Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
1989. június 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tárgyalni kell! Az MSZMP Borsod-Aboúj-Zemplén megyei I. számú és diósgyőri reformköre közös nyilatkozatában kijelenti: o reformkorok elfogadható alapnak tartják az MSZMP és a Miskolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága közötti tárgyalások megkezdéséhez az ellenzéki szervezetek egyeztető bizottságának javaslatait, nevezetesen, hogy: 1. vitassuk meg az átmeneti időszak sajtónyilvánosságának kérdéseit, 2. térképezzük fel a helyi társadalom legfontosabb ügyeit tárgyaló bizottság létrehozásának feltételeit {ez a bizottság felügyelhetné például az első szabad, demokratikus választásokra való felkészülést az esélyegyenlőség biztosítósa érdekében), továbbá 3. az MSZMP és a KISZ (Demisz) állami költségvetésből származó vagyonának a helyi népképviselet rendelkezésébe való visszaadását. Reformköreink nem hagyhatják szó nélkül Kovács Józsefnek, az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága ideológiai titkárának az Eszak-Magyarország június 6-i, keddi számában a tárgyalásokkal kapcsolatban megjelent nyilatkozatát. Kovács József, az új szervezetekkel történő tárgyalásokra létrehozott négytagú tárgyalócsoport vezetőiéként a megyei lap hasábjain „nyilatkozatháborúnak" aposztrofálja a MESZEB április 6-i és május 19-i tárgyalási javaslatait, amelyekre az MSZMP helyi vezetése nem sietett válaszolni, és az idézett interjúban igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy az ellenzék javaslatairól nincs mi! lárgyalni, nyitott kapukat dönget a MESZEB. Megítélésünk szerint e nyilatkozat hangvétele, vala- nint a városi ideológiai titkár korábbi közszereplései zlapján Kovács József aligha tarthat igényt arra, hogy az MSZMP-t hiteles, a megegyezésért munkálkodó politikusként képviselje. (Csak emlékeztetni szeretnénk rá, hogy a negye öt reformkörének közös nyilatkozatában arra szólítottuk fel a helyi vezetést, hogy holadéktalanul kezdje meg a tárgyalást az ellenzéki szervezetekkel, s ebben a tárgyalássorozatban a pártot hitelét vesztett személy ne képviselhesse.) Szorgalmazzuk, hogy az MSZMP és az ellenzék közötti párbeszédre a párt egy új tárgyalócsoportot hozzon létre. E csoportban mindenképpen helyet kell kapniuk a reformkorok iképviselöinek is. A tárgyalásokon elhangzott minden szónak döntő jelentősége lehet a rendkívül feszült hangulatú helyi társadalom számára. Ezért elvárjuk, hogy a tárgyalások a lehető legteljesebb nyilvánosságot kapják a sajtóban, a rádióban és a televízióban. Miskolc, 1989. június 8. MSZMP B.-A.-Z. megyei I. számú és diósgyőri reformköre Prósza, dödölle, görhöny- i"'Az'"idősebb korosztályhoz tartozók .bizonyára nem k apnak az idegen .szavak szótára után, számukra jól körülhatárolt jelentése van a görhönynek, a dödöllének, a kudarinak, sőt talán né- jni régies ízek, múltbéli ízharmóniák is felmerülnek bennük a hajdanvolt időkből ezek hallatán. A régi ételekről, azok elkészítésének módjáról sokan és sokat írnak napjainkban, mentendő mindazt, ami mentésre érdemes. Knézy Judit kaposvári muzeológus könyve „Somogyi régi ételek” címmel a sorban a legjobbak közül való. Ebben a főzni-sütni szerető amatőr szakácsok nagy örömére nemcsak az egykori falusi lakodalmas, disznótoros nagy ételek „megjelenítésére” vállalkozik a szerző, hianem nagyobbrészt a régi paraszti ételek elkészítéséhez ad tanácsokat, ötleteket. Lehet, hogy azok más tájaikon ugyanúgy, vagy egészen elenyésző különbséggel más néven kerültek asztalra, ám legfontosabb jellemzőjük mindenütt az olcsóság volt. Mert ugye liszt, hagyma, tej. aludttej, savó, némi zsiradék a -legszegényebb családnál is mindig vo'lt kéznél, ha egyébre nem is futotta. Nos, ezekből igen sokszínűén, változatosan lehet sütni-főzni. Prószát, dödöllét, gör- hönyt. A negyedik-ötödik ikszüket írók még emlékezhetnek ezeknek az ételeknek az ízére, amiket anyáink. nagyanyátok mesterien ízesítettek. S talán a tálalással, a szegénység palás- tolására hivatott kínáló szép szavaktól vált felejthetetlenné a sokféle könnyű étel. A Somogy régi ételei VERTIG ISTVÁN vidéken weg egyáltalán... Egy féllel másféldcci után másként Iát az ember Budán!— mondta búsan Mátyás király (egy átmulatott éjszaka után feleségének — amikor hétágról sütött a Nap — a vár udvarán) Egy féllel másféldcci után — ä Fekete-sereg előtt — ágyúval lövetett verébre a Király!... S c példátlan lövöldözés után Magyarországon nem szabad ágyúval verébre lőni Pesten és Budán! — Vidéken meg egyáltalán ... Kiváló áruk A Kiváló Áruk Fóruma titkársága nemrégiben felhívással fordult a fogyasztókhoz: szavazzanak, mely termékeket tartják kiválónak, összesen 672 levél érkezett, a legtöbben élelmiszerekre, kozmetikai cikkekre, háztartási vegyiárukra szavaztak. A különböző minőségi és formai vizsgálatok alapján 13 gyártó 55 terméke bizonyult kiválónak, köztük a Borsodi Sörgyár Spaten söre. praktikus, kik könyv lehet napjainkban, amikor mind nehezebb beosztani az élelmiszerekre, a főzésre maradó forintokat. A magyar gasztronómiai közelmúlt leírása sok család gondjain segíthet ma, holnap. Persze, azokén, akik meg tudják venni a majd’ száz forintot érő könyvet. Hiszen azon három-négy adag olcsó dödölle is készíthető ... — nagy j — itt A fiú az erdő alatti, lejtős parton ült, lába térdig a vízben. Sekély volt itt a víz,, átlangyosodott a nyári napsütésben. Szemét lehunyva hallgatta a tó és a gáton túl elterülő rét neszeit. Bogarak zúgását hallotta, darázszöngést, lomb- susogást. Olykor megcsobbant a víz: hal emelkedett a víztükör fölé, hogy egy közel merészkedő rovart csípjen el. Szemben a túlsó parton fűzfák zöldelltek, némelyikük belegázolt a tóba: mintha ők is a lábukat áztatnák. Mögöttük az erdei út fehér szalagja látszott szekerek koptatta köveivel, kátyúival. A fiú kinyitotta a szemét, mert érezte, hogy már az álom könyököl ki rajta. Látta amint egy fekete csíbor ereszkedik alá a víz bársonyos zöldjében, lebegő hínárok között. Szellő fodrozta a tavat. Ügy reszketett ilyenkor a víz, mint a bögölyök lepte barom bőre. A nyugatnak tartó Nap zsáknyi aranyszeget hullajtott a vízbe, a fiú szinte hallotta is a hangot, a tó szisszenését, amint az aranyszegek gyönge húsába mélyedtek. Egy sulyom- levélen béka üldögélt mozdulatlanul. Aztán, hogy légy zúgott el előtte, elrugaszkodott a levéltől, s torkában á zsákmánnyal eltűnt a víz alatt, csak a vízköröket lehetett látni és a remegő sulyomlevelet. A hegy már árnyékot vetett a tóra. Az árnyék félig eltakarta az ezüstös ragyogást. Mintha sötét, áttetsző kelmével egy tükröt takarnánk le, olyan volt a tó árnyékba borult része. A fiú arra gondolt: éjszakára betakarózik a tó, hogy meg ne fázzon. Hosz- szan az üres csónakot bámulta, amely a túlsó part közelében egy fűzfához kikötve unatkozott. A ráncos arcú délután ült benne, mely lassan alkonyattá vénült. Olykor-olykor megcsörrent a rozsdás lánc. Ha nem volna lelakatolva, beleülnék — gondolta a fiú. Nem messze tőle két sárga virág hajladozott. Nem tudta milyen virágok. Hasonlítottak a margarétára, csak a színük volt más. Megbámulta őket, szerette volna tudni a nevüket, olyan szépek voltak, s amikor a szél kicsit nagyobbat lélegzett, a két virág egymáshoz ért. Meghajoltak, száruk egymásnak feszült, szirmaik összeborzo- lódtak. Néhány szemhu- nyásig olyanok voltak, mint egy ölelkező pár. Szerelmes virágok — gondolta a fiú, és elhatározta, otthon kikeresi nevüket a lexikonból. És magában elkeresztelte őket: Ilóma, Julink Így könnyebb lesz rájuk gondolni. így tovább élnek benne. Akkor Is lesznek majd, amikor már elhervadtak. Ilóma, Julíni, a szerelmes virágok. Kicsit bágyadt volt már: lelke összegömbölyödött a testében, mint a jóllakott kismacska, szemhéja elnehezült, néhány pillanatra lefüggönyözte tekintetét. Ekkor hallotta meg a harangszót, amely messziről jött, gyönge volt, alig érzékelhető, mint a lepkeszárny neszezése. Úgy csillant meg a csöndben a hang, mint könnyű pókháló: foglyul ejtette a fiút, s ő úgy' érezte, hogy soha többé nem bír elszakadni innen. Ma már tudja, hogy nem tévedett, mert bárhol a világon, ő mindig itt van, s egyszer a csónakba is beleül majd és evezni fog. Evezni egész álló nyáron át, még éjszaka is, amikor csókot vált a Hold és a tó... Fecske Csaba Csökkent az utazási kedv avagy kényszer szülte az idegenforgalom mérséklődését 0 Helységpártoló Kör alakult Ároktőn Borsod s Heves határán Jó vándor, aki jársz. A sík vidéken egy vén Aroknyomol találsz .., Aroki" regi község. Honfoglaló őseink második nemzedéke már bizonyosan letelepedett itt — amint erről a Dongó-halmi ásatások tanúskodnak. De otthont adott e táj a korábbi történelmi korok embereinek is, hiszen sok-sok tárgyi hírmondó került elő a ' föld mélyéből. Ároktőnek gazdag múltja van. Jelene azonban megkopott. De népe élni akar és szebb jövőt álmodik. 1989. június 6-án Helységpártoló Kör alakult e Tisza menti községben. Munkájának célja a falu arculatának formálása. Az egykor létező, mára csaknem feledésbe merült értékek kutatását, megőrzését, élesztését vállalja magára. A kör szándékairól folyamatosan tájékoztatni kívánAz ároknak tövénél Ároktő most is áll, Borsodban a Tiszának Fűzlepte partinál... (Tompa Mihály) ja a lakosságot — sót, vele együtt akar munkálkodni. Múltról és jelenről akarunk beszélgetni, s a jövőt formálni. Óhajunk — mely meggyőződésünk szerint sokakéval találkozik hogy jó érzéssel vallhassa sok-sok itt lakó embertársunk magát ároktőinek. Szándékaink őszinték és tiszták, szépet és jót akarunk. Együtt, egymásért, szívből és nem kényszerrel. Ha ezzel kedves ároktői polgártársaink egyetértenek, kérjük, támogassanak munkánkban! S legyen közös osztályrészünk a most még remélt, de egykor megvalósuló sikerek után a megelégedés jó érzése: Dicnes Dénes református lelkész Ároktő öt üzletággal rendelkezik a Borsod Volán Utazási Irodája, amelynek „kelléktárából” tulajdoniképpen csak a konvertibilis kiutazásra szóló jogosítvány, illetve valutaeladás hiányzik. Mint azt Szabó Imre, az Utazási Iroda vezetője kérdésünkre elmondta: a konvertibilis valutaeladást .nemrégiben megkérték .az illetékes szervektől. Talán mondani sem kell, elutasító választ kaptáik, mondván, az ország devizanehézségei nem teszik lehetővé a kérés teljesítését. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben akik az idegenforgalom szervezésével foglalkoznak, hiszen a romló gazdasági helyzet, a csökkenő életszínvonal az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy utazzanak. Persze nemcsak a belföldre érvényes mindez. — Tavaly, a mindenki által ismert okok miatt, rendkívül népszerűvé váltak a bécsi foevásánlóutaik, amelyekhez a mi irodánk különjárati autóbuszokkal járult hozzá — mondta az Utazási Iroda vezetője. — De sokan Utaztak a szocialista országokba is vásárlási céllal. Csak egyetlen adat: a baráti országokba utazók valutabeváltása az elmúlt esztendőben mintegy 30—35 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az idén azonban nemcsak, hogy megállt a növekedés, hanem erőteljes csökkenés tapasztalható a turizmusban. A tavasszal életbe léptetett valuta- és vámrendelkezések rendkívül negatív hatást gyakoroltak a külföldi turizmusra — vélekedett beszélgetőpartnerünk. — Korábban hetenként négy-öt járatot indítottunk Béosbe, most legfeljebb havonta egyszer kerül erre .sor. — A hírek szerint nem kedveznek a körülmények a szocialista országokba irányuló tutinknak sem. — Ennek oka döntően abban keresendő, hogy a szocialista országok egymás után jelentették be a különféle korlátozásokat — jegyezte meg az Utazási Iroda vezetője. — Romániában például csak konvertibilis valutáért lehet vásárolni. Csehszlovákiából úgyszólván semmit isem .lehet a határon áthozni, hiába született olyan intézkedés, amelynek értelmében megszüntették a kötelező valutabeváltást. Tapasztalataink szerint visszaesett a Lengyel- országba 'irányuló turizmus is, ami annak tulajdonítható, hogy számos áruféleségből hiány mutatkozik. — Kimaradt a felsorolásból a Szovjetunió, vajon ide utaznak-e annyian, mint a korábbi években. A válasz ez esetben is az, csökkent a kiutazók száma. És még várhatóan tovább csökken az utazási kedv az év hátralévő részében. Miért? — Elsősorban a rendkívül szigorú vámrendelkezés ennek az oka — jegyezte meg Szabó Imre. — Főiként a .műszaki cikkek behozatalát korlátozták erőteljesen. — Van azonban egy jó hírem is. Május óta újra közlekedik a szovjet nemzetközi autóbuszjárat Ungvárra, amely minden hónap első csütörtökén Özdról, egyéb csütörtöki napokon Miskolcról indul. — Az öt üzletág egyike a fizetö- vendég-szolgálat. Hogyan alakul ez a tevékenység? — Eddig rendkívül sikeresnek bizonyult fizetővendég-szolgálatunk, amely zömmel Miskolc-Tapolcára összpontosul — hangzott a válasz. — Az igények nagy része a különböző vállalatoktól érkezett hozzánk, most viszont itt is azt tapasztaljuk, hogy — vélhetően 'takarékossági okokból — csökken a kereslet. Az 'idén eddig már 11 vállalat mondta le dolgozóiinak üdültetését, ami több mint egymillió forint bevételkiesést jelent. Az sem biztató, hogy a családi kirándulások — amelyekből ugyancsak volt bőven — úgymond a nullára csökkentek, ami minden bizonnyal a megélhetési gondokkal függ össze. Az is idei jelenség, hogy visszaeste'k a .tanulmányi kirándulások, holott korábban alig győztük az igényeket kielégíteni. A megcsappant érdeklődés a kilométer-tarifa növekedésével magyarázható. Még egy információ a Borsod Volán háza tájáról. Az úgynevezett XX-es személygépkocsik bérbeadása eddig a Volán Utazási Iroda hatáskörébe tartozott. Ezt a szolgáltatást július 1-től azonban a vállalat miskolci üzemigazgatósága végzi. Egyébként az XX-es járműpark mintegy húsz százalékkal csökkent, ugyanis a (Borsod Volán nem tudta a kiselejtezett autókat pótolni. L. L.
