Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 173. szám 1989. július 25. Kedd Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-zempién Megyei Bizottságának lapja SSSSESSJÖsEHSSHESSE Erős a fertőzés a szőlőkben A .tavalyit meghaladó mér­tékben permeteztek a sző­lősgazdák Tókaj-Hegyailján, olyan erős a •különböző gom­ba- és rovarfertőzés az ül­tetvényeken. Van, ahol már hatodszor-hetedszer szántak fel a helikopterek ás a nagy­üzemi táblákon szórták ki a védekező anyagot, de beper­metezték a táblákkal szom­szédos kisparcefflákat is, hogy az ottani fertőzés ne ter­jedjen át. A légi védekezé­sen kívül rendszeresen hasz­nálják a háti permetezőket is, elsősorban a kisparcellá- kon. A hagyományos bordói lé mellett, illetve helyett, szinte már a kistermelők is a korszerű .növényvédő sze­rekkel védekeznek a kárte­vők eliten. Gondterheltek a tokaj- hegyaljai szőlősgazdák, mert bár a tőkék erőteljesen fej­lettek és a virágzás már befe­jeződött, a bogyók is már borsószem nagyságúak, egy­re több gondot okoz a ter­més megóvása. A változé­kony, esővel, zivatar Okkal, majd napsütéssöl, kánikulai (Folytatás a 2. oldalon) Búzaszemsi rató — dologidőben Nézem az egyéni gazdálkodó búzakereszt- jeit, számszerint ötvenegyet. Tapasztalatból tudja már évtizedek óta: egy keresztben negyven-ötven kiló búzaszem van általában, így az egy holdján olyan húsz-huszonöt mázsa termés lesz. Persze a munka végeztével a fagereblye a fő szerszám, amellyel az asszonynép ösz- szebrúgózza az elpergett — még szalmájá­val — tarlóra hullott kalászt. Amelyik ka­lász pedig letört a kaszasuhintástól, vagy a marokszedő kezétől, azt az asszonyok, a gyerekek gyűjtik össze. A gazda meg is mutatja, hajdan hogy becsülték az „életet”. A közösben más a helyzet. Gépek dübö­rögnek a hatalmas táblákon, néhol kilenc­tíz szupermodern kombájn hagyja maga mögött a több száz méteres szalmarendeket. Az elpergett kalászt is összeszedték valaha Fotó: Balogh I. A szalmarendeket, amelyeket magam is re­megő kézzel hajtottam félre, hogy alatta lássam, nem perget-e a kombájn. Mert a kalászban nem marad szem, hisz’ pozdorjá- vá töri a dob, még a kalászorsót sem le­het megtalálni. Hanem a szalmarend alatt igen sok esetben ottmarad a szem. Legtöbb­ször ez már csak akkor derül ki, ha a szal­ma is lekerült a tábláról, leégették a tarlót, és a megpörkölődött szemek hosszú csíkok­ban, méternyi széles sávban mutatják: itt meg itt bizony a kelleténél gyorsabban ment a kombájn, sietett a kombájnos. Mert több pénz kell, mert teljesítményre fizetik, mert — tisztelet a kivételnek —, a haszon le­győzi a lelkiismeretet, amit manapság nem divatos anyagiakkal honorálni. Bár meg­próbálnak néhány helyen a minőségi mun­kára is adni, ez nem mindig éri el célját. Ahol nem égetik a tarlót, csak gyorsan le­tárcsázzák, a befeketített táblán néhány nap múlva az árvakelés mutatja az elperge­tett (elpazarolt) búzaszemek széles csíkjait. Dehát így van ez minden évben. Szó­lunk, beszélünk róla hivatalos helyeken, utcákon, falun, városban egyaránt. Mert a városi ember is tudomást szerez az aratás­ról; vagy a kocsi ablakából csóválja a fejét a zöld csíkok láttán, vagy az utak mind­két oldalán elpergetett búza-, árpaszemek sokaságán ütközik meg, némelyik számol is, hány ezer mázsa termés megy így ve­szendőbe hanyagság miatt. Mert gyorsan megy a teherautó, hajtja gazdáját a ton­nakilométer. Nincs idő az ujjnyi rést el­tömíteni, a folyás végigkísérhető a mag­tárig, a szárítóig, végül a malomig. Nincs itt helye a viccnek, hogy álmom­ban én is tüntetőket láttam: a búzatáblák szélén emelték magasra péklapátból for­mált transzparensüket „Le a pazarlókkal” jelszóval. Nagyobb, fárasztóbb munka az aratás, mintsem viccelni lehetne e fontos munkával. De ha már követeltek (egyéb­ként jogosan) a kombájnosok, akkor a köz­vélemény is kérhet annyit: jobban becsül­jék az áldott termést. Azt, amit tíz hó­napig éppen ők neveltek, hogy kenyér le­gyen belőle — már ami a termésből ma­lomba kerül. (bekecsi) Nyers Rezső és Grosz Károly Moszkvában Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 24-én hivatalos, baráti munkalátogatásra Moszkvába utazott. Egynapos baráti munkalá­togatásra — az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására —- hétfőn este Moszk­vába érkezett Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Mun­káspárt elnöke és Grósz Ká­roly, a párt főtitkára. A szovjet főváros repülőterén .Tegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára fo­gadta a magyar vezetőket. Jelen volt Barabás János, hazánk moszkvai nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. Nyers Rezső és Grósz Ká­roly kíséretében van Iványi Pái, az MSZMP Politikai In­téző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dégen István, az MSZMP elnöki irodájának vezetője, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai ta­nácsadója és Kimmel Emil, az MSZMP KB Irodájának helyettes vezetője. A magyar küldöttség ma kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. Nyers Rezső és Grósz Károly a dél­előtti órákban folytat eszme­cserét Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, majd az SZKP KB ebédet ad a küldöttség tiszteletére, amelyen lehetőség lesz a párbeszéd folytatására. Mint ismeretes, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke pártvezetői minőségében először tesz lá­togatást a Szovjetunióban (Grósz Károly főtitkár leg­utóbb tavasszal járt Moszk­vában). Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé bukaresti ülésszakán tolmácsolta az SZKP KB meghívását az MSZMP vezetőinek. A felső szintű párttalálko­zók eddigi programjaihoz képest újszerű, hogy Nyers Rezső és Grósz Károly ked­den munkareggelin folytat megbeszélést a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság veze­tőivel, mintegy jelezve a magyar vezetés törekvését a két nép közötti kapcsolatok ápolására. Ugyancsak új elem, hogy az MSZMP el­nöke a Szovjet Tudományos Akadémián találkozik veze­tő szovjet közgazdászokkal és társadalomtudósokkal, ami széles körű lehetőséget te­remt a reformkérdésekkel kapcsolatos eszmecserére. Az MSZMP főtitkára eköz­ben az SZKP KB apparátu­sának vezető munkatársaival találkozik, ismerteti a ma­gyarországi helyzetet, az MSZMP célkitűzéseit, s e fórumon is lehetőség lesz a nézetek kölcsönös, jobb meg­ismerésére, s az elhangzó kérdések tisztázására is. A látogatás fő célja a köl­csönös tájékozódás és tájé­koztatás hazánk, illetőleg a Szovjetunió helyzetéről: er­ről az eszmecseréről, annak eredményeiről a moszkvai program befejeztével Nyers Rezső és Grósz Károly tájé­koztatja a szovjet és a ma­gyar sajtó képviselőit. Nemzetközi természetvédő tábor A Holocén Természetvédelmi Egyesület meghívására péntektől 8 NSZK-beli és 12 szovjet környezetvédő tar­tózkodik Miskolcon. A vendégeket a csanyiki Ifjúsági Centrumból (volt KlSZ-iskola) naponta más és más ter­mészeti szépséghez kalauzolják el a házigazdák. így pél­dául a Hortobágyi Nemzeti Park, a Tokaj—Bodrogzug, a Zemplén, Aggtelek és nem utolsósorban a Bükk hegység megtekintése szerepel programjukban. D ...... .... B T anácskozott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt. Politikai Intéző Bi­zottsága július 24-én, hétfőn ülést tartott. Megvitatta a kongresszu­son létrehozandó vezető és ellenőrző testületekről és megválasztásuk módjáról ki­alakított javaslatot, ame-- lyet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszt állásfoglalásra. Á Politikai Intéző Bizott­ság az első félévi tapaszta­latok alapján áttekintette a népgazdaság idei várható fejlődését, s tájékozódott az 1990—1992. évekre vonatko­zó gazdaságpolitikai elgon­dolásokról is. A testület megállapította, hogy ebben az évben megkezdődött an­nak a gazdaságpolitikai for­dulatnak a végrehajtása, amely összhangban áll az MSZMP KB 1988. november 2-ai állásfoglalásával. Ennek hosszabb távon várható eredményei azonban még nem bontakozhattak ki, még nem javult érezhetően a magyar gazdaság teljesítőké­pessége. Rámutatott a testü­let, hogy az elkövetkező években gazdaságpolitikánk (Folytatás a 2. oldalon] mii mi mm————B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents