Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. július 28., péntek Illést tartott a Minisztertanács II 200 éves nagy forradalom 11. Hónapokig tombolt a terror (Folytatás az 1. oldalról) A nyári szabadságok el­lenére is intenzív a kor­mányzati munka, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén — ame­lyen a kormányfő lávollé- tében Medgyessy Péter el­nökölt — tíz témakört vi­tattak meg a tárcák felelő­sei. E rövid bevezető után Bajnok Zsolt megbízott szó­vivő az ülést követő hagyo­mányos sajtótájékoztatón a kél megívotl vendégnek, Horváth Ferenc ipari mi­niszternek és Varga Miklós környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási minisztériumi ál­lamtitkárnak adta át a szól. A tárcák vezetői a kor­mányülés kél, talán legna­gyobb érdeklődésre számol tartó napirendi pontjáról, a nyirádi bauxitbányák bezá­rásával, illetve a recski érc- vágyon hasznosításával kap­csolatos intézkedésekről adott áttekintést. Az ipari miniszter emlé­keztette a sajtó képviselőit, hogy a kormány egy április végi határozatával kötelezte el magát a nyirádi bauxit­bányák bezárása mellett, .egyben kötelezte az érintett tárcák vezetőit, hogy az in­tézkedés kapcsán felmerülő gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai problémák megol­dására készítsenek tervet. Most ez a javaslatcsomag került a kormány elé. Ennek főbb elemeit ismertetve a miniszier elmondta, hogy a jövő év közepére felhagy­nak a térségben a bauxitbá­nyászattal. A számítások szerint mintegy 2,5 milliárd forint többletköltséget okoz a Magyar Alumíniumipari Tröszt — MAT — számára a bányászkodás „idő előtti" beszüntetése. Ezek a költsé­gek a többi között tartal­mazzák a kieső bauxilsziik- séglet pótlását szolgáló új bányanyitások, illetve a szükséges környezetvédelmi tennivalók kiadásait is. A tröszt ezeket a költségeket vállalja, állami támogatást nem igényel. Összességében mintegy félmilliárd forint vagyon veszteséget kénytelen elkönyvelni a MAT azáltal, hogy a bauxitvagyon egy •Július 2(i—27-én látoga­tást tett Budapesten az Európai Közösségek Bizott­ságának szakértői küldött­sége, Adrian Forteseue, a Főtitkárság igazgatójának vezetésével. A látogatás cél­ja az volt, hogy előzetes jelleggel tájékozódjanak a hét legfejlettebb ipari, ország párizsi csúcsértekezletén született, a magyarországi és lengyelországi reformok ösz­A Legfőbb Ügyészség az alábbiak közlésére kérte fel az Országos Sajtószolgálatot. „Az ltJJlí). június Ki-i meg­emlékezés során az 1 956-os népfelkelést követően tör­vénytelenül kivégzettek kö­zölt említették Kanyó Ber­talant is. A Magyar Nép- köztársaság Legfőbb Ügyész­sége -— a hozzá küldött til­takozásokkal is egyetértve — a következők nyilvánosság­ra hozatalát és közléséi tart­ja szükségesnek: 1956. október 29-én reggel Özdon, Kanyó Bertalant egyik ismerőse a lakásán ke­reste fel, és arra buzdította, hogy ”... menjünk kommu­nistákat és zsidókat kinyír­ni . . .*<. A felszólításnak ele­gei téve Kanyó Bertalan ma­gához vett egy fokost ás csatlakozott ahhoz a tömeg­hez. ahol a fegyveresek — részének leművelésére már nem jut ideje. A kormány ezzel kapcsolatban úgy fog­lalt állást, hogy e vesztesé­get a tröszt leírhatja vá­gyó n a 1 apjából. Hasonlókép­pen mérsékelni kell a bá­nyát terhelő járadékot. Hor­váth Ferenc hangsúlyozta, hogy az intézkedések miatt nem lesz fennakadás a tim­földgyárak. bauxitellátásában. Varga Miklós a bányabe­zárás ökológiai összefüggé­seiről adott tájékoztatást. Emlékeztetett