Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
1989. július 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hosszú vajúdás után Óvoda Ez év februárjóban irtunk lapunkban a dédestapol- csányi óvoda hányatott sorsáról. Mintegy négy éve keid- ték a már meglevő, két csoportszobái épületet bővíteni úgy, hogy még egy stobái építsenek hozzá és nagyobbra alakítsák a konyháját. Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy a toldás-felújítás olyan lett mint egy állatorvosi ló — a ross* beruházás minden kínját-kcservét magán viselte. Hogy csak néhány dolgot említsünk: társodolmi munkában kiásták az új helyiségek alapját, amiért aztán egy kisiparos vette fel a pénzt (igaz, később visszafizette). Két éve pedig egy olyan szövetkezetét bíztak meg a befejezéssel (a kazincbarcikai Innovezet), amely sem referenciával, sem kapacitással nem rendelkezett egy akkora munka befejezéséhez. A végén a beruházó tanács és az építők között kenyértörésre került sor - a félig kész épület olyan állapotban maradt, mint amit belülről bombatámadás ért. Többen - köztük a volt tanácselnök - belátták, hogy hibáztak, a nagy kérdés az volt: ki hajlandó ilyen állapotban átvenni és befejezni az épületet? Közben Ígéretek is elhangzottak, hogy augusztus 20-án átadják az óvodát.. . A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe. Meghívó júlltus Ilire, az óvoda műszaki átadására. Ez igen, végre valami jó. amiről nem szabad lemaradni! Gyúró Zsuzsa, a.z óvoda vezetője kialvatilan. Nemcsak az éjszakai ég zengéstől. hanem alvás helyett is izgult. Mert ami elkészült, az gyönyörű — múltat körbe —. de kérdés, miit szólnak az átvétel-átadás szakemberei ? Az épület már kívülrőll is impozáns látvány. Az egyik végén lépcső vezet a tetőtérbe — ezt könyvtárnak alakítják ki. A fehér ház belső része tartogatja az igazi meglepetést. Szinte hihetetlen. hogy a nagy tereimben — amit később harmonikaajtó választ majd szét — januárban még. egy hatalmas árok húzódott. A folyosón botladoztunk az otthagyott építési anyagban, törmelékben; a falaikból csúnya vezetékek csüngtek ki. Most minden a helyén, a plafonon ízléses lámpák, a faiak üdítő Világosra festve. és- ott állmaik már az apró székek, az óvodai vidám-piros bútorok. Kész csoda, ami iitt töntén/t! Lukács László, a helyi gazdasági-műszaki ellátó. szervezet vezetőije láthatóan elégedett. Három ezermester szakemberük és egy kőművesük hozta helyre az épületet, amelyik munkával nem bírtak, azt kisiparosra bízták. Igaz. az óvoda miatt kicsit elhanyagolták a többi feladatukat, de majd behozzák! Demeter Gyula március elejétől tanácselnök Déde- se.n. Azt mondja, egy hónappal a munkába lépése után gyorsultok: fel az, események. Kaptak egy kis pluszpénzt a megyei tanács Vb-tői a befejezésre — no és az is kapóra jött. hogy bizonyos szabályzók január elsejétől kedvezően változtak. Ekkortól bízhattok meg a helyi — tehát jól szemmel tartható — gameszt a munkával. A szabályok értelmében majdan áfa-visz- szaitérítéaré is számíthatnak, az nagyjából 50—60 ezer forint, lesz. De ne feledkezzünk meg a dédestapolcsányiakról sem! Igaz. hogy egy időre elment a kedvük a társadalmi munkától — látván, hogy ami!t dolgoztak, azért egy kisiparosnak fizettek —. de ismét összefogtak községük érdekében. Volt, aki ingyenfuvart vállalt, mások üvegeztek, villanyt szereltek, térítés nélkül. Folyik az átadás-átvétel. Havasi László építésügyi előadó napról napra ellenőrizte az egyes munkákat, így látszik, nincs meglepve a jó minőségtől. Tudniiűllli'k, hogy a falaik úgy állnak, ahogy kell, a festés szép, a csempék a helyükön. A Köjál barcikai munkatársa — bár feljegyzéseket készít — szintén elfogadja az épületet. Néhány dolgot kifogásol. de mert ő is régóta figyelemmel kíséri az építkezést. és láthatóan örül a hatalmas és pozitív fordulatnak. elégedetten távozik. Készít egy kis hiánylistát, tudja, biztos, hogy időben minden a helyére kerül. Hogyan tovább? — faggatom az óvoda vezetőnőjét, és a lendületes, lelkes fiatal tanácselnököt. Jó egy hét múlva a két új terembe költöznek az ovisok. azután megkezdik a régi szárny felújítását. Szeretnék, ha augusztus 20-ra, vagy szeptember 1-ire ,az emeleti könyvtár és az óvoda is úgy működne, mint tervezték. Mert; már mindkettőt várja a község. Az eddig ötven férőhelyes óvoda immár hetvenöt gyereket fogadhat — a teljes befejezés után. Végül említik a kellemetlen dolgot. Nem hagyják magukat, már be ,is perelték a barcikai szövetkezetét. Most különösen kell mindem forint, a,miit szerintük jogtalanul vettek fel a hanyag építők, mert azt tervezik. végre megoldják a dédesiek víz- és csatornázási gondjalilt... M. Szabó Zsuzsa Űj munkahelyek továbbtanulással u,m üveggyári ajánlatok fiataloknak Június 20—tói részvénytársasági formában dolgozik — új nevén — a Painnoinglas Ipari Rt. Miskolci Üveggyára. Olyan időben történt a változás, amikor a miskolci gyár piaci pozícói nagyon jók. Termékeiknek negyven százalékát jó áron tudják eladni nyugati piacokon. Legtöbbet Olaszországba exportáltnak, de jelentős mennyiségű, anyagában színezett, hengerelt üveget adnak el Ausztriában és az NSZK-ban is. Kárpátaljáról bartelcsere keretében fát és papírt kapnak az üvegért, amelyet főként az exportcso- magolásinál hasznosítanak eredményesen. A karcagi, az orosházi és a miskolci üveggyár nemrégiben egy újfajta, rendkívüli tetszetős és több jó tulajdonsággal rendelkező üvegfajtát fejlesztett ki. az euro- bromzot. Május óta ezt az üvegfóleséget Miskolcon gyártják és ezzel — mivel kiszűri az ultraibolya sugarakat, valamint alig engedi át ,a meleget — új piacokat találtak, a napfényes vidékeken, így Szaúd-Arábiában. az arab emirátusokban ... A miskolci üveggyártók ezt a piaci és gazdasági felszálló ágat szeretnék jól kihasználni a következőkben is. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy egy új. jól képzett szakembergárdát neveljenek ki maguknak. Rendkívüli előnyös feltételeket ígérnek gimnáziumot, szakköMagam is azok közé tartozom. aki kisebb bajnak tartja azt, ha a hírközlő szervek néha elvetik a sulykot, mintha a cenzúra (öncenzúra) szült írásokkal untatnak bennünket. Mégis vannak olyan jelenségei;, amelyeket szóvá kell tenni, még -akkor is. ha ez nem népszerű feladat, és joggal általános az -a vélemény, hogy a sajtó most is, akárcsak annak idején, Nagy Imre reformjai mellett az elvárhatónál magasabb szinten és nagyobb bátorsággal áll helyt. A Magyar Televízió két alkalommal is .leközölte azt a riportot, amit Zwack úrral, a híres likőrgyárossal készített. Nekem Zwack úrral nincs semmi -bajom, sőt becsülöm azért, mer-t kint volt ereje ahhoz, hogy újra felkapaszkodjon, tőkéssé váljon. Ö a riporter provokáló kérdéseire is igyekezett -mértéktartóan válaszolni, ami jó ideig sikerült is .neki. A riporter azonban nem nyugodott, úgy érezte, annál jobb a riport, minél élesebb. Így aztán a végén megállapodtak abban, hogy a likőrgyár államosítása jogtalan volt. hiszen nem fizetett érte a magyar állam, ezért Zwack úrnak visszajárna a volt -gyára. Az első adást még elnéztem. az ismétlés már komoly, és az utólagos -korrekció hiánya súlyos hiba volt. Az államosítás, vagyis a gyárak és a nagybirtok államosítása jogos forradalmi cselekedet volt. Azt igazolta. hogy a tőkések és a nagybirtokosok nem tettek semmit a kor színvonalához igazodó társadalmi reformok terén. Ha az urak egy közép-európai népet ázsiai szinten tartanak, ha a 20. században középkori viszonyokat tartanak fent, akkor a végre felszabadított népUnicum Kikhez forduljon Zwack úr?-nek joga, sőt kötelessége a nagytőkék és a nagybirtok ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása. Tehát nem a magyar mépet, hanem a korábbi uralkodó osztályt kell felelőssé tenni az ellenszolgáltatás nélküli államosításért. Ha Zwack úr és osztálya úgy gondolkodott volna a demokráciáról, a munkások jólétéről, ahogyan a riportban vélekedett, nem került volna sor államosításra, legalábbis nem a likőrgyárakéra. hanem megelégedtek volna a bankokkal, -a -nehézipar óriásaival. Demokratikus országokban nem kerül sor séholl a kártérítés nélküli államosításra, a szinte mindenre kiterjedőre még kevésbé. Ha Zwack úr kártérítésre gondol, akkor a régi rend uraihoz, tőkéseihez forduljon a panaszával. Ök provokálták ki az általa jogellenesnek minősített eljárásokat. Az más lapra tartozik, hogy az államosítást túlhajtottuk. államosítottuk a kisvállalkozásokat, a saját munkám alapuló nagyobb parasztgazdaságokat is. Ezek során valóban történtek jogtalanságok, amiért elsősorban ugyan a hatalom akkori birtokosai a felelősek, de nemcsak ők, hanem a régi rendszer is. Ha egy országot az indokoltnál évszázadokkal tovább tartják urai a középkorban, szükségszerűek a túlkapások. Ezekért, no meg az 1945 után tévesen elkövetett hibákért, bűnökért az itt maradt magyar nép negyven éven keresztül fizetett, most is fizet a felelőtlenül felvett adósságokért, és nem mondhatja, hogy fizessék ki azok. akik jogtalanul, hatalmukkal visszaélve felvették és elköltötték azt a pénzt. A ,nép nem mondhatja azt, amit Zwack úr: akit jogellenesen megkárosítottak, azt kártalanítani kell, mert ezt követéi! meg a jog. Mert any- nyi pénz. -amit 40 év hibás gazdasági gyakorlata elherdált, nem fog rendelkezésre» állni még a következő évtizedekben sem. A magyar népnek azért is több joga van a hibák fel- hánytorgatására, mert azt, amit Zwack úrtól az ő -nevében elvettek, -nem az ő javára hasznosították. A kártalanítás nélküli államosítást csak az indokolja, ha valóságos társadalmasítás történik. Sajnos, nem ez -történt, mert a volt tőkés tulajdonos helyett nem a társadalom, -hanem egy diktatórikus rendszer állami bürokráciája gyakorolta a hatalmat. Ennek lett aztán a szükségszerű következménye. hogy a Zwack úr volt gyára az államosítás után sokkal kisebb hatékonysággal működött, mint korábban. Ebből azonban nem az következik, hogy a gyárat Zwack úréknak kell visszaadni. vagy- egy másik „jó tőkésnek” olcsón eladni, hanem az, hogy igazi társadalmi tulajdonba kell venni. Ezért nem re-tőkésítésre. hanem a tulajdon érdemi társadalmasítására van szükség. Ne a múltba menjünk vissza, aminek lehetetlenségét és értelmetlenségét maga Zwack úr is jól tudja, hanem a jövőbe, tehát előre. A társadalmasításnak talán az a legnagyobb akadálya, hogy a társadalmi tulajdon az emberek tudatában -a bürokratikus állami tulajdonlással, a gyenge hatékonysággal, az alacsony bérekkel azonosult. A modern társadalmakban jelenleg mái' a tőiké jó kétharmada jól gazdálkodó társadalmi tulajdonosok kezében van, és ők terjeszkednek a magántőkések rovására. Ma az Egyesült Államokban a nyugdíjpénztárak tulajdonosi részesedésének a felét sem -éri el a magántőkéseké, az ezredfordulóra a harmada sem lesz. A tőkebefektetésék átlagos hozadéka jobb a társadalmi tulajdon, mint a tőkés magántulajdon esetében. Tehát ha mi azon törjük a fejünket, hogy vissza kellene adni a gyárakat a magántőkéseknek, vagy akárcsak azon, hogy nekik kellene potom áron eladni, akkor nem előre lépnénk, hanem hátra. Ez volna aztán az igazi magyar unikum. (MTI—Press) Kopátsy Sándor Üvegöntés zépiskolát, vagy szakmunkásképzőt végzett, a 18. életévüket betöltött fiatalembereknek. Szeptembertől kétéves képzést szerveznek gyártó, feldolgozó és meós munkakörök betöltésére. A gyáriak bármilyen szakmával rendelkező fiatalok jelentkezését elfogadják, akik kedvet éreznek a friss pálya- módosításra. Egyetlen kikötésük van csupán: új kollégáik öt éven belül ne akarjanak a munkakörüktől és a gyár profiljától eltérő főiskolán, egyetemen tanulni. A szakirányú továbbtanulást természetesen támogatják. Az üveggyár munkásai folyamatos műszakban dolgoznak, ezt és a szakértelmet magas fizetéssel honorálja a gyár. A képzés ideje alatt a tanulók bére nem lehet 9 ezer forintnál alacsonyabb, aki szorgalmas és a tanulmányi eredménye is jó. ennél többet kereshet. A jelentkezőknek orvosi alkalmassági vizsgán kell átesniük, csakis egészséges fiatalok dolgozhatnak a különleges technológiájú üzemben. A fiatalok jelentkezését augusztus 15-ig várják a miskolci üveggyár személyzeti és munkaügyi osztályán. (Gábor Áron u. 42., megközelíthető a 21-es, a 33-as és a 36-os autóbuszokkal.) Mivel a gyárban sok fiatal dolgozik, megteremtették a sportolási lehetőségek számos módját: van futballpá- lya, teniszpálya, röplabda- pálya. Nyaranta pedig minden második munkás üdülni mehet Balatonalmádiba, Leányfalura, vagy Hajdúnánásra. a gyári üdülőbe. „Összkomfortos” község lesz Aggtelek Járda, közforgalmi út, villany, vezetékes ivóvíz — már mind kiépült az ide- genforgalimílag is nevezetes Aggtelek községben — saz idén a tervék szerint elkészül a szennyvíz élvezetesére szolgáló rendszer is. Ezzel „összkomfortos” településsé válik az ország határain túl is ismert település. A Borsod (Megyei Tanács támogatásával az utóbbi években egyre több település kapott egészséges, vezetékes ivóvizet. Ehhez képest azonban elmaradt a másik fontos rendszer, a szennyvíz elvezetése. Ehhez természetesen hozzájárult a behatárolt pénzügyi lehetőség is. így hát kettős öröm, hogy Aggteleken ezt sikerül megoldani. A község szennyvízcsatorna-hálózatának lefektetését és kialakítását 1986-lban kezdték meg. A mintegy 50 millió forintos beruházás során a kivitelezőnek, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak sokrétű feladatot kellett megoldani, így többek között bővíteni kellett a már meglevő szennyvízderítőt. A szennyvízhálózaton kívül meg kellett építeni a csapadékvíz- elvezető hálózatot is. Ehhez pedig három víztárolót is ki kellett alakítaná három különböző hélyen, s meg kellett építeni a megfelelő gát- és zsiliprendszert is. A szülkiségies munkálatokat jelenleg is végzik, s a •terveknek megfelelően, még az idén be is fejezik. A teljes közművesítettség léhetővé teszi, hogy megfelelő anyagi lehetőségeik esetén a világhírű barlangvidék központja, az Aggteleki Nemzeti Parik székhelye ide- genforgalmilag is gyorsabb ütemben fejlődjék, jobban ki lehessen használni a természet adta lehetőségeket. Ugyanakkor bízvást elmondhatjuk, hogy ez lesz megyénkben talán az első „összkomfortos” község, amely kiépített közműrendszerével a korszerű település mintájául szolgál.
