tátsd ki a szádat! — mondtuk Incilinek, a lépcsőházban tanyázó kóbor macskának. Kitátotta. De csak a nyelve, a fogai voltak ott, az ellenőrző könyv nem. Farkasházi Farkas Tihamér, a Csicsoviesék kutyája gyanúsan sandított ránk. A füle mögé néztünk: sosem lehet tudni, nem rejtette- e oda a csupa ötös, csupa dicséretes ellenőrző könyvet. Nem rejtette! — Vau, vau, vau! — mondta Farkasházi Farkas Tihamér, nem minden él nélkül. Belefáradtunk a keresésbe, aminek ugye, nemtalálás lett a vége. — Talán a Diákbosszantó, gonosz Manó vitte el —: mondta Lurkó. — A múlt- ikor is ottan furcsán furcsa, gyanús hangokat hallottam! — Gondolod? — mondtam reménytelenül. — Aha! — mondta Lurkó meggyőződéssel. — Igen, én is ilyesmire gondoltam — mondtam. — Ki más irigyelné tőlem az ötösöket, a dicséreteket? — mondta ő. Ebben maradtunk. És persze, mindannyian haragudtunk a Diákbosszantó. gonosz Manóra. — Csak kapjuk el egyszer, jól megci'bálom a fülét! — mondta Lurkó. G Hamarosan magyar nyelven is megjelenik a Televideo gondozásában az a ikazeiUa. amely a gyerekek számára dolgozza fel a bibliai történeteket. Egy kazetta ára 2000 forint, de az elképzelések szerint a Tanérten keresztül az iskolák kedvezményes áron vásárolhatják meg a Videó-Bibliát is. (MTI) Encsi felmérés Az öregek nem alamizsnái várnak — Csak kapjuk el egyszer, jó1! megseprűzöm a hátát! — mondta a feleségem. — Hej, csak kapjuk el egyszer! — mondtam én is és holmi nagy pofonokra gondoltam. Eltelt egy hét. Résen voltunk: hogy talán, hogy hátha rajtakapjuk a Diákbosz- szantó, gonosz Manót. És egyszercsak, amikor már nem is számítottam rá, kezembe kerüli az elveszett ellenőrző könyv. Ott lapult porosán a szekrény alatt. Oda rejtette az a Diákbosz- szantó, gonosz Manó, oda bizony. És az még nem elég, hogy eldugta, de egy elégtelent is belevésett. Égy nagy fekete elégtelent számtanból. Most már valóban szívből kívánjuk, hogy nyakon- csípjük egyszer. Lurkó várja a legjobban. Szerelné számonkérni azt az elégtelent. Mert így mindenki azt hiszi, hogy ő jogosan kapta iskolában. Holott, amikor az ellenőrző könyv elveszett, még csupa ötössel volt tele. Hát én mondom nektel gyerekek, jól vigyázzatok avval a Diákbosszanló, gonosz Manóval! Mert könnyen előfordulhat, hogy egyszer- csak a ti ellenőrző könyvetekben is ott virít az elégtelen, pedig azelőtt nem volt ott. Ha elkapjátok azt a Diákbosszantó, gonosz Manót. csak üzenjetek: nekünk is van egy kis elszámolni valónk vele. Szíjat hasítunk a hátából, szálanként tépjük ki a szakállát, kiporoljuk, elbánunk vele! Jaj neki. — csak kerüljön elő!' Fecske Csaba Az MSZMP Encsi Városi Bizottsága legutóbbi ülésén hallgatta meg és vitatta meg azt a felmérést, amelyet a városi NEB és a városi Vöröskereszt készített az időskorúak helyzetéitől, életkörülményeikről. A hétszáznyolcvan idős ember helyzete aggasztó: ennyien válaszoltak a kérdésekre. (Többen elzárkóztak a válaszadástól.) A többség jövedelme 5 ezer forint alatt van, a megkérdezettek 30 százalékának a nyugdíja a 3500 forintot sem éri el. Közülük nyolcvan idős ember annyira szegény, hogy sem rádiója, sem mosógépe, sem hűtőgépe nincs, örül, ha minden nap jut az asztalára tej, kenyér. Az öregek legfájóbb ügye mégsem a megélhetés, hanem az egyedüllét. Sokukra az égvilágon senki sem nyit ajtót a rokonságból, az egykori munkahelyről, ezért örülnek olyan nagyon még annak is, ha hivatalos ember kopogtat náluk. Többségük beteg, állandó orvosi kezelésre, állandó jellegű gyógyszerezésve szorul. Tavaly 49-en kaptak rendszeres szociális segélyt, iaz idén mór csak 43-an. Eseti segélyezésben 361-en részesültek' az első félévben. A magas gyógyszerárak miatt 125 nyugdíjas . részére adtak ki közgyógyszer-elllátási .igazolványt. Népszerű a városban az időskorúak klubja, valamint a szociális étkeztetés és a házi szociális gondozás. Az említett kedvezményekről persze csak azok a kevesek nyilatkoztak pozitívan, akik igénybe veszik. A válaszadók többsége, egészen pontosan 73,7 százaléka ugyanis még semmiféle segítséget nem kért. Elmondták azonban — ha már megkérdezték őket —•, hogy nem alamizsnát várnak a társadalomtól, hanem olyan nyugdíjat, amiből szerényen, de tisztességesen meg lehet élni. Amikor a kérdezők érdeklődtek, mennyi nyugdíjból tudnának optimálisan megélni, a válaszok roppant szerények és reálisak voltak: úgy 5 és 7 ezer forint között már ki lehetne jönni... Az encsi pártbizottság munkabizottsága javaslatokat továbbított a testületi ülés elé a felmérés alapján. Javasolják többek között, hogy — minden körülmények között — meg kell állapítani a legalacsonyabb nyugdíj, illetőleg segély ösz- szegét, amely a szolid megélhetést biztosítja. Ugyanígy meg kell állapítani a legmagasabb nyugdíj összegét is és ne adjanak munkavállalási engedélyt azoknak, akik magas nyugdíjat kapnak. A munkalehetőség maradjon meg a kisnyugdíjasoknak. Indokoltnak látszik az országos szintű nyugdíj-érdekképviseleti szerv létrehozása. A munkahelyek törekedjenek arra, hogy nyugdíjasaikkal ne szakadjanak meg a tartalmas kapcsolatok. Erre egyébként a munkahelyi MSZMP alapszervezetek tagjainak figyelmét külön felhívják.
