Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
1989. június 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Jön-e a kanadai töke Borsodba? A hír futótűzként terjedt: rövidesen észak-amerikai tőke érkezik Magyarországra, ugyanis az egyik nyugati konszern behatóan érdeklődik a befektetési lehetőségek iránt. Aztán már azt beszélték, hogy közös kanadai—magyar vállalattá alakul megyénk egyik-másik vegyipari üzeme, mindenekelőtt a BVK és a TVK. Minden szóbeszédben van némi igazság, mert mint mondják, nem zörög a ha- raszt... Igen ám, csakhogy ez esetben a helyzet sokkal öszetettebb, mint gondolnánk. Az kétségtelen, hogy a külföldiek részéről meg van az érdeklődés a magyar- országi üzlet iránt. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy holnap már dollármilliókat fektetnek be. Amíg ez bekövetkezik, még sok víz lefolyik folyóinkon. konszern képviselőinek Az tény, hogy az egyik kanadai konszern, a Nova cég, — amelynek világszerte számos leányvállalata, képviselete működik — vezetői májusban hazánkban jártak, hogy tájékozódjanak az itteni lehetőségekről. Azóta már a borsodi vegyipari vállalatok vezetői is megfordultak Kanadában, sőt jelenleg a Nova konszern szakértőcsoportja tartózkodik hazánkban, egészen pontosan Borsod három vegyipari üzemében, a BVK- ban, a TVK-ban, és a TlFO-ban vizsgálják vállalataink műszaki, kereskedelmi, pénzügyi helyzetét. De ne vágjunk a dolgok elé. hiszen a Nyugattal való kapcsolatfelvételnek története, előzménye van. S itt visszakanyarodunk egészen 1985-ig. Azért eddig, mert ekkor vette kezdetét a mába nyúló eseménysorozat. Ennek egyik főszereplője dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója. Hogy miért. ezt már az érintett mondja el. — Soros György meghívására 1985-ben az USA- ban jártam, ahol Észak- Karolina North-Karolina nevű városban egy úgynevezett — Kelet—Nyugat konferenciára kerül sor, A házigazdán kívül magyar, lengyel és szovjet szakemberek voltak jelen a város egyetemén rendezett tanácskozáson, ahol én is előadást tartottam. Mégpedig arról, hogy milyen tőkebefektetési lehetőségek kínálkoznak Magyarországon, természetesen kiemelve a vegyipari ágazatot. Ehhez nagy segítséget adott a Gazdasági Kamarának e témában az- idő tájt megjelent könyve. — Dehát mindez, hogyan kapcsolódik a kanadai „ügyhöz"? — Erre is válaszolok. Mint ismeretes. Soros György szoros kapcsolatban áll az ugyancsak magyar származású üzletemberrel, Andrew Sarlóssal, akinek figyelmébe ajánlotta személyemet és természetesen megyénk vegyiparát. Ennek eredményeként ez év márciusában Párizsba hívtak meg, ahol egy napon keresztül részletesen beszámoltam a magyar es ezen belül megyénk vegyiparának állapotáról, terveiről, fejlesztési lehetőségeiről. Innen pedig már az események; gyorsan követték egymást. —■ Visszatérve az Ón személyére, hogyan tett szert azokra az ismeretekre, amelyek birtokában átfogó képet tud alkotni ennek a sikeres ágazatnak az egész tevékenységéről, beleértve a termelési és fejlesztési állapotot, a jövő lehetőségeit? — Egyrészről, a BVK az egyik alapító tagja a Magyar Hitelbanknak, ennek létezik egy úgynevezett vegyipari üzletpolitikai bizottsága, amelynek elnöki tisztét is betöltőm. S ugyancsak az elnöke vagyok a Magyar Szénhidrogén-kémiai Tanácsnak, amely a legnagyobb ipari szakmai szövetség hazánkban. Ebbe a tömörülésbe 22, a petrolkémiában valamilyen formában érintett vállalat tartozik. A méretekre mi sem jellemzőbb, hogy a tagvállalatok együttesen mintegy 400 milliárd forint értékű terméket állítanak elő évente. A tanács megalakulásától eltelt hat esztendő alatt lehetőség nyílt számunkra, hogy kidolgozzuk, illetve összehangoljuk a hazai petrolkémia fejlesztési terveit, hosszú távú koncepcióját. Nem véletlen, hogy amikor a kanadai Nova konszern érdeklődött helyzetünkről, akkor egy kész, komplett anyagot tettünk le az asztalra, ami kissé meg is lepte a külföldi üzletembereket. — A párizsi tárgyalást követte a Nova cég vezetőinek magyarországi látogatása. — Májusban Jim Butt- ler cégelnök és Bob Wilson alelnök érkezett hazánkba, ennek során a BVK, a TVK és a TIFO is vendégül láthatta őket. Hogy miért fontos számunkra a Nova érdeklődése a vegyiparunk fejlesztése szempontjából? A kanadai cég befektetne ötszázmillió dollárt, amelyből egyebek között egy műgumigyárat is létesítene hazánkban. Természetesen a Nova cég vezetőinek májusi itt-tartóz- kodása csupán puhatolózótájékozódó jellegű látogatás volt, csak kérdeztek, de ők még nem nyilatkoztak. Érdeklődésük viszont elárulta, hogy nem kizárólag udvariassági gesztusból jártak Borsodban. — ön és a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója a közelmúltban viszonozta a kanadaiak látogatását. — Körtvélyes István miniszterhelyettes vezetésével jártunk Kanadában, ahol öt napon át ismerkedünk a Nova konszern tevékenységével. — Nagy a vendégjárás mostanában, hiszen a múlt héten kanadai szakértői csoport kereste fel a BVK-t, és a TVK-t. — A Nova cég szakértői úgynevezett „belső átvilágítást” végeznek a két vállalatnál, tevékenységük kiterjed műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, szervezési kérdések vizsgálatára. S ez már több mint érdeklődés a hazai vegyipar iránt. Ez a vizsgálat azt jelenti, hogy a szakértők rövidesen javaslatot készítenek a Nőve cég számára a működő tőke bevonásának lehetőségeiről, feltételeiről. — ön sokat szerepel ezeken a tárgyalásokon. — Valóban, sokat vállaltam magamra a Nova céggel való együttműködés létrehozásáért. Egyrészé- ről, a Magyar Hitelbank, az Ipari Minisztérium, továbbá Andrew Sarlós hatalmazott fel az amerikai program menedzselésére, másrészről szívemen viselem a hazai vegyipar, s ezen belül is elsősorban a borsodi vegyipari üzemek sorsát, hiszen a külföldi tőke bevonása meggyorsíthatná az ágazat fejlődését. — Mit hoz a jövő? — A dolgok eddigi állásából ítélve bízom benne, hogy a külföldi tőke végül is bejön az országba, s szóba kerül majd egy közös, illetve vegyes vállalat létrehozása is. A döntés a kanadaiak részéről augusztus körül várható, ami remélem kedvező lesz, s mindegyik borsodi vegyipari vállalat, így természetesen a Borsodi Vegyi Kombinát is megtalálja a számítását ebben a vállalkozásban. Lovas Lajos Dinnyések Természet- és környezetvédelem - pedagógusok bérfejlesztése Ülést tartott a megyei tanács-vb Az új adórendszer bevezetésének tapasztalatairól tárgyaltak elsőként kedden a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, majd a Bükki Nemzeti Park regionális és tájrendezési tervének koncepciójával ismerkedtek meg. A koncepció alapelvei a védelemre figyelnek elsősorban; a Bükk- hegység karsztvíz tisztaságának megőrzését, a természeti értékek védelmét, az üdülőterületek fejlesztését tűzik ki célul. Szigorú követelményekkel mérlegelik a turisztikai fejlesztéseket is (csak a csatornahálózat, vagy biztonságos szennyvízelvezetés esetén lehetséges ilyen beruházásokba belekezdeni), a Bükki Nemzeti Park területén pedig új ipari üzem nem létesíthető, új külszíni bányák nem nyithatók ezentúl. A zaj. és levegővédelem érdekében tavaly óta megszüntették a Bükk-fennsík területén átmenő tehergé~- kocsi-forgalmat, az átmenő személygépkocsik forgalmát szabályozták. Komoly gondot jelent azonban, Répáshuta, Bükkszentkereszt és Ömassa szennyvízelvezetésének problémája, valamint Bánkút térségének közigazgatási rendezetlensége. Jelenleg Heves megyéhez tartozik közigazgatásilag, ugyanakkor Bánkúton Miskolc város beruházásai a legjelentősebbek évek óta. A természetvédelem után környezetvédelmi problémával a kommunális hulladékelhelyezéssel foglalkozott a végrehajtó bizottság. Olajos Csaba, műszaki főosztályvezető rámutatott, hogy a kérdés nagyon súlyos gazdasági-társadalmi gondhalmazzá válhat, ha tényleges döntések nem születnek a közeljövőben. A megye komplex hulladékelhelyezési tanulmánytervezete elkészült. Ez körzetekre osztotta a megye területét, s több település lakossági hulladékát fogadni képes lerakóhelyek kiépítését támogatja. Jellemző, hogy sokszor váltott ki ellenérzést ez az elképzelés, ugyanis az epves települések más települések hulladékát is kénytelenek elhelyezni. Ezen túlmenően a helyi tanácsok nem tudják önmaguk megoldani a kommunális hulladékok elhelyezését, így a végrehajtó bizottság egy 15 millió forintos kommunális alap létrehozását fogadta el, melyre pályázat útján elsősorban a községek juthatnak hozzá. A végrehajtó bizottság az indítványok és bejelentések között a területfejlesztési és szervezési alapból nyújtandó támogatásokról tárgyalt. Mint elhangzott, július 27- én. a kormány is foglalkozik a meeyei regionális fejlesztési koncepcióval, melyben Gzd térségének fejlesztési problémáit rendkívül részletesen terjesztették elő. Tóth János, ózdi városi tanács volt elnökhelyettese törvénységi felügyeleti intézkedést kezdeményezett a vele szemben kimondott ózdi tanácsi összeférhetetlenségi eljárás ügyében. A megvei tanács megállapítása szerint az összeférhetetlenségi eljárás során törvénysértés nem történt, a felügyeleti intézkedés nem indokolt. Porkoláb Albert, a megyei tanács társadalompolitikai főosztályvezetője szóbeli előterjesztését követően a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy 1989. július 13-ára kitűzött rendkívüli tanácsülés napirendi pontjai között tárgyalják az 1—4. osztályos általános iskolai tanulók ingyenes tankönyv- és tanszervásárláshoz szükséges megyei támogatás (47 800 gyermek esetében ez 16 millió 594 ezer forintot jelent!), valamint a pedagógusok bérfejlesztésének kérdését. A bejelentés szerint a július 13-i rendkívüli tanácsülést rendkívüli végrehajtói bizottsági ülés előzi majd meg. Nagy Zsuzsanna Lekerült az Országgyűlés mostani ülésszakának napirendjéről a párttörvényterve- zet, s így egyelőre marad minden a régi formában. Vagyis az MSZMP továbbra is jelen van a gyárakban, intézményekben, a fegyveres erőknél — sőt, meghatározó szerepet játszik. Bár cél, hogy az MSZMP elsősorban a lakóterületeken politizáljon tovább, de ez egyelőre nem eldöntött tény. Pártpolitika-mentes üzem, hadsereg? Létezhet ilyen? Két halárőrtiszttel beszélgettünk, témánk természetesen: lehet-e depolitizálni a fegyveres erőket? Dr. Prókai Béla alézredes, a BM Határőrség miskolci kerületének parancsnoka és Birke Miklós alezredes, a kerületparancsnokság pártbizottsági titkára: — Mindenekelőtt, egy. a beszélgetésünkhöz nem szervesen kapcsolódó kérdés: Önök elvtársak. Legalábbis a seregben így kell szólítani a hivatásos és sorállományt. Pontosabban így kellett, hiszen július elseje után bajtársak lesznek ... — Igen, a szolgálati érintkezés során ezentúl a bajtárs megszólítás lesz kötelező.. . — Alezredes bajtárs ... — Hát, meglehetősen szokatlan, biztos nem áll majd könnyen rá a nyelv. Mi az elvtárson nevelkedtünk. Ám azért engedtessék meg nekünk, hogy a szolgálati érintkezésen túl, elvtársnak szólítsuk azt, aki elvtársunk. — Az elvtárs szót a kommunista párt tagjaival azonosítják általában, s nemcsak nálunk. Persze a hadseregben ez nem föltétlenül volt igaz. Mégis: hadd kérdezzem meg. itt a miskolci határőrkerületnél milyen az MSZMP szervezettsége? — A tiszti állománynak csaknem száz százaléka tagja a pártnak, a tiszthelyetteseknek mintegy nyolcvan százaléka, míg a polgári alkalmazottaknak bő harmada párttag. — És a sorállománynak, a kiskatonák- nak? — Nos, meglehetősen kevés MSZMP-tag van közöttük. Ezek a tizennyolc-húsz éves fiúk nagyon elbizonytalanodtak az utóbbi idők történésein, érthetően sok mindent nem tudnak helyére tenni. Persze nem mondtunk le az agitációról, egy kommunista sem mondhat le erről, reálisan próbáljuk velük megismertetni a párt helyét, szerepét a mai magyar társadalomban. — Nem inkább arról van szó, hogy a hivatásosoknak a párttagság ajánlott, a fiatalokkal pedig, s ezt idézőjelben értem: nem tudnak mit kezdeni? — Szó sincs erről. Az MSZMP-tagság senkinek sem kötelező, senkinek sem ajánlott. Mindenkinek szuverén joga, hogy belép-e a pártba, avagy sem. A sorállomá- nyúakkal pedig az van, amit elmondottunk. Néhány évvel ezelőtt közülük negyvenen, ötvenen is beléptek évente a pártba, mára ez a szám lényegesen lecsökkent, de aki most lesz párttag, az valóban teljes meggyőződéséből lesz azzá. Nem lovagolunk a számokon.... a statisztikán. — Az előbb elhangzott: mindenkinek szuverén joga, hogy belép-e a pártba, vagy sem. Ez, gondolom, az MSZMP-re vonatkozik. Tessék mondani: akkor is ez a véleményük, ha teszem azt, egy tiszt a demoKrala fórumnak, vagy egy sorállományú a Fidesznek akar a tagja lenni? — Akkor is. — Ez meglepő! Azt hittem: a laktanyába a pártok közül csak az MSZMP teheti be a „lábát”. — A laktanyába igen. Jelenleg itt csakis kizárólag a Magyar Szocialista Munkáspárt szerveződhet. Ezt a szolgálati szabályzatunk egyértelműen kimondja, ennek betartása és betartatása egy katonának kötelező, törvény. És hát azt is tudni kell, hogy a fegyveres erők a közelmúltig közvetlen pártirányítás alatt álltak. Hogy reagáljunk a meglepődésére is: azt soha senki nem fogja megtiltani egyetlen tisztnek, tiszthelyettesnek, sorállományú határőrnek, hogy otthon, a lakóhelyén milyen csoportosulásnak, pártnak nem lehet a tagja. Itt a laktanyában azonban csak az MSZMP legitimációja az elfogadható. Hangsúlyozzuk: jelenleg. Mert ha a párttörvény megszületik, elfogadják, akkor más helyzet állhat elő. — Ügy vélem, nem akar ide a laktanyába jönni egyetlenegy alternatív szervezet, újonnan alakult párt sem. Ök inkább azt szeretnék: menjen innen az MSZMP is, de- politizálódjék a fegyveres erő. — Ezt tudjuk mi is, ám szolgálati szabályzatunk — mint már említettük — mást mond ki. Egyelőre. Ha az a határozat születik, hogy a laktanyában nem lehet politizálni. az MSZMP-nek ki kell vonulnia innen a lakóterületekre, akkor azt fogjuk tenni. A pártfegyelem, a párthatározat kötelező. Ám ehhez hozzá kell tenni: érzelmileg és tudatilag nagyon érzékenyen érinti majd a párttagságot, ha ilyen határozat születik. Azt hisszük, ez érthető: a pártmozgalomnak a fegyveres testületeknél tradíciója van. — Végül is: el tudnak képzelni politika- mentes határőrséget, hadsereget? — Nehezen. Ha laktanyán belül nem is lesz erre mód, de a lakóterületeken politizálni fog a katona. Mint mindenki más, aki akar. Az alkotmány elvei szerint... Illésy Sándor Bajtárs lesz az elvtársból Politikamentes fegyveresek?