rá, hogy ma­gát a döntést is ökológiai probléma, a Hévízi-tó, mint természeti kincs megőrzése motiválta. Ami Recskel illeti, az ipa­ri miniszter emlékeztetett arra, hogy 1982 óla lényegé­ben csak állagmegóvás fo­lyik az ércbányában, az érc- vag.yon közös hasznosításá­ról szóló tárgyalások a szov­jet féllel eredménytelenül zárultak. A kormány ezért most más partnereket keres a mintegy 7 milliárd forin­tos vagyon hasznosítására. Ennek érdekében csaknem 200 millió forint tökével lét­rehozlak egv államigazgatá­si felügyelettel működő vál­lalatid'. Azért választották ezt a vállalati formát, mert igy könnyebb lesz társaság­gá alakítani, ha megfelelő partner kínálkozna a közös hasznosításra. Ez a forma egyébként a bányatörvény- nyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott cég költ­ségvetési forrásokból 1990. február végéig folytatja az eddigi állagmegóvási mun­kálatokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a kö­zös üzemeltetés ügyében, akkor az ércbányászat tar­tós szüneteltetését fogja elő­készíteni. A Világ tudósiló­jának érdeklődésére egyéb­ként Horváth Ferenc elárul­ta, hogy eddig 21 hírneves külföldi cég érdeklődését kellették fel a magyar el­képzelések. azt azonban ma még nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire komolyak a külföldiek szándékai. A bánya többlépcsős fej­lesztése, kiaknázása egyéb­ként . több mint; 20 milliárd forintos tőkeinvesztíciót igé­nyelne. szehangolt támogatását elő­irányzó döntéssel kapcsola­tos magyar elgondolásokról, igényekről. Adrian Fortescue-t fogad­ta Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes. A kül­döttség találkozott Kovács László külügyminisztériumi államtitkárral, Surányi Györggyel, az Országos Tervhivatal államtitkárával. Szálkái Istvánnal, a Magyar­többek között -— a munkába menő Horning Ferenc ügyészségi dolgozót is iga­zoltatták. majd bántalmaz­ták. Kanyó Bertalan addig verte a sértett fejét, amed­dig a fokosa nyele, eltörölt. Ezt követően társaival együtt a már halott sértet­tet lábainál fogva felakasz­totta a közeli park egyik fá­jára. A Legfelsőbb Bíróság Ka­nyó Bertalant szándékos em­berölés bűntettében is bű­nösnek találta és ezért ítél­te halálra. Az 1956-os népfelkelés mártírjai között olyan sze­mély szerepeltetésé, akit köztörvényi bűncselekmény miatt is halálra ítéltek, nemcsak az ártatlanul meg­öli személyek, hanem e nép­felkelés igazi mártírjainak az emlékét is sérti." A kormány ülésén szerep­lő egyéb napirendi pontok­ról Bajnok Zsolt tájékoztat­ta az újságírókat. Elmond­ta. hogy a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésében átte­kintette a refinanszírozási hitelkonstrukció javaslatát. A bonyolult közgazdasági fogalom lényegét abban fog­lalta össze, hogy hazánkban az állami tulajdont nem szétosztani, hanem megfele­lő pénzügyi feltételek sze­rint. pénzügyi közvetítők útján, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva fokozatosan értékesíteni kell. Ennek az. alaptörekvésnek a jegyében a most tárgyalt konstrukció lényegében azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank — egyelőre még csak eseti ala­pon — előreláthatólag ősztől, az állami vagyonkezelésről szóló törvény elfogadása után hitelt ad azoknak, akik az átalakuló vállalatok rész­vényeit megvásárolják. E hiteleket egyébként magán­személyek, vállalatok, intéz­mények és pénzintézetek tgyiránl igénybe vehetik, k ed vezö k am a t feltétele lek e 1. Az intézkedés előnyei közé sorolják a szakemberek, hogy elősegíti a tulajdoni reformot, élénkíti a vállala­ti átalakulási törekvéseket, és ami nem kevésbé fontos, az így befolyó pénz csök­kenti az államadósságot. A kormány foglalkozott a kereskedelemről szóló tör­vény alapelveivel is. A kon­cepció szerint minden ke­reskedelmi tevékenység, így a külkereskedelem is szabad lesz, ha összhangban áll az alkotmánnyal és a verseny- szabályozással. Ezzel együtt az alapelv-térvezet rendkí­vül fontosnak tartja a fo­gyasztók védelmét, amire számos garanciát is előirá­nyoz. A kormány napirendjén személyi kérdések is szere­peltek. A közlekedési, nn- közlésj és építésügyi mi­niszter előterjesztésére Bo­ros Bélát, a Magyar Posta vezér igazgató-helyettesét és Káinok! Kis Sándort, a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóját augusztus l-jei hatállyal mi­niszterhelyettessé nevezték ki. (MTI) Nemzeti Bank elnökhelyet­tesével, valamint a Külügy­minisztérium, a Kereskedel­mi. illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium több vezető munkatár­sával. Magyar részről hangsú­lyozták, hogy nagyra érté­kelik a „hetek" döntésében kifejezésre jutó együttmű­ködési szándékot és a támo­gatás koordinálásával meg­bízott Európai Közösségek Bizottságának gyors reagá­lását. Áttekintést adtak a magyar gazdaság helyzeté­nek fő jellemzőiről, a kor­mány törekvéseiről, a gaz­dasági és politikai reformok összefüggésérő 1. Aláhúzták, hogy Magyarország nem se­gélyekre tart igényi, hanem olyan sokoldalú együttmű­ködésre, amely elősegíti az. ország erőforrásainak haté­kony mozgósítását, felzár­kózásai a fejlett országok színvonalához, gazdaságá­nak integrálódását a világ- gazdaságba. Jelezték, hogy a konkrét elképzeléseket na­pokon belül írásban is átad­ják. Az írásban átadásra ke­rülő magyar javaslatok és a küldöttség látogatásának ta­pasztalatai az augusztus 1-re Brüsszelbe összehívott érte­kezlet elé kerülnek. Ezen a találkozón összesen 24 euró­pai és tengerentúli fejlett ipari ország szakértői vitat­ják meg a magyarországi és lengyelországi reformfolya­matokhoz nyújtható támo­gatás lehetőségét. (MTI) A forradalom ellen kitöri vidéki lázadások közül a vendée-i volt a legveszé­lyesebb. Franciaországnak ez a nyugati erdős területe folyójárói kapta a nevét. Itt a parasztság legelmaradot­tabb tömegei éltek. Amikor 1793. elején a forradalmi vezetés tömeges katonai be­hívást rendelt el, vendée-i parasztok, vasvillával és cséphadaróval felfegyver­kezve, a sorozást felkeléssé változtatták. Kezdetben sa­ját maguk közül kerüllek ki a vezetői, akiket azonban csakhamar hivatásos lisztek váltottak fel. A „katolikus” hadsereg igazi vezetői, szervezői a pa­pok voltak. Halálos bűn el­követésével, s örök kárho­zattal fenyegették mindazo­kat, akik az alkotmányra felesküdött papok misézé­sén vesznek részt, akiket ilyen pap esket meg, azok házassága bűnös és érvény­telen, utódaik is elkárhoz- nak. Az ellenszegülőkkel szörnyű kegy ellenségeket művellek: lefűrészelték ele­ven végtagjukat, élve temet­ték el őket, „füzérgyilkolást’' alkalmaztak — talán a szent rózsafüzér ötlete nyomán — ellenük. Az egyik város­ka mellett ölven — kettesé­vel összekötött, kötéllel sor- bal’űzölt — „istentelent” lőt­tek főbe április 23-án. Vendée-i felkelést Anglia pénzzel és fegyverrel támo­gatta, XVI. Lajos kivégzé­sének ürügyén, de valójá­ban azért, hogy visszaszorít­sa a francia burzsoázia nö­vekvő . gazdasági és politi­kai befolyását. A touloni lá­zadókkal is együtt működ­tek az angolok: flottájuk be­hajózott a város kikötőjébe, s Hood tengernagy kihirdet­te, hogy „XVII. Lajos a tör­vényes király”. A touloni lázadók leverésében és az Közismert tény, hogy hi­vatalos ünnepeink közül augusztus 20 az utóbbi év­tizedekben ellentmondásos megközelítésű, megítélésű volt. A központi politikai akarat szerint alkotmány­ünnep, ugyanakkor az em­berek jó része az új kenyér és az államalapító Szent István király ünnepeként tartotta szómon. Az utóbbi években a nembi vatalos megítélés erősödött lel, s kapott ez az ünnep egyre in­kább érzelmi töltést és vált — március 15 mellett — a „legmagyarabb” ünneppé. Ezt tudomásul kell venni. Az embereknek ezt a belül­ről jövő ünneplési szándékát segíteni kell kifejezni. Ebben pedig mindannyi­unknak, akik a kazincbar­cikaiak szolgálatát vállaltuk fel — bár más-más meg­közelítésből, indíttatásból — segítenünk kellene.' Demonst­rálva az ember boldogulásá­ért, örök értékei megőrzésé­ért vállalt szolgálatot, mely­nél csupán eszköz kinek- kinek hovatartozása. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága — mint az ünnep korábban többnyire magáramaradott, eszközök­kel nem rendelkező, sokat kínlódó szervezője — ezúton is tisztalettélj es kéréssel fordul a város politikai szer­vezetei és egyházi közösségei vezetőihez: Kazincbarcika városban augusztus 20-án teremtsünk közösen ünnepel, tegyük lehetővé az .itt élek ünneplési szándékának a ki­fejezését. Az ünnep tartal­mát a közakaratnak megfe­lelően az államalapítás és az új kenyér jelenthetné. Mindkét fogalom napjaink­ban különleges tartalommal angolok megíutamításában tűnt ki először Bonaparte, 24 éves tüzérkapilány. A vendée-i lázadást — sorozatos kudarcok után — csak 1793 őszén tudta elfoj­tani a köztársasági hadse­reg. Westermann és Kleiber vezényelte a 13 ezer 'főnyi sereget, amely legyőzte a mintegy 40 ezer lázadót. Közülük sokan Bretagne-ba menekültek, Westermann és Kleiber serege utánuk ment, és decemberben olt is meg­semmisítette a lázadást. A Konvent ellen felkelt városok közül Bordeaux ha­mar megadta magát, s ott nem volt kegyetlen megtor­lás. Az volt viszont Lyon­ban, ahol a királypártiak kezébe is került a lázadás vezetése. Ezek kitűzték a városban a Bourbonok lilio- mos lobogóját is. A forra­dalmi megtorlás egyik veze­tője javasolta a Konvenl- nek, hogy „Lyon (emeltes­sék romjai alá!” — s a tör­vényhozók elfogadták e ja­vaslatot. Hasonlóképp jár­tak el Marseille nevével, amelyet eltörölve „névtelen községgé" nyilvánították a várost. A forradalmi terror öt he­lyütt kegyetlen bosszút állt ellenfelein. A bosszú „mi­lyensége" főként a végre­hajtást irányító személyisé­gén múlott. Ezek közt. vol­tak szadista vérengzők is. Lyonban például vendée-i „füzérgyilkolás” módszerét alkalmazták, azzal az elté­réssel. hogy ágyúval lőtték a kötélre „fűzött” ellenfor­radalmárokat. Egy másik város „forradalmi bosszúál­lója" kéjjel ölt: meztelenül összekötözött férfiakat és nő­ket süllyesztett a folyóba, s haláltusájukat egy díszhajó­ról szemlélte, miközben jó­ízűen falatozott. is bír. ha csak a jogállami­ság megteremtésére és ke­nyerünk megőrzésének nem. kis teendőire gondolunk. Úgy véljük, közös szándék­kal, gondolkozással igazi ünnepet teremthetnénk a városban — számítva az egyházak érzelemre ható otthonadására, másrészről pedig a politikai szervezetek értelemhez szóló nyilvános fórumaira —, külsőségeiben újszerű, figyelemfelhívó kul­turális megmozdulásokkal kísérten. Kérjük, gondolják végig' kezdeményezésünket, egyet­értés esetén vegyék számba a megvalósításhoz lehetősé­geiket és találkozzunk az (Folytatás az 1. oldalról) tanácskozáson: erre a rövid időszakra készüljön fel a közlekedésrendészet, s biz­tosítson szabad kijárást a Búza térről a Miskolci Köz­lekedési Vállalat és a Bor­sod Volán autóbuszai szá­mára. Például rendőri forga­lomirányítással. .. . Várhatóan igen sok gon­dot okoz majd a Gömöri fe­lüljáró újraaszfaltozása. Fő­ként azért, mert a Baross Gábor és Zsigmondi utcák találkozása előtt jobbról és balról is becsatlakozó ^ak vannak, — amelyeken a 8- as busz is jár — s itt gya­korta közlekednek iögatos járművek, magyarul lóval vontatott szekerek is. Alig­ha képzelhető el ezek közle­Iszonyú megnyilvánulásai is voltak tehát a rémura­lomnak. S a vörös terror Párizsi Forradalmi Tör­vényszéke sem volt könyö­rületes: nyaktiló alá küldte az ellenforradalom fő bű­nöseit — köztük októberben a királynét is. Robespierre állt ekkor a hatalom csú­csán, s noha vallotta, hogy a népnek tudni kellene meg­bocsátani, s noha megvetet- j le a szadista vérengzőket, nem sokat tett a túlkapások megfékezéséért a „hivata­los” közvádlói düh megza- bolázásáért. E mulasztása is előmozdította saját későbbi bukását. Az azóta eltelt kétszáz év tanulsága — tárgyilagos, történészi elemzése mégis az, hogy a terror elkerülhe­tetlen volt, „a forradalom jogos önvédelmét testesítet­te meg, csak általa lehetett kivívni a győzelmet, de al­kalmazóinak bukását is szükségszerűvé tette”. A Ro­bespierre és barátja, Sainl- Jusl is tudatában volt en­nek a kegyetlen végzetnek — annak tehát, hogy a rémuralom megmenti a for­radalmat, de önmagát is meg fogja buktatni. Előbb- ulóbb az a nép csömöre is megelégeli a vérontást, amely a bosszút leginkább áhította — főképp, ha azt látja, hogy oktalanul az ő soraiba vág a bakó. Márpe­dig statisztikai tény, hogy az összes kivégzettek 31 százaléka sans-culotte volt. Nagyon igazat szólt Danton, amikor gúnnyal ostorozta azt az igazságszolgáltatást, „mely Lyonban egy ágyúgo­lyóra, Nantes-Loire folyóra bízta, hogy válogassa ki a bűnöst." Magyar István ünnep megszervezése, meg' beszélésére 1989. augusztus 7-én, melyre a Hazafias Népfront városi bizottsága meghívást fog küldeni. Kérjük ez esetben tegyük félre az elválasztó dolgokat, de még az esetleges versen­gést is, csak egy számítson, mégpedig a kazincbarcikai emberek ünnepének, össze­fogásának, hinni tudásának megteremtése, segítése. Bí­zunk felelősségtudatukban, ezért reméljük közreműkö­désüket! Szalontai Lajosné a HNF kazincbarcikai városi titkára kedésének engedélyezése, ha egy-egy sávon bonyolódik majd a forgalom . . . Csak a Búza tér és a Zsol­nai kapu közötti részen 50 különböző akna, s gáz- és vízvezetékek, elektromos ká­belek sokasága okoz maja gondot a kivitelezőknek! DC nem panaszkodhatunk majd mi, közlekedők sem. hiszen a mi részünk várhatóan a káosz, a forgalmi zűrzavar, az idegtépő várakozás lesz. Ám legyünk megértnek, hi­szen mindannyiunk számára fontos felújítási munkasoro­zatról van szó. Ilyen nagy volumenű munkát azonban sehol a világon nem lehet el­végezni a forgalom bizonyos korlátozása nélkül. Magyarországi reformfolyamat Megbeszélések a nemzetközi támogatásról A gyilkos oem lehet mártír A Legfőbb Ügyészség közleménye forgalomkorlátozások a Búza tér környékén Ny. 1. Augusztus 20. Leaven az államalapítás ünnepe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents