Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-14 / 164. szám

1989. július 14., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Dolgozókat alkalmaznak Lakatos, hegesztő szakmunká­sokat kedvező bérezéssel felve­szünk. Jelentkezni lehet mun­kaidőben: TARSZOLG Üzem­igazgatóság Miskolc-Percccs, Bol- lóalja út 47. sz. A Hejőcsabai Cement- és Mész- ipari Részvénytársaság munka­társakat keres. Gyakorlattal és középfokú végzettséggel rendel­kező: könyvelőt, gyors- és gép­írót, gépészt, kohászt. — Pálya­kezdő, .középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező: köz­gazdasági, pénzügyi, villamos, gépész, kohászt. — Pályakezdő és gyakorlattal rendelkező szak­munkásokat: villanyszerelő, la­katos. — Betanított és segéd­munkásokat: kocsifelíró (érett­ségivel), kocsirendezőt, gépke­zelőt. Jelentkezni lehet: a IICIYI Ut. személyzeti, illetve munka­ügyi osztályán. Miskolc, Foga* rasi u. 8. Telefon: 67-13:1. Az izsófalvi Aranykalász Mgtsz felvételt hirdet alkatrészraktá­ros és lótenyésztő munkakör be­töltésére. Jelentkezés a tsz el­nökénél személyesen, vagy írás­ban. rint. Jelentkezni lehet: a vál*- lalat munkaügyi csoportjánál, Miskolc, Fonoda út, 8-as busz- végállomás. Továbbá felvesz a B.-A.-Z. Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Sátoralja­újhelyi Üzeme villanyszerelő szakmunkást, vagy technikust. Cím: Sátoraljaújhely, Berccki u. 18. Tel.: 22-745. Az izsófalvi „Aranykalász” Mgtsz felvételt hirdet SZTK- ügyintézö és bérszámfejtő mun­kakör betöltésére. Jelentkezés: a tsz elnökénél személyesen vagy írásban. MH: 158 501. A B.-A.-Z. Megyei Település- tisztasági Szolgáltató Vállalat felvételre keres, őr-portást. Je­lentkezés: a vállalat igazgatási csoportvezetőjénél, Miskolc, Fonoda u. 2.. sz. Telefon: 36-798/12. A Korányi Sándor Egészség- ügyi Szakközépiskola, Miskolc, Szigethy M. u. 8., azonnali be­lépéssel, 2 fő takarítónőt alkal­maz. Jelentkezni lehet: az is­kolában személyesen, vagy a 63-265-ös telefonon. Rák bőven akadt. Az ebédet Szendröböi hozták. Horgásztábor Rakacán Termelőszövetkezeti mellék­üzemág kiemelt kereseti lehető­séggel, azonnali belépéssel fel­vesz: lakatos, hegesztő, kőmű­ves szakmunkásokat. Munkás- szállást biztosítunk! Jelentkez­ni lehet: 18-691 368-as mellék. A Szövunion Kereskedelmi Rt. a Leninvárosi Városgazdál­kodási Vállalat közreműködésé­vel Építők boltja megnyitását tervezi, Lcninváros, Hámán Kató úti bejárattal, a városgazdálko­dási vállalat telephelyén. Bolt­vezető jelentkezését várjuk. Az alkalmazás feltétele: boltvezetői képesítés, erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: megegyezés szerint. Je­lentkezni lehet: a városgazdál­kodási vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán, Leninvá- ros, Tisza u. 2. Tel.: 49 11-001. A Lőrinci Hengermű, a Dunai Vasmű Leányvállalata felvesz fizikai munkakörökbe: 3 mű- szakos melegüzcmi munkakör­be szakképzett, vagy betanított hengerészt. A melegüzcmi mun­kakörben dolgozóknak 1 év után melegüzcmi pótlékot, a 3 mű­szakos dolgozóknak 60 százalék éjszakai pótlékot fizetünk. Mun­kásszállást, illetve vidékről be­járóknak utazási hozzájárulást biztosítunk. Jelentkezés: a vál­lalat munkaügyi osztályán sze­mélyesen (Budapest XVIII., Hengersor u. 38.), vagy a 271- 798-as telefonszámon. A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetke­zet felvesz építőipari techni­kummal rendelkező, magas épí­tőipari művezetőt, építőipari műszaki előkészítőt, szakipari kalkulátort, gyakorlattal rendel­kező autószerelőt, villanyszere­lő, tmk-lakatos, kőműves, ács, üveges szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Jelentkezni: a munkaügyi csoportnál lehet, Miskolc, Szputnyik u. 1. sz. alatt. A B.-A.-Z. Mlegye i Allatfov- galmi és Húsipari Vállalat fel­vételt hirdet az alábbi munka­körökben : mérlegelő, exportra- kodö, fűtésszerelő, csőszerelő, lakatos, gázkazánfűtő, autósze­relő. Bérezés: megegyezés szc­KÜZLEMENY A B.-A.-Z. Megyei Közműve­lődési Módszertani Központ 2 éves önköltséges középfokú A Miskolci Közlekedési Válla­lat felvételre keres miskolci és városkörnyéki lakóhellyel ren­delkező munkavállalókat for­galmi autóbusz-vezetői munka­körbe. Felvételi követelmény: „D” kategóriára érvényes veze­tői engedély, ,,D”-tanfolyamra való beiskolázás érdekében „B—C” kategóriás gépjárműve­zetői jogosítvány. Kereseti le­hetőség: gyakorlati időtől, tel­jesítménytől függően: 9000— 13 500 Ft hó -!- 25 000 Ft/év mun­kaköri pótlék. A vállalat dol­gozóinak és családtagjainak a városi autóbuszon és villamo­son díjmentes utazást biztosí­tunk. Fclsözsolca, Alsózsolca, Kistokaj, Mályi, Nyékládháza, Szirmabescnyö és Arnót közsé­gekből a munkába járást sze­mélyzeti járatokkal biztosítjuk. Jelentkezni lehet: Miskolc, Szondi Gy. u. 1. (101 B autó­busz-végállomás). Az Észak- m agy aro rszág 1 Áramszolgáltató Vállalat Köz­pontja felvételre keres, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező pos­tai kézbesítőt. Jelentkezni lehet: személyesen, a jogi és igazga­tási osztály vezetőjénél. Mis­kolc, Dózsa Gy. u. 13. szám alatt. Telefon: 16-931. A Miskolci Közterület-fenn­tartó Vállalat felvételre kercs gyakorlattal rendelkező üzem­gazdászt (lehetőleg mérlegképes könyvelői végzettséggel). SZTK- ügyintézőt, bérelszámolót. Je­lentkezni lehet: Miskolc. Jó­zsef Attila u. 65. sz. alatt az üzemgazdasági osztályvezetőnél. Keresünk építésvezető munka­társat. Felveszünk: kőműves, fűtésszerelő és megbízható se­gédmunkás dolgozókat. Jelent­kezés: SZIGMA Kereskedelmi és Építőipari Kisszövetkezet, Miskolc, Baross G. u. 20. Felvételre keresünk mérlecké pes, vagy KÁLASZ-képesítéssel. minimum 3 éves költségvetési gyakorlattal rendelkező munka­társat. Cím: Poligon Szociális Foglalkoztató. Miskolc, Blasko- vics u. 22. Telefon: 36-127; 17- 015; 17-031. népművelő szervező-ügyintézői tanfolyamot indít. Jelentkezés: Miskolc, Széchenyi u. 35. Tele­fon: 88-644. Ha a tábornak lenne zászlója, jövőre tálán lesz, akkor a selyembe okvetle­nül beleli ímeznének egy ha­lat és egy horgot. És nyil­ván azt is. hogy Észak-ma- g.varországi Horgász Egyesü­let. A rakacai horgásztábor június 30-tól július 9-ig nyújtott kellemes, hasznos programot 35 gyereknek. Az. intézmény harmincéves múltra tekinthet vissza. A srácok többnyire vadonatúj, elöteres sátrakban laktak, a higiénés feltételek a legké­nyesebb ízlést is kielégítik, így aztán elégedetten nyi-. latkozott a Köjál ellenőre. Étkezés naponta ötször, für­dés. csónakázás csak enge­déllyel és felügyelettel. — Nem oktalan a szigor — mondja dr. Faragó Pé­ter. az egyesület elnöke. — A szülők ránkbízták a gye­rekeket. Nem kockáztatha­tunk. Mindenkit épségben szeretnénk hazavinni... De van a dolognak egy másik vonulata is. Ez a fegyelme­ző ti tábor önfegyelemre is nevel. Egy nap krónikájáról a 17 éves Halona Istvánt faggat­tuk. — Általában hatkor leélek. Futkározom egy órát. így éppen elérem a hivatalos, hétórai ébresztőt. Végigcsi­nálom, vagy vezénylem a reggeli tornát. Aztán jön a reggeli, tisztálkodás, tábor­rendezés. Ebédig valamilyen foglalkozáson veszünk részt. Számomra a legérdekesebb­nek a horgászkészségek ké­szítése számított. Öntöttünk ólmot, fabrikáltunk úszót és műcsalit. Délután pihenés és szabad program. Van fo­ci, pingpong, könyv. És persze peca. A patakon horgászversenyt rendezett a tábor. Hat darab, körülbelül 20 dekagrammos ezüstké- rászt fogtam. A sok fiú között kevés a lány. Az előző riportalany húgát kérdeztük: mit ér a Hány, ha horgász? szel megyek nyolcadikba. Már kétszer jártam a raka­cai táborban. A legnagyobb halamat, egy 80 dekagram­mos kárászt a Bodrogon fogtam... A fiúkkal a tá­borban, úgy érzem, egyen­rangú és egyenjogú vagyok. Egy lány ugyanannyit ér, mint egy férfi. Négyen va­gyunk itt lányok, jól érez­zük magunkat. A táborveze­tő és felesége nagyon ren­desek hozzánk. A laborvezető, egyben az egyesület titkára, Daskó Miklós, övé a felelősség és övé az érdem. — Ezt csak jól szabad csi­nálni. Ez a tíz nap a részt­vevők számára az év legma­radandóbb élménye lehet. Önállóságra. a természet szeretetére oktatjuk, nevel­jük a fiatalokat, úgy, hogy ne érezzék iskolás nyűgnek az új ismeretek befogadását. Csótai Gergelyt arról kér­deztük. hogy miért szereti a vizet. Persze, oktalan do­log erről faggatózni. amikor karnyújtásnyira a tó — Szerintem a víz maga az éden. Én, ha vizet látok, mindig felülkerekedik ben­nem a vágy, hogy horgász­szak. A családban inálunk a horgászat nem hagyomány. De éh már fogtam félmé- res csukát és kilós bál iát is. Itt a táborban. A halat leg­inkább paprikás lisztben sütve szeretem. A tábor horgászkirályát Márkus Ferencnek hívják. Tizenöt éves. Miskolcon la­kik, ősztől villanyszerelőnek tanul. — Az első nemes halam egy ponty volt. Két éve fogtam. Fenekezőkészséggel. A mérleg másfél kilót mu­tatott. A legnagyobb zsák­mány. egy 3 kilogrammos balin a táborban került ho­rogra. Már bezárt a tábor. A búcsútábortűz parazsai el­hamvadtak. Az emlékek, a nyár pompás örömei azon­ban nem fakulnak. Brackó István Fotó: Fekete Péter — Andreának hívnak, osz­Szerelni tudni kell. — Nemzetközi jog szerint a foglyokat az élelmezésen kívül valamennyi do­hány, s a munkája után bizonyos pénz­beli juttatás is megilleti minden hó­napban. Önöknél hogyan volt ez, Nagy László tanár úr? — Az általam lágerben töltött har­minckét hónap alatt dohányt soha, pénzt pedig csak három alkalommal kaptam. Egy alkalommal, mint gyen­gélkedő (O. K.-os) 7 rubelt, a másik két alkalommal, mint dolgozó 27, il­letve 120 rubelt. Érdekes, járandóságot mindig a láger felülvizsgálata, ellenőr­zése idején kaptunk. Valószínűleg a többi, meg nem kapott járandóságun­kat máskor a láger parancsnoka tet­te el. Dohányt csak a feketepiacon szerez­hettünk be. Egy pohár mahorka ára 00 deka kenyér volt. Egy darab, 20 dekás kenyér a feketepiacon 4 rubelbe ke­rült. — Kérem, beszéljen arról, hogy sze­mély szerint ön hogyan viselte el a nyevjanszki lágerben töltött hónapo­kat? — Én az első két hónapot viszony­lag jó körülmények között, kórházban töltöttem. Ennyi idő kellett az egészsé­gem viszonylagos feljavításához. Majd a február végi komisszió után egyene­sen egy éjszakai brigádba kerültem, amely vasgyárban dolgozott. Nagyon nehéz tizenkét órákat töltöttem ott. Ha a martinkemencéhez osztottak be. ak­kor az erős széngáz miatt még elvisel­hetetlenebbek voltak a munkakörül­mények. Szerencsére azért ott órán­ként váltogatták egymást az emberek, ugyanis egy műszakot egyvégtében senki nem bírt volna elviselni. Az éj­szakai műszakokból hazamenve, nap­pal mindig az előző részben már emlí­tett proverka, létszámellenőrzés foga­dott, zaklatott bennünket, minimálisra rövidítve a pihenési időt. Így március végére ismét legyengülve álltam ko­misszió elé. Ám úgy látszik, a védőnő (a sesztra) még talált egy csöpp húst a fenekemen, mert továbbra is a dol­gozókhoz osztott be. Igaz, a kenyeret én mindig megettem, nem dohányoz­tam. De akik a kenyeret dohányért cserélték el, mind többen kerültek a gyengélkedők közé, vagy kórházba. Má­jus végéig ezek közül még vagy két­száz ember meghalt. Így a vagonban egyszerre ideérkezett ezer ember má­jusra megfeleződött. Ez utóbbi kétszáz ember halálát ott Nyevjanszkban egy különös betegség, a dagadás okozta. A betegnek először bedagadt a bokája, majd a dagadás húzódott felfelé. Mivel ilyenkor már nem tudta felhúzni a szőrcsizmát (a válinkit), így kórházba került. Meg­jegyzem, csak ezzel a betegséggel le­hetett láz nélkül is kórházba kerülni. Ha a dagadás felhúzódott a törzsre is, az már nagyon veszélyes volt, mert elérve a szívmagasságot, végzett a be­teggel. Kétszáz ember 90 százalékánál ez volt a halál oka. — ön megúszta ezt a betegséget? — Sajnos, nem. Szinte utolsóként, 1945 májusában engem is elért. A lá­bamon kezdődő dagadás átterjedt a törzs alsó felére is. Utána a fejem kez­dett dagadni, majd a nyakam. Már felkészültem a halálra, amikor más­napra elkezdett lohadni először a nya­kam, majd a fejem is. Végül a tör­zsem és a lábam is megkönnyebbült. Körülbelül két-három hetet töltöttem ezzel a betegséggel a kórházban, szin­te utolsóként. Ez a 'betegség a nyár folyamán aztán szinte teljesen meg­szűnt. — Más betegségek? — Negyvenöt nyarán egy csúnya légycsípéstől megdagadt a lábam. Azt elvakartam, erre a helyén egy seb ke­letkezett. Mivel kötszer nem volt, be­kötni nem tudtam. A seb így belera­gadt a gatyaszárba. Ciklusváltáskor, amikor tisztálkodásra, fürdésre is nyílt lehetőség, a fürdőben tiszta inget, ga­tyát adtak. Ilyenkor a seb mindig fel­szakadt, s mindig nagyobb lett. Végül már egy jó tenyérnyire nőtt. Ezt a se­bet én hiába mutattam a komisszión a sesztrának, ő csak legyintett, hogy to­vább. Ezt a sebetekét év után már csak idehaza sikerült meggyógyítani, de a helye a mai napig is látható. Szeren­csém volt, hogy a piszokban nem fer­tőződött el, így nem vált halálossá. Azt talán említenem sem kellene, hogy a láger tele volt poloskával. Ki­pusztítani nem lehetett, mert minden fából volt. Ezek a rusnya jószágok na­gyon megkeserítették az éjszakáinkat. Negyvenhat márciusában egy különös betegség lett úrrá rajtam, a farkas- vakság. Lényege, hogy nappal rendesen láttam, de amint a nap leszállt, egyik pillanatról a másikra sötétbe borult előttem minden. Csak a villanyégő he­lyén láttam egy fényes pontot. Ilyen­kor csak tapogatózva tudtam járni, kint pedig csak kísérettel. Ez május közepéig tartott, addig, amíg a foglyok nem tudtak csalánt szedni. Akkorára lett csalán, amit a szakácsok a leves­ben főztek, ez volt a csalánleves, s én a benne levő vitamin hatására nyer­tem vissza a látásomat. Ez a farkas- vakság negyvenhét tavaszán újra meg­ismétlődött. — ön értelmiségi, tanár, gondolom, a testi táplálék mellett igényelte a „szellemi táplálékot” is. Jutott ebből valami a lágeren belülre? — A lágerben a három év alatt kö­rülbelül négy-öt alkalommal kaptunk újságot, az Igaz Szót. Négy-öt példány jutott a három-ötszázas csoportoknak. Egy újság két lapból állt. Ahány pél­dány volt, a foglyok annyi csoportra oszolva olvasták, mégpedig úgy, hogy a csoportból valaki az utolsó betűig, hangosan felolvasta azt, majd ezt kö­vetően mindegyik lapot szépen fel­darabolva. cigarettapapírként széjjel­osztottuk. Nagy kincs volt a papír is. Hogy a foglyok honnan szerezték be, arra már nem emlékszem, de az biztos, hogy először az ellopott imakönyvék lapjai váltak cigarettapapírrá. Mint ér­dekességet, megemlítem, hogy mivel gyufája nem volt a foglyoknak, a ciga­rettát furfangos módon gyújtották meg. A gyárból lopott kanócot egy kisujjnyi vékony csőbe húzták, majd kovakővel pattintott szikrával előbb azt gyújtot­ták meg, arról pedig a cigarettát. Hajdú Imre (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents