Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. július 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Erősödött-e a pártegység? Beszélgetés Dudla Józseffel a Központi Bizottság üléséről A z MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi, egy hete megtartott ülé­sét nagy várakozás előzte meg, ál­lásfoglalásairól, döntéséről pedig azóta is sokan mondanak véle- nényt. Dudla József, a megyei pártbi- ottság első titkára aktív szereplője volt íz ülésnek, felszólalt a vitában, majd »eválasztották az új felső párttestületbe, i Politikai Intézőbizottságba. A múlt hét égi kétnapos ülésről hétfőn tájékoztatta i megyei pártbizottságot. Ezután váia- zolt az Észak-Magyarország kérdéseire. — Hogyan ítélte meg a felfokozott vára­kozást, mennyiben felelt meg ennek a Központi Bizottság? — kérdeztük elsőként, wmmm — Helyzetünkből kiindulva a nagyfokú várakozást természetes­nek tartottam. -Mindenekelőtt a pártközvélemény, de a széles köz­vélemény is biztató válaszokat, majd változásokat vár azokban a kérdésekben, amelyek a pártot, a társadal­mat foglalkoztatják. így az MSZMP veze­tésén belüli viták, ellentmondó megnyilat­kozások. koordinálatlanság, a tagság feje fölötti elöntések, a párt állapota, a politi­kai küzdelemben a hátrálás és a megké- settség érzete, a gazdasági helyzet romlása, a növekvő szociális feszültségek, a csökkenő életszínvonal és a növekvő infláció. A vá­rakozásnak azonban sok irreális eleme is van. Gyakorlatilag a májusi pártértekezle­tet követően minden központi bizottsági ülést valamilyen összefüggésben fokozott érdeklődés kísér. Ehhez hozzájárul a tömegtájékoztatás is, mindemellett tapasztalatom szerint a leg­főbb, várakozást gerjesztő tényező a mai, sok gonddal és feszültséggel terhelt ma­gyar valóság. Most különös jelentőséget kapott, hogy az MSZMP egyes vezetőivel, annak főtitkárával kapcsolatban különböző vélemények, igények fogalmazódtak meg. Ezek a nézetek, olykor találgatások-nyilvá­nosságot kaptak, sugallva azt is, hogy vál­toztatni keill, és változni fog a párt veze­tése. A Központi Bizottság készült is erre, hiszen korábban jelölőbizottságot küldött ki, hogy tegyen javaslatot a párt elnökére, a Politikai Bizottság kiegészítésére és a Központi Bizottság tisztségviselőinek a megválasztáséra. Azt gondolom, hogy a Központi Bizott­ság ülése minden tekintetben nem tudta kiélégíteni a várakozást. Nagyon fontosnak tartom viszont, hogy a Központi Bizottság tagjai ilyen alapos, részletes, elmélyült vi­tát régen folytattak. Egy-egy KB-tag több­ször is megnyilatkozva próbálta tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek a pártot, az egész országot foglalkoztatják. Ezért — szerintem — sok érdemi kérdésre sikerült jó választ találni, és közelíteni ahhoz, aho­gyan egy politizáló párt központi bizottsá­gának dolgoznia kell. — Lehet úgy fogalmazni, hogy a Köz­ponti Bizottság a vita alapján jobban ér­zékeli: mi foglalkoztatja a párttagságot, és pontosabb kép alakult ki a testületben a mai belső helyzetről? — A Központi Bizottság ülésén látszólag a szervezeti és személyi kérdések álltak előtérben, valójá­ban azonban a szervezeti és sze­mélyi kérdések vitatása kapcsán ■' a pártban meglévő összes fontos tartalmi kérdés tisztázásában is sikerült előbbre jutni. Hiszen ami a felszínen sze­mélyek vetélkedéseként jelent meg, valójá­ban a különböző politikai stratégiák és taktikák párton belüli küzdelmét jelezte. Hiszem, hogy egy tárgyilagosabb. hitele­sebb kép alakult ki bennünk arról, hogy milyen párt képes sikerrel megvívni a ránk váró politikai küzdelmet, tehát, hogy milyen pártot akarunk. Ez a párt refórm- elkötelezett! Kezdeményezője és szervezője egy új modell építésének a gazdaságban és a társadalomban, és vállalja ennek a párt­funkcióját, struktúráját, működési módját, stílusát és módszereit érintő összes kon­zekvenciáját. Ezért tartom én is kiemelke­dőnek a mostanit a központi bizottsági ülések sorában. — Elsősorban a politikai tartalom miatt? _ A politikai tartalomból én ki­emelném, hogy ez az ülés felélt meg leginkább a párttagság által óhajtott tisztázás és egység meg­teremtése igényének. Az egység és a konszenzus igénye határozta meg a légkört, ez vált jellemzővé, uralko­dó hangulattá az ülés végére. Ez a meg­nyilatkozásokon kívül kifejeződött a szer­vezeti és személyi kérdések megoldásában, abban az írásos előterjesztésben, amit elfo­gadtunk, illetve a nyilvánosságra került politikai nyilatkozatban. Reméljük, ha ez önmagában nem is oldja meg a problémá­kat'. ez a szellemiség és elszántság végig­gyűrűzik a pártszervezetekben és minden szinten segít megválaszolni és tisztázni a kérdéseket. — Példaértékű lehet? — Példaértékű lehet a Központi Bizottság vitája és az elfogadott állásfoglalás, mert nemcsak a miben dolgaiban, hanem a ho­gyan. a megoldások módozatai tekintetében is közeledtek az ál­láspontok. Azáltal, hogy megfogalmaztuk, mi az. amit nem lehet képviselni, de azt is kifejezésre juttattuk: össze kell fognunk, csak közös akarattal lehet megoldani a problémáinkat a pártban. A különböző fel­fogásoknak — ha tetszik, áramlatoknak, irányzatoknak, platformoknak — nem egy­más kioltására kell törekedni, hanem az együttélést kell megtanulni. Meg kell ke­resni a közös nevezőt, és a pártot erősítve kell vitázni és dolgozni. — A közlemények és a sajtó sem tudta visszaadni a vita légkörét, egyébként is zárt ülés volt. Elterjedt, hogy éles vita folyt. — Olyan volt a vita, ami jellemző ma a tagság vitáira. Kertelés nélküli, egyenes, szókimondó, le­gyen szó nézetekről, vagy szemé­lyekről. Mindenki igyekezett to­vábbadni a környezete vélemé­nyét, mindenki megpróbálta érzékeltetni a párttagság hangulatát, és közreadni az ő saját, személyes meggyőződését. A felszó­lalók egymással és az előterjesztőkkel po­lemizálva keresték a válaszokat és a meg­oldást. A vitában leggyakrabban elhang­zott szavak: a pártegység, program, hiteles személyek, a merre menjünk, hogyan csi­náljuk? — voltak. — Nagy Imre és mártírtársai temetésé­vel, a Hősök terén elhangzottakkal kapcso­latban többen hiányolták: miért nem adott ki nyilatkozatot az MSZMP mindjárt a temetés után? — Az MSZMP vezetése tartotta magát ahhoz, amiben korábban megegyeztek: Nagy Imre temeté­se nem lehet a politikai viták te­repe. Kegyeletsértőnek tartotta volna, hogy a temetés alig feje­ződik be és máris reflektáljon. Ügy gon­dolta. megfelelő alkalom erre a mostani központi bizottsági ülés. — A párttagság egy részének az a vé­leménye, hogy jó lett volna, ha a temetés előtt az MSZMP kialakítja állásfoglalását, vagy eljutunk a politikai rehabilitációig, vagy több kapaszkodót kap a párttagság, hogyan nézzen vissza ’56-ra, meg a sze­replő személyekre. — Az MSZMP Nagy Imre teme­tésével kapcsolatban kiadott a korábbi központi bizottsági ülés után egy nyilatkozatot. Ez a nyi­latkozat a temetés után is. az eseményeket figyelembe véve is helytálló, bár magam is azt vallom, hogy az MSZMP-nek korábban kellett völna kezdeményezni egy tárgyilagos, hiteles Nagy Imre-kép bemutatását, és nem en­gedni, hogy azt most mások kisajátítsák, és az MSZMP ellen fordítsák. Amit viszont különösen hiányolok, az az, hogy egy ilyen nagy jelentőségű kérdést a tagsággal ala­posabban meg kellett volna beszélni. Ezt a beszélgetést, a politizálást nem lehet ki­váltani egy nyilatkozattal, meg sajtóközle­ménnyel. Múltunk tisztázásának még több kérdése van hátra. Nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy ezekről, múltunk több eseményének értékeléséről ne váltsunk szót, hiszen a tagság döntő többsége ezek­ben a kérdésekben csak az előregyártót t politikai panéleket ismeri, arról, hogy va­lójában mi történt, hiányosak és bizonyta­lanok az ismeretei. — Közben a párt által életrehivott tör­ténelmi albizottság folytatja munkáját. Vár­ható-e, hogy a munka újabb eredményeit megismerjük a kongresszus előtt? — Szerintem nem kerülhető meg a Kádár Jánoshoz kapcsolható időszak, s ebből különösen az el­múlt tizenöt év, a pangás évei­nek tételes elemzése. Jó volna ezt a kongresszusig elvégezni, hogy ott mór ne ez vonja el a figyelmet. Félek viszont attól, hogy a sietségben megint nem marad idő a politizálásra, az elemzés, a tanulságok továbbgyűrűztetésé- re. így az embereknek csak a helyeslés, legfeljebb a tiltakozás marad. Ezáltal vi­szont — sokszor akaratunktól függetlenül — olyan helyzeteket teremtünk, hogy egy szűk szellemi elit, vagy egy szűk réteg élményévé tesszük a politizálást és ebből kizárjuk a párttagság tömegeit. — A szervezeti és személyi kérdésekre visszatérve: mi a jelentősége a szervezeti változásoknak, a négytagú elnökségnek és a politikai intézőbizottságnak? Hosszabb tá­vú-e ez a megoldás, vagy átmenetiés csak a kongresszust előkészítő Szerepköre van? — Ez a megoldás a kongresszusig érvényes, a továbbiakról ott dön­tenek. Az elnökség létrejötte — « szerintem — elsősorban politikai természetű és jelentőségű. Most ez a négytagú elnökség hivatott megteremteni és deklarálni a párt legfel­sőbb vezetésében az egységet a reform, a kongresszusi felkészülés alapkérdéseiben. Lehetővé teszi a pártban élő jellemző po­litikai áramlatok, irányzatok összefogását, integrálását a csúcson. Azért is hangsú­lyozni kell a kollektivitást, mert rendsze­resen újra és újra el kéll végezni a külön­böző területekről és különböző témákban megjelenő felfogások napi integrálását és a párt szolgálatába állítását. A Politikai Intézőbizottság tulajdonkép­pen a Politikai Bizottság funkcióját gya­korolja. A vitában elhangzott, hogy a párt­vezetésben sok jó teoretikus van, és a kü­lönböző kérdések elméleti kidolgozásában és megfogalmazásában elég gyorsan és ha­mar messzire jutnak, ugyanakkor ezek gyakorlati megvalósításában, annak vezér­lésében. a vezetésben újra és újra gondok keletkeztek. Ügy ítélte meg a Központi Bizottság, hogy ezért is szükséges egy na­gyobb létszámú Politikai Intézőbizottság, olyanokat is bevonva a vezetésbe, akiknek tapasztalatai, adottságai jól hasznosulnak a pártmunka gyakorlati irányításában, szervezésében. — Várható-e ettől a megoldástól, hogy a döntések hatásai hamarabb jelentkeznek a gyakorlatban? — Ha megfigyeljük a Politikai Intézőbizottság összetételét, itt is jelen vannak a különböző felfogá­sok. politikai irányzatok, és jelen vannak a különböző területek gyakorló pártmunkásai is. így tu­lajdonképpen a felfogás és felkészültség, a szellemi és gyakorlati tapasztalat a szer­vezőerő együttléte elősegítheti a szervezet­tebb, racionálisabb, feszesebb és eredmé­nyesebb munkát. — Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az itteni pártmozgalom fontosságának elisme­rését is látjuk abban, hogy a Politikai Intézőbizottság tagjává választotta a Köz­ponti Bizottság. Ehhez gratulálunk! — Köszönöm szépen, én is így gondolom. A megye és hatvan­ezres párttagságának politikai ta­pasztalata. gondjai a legrövidebb úton politikaformáló erővé válhat. ■^ííííSSí. Ugyanakkor kitűnő lehetőség a máshol keletkezett tapasztalatok megyei hasznosítására is. — Elnézést egy udvariatlan közbeveté­sért. Sokan azt mondják: Dudla József azért került a Politikai Intézőbizottságba, mert Grósz Károly főtitkár egyik kedvence... — Ez a fajta vélekedés egy kissé megyénk, az itt élő párttagság politikai súlyának, a párt-és mun­kásmozgalom helyi hagyományai­nak. de újabb keletű törekvése­ink. kísérleteink lebecsülése is. Szeretnék ezzel kapcsolatban egy tévhitet eloszlatni: minden hiedelem ellenére me­gyénk, vagy én személy szerint semmilyen — kivált elvtelen — előnyt nem élvezünk abból, hogy innen származik a párt főtit­kára. a korábbi miniszterelnök, avagy a jelenlegi. Nem tudom, milyen kedvencnek lenni, mert sosem voltaim vezetőim ked­vence és nekem sincsenek kedvenceim. Én a jó ügy és nem személyek szolgálatára szerződtem sok tízezer párttag társammal együtt. Szerencsére az MSZMP-ben úgy is lehet a mozgalmat, a közösséget, a köve­tésre méltó elveket szolgálni, hogy nem kell személyekre felesküdni. Egyébként többes jelölés volt, a Politikai Intézőbizott- sági tagságra és a Központi Bizottság tag­jainak szavazatai döntöttek így. — A kongresszus időpontjának ismereteben a megyei pártbizottság szeptember 23-ban véglegesítette a pártértekezlet összehívá­sát. Milyennek ítéli ma az első tikár a me­gye pártmozgalmának helyzetét? — A megye pártmozgalma vissza­tükrözi azt az ellentmondásos ál­lapotot. amely jellemző a társa­dalmunkra, a megye társadalmá­ra is. így jelen vannak azok a fe­szültségek, amelyek a gazdaság területén, az életlehetőségek rosszabbodása terén adódtak és nem választhatók el az MSZMP korábbi gazdaságpolitikájától, egész tevékenységétől. Ezért ma bonyolult helyzetben kell politizálnunk, készülnünk a megyei pártértekezletre is. Sok belső baj­jal küszködik maga a pártmozgalom is, melynek fő oka az „egypórt" modell vál­sága. Most egyszerre szembesülünk a múlt­tal, kerül a párt politikai versenyhelyzetbe, változik szervezeti struktúrája és közben jól kellene megfelelni az újra és újra je­lentkező politikai kihívásoknak, feladatok­nak. Erre a helyzetre, ami itt most van, nem lehetett felkészülni. Emiatt sok gond­dal birkóznak a szervezetek és a pártta­gok, az egyes emberek. Sokan nehezen bír­ják politikailag, emberileg, idegileg, és emiatt is sok feszültség található a moz­galmon belül. Az új politikai tényezők, a gazdasági, társadalmi problémák, az ellen­zék jelenléte és aktivitása, plusz még a mi napi gondjaink, ezek együttesen komoly politikai terhek. Vannak, akik nem talál­ván a megoldást, elfordulnak tőlünk és kü­lönböző okokra hivatkozva megszakítják a kapcsolatot a párttal, nem fizetnek tagdí­jat, nem járnak el a pártrendezvényekre, gyakorlatilag készülnek arra, hogy elhagy­ják a pártot. Vannak, akik a megnyilatko­zásaikban feltételekhez kötik a munkáju­kat és a tagságukat, és vannak — sajnos ma még nem olyan számban, mint ahogy a helyzet kívánná — olyanok, akik mindent bekalkulálva vállalják a kiállást, a munkát a párt megújulásáért, társadalmi befolyása megőrzéséért a küzdelmet. Ez utóbbi réte­ge a párttagságnak az, amelyikre támasz­kodhatunk, amelyik követésre méltó, mert a megoldás nem az elfordulás. Ha valaha volt jelentősége a kommunista mentalitás­nak, a közösségi magatartásnak, a pártért érzett felelősségnek, akkor ezekre, ebben a politikai helyzetben különösen szükség van. Mi a reform és az összefogás jegyében készülünk a megyei pártértekezletre. Félre kellene tenni az itt-ott tapasztalható sze­mélyeskedő vitákat, indulatokat, netán a mozgalommal szemben támasztott túlzott követelményeket, esetleg a múltunk értéke­lése által okozott személyes sérelmeket. Én remélem, hogy a megye pártmozgalmára ez az összefogás lesz a jellemző. A mostani hét eleji pártbizottsági ülésünkön ezért ar­ról is tárgyaltunk: hogyan lehetne a politi­kai célok megvalósítására a párttagságot a megyében felsorakoztatni és aktivizálni. A pártértekezletre megkezdtük az előkészüle­teket a teljes nyíltság és a demokratizmus szellemében. Készülnek az okmányok, va­lamennyi dokumentumot nyilvánosságra ho­zunk, mindegyikről kérjük a tagság észre­vételét. A legdemokratikusabb módon, a tagság közvetlen részvételével veszi kezde­tét még a nyáron a kongresszusi és a me­gyei pártértekezlet küldötteinek megválasz­tása. — Köszönjük szépen a beszélgetést! Nagy Zoltán Onodvári Miklós A közelmúltban vásároltak korszerű gépeket a Habselyem Kötöttárugyár kazincbarcikai üze­mében. A számítógéppel irányított szabászati és varrási műveletek megkönnyitik az ügyes női kezek munkáját. A helyi foglalkoztatottsági gondok enyhítésében is nagy szerepe van ennek az üzemnek.

Next

/
Thumbnails
Contents