Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. június 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Ön mit (nem) olvas el?... (jún. 1—jún. 15-ig) Lapjárások idején Azt mondanám: legény a gáton, ember a talpán, aki ka­pásból fel tudná sorolni a ma, csak itt a megyében meg­jelenő (napi, heti, havi, satöbbi) lapok nevét■ A Magyar Sajtó legutóbbi közlése szerűit: „1988 december közepétől április elejéig... újabb száztíz lapot, időszaki sajtókiad­ványt engedélyezett a hivatal (Minisztertanács Hivatala) sajtóigazgatási főosztálya.” Eljött a lap járások ideje. Vajon ki mit olvas? Hogyan válogat? Mit hagyott meg a „régi-<stabil” lapokból — és mit mellőz? .. . Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel zaklat­tam beszélgetőpartnereimet. 1644. június 1-én kelt ol­talomlevélében vette védel­mébe Serényii Pál szendrői várkapitány Miskolc városát és lakosait, s parancslevelé­ben intette a császári kato­nai tábor hadnagyait '(külö­nösen a potnaki és füleld fő- és vicékaipitányokat), hogy „se személyeikben, se martvájOfcban” ,ne ímerészel­jék háborítani a miskolci­akat. Az első miskolci és bor­sodi „példányóvodát” a Ma­jor utcán, Í842. júl. 27-én avatták fel. (iBr. Wesselé­nyi Miklós Szózat-ánalk ha­tására — mélylben a refor­mer ibáró a kisded óvók fel­állításét szorgalmazta — Bruniszvi'k Teréz első budai óvodájának példájára Fes- tetich Leó gr. tolnai birto­kán 1837-iben „óvóképezdét” állított fel. Itt .képezte ma­gát a gibárti születésű Tóth István, aki abaújszántói, pa­taki, majd losonci tanulmá­nyai után, 1841-ben 1 évet tölt itt Wargha István ké- pezdéjében, hogy aztán 1842- ben Miskolcra jöjjön, az el­ső borsodi példá(ny)óvoda megalapítására. Akkor 24 ta­gú, lelkes választmány kor­mányozta az intézményt, melynek tagjai között ott találjuk Szemere Bertalant, Vadnay Lajost is. A borsodi nőegylet is felajánlotta 1100 ft-os alaptőkéjét, így az óvo­da 171800 Fit alaptőkével megindulhatott. 1849-ben — miután ,a ne- mesitrendi) megyegyűlés megszűnt, az óvoda gazdát­lanul elárvult, s tőkéjét a városi házipénztár „vette kölcsön”. 1856-lban új szék­házat vett a megyei főnök­ség 7500 Ft-ért a Városház­téren (a mai Spaten söröző helyién). E székházban volt egy 18, s egy 12 négyszögö­les terem az „óvonczok” nyári ill. téli társalgására. Az udvaron két szökőkút állott, melyeket a kert végé­ben folyó Szikivá vize táp­lált. (Az „óvó” évi fizetése 440, a dajkáé 100 Ft, s járt hozzá 6, ill. 2 öl fa is.) 1902. június 1-én nyílt meg a Bársony János utcai óvoda, Sallay Zsuzsa oltói, óvónő vezetése alatt. Előbb az ugyanezen a telken épült szegényápolda (ma a Közúti Igazgatóság és az Ifjúsági ház áll a helyén) telkén át­alakított bölcsőde épületé­ben, majd (miután 1906-ban ezt a vakok .számára kel­lett átadniok) beköltöztek a ma (Nevelési Tanácsadó In­tézet által elfoglalt épületbe. A saját portán állt aikkor 50 jegenyefa, 30 hársfa és egy nagy diófa és több gyü­mölcsfa.) Ami az óvoda térhódítását gátolta, az az előítéletes köz­vélemény, hogy „Hadd játsz- sza ki miagát a gyerek az is­kolás korig!”