Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. június 14., szerda Gyáravatás a Csanyikban Horváth Ferenc ipari miniszter vágta át a nemzetiszin szalagot, adta át az új üzemet Fotó: Balogh Imre Csaknem kétszázan dolgozhatnak itt, ha majd teljes kapacitással termel­nek Magyarország — jog sze­rint — ezer esztendő óta a Gyárat avattak tegnap Misíkoilcon, a Csanyík-völgy- ben: a Ghinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékék Gyára Rt. új linjekcióampullázó ■üzemén a nemzetiszín szala­got Horváth Ferenc ipari ■miniszter vágta át. Az injekciós üzem beruhá­zását a Chinoin 4 éve kezd­te el, amikor a Tungsramtól megvásárolta a területet az itteni egykori kryptongyár- ral; majd pedig a Magyar Nemzeti Bankikai aláírta a beruházás megvalósítását A X. kerületi, Kozma ut­cai Üj Köztemető június 16- án Nagy Imre és mártírtár­sai temetési szertartásának zavartalan lebonyolítása ér­dekében délután 5 óráig zár­va lesz. A temetési szertar­táson — a családtagok ké­résének, valamint a nemzet­közi szokásoknak megfele­lően — csak szőkébb gyá­szoló közönség vesz részt, akik erre az alkalomra a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság által kiadott belépő­Tegnap sajtótájékoztatót tartott a megyei rendőr-főka­pitányságon dr. Káló József rendőr ezredes, az intézmény egy hete beiktatott vezetője. Vázolta elképzeléseit a rend­őrség és a sajtó együttmű­ködéséről. Mint elmondta, a sajtó olyan tükör a rendőr­ség előtt, melyben láthatja saját munkája erényeit és fogyatékosságait is. Céljuk a testület munkájának nyi­tottabbá tétele. Ennek érde­kében a megyei főkapitány a gyors tájékoztatást, a jó együttműködés lehetőségét ajánlotta fel. Kérte a sajtót, hogy egy kampány keretében mérje fel az olvasó, a lakosság vé­leményét: milyen rendőrsé­get akarnak. A jelenlévő szerkesztőségvezetőkkel, munkatársakkal megállapod­tak az együttműködés új formáiban. A főkapitány végül az Észak-Magyarország június 10-i, szombati számában megjelent közlekedési bal­esetről szóló hírt új' infor­mációval egészítette ki. il­letve helyesbítette az abban foglaltakat. Ezek szerint a június 8-án. Miskolcon, az Alpári Gyula u. 23. szám előtti útszakaszon történt baleset alkalmával nem Or- liczki László rendőr zászlós, hanem a kocsijában vele utazó feleséee karja tört el szerződést. Horváth Ferenc •beszédében emlékeztetett ar­ra, hogy a világbanki finom­vegyipari program során 73 millió dollár jutott erre az üzemre, s mint ahogy Biha­ri István, a Ghinoin Rt. ve­zérigazgatója megjegyezte: ■világszínvonalon álló, a kör­nyezetet nem veszélyeztető üzemet sikerült tető alá ■hozni. Az üzemet e jeles napon a város nevében Kovács László miskolci tanácselnök •is köszöntötte, s igen figye­vel mehetnek be a temető­be. Mindazok, akik a sírok­nál még aznap kívánják le­róni tiszteletüket, azt 17 és 20 óra között tehetik meg. A rendező szervek kérik az új köztemetőben nyugvók hoz­zátartozóinak megértését és együttműködését. A június 16-i gyásznap rendezősége, Fővárosi Temetkezési Intézet A vizsgálatok eredménye­ként azt is megállapították, hogy Orliczki 1,89—2,14 ez­relékes alkoholos befolyá­soltság állapotában vezette gépkocsiját. Ügyében elren­delték a nyomozást. lemreméltónak nevezte, hogy •új szakmai kultúrát sikerül ezzel meghonosítani a vas és acél városának tartott •borsodi megyeszékhelyen. És az is igen lényeges, hogy ■itt csaknem kétszázan dol­gozhatnak majd, főleg érett­ségizett lányok, asszonyok. Az üzem évente — kapa­citása ’teljes felfutása ese­tén — 150 millió darab in­jekciós ampullát tud ielőál- Jítani. Ez a mennyiség a Chinoin termelésének mint­egy felét teszi ki. Rektori konferencia Miskolcon Tizennyolc egyetem rekto­ra képviseltette magát azon a rendezvényen, amelyet tegnap tartottak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men. A rektori konferenciát a házigazda, dr. Kovács Fe­renc egyetemi tanár vezet­te, akit az áprilisi, I. orszá­gos egyetemi fórumon vá­lasztottak a testület elnöké­vé. Az ülés résztvevői meg­vitatták a munkaprogramot, s olyan témákról is tárgyal­tak: mint a nyitott egyetem, a latin nyelv oktatása, a magyar felsőoktatási intéz­mények kapcsolódási lehe­tőségei a nemzetközi infor­mációs számítógéphálózat­hoz. (Folytatás az 1. oldalról) véleményüket, észrevételei­ket írásban eljuttathatják hozzá. Ezt követően átadta aszót Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége vezetőjének. — Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő eseményekben. Sokak­ban él szorongás, bizonyta­lanság a jövővel kapcsolat­ban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében biza­lommal és bizakodással üd­vözöljem az itt jelenlevőket. Azokat is, akik iit,Hhon és külföldön a televízió képer­nyője előtt lesznek tanúi az érdemi politikai tárgyalá­sok megkezdésének. Ismert, hogy az előkészí­tés során lényeges véle­ménykülönbségek voltak a felek között. A résztvevők körét, a tárgyalandó kér­dések részleteit illetően, a dolog természetéből adódó­an, ma sem teljes az egyet­értés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azonban — és ez á döntő —, erősebb­nek bizonyult az ellentétek­nél. Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demokratikus jogállam ki­építésének eddigi eredmé­nyeit sem eltúlozni, sem ki­sajátítani. Az a vélemé­nyünk, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt reálpo- lijtikai felismerése mellett ebben jelentős része van az itt jelenlévő társadalmi szervezeteknek és mozgal­maknak. a most formálódó pártok konstruktív erőfeszí­téseinek. Közös felelősség Határozott szándékunk, hogy minden vonatkozásban szakítunk a sztálini modell maradványaival." A Magyar Szocialista Munkáspárt, együtt más politikai erőik­kel. olyan demokratikus és szocialista jogállam kiépí­tésére törekszik, amely a nép akaratát juttatja ér­vényre. Az új, Magyarországért most kezdődő közös munka természetesen nem azt je­lenti. hogy a kialakult gaz­dasági és politikai válságért közös a felelősségünk. A Magyar Szocialista Munkás­pártnak vállalnia kell kor­mányzópárti múltját, s azt, hogy tárgyilagosan feltárja a közelmúlt politikai gya­korlatának tanulságait. E tényfeltárásnak mindenek­előtt hitelesnek kell lennie, amelyben, a korábbi leegy­szerűsítéseket nem válthat­ja fel egy másfajta, ellen­kező előjelű sematizmus. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezérit is indo­koltnak látja, hogy a gaz­daság stratégiái kérdései a dem ok rabik us j og ál 1 amfoa való átmenettel azonos súly­l.yal szerepeljenek a tár­gyalásokon. A mai bonyolult, feszült­ségekkel terhes világban egyik fél sem számíthat könnyű tárgyalásokra. Vár­ható az is, hogy a meg­egyezés nem terjed ki min­den napirendre kerülő kér­désre. Ügy vélem azonban, a legfontosabbakban min­denképpen egyetértésre kell jutnunk. Ennek érdekében is ■kívánatos, hogy a tárgyalá­sokon a tényszerűség, a problémák megoldására irá­nyuló. építő szándék érvé­nyesüljön. A deklarációkat, a szónoki párbajokat hagy­juk inkább a választási kampány idejére. A közelii és távolabbi múlt ■tapasztalatai jelzik, hogy a •szocialista országók megúju­lási kísérletei ismételten ku­darcokba fulladhatnak, tra­gikus összecsapásokhoz is vezethetnek. Az óvatosságot, a fontolva haladást nem szabad összetévesztenünk a konzervativi zmussal. Ezt követően dr. Kónya Imrének, az Ellenzéki Ke­rékasztal szóvivőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. magyar népé. Ezen nem ■változtat az sem, hogy tör­ténelme során a népnek alig volt módja arra, hogy gaz­daként, szabad polgárként •rendelkezzen saját tulajdo­nával, bár időről időre meg­kísérelte, hogy birtokba ve­gye azt, ami az övé. Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szo­cialista Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal össz­hangban mi, az Ellenzéki Kerékasztal szervezeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az Országházban, ■hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a politikai ha­talmat ténylegesen bitorló Magyar Szocialista Munkás­párt képviselőivel, és az ál­tala meghívott más szerve­zetek delegátusaival. Leszögezzük, hogy a tár­gyalások célja a békés át­menet biztosítása a diktató­rikus uralmi rendszerből a népakaratot ténylegesen ér­vényesítő képviseleti demok­ráciába. A tárgyalások során nem a hatalmon akarunk osztoz­kodni a hatalom jelenlegi ■birtokoisaiival. Nem kívánunk a nép feje fölött, annak megbízása nélkül részesedni a hatalom gyakorlásában. Célunk az, ihogy valóban ha­zánk polgárai dönthessenek és döntsenek is arról, kiket, miilyen politikai erőket bíz­nak meg a hatalom gyakor­lásával a választásoktól vá­lasztásokig terjedő időre. Három be nem teljesült magyar forradalom felada­tait kell most békés úton el­végeznünk. Június 16-án az utolsó ilyen hősi kísérletre emlékezik nemzetünk. Az 1956-os forradalmat a szov­jet hadsereg leverte, nemzeti bizottságainkat, munkásta­nácsainkat, újjáéledt párt­jainkat pedig a hazai reak­ció számolta fel. Az ezt kö­vető megtorlás és bosszú új­kori történelmünkben pél­dátlan méretű volt. Szabad választás Harminc év bénultsága után. végre megszólalt társa­dalmunk. Független szerve­zetek létrejötte és nagysza­bású megmozdulások jelzik, hogy kezébe akarja venni sorsának alakítását. A hatalom birtokosaival a következő elvek alapján kívánunk tárgyalásokba bo­csátkozni : — A hatalom alapja a népfelség. A szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki és nem- nyil­váníthatja magát a népaka­rat letéteményesének. — A népakaratnak nyílt kimenetelű szabad választá­sokon kell megnyilvánulnia, amelyből semmilyen, a de­mokrácia elveit elfogadó és az erőszakos eszközök alkal­mazásától magát elhatároló párt és politikai szervezet nem zárható ki. — Amíg az országgyűlési képviselők megválasztásával kifejezésre nem jut a társa­dalom politikai akarata, ad­dig azt ne előzzék meg má3 országos jelentőségű, példá­ul köztársasági elnöki vagy helyhatósági választások. — A szabad választások eredményét a hatalom is kö­telezőnek ismerje el, és utó­lag semmilyen eszközzel ne próbálja megmásítani. — Az erős parlamenti el­lenzék minden működő de­mokrácia alapintézménye, amely a kormány működé­sét ellensúlyozza. — Egyetlen politikai párt vagy szervezet sem rendel­kezhet sajátjaként fegyveres testülettel. A pártok és poli­tikai szervezetek nem gya­korolhatnak tagjaikon ke­resztül befolyást a fegyveres testületek működésére. — Politikai konfliktusok megoldására semmilyen ürüggyel sem alkalmazhatók a fegyveres erők. Erőszak el­len is csak aa| erőszak elhá­rításának mértékéig jogos alkotmányosan fellépni. — Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehe­tőségét kell kizárni. Fel kell oszlatni a Munkásőrséget, korlátok közé kell szorítani a politikai rendőrséget, a he­lyi önkormányzatok alá kell rendelni a közbiztonsági rendőrséget, nyilvános el­lenőrzés alá kell vonni a fegyverhasználatot. Nyomatékosan leszögez­zük: az Ellenzéki Kerékasz­tal szervezetei nem azért ül­nek le a tárgyalóasztalhoz, hogy a hatalomból - maguk­nak egy-egy részt kihasítsa­nak, hanem azért, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben maga a nép sze­rezheti meg a hatalmat sa­ját magának. Mégpedig nem erőszakkal, hanem békés eszközökkel. n válság ellen Ezután a megállapodásiban harmadik tárgyalófélként felsorolt társadalmi szerve­zeteik és mozgalmak szóvi­vője. dr. Kukorelli István kapott szót. — Kezdeményezői voltunk és vállalói vagyunk ennek a mai kerékasztalnak, ami, valljuk be, kicsit szögletes­re sikerült. Jelentősége mégis nagy a békés társa­dalmi fejlődés nézőpontjá­ból. Az általunk is aláírt megállapodás kölcsönös és józan kompromisszumok eredménye. E kompromdsz- sz.umokkal, azzal, hogy ki hol ül. nem kelthetünk il­lúziókat. nem csaphatjuk be a ránk figyelő közvéle­ményt. Ez a három oldal sok mindent kifejez, de sok mindent eltakar. Nem vitat­ható az ellenzék és a hata­lom szembeállítása. Nem titkoljuk, hogy nem vagyunk egységes delegáció, de nagyfokú toleranciánk van és lesz egymás iránt. Ezt kívánjuk az egységes delegációknak is. összeköt bennünket az, hogy vala­mennyien érdekeltek va­gyunk a társadalmi-gazdasá­gi válság leküzdésében. Közös a harmadik oldalon szereplő társadalmi szerve­zetek esetében az is. hogy nem a közhatalomban való részesedésért folytatott harc az elsődleges célkitűzésük, hanem sokkal inkább példá­ul az érdekvédelem, a kö­zösségteremtés. Ezek a szer­vezetek nemcsak nagypoli­tikában gondolkodnak. Vál­lalt célkitűzésünk a szélső­ségek elleni fellépés, a tár­sadalmi centrum egyensú­lyának megőrzése. A harmadik oldál leg­több szervezeténél közös te­her a régi hatalmi beren­dezkedésben vállalt formális társutas szerep. Sokan ezért kívánták átültetni delegá­ciónkat az MSZMP oldalá­ra. Ezek a vélemények nin­csenek tekintettel a fel­gyorsult idő hozadékaira, arra. hogy jelentős elmoz­dulás történt a hatalmi be­rendezkedésben . Legközelebb június 21-én Siettetni kívánjuk a legá­lis viszonyrendszerek kiépí­tését miniden téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a halálommal ivaló visszaélé­sek, az esetleges visszaren­deződés ellen. Ösztönözzük közösen kilküldendő bizott­ságainkat a gyors és haté­kony munkára, is a doku­mentumról döntő plenáris üléseinikről zárjuk ki az ob- struikciót, az önös pártpoli­tikai küzdelmeket. A szándéknyilatkozat el­hangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót. A tárgyaló felek felhatal­mazása alapján bejelentette, hogy — az előzetes megálla­podás szerint — június 21- én 17 órákor ugyancsak az Országház Vadásztermében plenáris ülést tartanak. Ek­kor már konlkrét megállapo­dás jöhet létre a tárgyalási ■témák meghatározásáról vagy pontosításáról, a mun­kabizottságok számáról, va­lamint a tárgyalási színitek­ről. Ami van és ami - hiányzik Kezdetben voltak a mozgalmak, a pluralizmus első gyermekei, aztán lassan pártokká szerveződtek belőlük egyesek, majd többesek is. Szereplésüktől hangos köz­életünk, és ez így van jól. Am jómagam, aki még o negyvenötös koalícióban és a negyvenhetes sokpártrend- szeres koalíció-ellenzék politikában kezdtem eszmélni, valahogy úgy érzem, valami lényeges még hiányzik. Le­het, hogy tévedek, de úgy érzem, a mai párták, egyesü­lések mögül hiányzik valami. Hiányoznak azok a gazda­sági érdekcsoportok, amelyek - a történelem folya­mán - létrehozták anyagi érdekeiknek megfelelő párt­jaikat. A kereskedők a liberális pártokat, a védvámos gyáriparosok a nekik megfelelő nemzeti pártokat és így tovább. Ezek a gazdasági tömörülések csak a majd ki­alakuló piacgazdálkodásban (az igaziban!) alakítanak valódi pártokat, olyanokat, amelyek gazdasági háttérrel rendelkeznek. Mert párt nem lóghat a levegőben! És a maiak - úgy érzem - lebegnek az űrben. A lebegésből a programnyilatkozatok özöne születik. Ez van. A háttér viszont nincs, vagy nem látszik. Igazi pártok azok lesz­nek, amelyek reális háttérrel is rendelkeznek. - Lehet, hogy tévedek, de én valahogy így látom azt, ami van és ami még - hiányzik. (mólé) biztosító világbanki hitel­Végső tiszteletadás az Új Köztemetőben A rendőrség és a sajtó epttikiÉséről Injekcióampullákat készítenek

Next

/
Thumbnails
Contents