Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
1989. július 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A százak klubja Milyen a borsodi iparvaliaiatok pozíciója? A természet ajándéka Az ezerarcú zeolit Kistermelők, fóliázok egyre többet használnak belőle Fotók: Dobos Klára Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő, a Statisztikai Hivatallal együttműködve az idén is elkészítette a száz legnagyobb hazai ipar- vállalat rangsorát. A száz legnagyobb termelési értéket előállító ipari vállalat különféle mutatóit tartalmazza az 1988. évi ranglista. A százak klubjának összetételét az 1988-ban érvényes: (mindenkori) szervezet szerint megfigyelve, az adatok a változások gyorsulására utalnak: az első száz vállalat az ipar bruttó termelési értékének 1986-ban 56, 1987- ben 54,4, 1988-ban pedig 53,8 százalékát adta. Ebben a nagyvállalati körben lényegesen gyakoribbak a szétválások, mint az iparnak a jelen megfigyelésben nem érintett részeiben — olvasható a Figyelő értékelésében. De lássuk a tényeket. Az élmezőnyben, vagyis az első tíz helyezett között (a termelési érték alapján) csupán egy borsodi vállalát, mégpedig a Tiszai Vegyi Kombinát található, amely a negyedik helyet foglalja el. (Három évvel ezelőtt a TVK-n kívül a TIFO, valamint az LKM is az első tíz között szerepelt — szerk.). Egyébként Borsod megyéből — a. termelési érték Elkészült a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ilegúja!b,b növényvédelmi összesítése. Ebben arra hívják fel a termelőik figyelmét, hogy az elkövetkező hónapokban fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot a növényvédelemre, mert különböző betegségek jelentős mértékben veszélyeztethetik a kiemelkedő gyümölcstermést. A MÉM szerint a szőlők peronosz- póra-fertőzöttsége az elmúlt napokban tovább erősödött. A Tiszántúl kivételével már mindenütt megjelent a betegség a termésen Is. A le- vélfertőzöttség főként Bács- Kiskun, Csongrád és Veszprém megyében több ültetvéalapján — 10 ipari vállalat követelt magának helyet a százak klubjában, amelynek hat új tagja van; közte a December 4. Drótművek. A százak klubjának búcsút mondott az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, amely tavalyelőtt még a 77. volt a rangsorban. Az élmezőnyt alkotó tíz legnagyobb vállalat rangsorában 1980. óta első ízben történt nagyobb arányú átrendeződés. A listavezetőnek megmaradt a mamutvállalat hírében álló Dunai Kőolajipari Vállalat, ám az élbolyban két hellyel előbbre került (4.) a Tiszai Vegyi Kombinát. Az 1987-ben még a 10. helyen álló Lenin Kohászati Művek kikerült az élmezőnyt alkotó tízes csoportból, a 12. helyet foglalja el. A pozícióvesztők között van még a Tiszai Kőolajipari Vállalat is, a leninvá- rosi nagyüzem (a kőolajfeldolgozás kényszerű csökkenése miatt — szerk.) 9 hellyel került hátrább. Vegyipari vállalataink jó szereplésére jellemző a Borsodi Vegyi Kombinát mostani helyezése, amely az 1987. évi 15! helyről a 11.-re lépet ti elő. Az export alapján rangsorolt vállalatok sorában a legtöbb borsodi gazdálkodó nyen már most is meghaladja a 20 százalékot. A további esőzések miatt, a kártétel növekedhet. A lisztharmat- fertőzés lassan terjed. Már a Dunántúl északi részén is megjelentek a tünetek a leveleken és a termésen egyaránt. A botritisz tüneteit a virágzást követően országszerte megfigyelték a fürtökön. Borsod-Abaúj-Zemp- lan és Heves megye néhány ültetvényében a megbetegedés a 20 százalékos mértéket is meghaladja. A csapadékos időjárás kedvezett az almafa-varaso- dásnak, s a lisztharmatos fertőzöttség is erősödött! Győr-Sopron megyében már észlelték az almamoly máelőkelő helyet foglal el: a legjobb eredményt a TVK mondhatja magáénak, hiszen a száz vállalat között a hatodik; az Özdi Kohászati Üzemek 9 hellyel lépett előre, míg a Borsodi Vegyi Kombinát 13. a rangsorban, amely ugyancsak kimagasló teljesítményre vall. A százak 1988. évi jövedelmezőségi rangsorát — többek között — az árbevétel-arányos eredmény alapján alakították ki. Az ebben a rangsorban bekövetkezett nagyarányú átrendeződés egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy a vegyipari vál- laiatok előretörtek, míg a gépipari vállalatok vesztettek pozíciójukból. A tíz legjövedelmezőbb vállalat közül nyolc a vegyipari ágazatba tartozik, örülünk annak, hogy a borsodiak előretörése ismét megfigyelhető: a Tiszai Vegyi Kombinát az 1987. évi 8. helyről az előkelő 2., míg a Borsodi Vegyi Kombinát az előző 10. helyről a sorban 3. lett. S még egy adat: az 1988. évi sorrendek szerint a 10 legjövedelmezőbb vállalat közül csupán egy, a Tiszai Vegyi Kombinát szerepel a 10 legnagyobb exportáló vállalat között. sodik nemzedékének lárvakelését. Az aknázómolyok rajzása még mindig tart. A takácsatkák lassú szaporodása is megfigyelhető az almaültetvényekben, de még nem okoznak számottevő fertőzést. Baranya. Bács- Kiskun és Komárom megyéből jelezték a kaliforniai pajzstetű-hímek újabb rajzását. A körtefavarasodás-fertő- zöttség is gondokat okoz. A körtelevél-bolhák a nagyüzemekben nem, csak néhány kiskertben jelentkeztek. Zala megyéből erős kör- televélgubacsszúnyog-fertő- zést jeleztek. (Folytatás az 1. oldalról) rajta. Szarvasmarha-istállóban az istálló klímája nem büdös, száraz marad a légtere, nem tenyészik benne baktérium, sem parazita, így indult el az egész zeo- ,Útprogram. Hisz’ itt Borsod megyében — Hegyalján nagy kiterjedésű zeolit-lelő- helyeket találtunk, amelyeket az Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei hasznosítanak. De az előbb említett felhasználási terűdet mellett a drága hobbi- állatok tartásánál is kifizetődő a zeoilitok alkalmazása. Például a városi több emeletes házban tartott lakások kedvencei, például a macskák, előszeretettel keresik fel, ha egy dobozban elhelyezzük a zeolitot. Ezzel megoldódik a bűztelenítése. Nyugat- és Észak-Európa macslkaalomigénye például évente negyvenezer tonna. Mi magyarok ebből részesedünk évi nyolcezer tonnával. Csak ennyivel. Hogy miért kerül itthon a macskaalom hatvan forintba? Hogyan lesz a hatforintos önköltségű anyagból hatvan forint? Ez a mi belső mechanizmusunknak a kihatása. Csak valamivel olcsóbb itthon, mint Bécsben, mert Magyarországon az exportárnak körülbelül egyharma- da az, amit megkap a termelő. egyharmadát a szállító, egyharmadát az eladó. — Milyen más felhasználási területe van a zeolit- nak? — Visszatérünk a zeolit további felhasználására; azon gondolkodtunk, hogy egyszerűbb, ha a biogén gázokat iiiem akkor nyetetjük él. amikor az alomban megjelenik, hanem már a jószág bél- csatornájábafi. Egy probléma adódott ezzel, hogy mi történik akkor a bélbaktériumokkal, melyek hasznosak. Ezzel kapcsolatban ért is bennünket támadás, hogy micsoda ásvány az, amely egyszer megköti az anyagokat, máskor pedig nem. Bebizonyosodott, hogy a bél- baktériumokra és a talajbaktériumokra a zeolit nincs hatással. Ezek a baktériumok „rezisztensek” a készítményre. Mert a zeolit „együtt jött” a törzsfejlődéssel. Tehát azok a baktériumok maradtak fenn, amelyek idomultak a zeolit- hoz. Ahol pedig nem kívánatos gombák vannak, ott a gombaspóra abszorpciójával vissza lehet azt szorítani. Etetése a jószágokkal hiánybetegségeket gyógyít. Évente 15—is ezer tonnát gyártunk e célra. Van ennek például tá.plálékvisszatartó szerepe, amely a rövid bélrendszerű jószágoknál előnyös (pl. csirke.) Szarvasmarha bélrendszerében a zöldetetésnél a sok ammónia megkötésénél van jelentősége, mert a vér ammóniaszi,ntje kritikus szint fölé emelkedik, a máj nem tudja .kiválasztani és károsodik. Ezt előzi meg. A zeolit ez esetben egy katalizátor szerepét tölti be. (A fehérjéhez kötött elemi nit- rogénünítést .a feliére csökkenti.) A jószágok felfúvódását kiküszöbölhetjük vele, így értékes egyedek menthetők meg. A trágyába került zeolit- ról kiderült, hogy nemcsak biogázokat .köt meg, hanem ioncserélő képessége is van. Például: nátriumtöbblet esetében kalciumot ad le a talajnak. Egy szikes talajnál ez egy nagyon jó tulajdonság. A savanyú talajokat (melyek egyrészt a túlzott műtrágyázással alakultak ki a mezőgazdaságban) a semleges kémhatáshoz közelíti. Műtrágyákkal adagolva azokat nem engedi kimosni a talajból. Ezt szeretnénk hasznosítani a TVK-val közösen. A növényekben a zeolit katalizáló szerepet használjuk ki. Megfigyeltük: ha .száz paprikamagot elültettünk és a mag közelébe tettünk egy pici zeolitot. a növény gyökére mind „rátelepedett” az ásványra. Kemotaxisa kiválasztotta a neki legkedvezőbb tápanyaglelőhelyet. Mert a zeolit — pólusaiban a vizet is megtartja, meg a mobilizálható kationokat. A növény az itt lazán kötött vizet fel tudja venni. Szárazság idején ez óriási jelentőségű. — Ha a mezőgazdasági termelés más fázisait követjük tovább, akkor a mind- annyiunk számára szószerint életbevágó probléma: a környezet örökös rongálása az állattenyésztés velejárója — a hígtrágya. Itt milyen segítséget nyújt a zeolit? — kérdeztem Mátyás Ernőtől, aki egyébként az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műveinél főmérnök a mád: .központban, — A hígtrágya kezelésénél szűrőrendszereket alakítottunk ki. Ez nagyon egyszerű: árkokat ástunk, beletettük a zeolitot, bizonyos távolságokban úgynevezett bukókat építettünk, .ráengedtük a hígtrágyát, amely egy hullámvonalat ír le a rendszerben. Mire végére ér. foszfortartalma megfeleződik. ammóniatartalma tizedére csökken. Két hónapig működőképes a töltet, aztán kimerül, újra kell tölteni az árkot, Maga a töltet jó minőségű trágya, ami tovább hasznosítható a talajban. A csernobili katasztrófa után vizsgáltuk a tehéntejet. Azok a tehenek, amelyék zeolitos takarmányt .kaptak — sugárfertőzöttségbőil eredő károsodást nem szenvedtek, a műszerek sem jelezték sem tejben, sem húsban. A zeolit következő áldásos hatása a nehézfémek, nitró- zusgázok-gőzök megkötése. Galvánüzemben, autómosókban, vegyiüzemekben ilyen irányú felhasználásra alkalmas. A szennyvizeket megtisztítja. festékgyáraik gőzeit, gázait megköti. Mindezeket a felhasználási módokat elfogadták. Most már csak a zeolit eladása a fő feladat. Ez már elég nehéz a mi viszonyaink között. Mert nem az alapanyag eladása szerintem a cél, hanem a végtermék, a készít- „ meny. A piacot mi Mádró1 koordináltuk, de ezt a központ (Országos Érc- és Ásványbányák) megunta, azt mondták, a sokféle termék nevét meg sem tudják jegyezni, mi csak a termelésre álljunk rá itt Mádon. Nem tárgyalhattam a Gabo- natröszttel, a Takarmányozási Felügyelőséggel az értékesítés ügyében. Ezért 1984-től egy új területen kíséreltük meg a zeolit hasznosítását: a humángyógyászatban. Közben egy külföldi munkám után dollárban kapott összeget nem vehettem fel, mint magánember, logikus volt tálát, hogy alakítsak egy szervezetet (Geo- produkt — a szerk.). amelynek e pénz lett az induló itőkéje. E gazdasági munkaközösségben csináljuk kilencen tovább — itt a lakásomon — azt a munkát, amit a bányánál abbahagytunk. Tizenhétféle terméket gyártunk kis tételekben izzadás ellen, lábgombásodás, lábszárfekély ellen (igaz, ez utóbbi még most van engedélyezési stádiumban), de gyártunk zsíros, pattanásos bőrre krémet, aroradírt. gyomor-, emésztési és idegrendszeri panaszokra táplálék adalékokat, almaparásodás ellen perme- tezőszert, az állatok kannibalizmusának megszüntetésére nyomelem tartalmú ásványkompozítumokat. A zeolit felhasználási területe még sincs teljesen kihasználva. Amikor beszélgetésünk végére értünk, már Nyíregyházáról keresték a házi műhelyt, hogy gumicsizmás dolgozóknak vigyenek a munkavédelmi púderból. Egy magánvállalkozó uborka és alma növényvédelméhez vásárol. és hátizsákban viszi kertbarátainak a permetezőszert. Fényképet kapok egy huszonegy napos Kezelésről, mely egy évtizedek óta lábszárfekélytől szenvedő gyógyult lábról készült. Idegesít — bánt, hogy ilyen jótékony ásvány csupán ilyen kis agilis csapat szívügye. Dr. Mátyás Ernő erre is tud gyógyírt. Kezembe nyom egy doboz Neuvosamt. tizenhét- féle termékük egyikét. Hogy legalább az én gyomrom ne remegjen, és még hozzáteszi a suszteranekdotát: Ha a tőlünk vásárolt cipőn bármilyen hibát észlel, mondja el nekünk. De ha nincs semmi hibája •— azt mondja el mindenkinek. Bekccsi Szabó László Á kiegyezés hiányai „Az elégedettség az egyensúlyból ered, az egyensúly az arányokból, emezek pedig a teljességből, amelyben nincs se hiány, se felesleg” — irta Joseph Joubert francia gondolkodó a XVIII. század végén. Akkoriban ugyancsak forradalmi idők jártak. Mostanság mi inkább reformidőket élünk, de társadalmi hiányainkat és feleslegeinket a helyesnek vélt arányok és a teljesség iránti igényből naponta számba veszik. Azok, akik valamiféle egyensúlyra és elégedettségre törekednek. Gyors tempóban igyekszünk megszabadulni feleslegeinktől (ennek teljességére törekvő foglalását nem vállaljuk, de gondoljunk csak feleslegessé vált, vagy annak nyilvánított emberekre, intézményekre, termékekre stb.), de nehezen tűrjük sokasodó — vagy nem szűnő — hiányainkat. Például ilyen a szinte folyamatossá váló kisebb- nagyobb politikai csatározásokban, vitákban a tolerancia hiánya. Vitatkoznak a kommunisták a magyar, a szabad-, a keresztény, a szociáldemokraták stb. egymás között a másik „táborral”, de legtöbben, leginkább az MSZMP-vel. Vitakultúránk minősége, milyensége sok kívánnivalót hagy maga után, az olvasó, politizáló emberek egy része gyakorta felszisszen egy-egy jelzőt, minősítést hallva, olvasva. A demokrácia és a nyilvánosság elválaszthatatlan egymástól. Az- „egy szóval sem értek egyet azzal, o mit mond, de mindhalálig védem azt a jogát, hogy ezt elmondhassa” voltaire-i elve szellemében természetes, hogy a különböző vélemények valamilyen módon nyilvánosságot kapnak. Az MSZMP-nek, a különböző pártoknak, mozgalmaknak sok közös célja van, nagyrészt ezek adják a közelmúltban megkezdődött kerek (szögletes stb.) asztal tárgyalási alapját. Az MSZMP kész a további tárgyalásokra, az ésszerű kompromisszumokra még azokkal is, akik jószándékát vitatva, megkérdőjelezik a kiegyezésre való készségét és toleranciáját. Máig helytálló az intelem, amely Platón egyik párbeszédes művében olvasható: „Folytassátok a felvetett kérdésekre vonatkozó vitát. De vigyázzatok, nem veszekedésről van szó, vitát ugyanis csak kölcsönös jóindulattal szoktak egymással folytatni, a veszekedés pedig azok dolga, akik összekülönböztek, vagy ellenségei egymásnak”. A vita és a veszekedés megkülönböztetése túl távolinak tűnik, de kétezeregynéhány évvel később Lenin —. aki közismert, hogy vitákban élte életét —' mindig gondos különbséget tett ellenfelei között, aszerint, hogy azok a munkásosztály ellenségei vagy lehetséges szövetségesei közül kerültek ki. (Nem „divatos” manapság Leninre hivatkozni és a munkásságot emlegetni, — akiknek nagy része adja a n a még úgynevezett hallgatag többséget. S akik nem a közélet napi vitáival, hanem napi létükkel vannak elfoglalva.) Egy biztos: a különböző vélemények ösz- szecsapásának próbája erősíti vitakészségünket, tűrőképességünket, fejleszti vitakultúránkat. Különféle partnerekhez kell tudni alkalmazkodnunk; ha azok nem ellenségek. Mert azokat nem meggyőzni, azokkal nem megegyezni-kiegyezni; hanem legyőzni kell! A kompromisszumok sajátja, hogy mindkét fél, vagy mindenki akarja. A politikában a becsület az erőből fakad, az alakoskodás a gyengeségből; szit- kozódással azok szoktak érvelni, akiknek nincsenek érveik. De hadd idézzem befejezésül ismét Joubertet: „Nem nevezném értelemnek az erőszakos értelmet, amely súlyával eltipor mindent, ami szent és drága nékünk; sem a rosszindulatú értelmet, amely mihelyt rábukkan, örül minden tévedésnek; sem pedig a fölényes, érzéketlen szellemet, amely csúfot űz a jóhiszeműség- bör■ Petra József Fokozottabb ügyelem a növényvédelemre