. Tóth István óvodájában falitáblák szem­léltették az állatokat, mes­terségeket, szekrényékben tárolták az ásványokat, ma­dártojásokat, állat- és nö­vénygyűjteményeket, „elme­fejtő” gyakorlatokat, tedtgya- korló órákat tartottak, Pes­talozzi és Ney Ferenc szel­lemében neveltek. * 1935. június 1-én Diósgyőr- Tapolcán járt Bajcsy-Zsl- linszky Endre, Féja Géza és Kodolányi János kíséretében, a Szabadság c. lap sajtó- és kulltúresfcjét tartatták Diós­győrben. 1639. június 3-án az egri pasa öl tál oimle vele t ad a miskolci hegyek gazdáinak, hogy a szőlőkben ne hábor­gassák őket. 1833. június 3-án a város közgyűlése elhatározta, hogy — közeledvén a „királyi vá­ros” kiváltságához — elöl­járóságát a 100 legnagyobb adót fizető polgár választja. 1535. június 5-én a tapol­cai püspök Oláh István Brüsszelből írja Pamflinger Sebestyén főispánnak, hogy a Bebek kapitány által le­rombolt tapolcai apátság ba­rátait a mindszenti parókián helyezze el, amíg a tapolcai apátság felépül. 1746. június 5-étől hasz­nálnak a városi tűzoltók tű- zifecdkendőt, azaz vízipuskát. Addig ugyanis az ún. ikapi- tányvíZben megmártózott emberek vizesvödörből lo­csolták a tüzet, illetve ázott ruhában mentették a lán­gokból kimentendő értéke­ket. 1830. június 5-én alakult meg a miskolci zsidó céh, mély több iparág mestereit tömörítette össze. A diósgyő­ri uradalom és a miskolci görög kereskedők ugyanis nem nézték jó szemmel (mindeddig megakadályoz­ták), .hogy a rivális zsidó ke­reskedők itt letelepedjenek. 1941. június 7-én vette át az avasi ref. egyház a ha- rangjátákos óraművet, ame­lyet Győri Nagy István és Lajos állftottalk szüleik em­lékére. Az óraművet Csury Ferenc debreceni órás készí­tette. 1919. június 8-án adta hí­rül a Miskolezi Munkás c. újság, hogy a vörös hadsereg csapatai győzelmesen bevo­nultak Kassára. Ez volt a legendás északi hadjárat leg­szebb napja. Örömére Mis­kolcon is ifellobogóaták a há­zakat, a munkástanács ün­nepélyes ülést tartott, de a főváros is örömmámorban úszott. „Kassa a legszebb pi­ros rózsa a győzelmi csokor­ban.” — lelkesedték a mis­kolciak a helyi lap 'hasáb­jain. 1928. június 11-én leplez­ték le a diósgyőri Hősök szobrát, Gabai Sándor alko­tását. A 3 alakos szoborra a község 27 000 pengőt gyűj­tött. 1919. június 11-én a cseh megszállás alól felszabadult Miskolcon újra megnyíltak az üzleték. A színházban (Palágyi Lajos igazgatása alatt) Arcükasev Szenvedély c. drámáját adják elő. 1926. június 11-én orszá­gos botrányt idézett elő Sá­toraljaújhelyen Ady Lajos (a költő öcose), aki érettségi biztosiként 32 tanulóból 15-öt utasított javítóvizsgára, illet­ve ismétlésre. 1439. június 12-én Habs­burg Albert király az or­szággyűlés jóváhagyásával feleségének, Luxemburgi Er­zsébet királynénak adomá­nyozta a diósgyőri uradal­mat. Kárpáti (Béla Soós László 33 éves, vil­lamosmérnök. Nős. két gyermeke van, felesége üzemgazdász: — Négy lapra fizetünk elő: Magyar Nemzet, Észak- Magyarország, Rakéta Re­gényújság, Rádió- és Tele­vízió újság. .. — Ha lehet, lapozzunk ezekbe bele ... — A Magyar Nemzetet körülbelül másfél éve fizet­jük elő. Ezt tartottuk a leg­jobbnak, amikor nyíltabb lett az élet, az írások hang­vétele érzékelhetően szaba­dabb. Édesapám volt nagy újságjárató, ezt a lapot ko­rábbról is ismertem. A Ra­kéta Regényújságot azóta járatom, hogy beindult. Fel­üdülésnek szántam. Sajnos, erősen esett a közölt krimik, kalandregények színvonala. A feleségem olvassa inkább. Valahogyan megrögződött, hogy előfizetjük. A negye­dikről, az RTV-lapról any- nyit mondhatok, ha rá le­szünk kényszerítve, hogy valamit lemondjunk, akkor ez lesz az. Ma már a napi­lapok is elég bőséges hír­adással hozzák a műsorokat. — Ha már előfizeti a mi lapunkat is, szeretném, ha bővebben szólna erről... — Előrebocsátom, hogy főleg a feleségem olvassa az Észak-Magyarországot. A hírek, a helyi dolgok miatt, természetesen én is belela­pozok. Ám a politikai dol­gokat a Magyar Nemzetből szoktam elolvasni, nyíltabb­nak, őszintébbnek tartom . .. Azért az Északból is sok in­formációt megtudok, ezek miatt kell ez a lap, A poli­tikai éleslátásomat — gon­dolom, másokét is —, azon­ban egyik se tudja ebben a nagy zűrzavarban biztosíta­ni. Ez nem a lapok hibá­ja. .. — Ügy véli, a bonyolult, zűrös mindennapjainkban a lapok nem tudhatnak irányt mutatni az olvasónak ... ? — Itt, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az én meglátásom szerint nincs az a zajló élet, amikről hal­lunk. Nem tüdőm, hogy vé­letlen-e, vagy tudatos, de a lapban, az Észak-Magyaror- szágban is érezhető ez. Túl­ságosan sok a tudósítás, az eseményleírás. Hiányolom az elemzést, a kommentá­lást. A dolgok lényegére kí­váncsi az olvasó, én leg­alábbis. Persze belátom, ebben a megyében sem mindenki engedheti meg magának, hogy négy-öt la­pot járasson, tudni szeretné viszont, mi történik az or­szágban. Igaz, van rádió és televízió, de az újság mégis csak más. Nincs időhöz köt­ve az ember. Bármikor le­hetősége van rá: ha a tör­ténéseket, a tényeket tudni akarja, előveszi a lapot és végignézi. Tehát a megyei lapnak egy jó egyensúlyt kellene megtalálni. — Hogyan olvassa az új­ságot, például a megyei la­pot? — Név miatt nem olvasok cikket. Végigfutom a főcí­meket. beleolvasok az elejé­be, Ha úgy érzem, erről már olvastam máshol, nem érdekel. A helyi dolgokról pedig azokat az írásokat ol­vasom, amik személy szerint is foglalkoztatnak. Ha tehát úgy érzem egy írásról, hogy ez kell nekem és el tehet olvasni, akkor elolvasom. Ügy nem válogatok, hogy a sportot, a kultúrát, vagy a gazdaság valamelyik ágaza­tát „lövöm ki” magamnak. Ezt egyébként a Magyar Nemzetnél is így teszem. — Milyen színvonalúnak ítéli az Északot? — Egyenletesnek tartom, legalábbis ez a benyomá­som. A közepes és a jó kö­zött helyezkedik el. .. — Mit olvas még el, az előfizetett lapokon túl? — Rendszeresen még a Népszavát olvasom, ezt a munkahelyemen szoktam átnézni. Kezdetben olvas­tam a Reformot, mostaná­ban számkihagyásokkal, be- le-beleolvasok... — És van az olvasáshoz elég ideje? — A tévé helyett is jó egy kis lapforgatás. A klinika, meg a hasonló sorozatok nőknek valók inkább, ilyen­kor olvasgatok. A televízió­ban is a politika; műsorokat nézem, mint a Hírháttér, a Panoráma... — Vajon a változni kívá­nó életben milyen szerepe lehet a lapoknak? Mennyire formálhatják az olvasót? — Nagy befolyással lehet­nek az emberekre. Alakító­juk. Az emberek eléggé el vannak „nyúlva” ... Azzal foglalkoznak, hogy a család­nak előteremtsék, ami a megélhetéshez kell. Vagyis a pénznél köt ki mindenki... Hajtani kell! Mert még messze az idő, hogy a tisz­tességes, becsületes, a mun­kahelyen végzett munkával meg lehessen élni. Viszont az sem lehetséges szerintem, hogy csak melózik az em­ber. Persze, ez nem azoknak a bűne, akik csinálják, ha­nem azoké, akik belekény- szerítették ebbe a hajtásba. A dolgozó emberek ideje ma arra megy rá. hogy hajtsa­nak az anyagiakért... Ol­vasni, politizálni, a maguk életének aktív alakításában részt venni — nem marad elég erejük, idejük ... — Ha csinálhatna ma la­pot, az milyen lenne? — Most, amikor forron­gásban van az élet, köny- nyebb újságot csinálni. Most van miről írni. Tehát nem most .kellene a kérdést fel­tenni. Igaz, ha öt évvel ez­előtt teszi fel, nem tudom, mit mondtam volna? Talán lett. volna néhány ötletem, talán ezek ott is maradtak volna a fiókban ... Marad­junk annyiban, hogy most könnyebb dolguk van az új­ságíróknak. — Gondolja? ... T. Nagy József Apropó: egy kis óvodatörháneH Vízió (Politikai szatíra) Egy Szabod Demokrata le veiét ö elnök megadja a szót az MDF-os meghi- vottnak, akit a Münnich- esek élénk ovációval meg­tapsolnak, minderről tudó­sit az MSZMP helyi lap­ja, amelynek anyagát a társadalmi szerkesztőbi­zottság soros FIDESZ-es elnöke kontrollálja, mie­lőtt lemegy at SZDP nyomdájába, hogy ezt követően a DEMISZ vállalkozó szellemű fiai a népfrontaklivistákkal szétterítsék város újságos­Sk és a cser- lakulatai össze x előző napi re- hagy a MiH- loH újságpapír hozzájáruljanak a TIT által szervezett rá mániái nyári táborozásuk költségeihez, amihez e szakszervezetek csak egy 50 százalékos vasúti je­gyet adnak, ^ Szomorú esemény zavarta meg 1671-ben a Sárospataki Református Kollégium éle­tét. A várba beszállásoilt osztrák vasasók ágyúkat vontattak az épület elé, s arra kényszerítették a taná­rokat diákokat, hogy hagy­ják el iskolájukat. Ezzel kez­detét vette a kollégium csak­nem félezer esztendős törté­netének legszomorúbb kor­szaka. Három évtizeden át — a háborús események ala­kulása szerint — egyszer Gyulafehérváron, Marosvá­sárhelyen, másszor Göncön, Kassán, s közben Patakon is működött. Amikor Gönc adott ott­hont az iskolának, mindösz- sze egyetlen tanára volt, idősebb Csécsi János, így a teológiától kezdve a mate­matikáiig. csillagászatig min­dent ő tanított. Febecsülhe- tetlen érdeme, hogy a mint­egy 350 diákot — azokban a zavaros időkben — együtt tudta tartani Göncön, majd onnan tovább menekülve, Kassán is. Így valósággal a pataki iskola második mega­lapítójának tekinthető. 'Fia. ifjabb Csécsi János, aki szintén nagy tudású, hí­res professzora volt a kollé­giumnak, Göncön született, kereken 300 esztendővel eze­lőtt, 1689. június 11-én. Az iskola visszatérése után ifj. Csécsi János — altig tizen­hat évesen — megkezdte a Amikor ölre mentek tanárukért a pataki diákok Rákóczi-szabadságharcnál szóló naplójának írását. For­rásértékű latin nyelvű mun­kájában „az ausztriai ház elleni magyar háború esemé­nyeit” örökítette meg, amelynek kézirata a Tudo­mányos Gyűjtemények Nagykönyvtárában található. Különösen érdékes része Csécsi naplójának az 1708- ban a pataki vár öregpalo- tájéban tartott országgyűlés­ről szóló beszámoló, amely­ben a maga egyéni vélemé­nyének, kemény bírálatánák is hangot adott. Főképp gróf Bercsényii Miklós és fe­lesége, Csáky Krisztina nagy pompával való pataki foga­dásáról és fényes „udvartar­tásáról” szólt elítélően. Pataki naplójának — hó- naponkénti beosztással való — írását húszéves korában, 1709. április 23-án fejezte be, mert a kollégiumi tanári ál­lásának elfoglalása előtt hosszabb külföldi tanul­mányútra indult. Angliai, német, francia, olasz, svájci, főleg pedig holland egyete­meken folytatta tanulmánya­it, s egész fiatalon olyan tu­dósi tekintélynek örvendett, •hogy több alkalommal szak­értőnek hívták meg külön­böző teológiai és világi tu­dományos kérdések megvita­tására. Műveit Zürichben, Berniben, s idehaza Lőcsén nyomtatták ki. Aforizmákat, egyháztörténeti, ószövetségi, héber régiség tani munkákat írt, kortörténeti kérdéseket dolgozott fel. Nyomtatásban megjelent művein kívül ha- tálmas köteteket tesznek ki kéziratban maradt imádsá­gai, előadásai, feljegyzései. Csécsi János külföldi ta­rt uhnány.adról hazatérve, 1713-ban foglalta el kated­ráját a pataki kollégiumban. Húsz éves tanársága ailatt hosszabb-röVidebb ideig volt az egyetlen professzora az iskolának, s polihisztor lévén, olykor negyven tan­tárgyat is tanított. Orto­doxia, elmaradottság jelle­mezte az ő munkásságáig a kollégiumi tanítást. Csécsi viszont teológiában, filozófi­ában. a világi tudományok­ban a legújabb nyugat-euró­pai eszméket, fel vi lúgosul t nézeteket képviselte. Des­cartes híveként azt tanította, hogy „a világ megismerésé­ben a tudást és laz értelmet kell előnyben részesíteni a hittel szemben. Semmit sem tartozunk elhinni, ami az ész előtt lehetetlennek lát­szik”. Addig ismeretlen, új tantárgyak bevezetése, pél­dául a (földrajznak a tanítá­sa is az ő nevéhez fűződik. A maradiak természetesen nem jó szemmel nézték Csécsi „modem” tanítási el­járását, a felvilágosult esz­mék hirdetését. Az ifjúság azonban valósággal rajongott érte, sőt a református pap­ság körében is szép szám­mal voltak, akik Csécsi pártjára álltak. Amikor pe­dig 'az egyházi hatóság az ortodox tanok hirdetőjéként ismert Naigyirrrihályi Szomoló Gergely személyében máso­dik itanárt választott Csécsi mellé, élesen szembekerült egymással 'a két párt, oly­annyira, hogy az ifjúság kö­rében iaz elvi viták időn­ként szabályszerű verekedés­sé fajultak. Ez legheveseb­ben Nagymiihályi Szomoló Gergely beiktatásakor rob­bant ki. Az ünnepélyes ak­tus alkalmával a Csécsi-pár­tiak ölre mentek a Nagymi- hályd-pártiakkal és fustélyt ragadva, kiverték őket a kollégiumból. Az iskola elöljárósága mindent elkövetett az ellen­tétek megszüntetésére, s ha ez időnként csillapodott is valamelyest, a megszünteté­se azonban véglegesen nem sikerült. Ezért a kollégium gondnoka közbenjáró útján kénytelen volt .királyi rende­letét kieszközölni, amely — nehogy a zavarok a kollégi­umból kilépve „újabb forra­dalmat indítsanak” — egy­szerre mindkét tanárt meg­fosztotta állásától. •Ezután Csécsi 35 évig tel­jes vi sszavonultságban éLt pataki házában, 1769-ben be­következett haláláig. Megke­seredett ember lett a koráb­ban oly lelkes, nagy 'tudású poKIhisztortból, akit kortársai is „hasznos, tisztéletes, az egész világra kiterjedt hírű” professzornak tartottak, oki ..a sárospataki nemes kol­légiumban a józan elmei bölcselkedéseknek és a tisz­tességes tudományoknak megvetője, terjesztője volt, aki sokaikat szárnyára, s idegen országokba bocsá­tott”. Hegyi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents