Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 125. szám 1989. május 30. Kedd Ára: 4,30 Ft BM'" taerqssrgyaggaaB Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja !t r 11 w».»i',aaw»v i' ■ «I» -.Tr-rr.'-.-y’fw wtr. n írni n ■ i ■■ I Min ■ ■ ■ i mii i iiiihmi ■ i 1185*53! taccpciilmezet az agrárágazat megújítására Ma összeül az Országgyűlés Ma délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés üléssza­ka. A parlamentet Szűrös Mátyás házclnök hívta össze. A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás fej­lődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jel­legével kiemelkedik az a két törvénycsomag, amely a Ház elé kerülő jogszabálytervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen csomagot — az előzetes menetrendnek megfele­lően — közvetlenül az ülés tárgysorozatának megállapítása után „bontják fel” a képviselők. A vitapartnerek általában egyetértettek abban, hogy az átalakulási törvény tervezetével a társasági törvény után most ismét olyan jogszabály születik, amely nagyban hoz­zájárulhat a piaci folyamatok kibontakoztatásához. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Károly fő­titkár elnökletével összeült a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a KB osztályvezetői, a megyei és me­gyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság — nem testületi tag — titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanács­kozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét. Grósz Károly a Politikai Bizottság nevé­ben üdvözölte a Központi Bizottság tagja­it. majd a testület döntött a tanácskozás na­pirendjéről. 1. Az MSZMP agrárpolitikai koncepciójá­nak megújitásáról szóló állásfoglalás ki­alakítása — előadó Iványi Pál, a Közpon­ti Bizottság titkára: 2. Javaslat az országos pártértekezlet elő­készítésével kapcsolatos főbb szervezeti fel­adatokról — előadó Grósz Károly főtitkár: 3. Különfélék. Ezt követően Iványi Pál tartotta meg elő­adói beszédét. A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából ha­sonlóan meghatározó jelen­tősége van a másodikként sorra 'kerülő törvénycsomag­nak. Ennek három eleme közé tartozik a mezőgazda- sági termelőiszövetkezetek- rőd. illetve a földről, vala­mint az erdőkről és a vad­gazdálkodásról szóló törvény módosítása. Várhatóan nem kis vitá­ra kell felkészülnie Békési László pénzügyminiszternek, aki a kormány megbízásá­ból az idei költségvetési terv Az NSZK-beli Konrad Adenauer Alapítvány rende­zésében hétfőn háromnapos nemzetközi értekezlet nyílt „Keletközép-Európa — a reformok kihívása” címmel. A tanácskozáson az európai és a tengerentúli tudomá­nyos élet számos rangos po­litológusa, közgazdász, jo­gász és történész képviselője vesz részt. Délután Pozsgay Imre nagy sikerű beszámolót tar­tott a magyarországi törek­vésekről. reformokról, a vál­ságból kivezető útról. A magyar pártnak több és keservesebb tapasztalata van a kudarcokról, mint talán a szomszédoknak, és az ösz­módosútására tesz javasla­tot. A továbbiakban az Or­szággyűlés tájékoztatót hall­gat meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, meg­vitatja a Büntető Törvény- könyv módosításáról, vala­mint a népszavazástól és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, majd sze­mélyi kérdésekben dönt. Az ülésszak előrelátható­lag pénteken interpellációk és kérdések tárgyalásával zárja munkáját. (MTI) szes kísérletet megtette arra. hogy a régi struktúra sze­rint reformáljon. Mindegyik­kel elbukott. Egyetlen kísér­letre még maradt lehetősége: erőszakkal fenntartani a berendezkedést. Tudjuk azonban: hatalmat meg le­het ugyan tartani erőszak­kal, de működőképessé nem lehet tenni vele a társadal­mat. Erőszakkal megtartott pozícióval az MSZMP végül is történelmileg végleg ki­kerülne az ország életéből — mondotta Pozsgay. Ezzel összefüggésben megemlítet­te, hogy ennek ellenére a pártban vannak, akik még ma is elképzelhetőnek tart­ják a represszív megoldást. Bevezetőjében emlékezte­tett arra. hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepciótervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hó­napokban csaknem ezer szervezetben és intézmény­ben több mint 30 ezren vi­tatták meg a dokumentu­mot. kritikai megjegyzése­ikkel, vagy javaslataikkal segítették az anyag formá­lását. és hozzájárultak ah­hoz. hogy a szakmai köz­vélemény értékítéletét, vé­leményét messzemenően fi­gyelembe vehessék. — A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedé­lyesek és kritikusak is — állapította meg Iványi Pál. — A mezőgazdaságban fel­halmozott problémák isme­retében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek. A véleménycserék a részt­vevők munkahelyétől, lakó­helyétől. képzettségétől, kilá­tásaitól függően igen szé­les kört felöleltek, az ága­zat valamennyi kérdésével foglalkoztak. Szinte valamennyi véle­mény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb há­nyadának ellehetetlenülésé­vel. Szenvedélyesen kriti­zálták a fokozódó költség- vetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a tá­mogatások összegét és év­ről évre növelik az elvo­násokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőggzdasági árak közötti olló nyílása, amely évek óta tart. és egy­re súlyosabban érinti a me­zőgazdaságot. — Az 1988. évi nyereség- tömeg összege folyóáron még eléri az 1980-.as évét, de re­álértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen sú­lyos a helyzet az élelmet adó alapanyag-termelésben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedelmezőségének alakulá­sa. amelynek költségarányos nyeresége tíz éve még 25— 30 százalékos volt. 1987-re ez 3 százalékra csökkent, és az utolsó három év átlagá­ban is alig több mint har­madát feszi ki az 1980. évi­nek. Következménye mind­ennek, hogy a mezőgazda­ságban a beruházás, a mű­szaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számol­va. az 1982. évinek csupán háromnegyedét éri el. Álta­lános a tőkeszegénység, el­avult a technika. Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait figyelmen kí­vül hagyó hitel- és kamat­politika is. Miközben a rö­vid lejáratú mezőgazdasági hitelek kamata az 1980—81. évi 10 százalékról 1988-ra 17—18 százalékra nőtt. ad­dig az alaptevékenység jö­A Somos-hegy lóba alatt Golopon már 1525 előtt állt a képünkön látható kastélynak az elődje. 1812-ben épült az új kastély, mely napjainkra igen rossz állapotban, a le­pusztulás szélén áll. A helyi tanácsi vezetőtől megtudtuk, hogy már többször is felaján­lották hasznosításra a terüle­tet, ám mikor az egyik érdek­lődő már a tetőtérszerkezetet is felújította, akkor tervei megva­lósítását valamilyen oknál fog­va abba kellett hagynia. így újabb jelentkezőre vár a kas­tély és a park egyaránt. A megyei védettségű kas­télypark kialakítása a XIX. század elejére tehető, építtető­je Vay Miklós, a kastély tulaj­donosa lehetett. A romantikus, a környezettel harmóniában levő park valamikori képét csak fantáziánk rekonstruálhat­ja a mára hagyott romokból. A tó, a sziget, a vízesés, a malomárok, a gazdag növény- állomány feldúsítva a kertépí­tészet megannyi ötletével való­ban egyedivé avathatta ezt a kastélyparkot. Védelmét indo­kolják a megmaradt idős tisza­fák, tölgyek, és platánok. (n. zs. - d. k.) vedelmezősége 12 százalék­ról 5 százalékra csokikén!. Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben az élelmiszeriparban —. minő­séget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni, elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével le­het — mutatott rá az elő­adó. — Ennek az együtt­működésnek azonban a köl­csönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlő­dés alapján kell megtör­ténnie. Rendeletekkel, sza­bályozókkal ezt lehet ösz­tönözni. gyorsítani, de fe­lülről beavatkozni és pász­tor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A ver­tikumok terjedését és erő­södését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami be­avatkozás nélkül. — A koncepciótervezet körüli viták igen lényeglá- tóak és feladatot adók vol­taik. ezek figyelembevételé­vel teljesen átdolgoztuk a vitáira bocsátott tervezetet; szerkezetében. nyelvezeté­ben és részben tartalmában is egy új anyag került a Központi Bizottság elé. — A koncepciótervezet feletti vitában felvetődött: kell-e nekünk további me­zőgazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett nem a szinten tartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaoi viszonyok nehézségei­re és a támogatás mértéké­re hivatkozva érvelnek — mutatott rá. — Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac fel­Mint dr. Majoros László ta n ácséi n öfc-helye ttes meg - fogalmazta: megfelelő élet­tér kibontakoztatása nélkül nem lehet előrelépni. Mit akar a megye a kormány­tól? Segítse törekvéseinket, utasítsa a tárcák vezetőit, hogy hozzanak olyan dön­téseket. amelyek a megye elmaradottságát megszünte­tik. Olyan közgazdasági fel­tételeket kell teremteni, ami idevonzza a működő tőkét. Ehhez persze jól mű­vevő képességének és a gaz­daságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac minőségileg jobb. tetszető­sebb. feidolgozottabb és ár- > fekvésében is megfelelő •termékekből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztság­nak is ez az érdeke. Hozzá­értő. dolgos parasztságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő agrárértelmiségi ré­teg vezényli, amely az ága­zatban nemcsak a megélhe­tését látja, de elkötelezett támogatója a fejlődésnek. Az agrárlehetőségek kihasz­nálása azonban korszerű ipari termékek nélkül el­képzelhetetlen — jelentette ki az előadó. — Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló hazai ipar és kü­lönösen néhány vállalata, jóllehet sóikat fejlődött — •különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén —. de a minőségi igények kielégíté­sétől még elmarad. Az élel­miszergazdaság a hazai ipar együk tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a fi­gyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgaz­daság kapcsolata más össze­függésekben is fontos, hi­szen már nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az összes ipari termék 8—10 százalé­kát a mezőgazdasági üze­mek állítják elő, de a gép­iparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a rész­arányuk. E jelentős ter­melőszervezet fejlesztése a vidék munkaerőgondjainak megoldásában, az elmara­dott térségek felemelkedé­sében a jövőben is nélkü­lözhetetlen. A földtörvény módosítá­sával összefüggésben rámu­tatott : egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elő­segítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminiszt­ratív korlátái. A föld a nemzeti vagyon nagyon sa­játos része és egyúttal ter­mészeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szó­ló változtatást alaposan meg kell fontolni — hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva. (Folytatás a 2. oldalon) ködő gazdaság kellene, ami jelenleg nincs igazán a me­gyében. A felszólalók között dr. Kovács László elmondta, hogy a hosszú távú tervek örök baja, hogy illúziókat kerget. Ez nem Hlyen terv, van remény a megvalósu­lására. Kanalas Sándor arra figyelmeztetett, hogy csak a megye két nagy vegyipari üzeme — a TVK és BVK — funkcionál igazán jól. (Folytatás a 2. oldalon) Reformkihívásokról az NSZK-ban Pozsgay Imre felszólalása 0 kibontakozás feltétele a jó infrastruktúra A megye művészeti díjasai A megyei tanács által kidolgozott társadalmi, gazdasági hosszú távú koncepció témája a júniusi tanácsülés elé kerül majd. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén a testület is megvitatta az anyagot, amelynek végső következtetése, hogy kibontakozási esélyünk alapja a megfelelő infrastruktúra megteremtése. A lepusztulás szélén Go/opi kastélypark

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents