Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. június 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 n». Közéleti állóvíz? Beszélgetés barcikai alternatívokkal nőkonferenciára utaznak A Hazafias Népfront Ka­zincbarcikai Városi Bizott­sága beszélgetésre invitálta a városban működő új poli­tikai szervezeteket, így a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Magyar Szoci­áldemokrata Párt, valamint a Münnieh Ferenc Társaság képviselőit. Szalontai Lajos- né, a HNF városi titkára is­mertette a találkozó szán­dékát. Mint mondotta, nem az állampolgárok helyett, vagy nevében kíván ezentúl politizálni a népfront, ha­nem segítséget akar nyújtani ahhoz, hogy az állampolgá­rok megismerhessék az új politikai szerveződéseket, hogy így megkönnyítsék a választásokat megelőző tá­jékozódást számukra. A nép­frontnak nem az a feladata, hogy eldöntse, ki mennyire haladást képviselő, vagy ne­tán mennyire szalonképes, ezt az állampolgároknak kell eldönteniük, akik mögéjük állnak, vagy sem. Addig is azonban a HNF segítséget kíván nyújtani ezeknek a szerveződéseknek, különösen a propaganda tekintetében. A beszélgetésen mindany- nyian a gondok között em­A Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyára, Miskolc, József Attila u. 25—27. szám, felvesz motorszerelő szakmun­kásokat. Fizetés megegyezés szerint. Felvilágosítás: Hegymc- gi László tmk-üzcmvczetönél. Az Aranykalász Tsz Sajóvá- mos, felvesz betanított vagy szakképzett varrónőket szalag­munkára. Érdeklődni a sajóvá- mosi tsz-nél, telefonon, vagy személyesen. A miskolci GVlka motorloker- cselö üzeme keres egy fő ve­zető adminisztrátort. Gépírni tudók előnyben. Fizetés meg­lítették, hogy a városban jó ideje .közéleti pangás ta­pasztalható. Ennek oka, hogy kevés a közéleti fellépést vállaló aktív ember, hogy az eddigi észrevételeket nem kezelték megfelelően, s így az emberék ma már fölös­legesnek tartják az újbóli kiállást. Kitzinger Ferenc, az MSZDP helyi szervezeté­nek képviseletében ugyan­csak hasonló gondokat em­lített okként, s június 1-jén az MDF-fel és az SZDSZ- szel közösen éppen ezért alakították meg a Kazinc­barcikai Ellenzéki Kerékasz­talt. A megjelentek, Tóth Ist­ván (MDF), Hegedűs Ferenc (SZDSZ) és Kitzinger Fe­renc (MSZDP) több kérés­sel fordultak a Hazafias Népfront városi bizottságá­hoz: segítsenek eljárni az államhatalmi szerveknél, a működési feltételűkhez szük­séges igényeik teljesítésé-' ben, ahogy ez más városok­ban már megtörtént. Ugyan­is amíg egy szervezetnek nincs irodája, tevékenységét taglétszám-növekedését csak esetlegesen tudja végezni. Barcikán egyébként is ne­héz helyzetben van bármi­Dolgozókat alkalmaznak egyezés szerint. Jelentkezni le­het: Miskolc, I. Hatvanötösök útja 17. szám alatt. Telefon: 35-380. Az Észak-magyarországi Tü- zép Vállalat felvételre keres te- lepelszámoltatókat, középisko­lai végzettséggel, és gépírót, szakirányú végzettséggel. Jelent­kezni lehet a vállalat központ­jának személyzeti osztályán, Miskolc, Zsolcai kapu 28. I. eme­let. féle szervezet. Az ország minden tájáról idezsúfolt emberek a létezésükért, a fizetésükért dolgoznak, de nemigen mozdulnak mun- ikaidő után. El kell hozzá­juk jutni a lakásba, a szo­bába, hogy megváltozzon magatartásuk. A városi lap, a Kazincbarcikai Közélet, a városi videostúdió és a vá­rospolitikai hirdető nincs eléggé hasznosítva. Mi több, egyelőre az újságárusoknál alternatív lapokat vásárló­kat megjegyzésekkel illetik, miszerint: „Lesz még böjtje ennek a nagy sajtószabad­ságnak!” Ilyen közegben ne­héz bármit változtatni, mi­közben a helyi társadalmi és politikai szervek is csak a kivárás taktikáját köve­tik. Éppen ezért a beszélge­tésen részt vevők megálla­podtak abban, hogy a HNF segítségével június 26-án találkozóra hívják a város társadalmi, politikai és tö­megszervezeteit, valamint lakosait. Ez a fórum az egy­más szándékaival való is­merkedés lehetősége lesz, s talán némi változást hoz a kazincbarcikai pangó köz­életben. N. Zs. A Miskolci Közterület-fenntar­tó Vállalat felvételre keres gya­korlattal rendelkező gépkocsi- vezetőket. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 65. sz. alatt, a szállításvezetőnél. Felvételre keresünk motorsze­relő szakmunkást, valamint szer­vizadminisztrátort. Jelentkezés helye: villamoskészülék-javító Kisvállalat, Miskolc II., Csaba vezér u. 87. sz. Az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat tapolcai üdülőjébe ta­karítót alkalmaz. Jelentkezni le­het: Miskolc, Zsolcai kapu 28. sz., személyzeti osztály. MH — 158 131. ...de a sok nulla begyűrűzik az agyamba- A napokban Szabadkán jártam.. Mi tagadás, nagyon tetszett ez a régi magyar­lakta város. A gyönyörű városháza körül sétáltunk, amikor az első találkozás bűvöletéből felébredtem. Valaki a társaságból azt javasolta, együnk fagylal­tot. Gondoltuk, mi sem egyszerűbb. De amikor mondták, hogy 300 dinár, hát elcsodálkoztunk egy kicsit, és elbizonytalanod­tunk, hogy ez most mennyi pénz? A kirakatokat néz­tük és az itthon 1500 fo­rintos szovjet fényképező­gép hatvanezer dinárba kerül. Hasonló számok vol­tak a ruhák, a cipők mel­lett is, 2800 dinárt fizet­tünk egy zacskó savanyú- cukorért. A pénzváltóba mentünk, egy kislány forintot akart beváltani. Az ablak mö­gött ülő férfi csóválta a fejét: forintot nem váltunk be. Egymásra néztünk, és önkéntelenül is kérdez­tük: hogy-hogy? A sorban egy korosabb férfi szólalt meg: Hát, úgy! Önök is a legjobb úton vannak, hogy utolérjenek bennünket. Hallottuk, hogy már lesz ötezer forintosuk... és az­tán fog az menni. Most védekezünk a rossz pénzek ellen, de már késő. Úgy döntöttem, nem po­litizálok. Inkább etetem a galambokat. Etetném, etet­ném, de a sok nulla be­gyűrűzik az agyamba. Hogy lehet ennyi nullát össze­gyűjteni. Nos, minden bi­zonnyal tudunk néhány példát mondani valameny- nyien. Az én példám na­gyon egyszerű. Évek óta nem tudok tőle szabadulni. Az ötvenes években Mis­kolcon volt egy kerékpáros ember, akinek a nevére már nem emlékszem, de legyen Józsi. Ez d Józsi kerékpárjával, egy hátiko­sárral többször is végig- száguldott a városon, ö hordta ki a friss péksüte­ményt a boltokba. Mar ak­kor is nagyon sokan éltünk Miskolcon, mégis mindig volt friss sütemény az üz­letekben. De milyen friss! Még ma is a számban ér­zem az ízét. Erre a péksü­teményre a megsütés költ­ségén kívül nem rakódott semmi, mindössze a Józsi bére, és esetleg évente egy pár kerékpárgumi. Ma a süteményt, a tejet gépko­csikkal hordják ki. Már hallom is, hogy valaki köz­beszól. Hol élünk? És a technika? Így is le va­gyunk maradva. Nos, hogy hol élünk, ez nagyon lé­nyeges kérdés. Itt élünk, ebben a szegény országban, ahol tiz és fél millió em­ber jobb híján tíz és fél­millióképpen akar boldo­gulni, és nem akad néhány olyan okos és jó szándékú ember, aki a tenni akarást cselekvéssé tudná ková­csolni. A rádióban hallom, hogy az elmúlt negyven év csu­pa tévedés volt. Megcsí­pem magam, nézem, én vagyok-e én? Tudniillik, ha az 53-ból leveszem a 40-et, akkor egy csodálatos jövő előtt állok, mint ifjú ember. Módom van kifej­teni a véleményemet... Csak egy gondom van, hogy ezt a véleményemet nem tudom kinek címezni, nem tudom hová postázni, ideiglenes címre meg nem akarom feladni. Az elmúlt évek sérelmei­nek orvoslásáért valami­lyen szinten mindenki be- nyújtja a számlát, egysze­rűen félelmetes gyűlölkö­dés vonalai rajzolódnak ki a gondolkodásban. Az a szegény ember. akinek semmije sem volt, az nyil­ván másképp ítéli meg a világot, mert 'ebben a rendszerben kapott szak­mát, kapott lakást, a másik embernek vagyona, háza volt, és ez a rendszer vet­te el. Most lehet, hogy egymás' mellett áll a vikendházuk, de közös ne­vezőre sohasem fognak jutni. Nem is volna baj, ha mindketten tudnák, hogy a tehetség és tenni akarás szerint melyikükre mit osztott ki, és tőle mit vár vissza a társadalom. Szegény embernek lenni mindig nagy gond. Aki anyagilag egyik napról a másikra él, annak nem mindegy, hogy holnap mi lesz. A/ci rendelkezik tar­talékkal, az ideig-óráig még tartja magát, de aztán rajta is úrrá lesz a pánik­helyzet. Akár a mezőgaz­daságban, akár a gyárban gondolkodom, megdöbben­tőnek tartom azt a válto­zást, hogy tegnap esküd­tünk a nagyüzemre, és most egyik napról a má­sikra esküszünk a kicsi egységekre. Viszont figye­lemre méltó, hogy a végé- láthatatlanul bírált évek­ben nagyon sokáig lehetett tervezni hosszú távra. Há­zak épültek, családok gaz­dagodtak, az árak stabilak voltak, s most, amikor van reform, amikor tudjuk, hogy régen inekkora volt a fejetlenség, azóta nem becsüljük a gyárat, a me­zőgazdaságot, nem becsü­lünk semmit, és a pénzünk olyanná lett, mint a pely­va. És egy napra előre nem tudjuk, mire ébre­dünk. Most már csak azt tudnám, mi ebben a jó? Mi ebben az alternatív ... Meg kell mondjam, nagyon kellemetlenül érintene, ha ismét negyven év után tudnám meg, hogy milyen volt nekem a minap Sza­badkán. No nem azért a száz dinárért, de ez a sok okos ember hol volt az el­múlt negyven évben. Csak kapkodunk és kapkodunk. Nem várjuk meg, hogy ki­nőjük a kerékpárt... Szabadka egyébként na­gyon tetszett. Takács József A Magyar Nők Országos Tanácsa rendezésében országos nőkonferenciá­nak színhelye lesz Budapesten az Épí­tők Szakszervezete Kongresszusi terme június 24—25-én. A tanácskozáson be­számolnak a III. konferencia óta vég­zett munkáról, a MNOT mellett működő munkabizottságok tevékenységéről, majd napirendre tűzik a nőmozgalom megújítására vonatkozó elképzeléseket s az alapszabály-tervezet megtárgyalá­sát. Megyénk lányait, asszonyait 15 kül­dött, 6 tanácskozási joggal meghívott vendég és 9 megyei nőtanács-tag képviseli. Közülük mutatunk be néhá­nyat. Sok törhet kell vállalni Béki Lászlóné az edelényi nők képviseletében vesz részt a nőkonferencián. Szakmája varrónő, jelenleg a Debreceni Ruhagyár Ede­lényi Gyárában művezető, nőfelelős a pártban. — Nálunk a gyárban túl­nyomó többségben nők dol­goznak — vezető beosztás­ban is. Az anyagi és erköl­csi megbecsülésre nem pa­naszkodhatunk, igaz, két műszakban, havonta 7—8 ezer forintot is megkere­sünk. Női üzem lévén foko­zottabban kell foglalkoz­nunk az egyéni, családi problémákkal, s lehetőség szerint mindenkin segítünk. Van például nálunk egy úgynevezett „kismama-sza­lag,” ahol kisgyermekes anyák dolgoznak csupán egy műszakban. Vezetőnk sokmindent ki­harcol érdekünkben, hama­rosan új gyárat vehetünk birtokunkba, ahol újabb munkalehetőség kínálkozik a környék asszonyainak. — Véleményem szerint napjainkban a nők nagyon dennapos munkakapcsolat fűz hozzájuk. De nemcsak munkahelyi problémákkal keresnek fel, személyes gondjaikkal is gyakran for­dulnak hozzám. Ily módon a mindennapok gyakorlatából tudom követni, felmérni a dolgozó nők helyzetét, nehéz­ségeit, s nap, mint nap ke­resem a megoldást is. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehe­tek a konferencián, s ha le­hetőségem lesz rá, fel is szó­lalok. Sokat várok ettől a tanácskozástól, hiszen az 1970-ben hozott nőpolitikái határozat már nagyon ella­posodott, szükség vari a megújulására, megújítására. sokat vállalnak magukra, a munka mellett ugyanúgy az ő nyakukba szakad a ház­tartás, a gondoskodás, a ter­vezés. Szerintem azonban ma minden munkás kézre — a nőkre is — szüksége van a gazdaságnak, hogy ki­lábaljon ebből a nehéz hely­zetből. Nekem két gyerme­kem, férjem van, akivel kénytelenek vagyunk váltott műszakban dolgozni, hogy valaki elláthassa a gyereke­ket, csak hét végén van együtt á család. Nehéz ez így, én mégis úgy érzem, nem tudnék csak otthon len­ni, nekem szükség van a munkára is. Ám aki nem így gondolkodik, szerintem annak is legyen meg a le­hetőség a választásra, ott a férj keressen annyit, hogy el tudja tartani a családját. Remélem, hogy a megújuló nőmozgalom új jogosítvá­nyokkal elindítja a nőkkel való nagyobb törődést, oda­figyelést. Kevés a munkahely Géczi Ernőné az encsi NEB elnöke. Mezőgazdász­ként kezdte pályafutását, hamarosan azonban elköte­lezte magát a társadalmi mozgalmakkal. Volt KISZ-, majd párttitkár, a helyi nő­tanács titkára, a pártbizott­ság nőpolitikái munkatársa, s tevékenykedett a Hazafias Népfrontban is. Tevékeny, mozgalmas pályafutásával nyerte el a helyi szerveze­tek bizalmát a küldöttségre. — Véleményem szerint a nők alkalmasak bármilyen feladat ellátására, mindent elérhetnek, kellő rátermett­séggel, akarattal, hozzáállás­sal. műveltséggel. Ezért az egyik legfontosabb feladat­nak tartom a nők megfele­lő műveltségi szintre eme­lését, tanulását. Nálunk az egykori encsi járásban külö­nösen nagy gondot jelent a cigány nők foglalkoztatása. Mivel általában még a nyolc osztályt sem végzik el. szin­te nem alkalmasak semmi­lyen munkakör betöltésére. Ezért célul tűztük, hogy minden erőnkkel a tanulás­ra, legalább az általános is­kola elvégzésére ösztökéljük őket. A nevélőmunka elen­gedhetetlen körükben. — Ha lehetőségem lesz a konferencián, a foglalkozta­tással kapcsolatban kérek szót. Különösen a végzős, pályakezdő fiatalok, lányok elhelyezkedése okoz gondot. Előzetes megbeszélésekéi folytattunk az iskolákkal és a helyi üzemek, intézmé­nyek vezetőivel ebben a té­mában, keresve a 'legopti­málisabb megoldást. Széles körű társadalmi összefogás­ra van szükség ahhoz, hogy biztosítva 'legyen a nők fog­lalkoztatása, munkába állá­sa. hogy ők is tevőleges ré­szesei lehessenek a társadal­mi fejlődésnek. Elsődleges a család Szendrei Gyuláné a put- noki nők nevében érkezik a konferenciára. Matematika— műszaki szakos általános is­kolai tanár, a pedagógus- szakszervezet gazdaságveze- tője. A nőmozgalomban ed­dig nem vett tevőlegesen részt. — Piftnok életében eddig nem volt szerepe a nőmoz­galomnak, ily módon nin­csenek hagyományai sem. Engem tulajdoniképpen meg­figyelőként küldenek a kon- fereiíóiára, hogy utána tájé­koztathassam az elhangzot­takról a környék intézmé­nyeinek nődolgozóit. — Én magam a család- centrikusok nézetével értek egyet, családpárti vagyok. Véleményem szerint a nő el­sőrendű feladata a családi harmónia megteremtése. A gyermekeknek önfeláldozó anya. a férjeknek szerető feleség kell. Egy bizonyos korig az az egészséges, ha a nő fejlődő, nyiladozó gyer- mekei mellett van, átsegít­ve őket az egyes életszaka­szok buktatóin, nyugodt, bé­kés hátteret biztosítva. Ter­mészetesen megértem azo­kat is. akik a munkájuknak kívánnak élni, ám szerin­tem a család és a női veze­tő a gyakorlatban nem egyeztethető össze konfliktu­sok nélkül. Én két csoport­ra osztanám a nőket. Az ér­telmesek, ambiciózusak ta­nuljanak, képezzék magu­kat. aki inkább a családjá­ban kíván kiteljesedni, az élhessen a természet adta csodálatos lehetőséggel, az anyaság nagyszerű érzésével. Természetesen tisztában va­gyok azzal, hogy mindezek megvalósításának a gazda­sági háttér az alapja, s csak megfelelő anyagi háttérrel biztosítható a választás le­hetősége. Régi gondolatom azonban talán megvalósítha­tó. a családi pótlékot ne az apák. hanem az anyák kap­ják állampolgári jogon. Szükséges a mozgalom megújítása Jurcsisin Károlyné, Mis­kolc egyik küldötte, a me­gyei postahivatal vezetője. Postás szülők gyermekeként, magia is ezt á pályát válasz­totta. Tanulmányai után a megyét járva, különböző postahivatalokban teljesí­tett szolgálatot. A Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola elvégzése után ne­vezték ki jelenlegi munka­helyére, 1983-ban. Ugyan­ebben az évben választatták meg a postás pártbizottság nőfelelősének is. — Olyan munkahelyen dolgozom — mondja, ahol a hatszáz főt foglalkoztató hivatalban négyszáz a nő. Nem is tudnék nem foglal­kozni .a nőkkel, hiszen min-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents