Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. július 1., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Erősödött-e a pártegység?

Beszélgetés Dudla Józseffel a Központi Bizottság üléséről

A

z MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi, egy hete megtartott ülését nagy várakozás előzte meg, állásfoglalásairól, döntéséről pedig azóta is sokan mondanak véle- nényt. Dudla József, a megyei pártbi- ottság első titkára aktív szereplője volt íz ülésnek, felszólalt a vitában, majd »eválasztották az új felső párttestületbe, i Politikai Intézőbizottságba. A múlt hét égi kétnapos ülésről hétfőn tájékoztatta i megyei pártbizottságot. Ezután váia- zolt az Észak-Magyarország kérdéseire.

— Hogyan ítélte meg a felfokozott várakozást, mennyiben felelt meg ennek a Központi Bizottság? — kérdeztük elsőként, wmmm — Helyzetünkből kiindulva a nagyfokú várakozást természetesnek tartottam. -Mindenekelőtt a pártközvélemény, de a széles közvélemény is biztató válaszokat, majd változásokat vár azokban a kérdésekben, amelyek a pártot, a társadalmat foglalkoztatják. így az MSZMP vezetésén belüli viták, ellentmondó megnyilatkozások. koordinálatlanság, a tagság feje fölötti elöntések, a párt állapota, a politikai küzdelemben a hátrálás és a megké- settség érzete, a gazdasági helyzet romlása, a növekvő szociális feszültségek, a csökkenő életszínvonal és a növekvő infláció. A várakozásnak azonban sok irreális eleme is van. Gyakorlatilag a májusi pártértekezletet követően minden központi bizottsági ülést valamilyen összefüggésben fokozott érdeklődés kísér.

Ehhez hozzájárul a tömegtájékoztatás is, mindemellett tapasztalatom szerint a legfőbb, várakozást gerjesztő tényező a mai, sok gonddal és feszültséggel terhelt magyar valóság. Most különös jelentőséget kapott, hogy az MSZMP egyes vezetőivel, annak főtitkárával kapcsolatban különböző vélemények, igények fogalmazódtak meg. Ezek a nézetek, olykor találgatások-nyilvánosságot kaptak, sugallva azt is, hogy változtatni keill, és változni fog a párt vezetése. A Központi Bizottság készült is erre, hiszen korábban jelölőbizottságot küldött ki, hogy tegyen javaslatot a párt elnökére, a Politikai Bizottság kiegészítésére és a Központi Bizottság tisztségviselőinek a megválasztáséra.

Azt gondolom, hogy a Központi Bizottság ülése minden tekintetben nem tudta kiélégíteni a várakozást. Nagyon fontosnak tartom viszont, hogy a Központi Bizottság tagjai ilyen alapos, részletes, elmélyült vitát régen folytattak. Egy-egy KB-tag többször is megnyilatkozva próbálta tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek a pártot, az egész országot foglalkoztatják. Ezért — szerintem — sok érdemi kérdésre sikerült jó választ találni, és közelíteni ahhoz, ahogyan egy politizáló párt központi bizottságának dolgoznia kell.

— Lehet úgy fogalmazni, hogy a Központi Bizottság a vita alapján jobban érzékeli: mi foglalkoztatja a párttagságot, és pontosabb kép alakult ki a testületben a mai belső helyzetről?

— A Központi Bizottság ülésén látszólag a szervezeti és személyi kérdések álltak előtérben, valójában azonban a szervezeti és személyi kérdések vitatása kapcsán ■' a pártban meglévő összes fontos tartalmi kérdés tisztázásában is sikerült előbbre jutni. Hiszen ami a felszínen személyek vetélkedéseként jelent meg, valójában a különböző politikai stratégiák és taktikák párton belüli küzdelmét jelezte. Hiszem, hogy egy tárgyilagosabb. hitelesebb kép alakult ki bennünk arról, hogy milyen párt képes sikerrel megvívni a ránk váró politikai küzdelmet, tehát, hogy milyen pártot akarunk. Ez a párt refórm- elkötelezett! Kezdeményezője és szervezője egy új modell építésének a gazdaságban és a társadalomban, és vállalja ennek a pártfunkcióját, struktúráját, működési módját, stílusát és módszereit érintő összes konzekvenciáját. Ezért tartom én is kiemelkedőnek a mostanit a központi bizottsági ülések sorában.

— Elsősorban a politikai tartalom miatt? _ A politikai tartalomból én kiemelném, hogy ez az ülés felélt meg leginkább a párttagság által óhajtott tisztázás és egység megteremtése igényének. Az egység és a konszenzus igénye határozta meg a légkört, ez vált jellemzővé, uralkodó hangulattá az ülés végére. Ez a megnyilatkozásokon kívül kifejeződött a szervezeti és személyi kérdések megoldásában, abban az írásos előterjesztésben, amit elfogadtunk, illetve a nyilvánosságra került politikai nyilatkozatban. Reméljük, ha ez önmagában nem is oldja meg a problémákat'. ez a szellemiség és elszántság végiggyűrűzik a pártszervezetekben és minden szinten segít megválaszolni és tisztázni a kérdéseket.

— Példaértékű lehet?

— Példaértékű lehet a Központi Bizottság vitája és az elfogadott állásfoglalás, mert nemcsak a miben dolgaiban, hanem a hogyan. a megoldások módozatai tekintetében is közeledtek az álláspontok. Azáltal, hogy megfogalmaztuk, mi az. amit nem lehet képviselni, de azt is kifejezésre juttattuk: össze kell fognunk, csak közös akarattal lehet megoldani a problémáinkat a pártban. A különböző felfogásoknak — ha tetszik, áramlatoknak, irányzatoknak, platformoknak — nem egymás kioltására kell törekedni, hanem az együttélést kell megtanulni. Meg kell keresni a közös nevezőt, és a pártot erősítve kell vitázni és dolgozni.

— A közlemények és a sajtó sem tudta visszaadni a vita légkörét, egyébként is zárt ülés volt. Elterjedt, hogy éles vita folyt.

— Olyan volt a vita, ami jellemző ma a tagság vitáira. Kertelés nélküli, egyenes, szókimondó, legyen szó nézetekről, vagy személyekről. Mindenki igyekezett továbbadni a környezete véleményét, mindenki megpróbálta érzékeltetni a párttagság hangulatát, és közreadni az ő saját, személyes meggyőződését. A felszólalók egymással és az előterjesztőkkel polemizálva keresték a válaszokat és a megoldást. A vitában leggyakrabban elhangzott szavak: a pártegység, program, hiteles személyek, a merre menjünk, hogyan csináljuk? — voltak.

— Nagy Imre és mártírtársai temetésével, a Hősök terén elhangzottakkal kapcsolatban többen hiányolták: miért nem adott ki nyilatkozatot az MSZMP mindjárt a temetés után?

— Az MSZMP vezetése tartotta magát ahhoz, amiben korábban megegyeztek: Nagy Imre temetése nem lehet a politikai viták terepe. Kegyeletsértőnek tartotta volna, hogy a temetés alig fejeződik be és máris reflektáljon. Ügy gondolta. megfelelő alkalom erre a mostani központi bizottsági ülés.

— A párttagság egy részének az a véleménye, hogy jó lett volna, ha a temetés előtt az MSZMP kialakítja állásfoglalását, vagy eljutunk a politikai rehabilitációig, vagy több kapaszkodót kap a párttagság, hogyan nézzen vissza ’56-ra, meg a szereplő személyekre.

— Az MSZMP Nagy Imre temetésével kapcsolatban kiadott a korábbi központi bizottsági ülés után egy nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat a temetés után is. az eseményeket figyelembe véve is

helytálló, bár magam is azt vallom, hogy az MSZMP-nek korábban kellett völna kezdeményezni egy tárgyilagos, hiteles Nagy Imre-kép bemutatását, és nem engedni, hogy azt most mások kisajátítsák, és az MSZMP ellen fordítsák. Amit viszont különösen hiányolok, az az, hogy egy ilyen nagy jelentőségű kérdést a tagsággal alaposabban meg kellett volna beszélni. Ezt a beszélgetést, a politizálást nem lehet kiváltani egy nyilatkozattal, meg sajtóközleménnyel. Múltunk tisztázásának még több kérdése van hátra. Nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy ezekről, múltunk több eseményének értékeléséről ne váltsunk szót, hiszen a tagság döntő többsége ezekben a kérdésekben csak az előregyártót t

politikai panéleket ismeri, arról, hogy valójában mi történt, hiányosak és bizonytalanok az ismeretei.

— Közben a párt által életrehivott történelmi albizottság folytatja munkáját. Várható-e, hogy a munka újabb eredményeit megismerjük a kongresszus előtt?

— Szerintem nem kerülhető meg a Kádár Jánoshoz kapcsolható időszak, s ebből különösen az elmúlt tizenöt év, a pangás éveinek tételes elemzése. Jó volna ezt a kongresszusig elvégezni,

hogy ott mór ne ez vonja el a figyelmet. Félek viszont attól, hogy a sietségben megint nem marad idő a politizálásra, az elemzés, a tanulságok továbbgyűrűztetésé- re. így az embereknek csak a helyeslés, legfeljebb a tiltakozás marad. Ezáltal viszont — sokszor akaratunktól függetlenül — olyan helyzeteket teremtünk, hogy egy szűk szellemi elit, vagy egy szűk réteg élményévé tesszük a politizálást és ebből kizárjuk a párttagság tömegeit.

— A szervezeti és személyi kérdésekre visszatérve: mi a jelentősége a szervezeti változásoknak, a négytagú elnökségnek és a politikai intézőbizottságnak? Hosszabb távú-e ez a megoldás, vagy átmenetiés csak a kongresszust előkészítő Szerepköre van?

— Ez a megoldás a kongresszusig érvényes, a továbbiakról ott döntenek. Az elnökség létrejötte —

« szerintem — elsősorban politikai természetű és jelentőségű. Most ez a négytagú elnökség hivatott megteremteni és deklarálni a párt legfelsőbb vezetésében az egységet a reform, a kongresszusi felkészülés alapkérdéseiben. Lehetővé teszi a pártban élő jellemző politikai áramlatok, irányzatok összefogását, integrálását a csúcson. Azért is hangsúlyozni kell a kollektivitást, mert rendszeresen újra és újra el kéll végezni a különböző területekről és különböző témákban megjelenő felfogások napi integrálását és a párt szolgálatába állítását.

A Politikai Intézőbizottság tulajdonképpen a Politikai Bizottság funkcióját gyakorolja. A vitában elhangzott, hogy a pártvezetésben sok jó teoretikus van, és a különböző kérdések elméleti kidolgozásában és megfogalmazásában elég gyorsan és hamar messzire jutnak, ugyanakkor ezek gyakorlati megvalósításában, annak vezérlésében. a vezetésben újra és újra gondok keletkeztek. Ügy ítélte meg a Központi Bizottság, hogy ezért is szükséges egy nagyobb létszámú Politikai Intézőbizottság, olyanokat is bevonva a vezetésbe, akiknek tapasztalatai, adottságai jól hasznosulnak a pártmunka gyakorlati irányításában, szervezésében.

— Várható-e ettől a megoldástól, hogy a döntések hatásai hamarabb jelentkeznek a gyakorlatban?

— Ha megfigyeljük a Politikai

Intézőbizottság összetételét, itt is jelen vannak a különböző felfogások. politikai irányzatok, és jelen vannak a különböző területek gyakorló pártmunkásai is. így tulajdonképpen a felfogás és felkészültség, a szellemi és gyakorlati tapasztalat a szervezőerő együttléte elősegítheti a szervezettebb, racionálisabb, feszesebb és eredményesebb munkát.

— Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az itteni pártmozgalom fontosságának elismerését is látjuk abban, hogy a Politikai Intézőbizottság tagjává választotta a Központi Bizottság. Ehhez gratulálunk!

— Köszönöm szépen, én is így

gondolom. A megye és hatvanezres párttagságának politikai tapasztalata. gondjai a legrövidebb

úton politikaformáló erővé válhat.

■^ííííSSí. Ugyanakkor kitűnő lehetőség a máshol keletkezett tapasztalatok megyei hasznosítására is.

— Elnézést egy udvariatlan közbevetésért. Sokan azt mondják: Dudla József azért került a Politikai Intézőbizottságba, mert Grósz Károly főtitkár egyik kedvence...

— Ez a fajta vélekedés egy kissé megyénk, az itt élő párttagság politikai súlyának, a párt-és munkásmozgalom helyi hagyományainak. de újabb keletű törekvéseink. kísérleteink lebecsülése is.

Szeretnék ezzel kapcsolatban egy tévhitet eloszlatni: minden hiedelem ellenére megyénk, vagy én személy szerint semmilyen — kivált elvtelen — előnyt nem élvezünk abból, hogy innen származik a párt főtitkára. a korábbi miniszterelnök, avagy a jelenlegi. Nem tudom, milyen kedvencnek lenni, mert sosem voltaim vezetőim kedvence és nekem sincsenek kedvenceim. Én a jó ügy és nem személyek szolgálatára szerződtem sok tízezer párttag társammal együtt. Szerencsére az MSZMP-ben úgy is lehet a mozgalmat, a közösséget, a követésre méltó elveket szolgálni, hogy nem kell személyekre felesküdni. Egyébként többes jelölés volt, a Politikai Intézőbizott- sági tagságra és a Központi Bizottság tagjainak szavazatai döntöttek így.

— A kongresszus időpontjának ismereteben a megyei pártbizottság szeptember 23-ban véglegesítette a pártértekezlet összehívását. Milyennek ítéli ma az első tikár a megye pártmozgalmának helyzetét?

— A megye pártmozgalma visszatükrözi azt az ellentmondásos állapotot. amely jellemző a társadalmunkra, a megye társadalmára is. így jelen vannak azok a feszültségek, amelyek a gazdaság

területén, az életlehetőségek rosszabbodása terén adódtak és nem választhatók el az MSZMP korábbi gazdaságpolitikájától, egész tevékenységétől. Ezért ma bonyolult helyzetben kell politizálnunk, készülnünk a megyei pártértekezletre is. Sok belső bajjal küszködik maga a pártmozgalom is, melynek fő oka az „egypórt" modell válsága. Most egyszerre szembesülünk a múlttal, kerül a párt politikai versenyhelyzetbe, változik szervezeti struktúrája és közben jól kellene megfelelni az újra és újra jelentkező politikai kihívásoknak, feladatoknak. Erre a helyzetre, ami itt most van, nem lehetett felkészülni. Emiatt sok gonddal birkóznak a szervezetek és a párttagok, az egyes emberek. Sokan nehezen bírják politikailag, emberileg, idegileg, és emiatt is sok feszültség található a mozgalmon belül. Az új politikai tényezők, a gazdasági, társadalmi problémák, az ellenzék jelenléte és aktivitása, plusz még a mi napi gondjaink, ezek együttesen komoly politikai terhek. Vannak, akik nem találván a megoldást, elfordulnak tőlünk és különböző okokra hivatkozva megszakítják a kapcsolatot a párttal, nem fizetnek tagdíjat, nem járnak el a pártrendezvényekre, gyakorlatilag készülnek arra, hogy elhagyják a pártot. Vannak, akik a megnyilatkozásaikban feltételekhez kötik a munkájukat és a tagságukat, és vannak — sajnos ma még nem olyan számban, mint ahogy a helyzet kívánná — olyanok, akik mindent bekalkulálva vállalják a kiállást, a munkát a párt megújulásáért, társadalmi befolyása megőrzéséért a küzdelmet. Ez utóbbi rétege a párttagságnak az, amelyikre támaszkodhatunk, amelyik követésre méltó, mert a megoldás nem az elfordulás. Ha valaha volt jelentősége a kommunista mentalitásnak, a közösségi magatartásnak, a pártért érzett felelősségnek, akkor ezekre, ebben a politikai helyzetben különösen szükség van.

Mi a reform és az összefogás jegyében készülünk a megyei pártértekezletre. Félre kellene tenni az itt-ott tapasztalható személyeskedő vitákat, indulatokat, netán a mozgalommal szemben támasztott túlzott követelményeket, esetleg a múltunk értékelése által okozott személyes sérelmeket. Én remélem, hogy a megye pártmozgalmára ez az összefogás lesz a jellemző. A mostani hét eleji pártbizottsági ülésünkön ezért arról is tárgyaltunk: hogyan lehetne a politikai célok megvalósítására a párttagságot a megyében felsorakoztatni és aktivizálni. A pártértekezletre megkezdtük az előkészületeket a teljes nyíltság és a demokratizmus szellemében. Készülnek az okmányok, valamennyi dokumentumot nyilvánosságra hozunk, mindegyikről kérjük a tagság észrevételét. A legdemokratikusabb módon, a tagság közvetlen részvételével veszi kezdetét még a nyáron a kongresszusi és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása.

— Köszönjük szépen a beszélgetést!

Nagy Zoltán Onodvári Miklós

A közelmúltban vásároltak korszerű gépeket a Habselyem Kötöttárugyár kazincbarcikai üzemében. A számítógéppel irányított szabászati és varrási műveletek megkönnyitik az ügyes női kezek munkáját. A helyi foglalkoztatottsági gondok enyhítésében is nagy szerepe van ennek az üzemnek.