Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. május 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A csákány a joghézagba vág („Sumák” gondolatok a bányamélyből) — Ha a bányász a bőrét a vásárra vi­szi, ne büntessük őket még adóval is — mondta a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének együk képviselője a rudolfi bá- nyalátogatáson. A frontfejtés légvágaltámál összegyűlt vájárokkal beszélgetett, hall­gatta véleményüket a szakma és az egyé­ni boldogulás lehetetlenségeiről. Bő vá­lasztékkal álltak elő a bányászok. Az egyik fiatal vájár például így fogalma­zott : — Mi nem tudunk mást szidni, csak a közvetlen főnökeinket, amikor meglátjuk, hogy a borítékban milyen vékonyan lapul a pénz. Pedig azt is tudjuk, a vállalat nem képes kompenzálni az emelkedő ára­kat. A fiatalokat fokozottabban érinti mindez, és versenybe szállni nem tudunk az áremelésekkel. Az iparágon belül kell megkeresni a „menekülési” lehetőségeket. Például az adóalapból a pótlékokat és a pótműszakókat ki kellene venni, és még így is maradna annyi, amennyit a kor­mány megérdemel. A szakszeri vezeti illetékes a kormány elé terjesztendő csomagtervről azt mond­ta, hogy ,ab,ban az első helyen a föld alat­ti pótlék adóztatásának mérséklése áll. Ez az egyetlen megkülönbözltető „baliga”, ami igazán bányásszá teszi a bányászt. Ha ezt nem méltányolják, üresen marad­hatnak az aknáik. Hűségjutalom, föld alatti pótlék, túlmun­ka. E három területen akarnak a bányá­szok a kormánnyal, i liléivé az APEH-lhal egyezségre jutni. A személyi jövedelem- adó eltörlése alig képzelhető el, de a csa­ládi vagy mindkettő egészségesebb, a meg­élhetést nem veszélyeztető ötvözése igen. Erről most folynak tárgyalások. De addig is élni, megélni kell, ha már nem is tud­ják, nem is tudjuk „bővített újraterme­léssel” előállítani önmagunkat. Más bányavállalatóknál, hogy a kecske és a káposzta meséje szerint senki se jár­jon rosszul, néhány bányászati tevékeny­ségnél mernek vállalkozni. Fél évvel ez­előtt ez még kockázatos beszédtéma volt. Miről is van szó? A túlmunka adóztatását egyszerűen fi­gyelmen kívül hagyják ott, ahol a bá­nyászokkal külön szerződést köt a válla­latuk. Túljárnák az adóhatóság eszén? Igen. ők úgy mondják: vállalkoznak. A szakszervezeti vezétő lenn, a rudolfii bá­nyamélyben ezt még „sumák” megoldás­nak tartotta. Olyanokat csinálnak — me­sélte —. hogy a vállalátnál mindig köt­nek egy szerződést a dolgozóval, olyat, ami kétezer forintig adómentes. Tulajdon­képpen ezzel a pótműszak meg is van oldva. A kif izetett pénzt így nem kell ösz- szevonni a keresettel, sőt be sem kell val­lani. Joghézag viszont van a dologban, mert nem egyértelmű, hogy ez a szerző­dés egyszeri alkalomra szól-e, vagy fo­lyamatos. Ahol ezt csinálják, ott a szer­ződés végig érvényes. Nem tudom mit ér­tenék a végigen. A másik oldalról pedig ez a sajátságos formula korlátja lehet a bértömeg-gazdálkodásnak, még abban az esetben is, ha kirekesztik belőle. Végeze­tül csak egy kérdés marad megválaszo­latlanul. Miért kell mindig becsapnunk másokat és önmagukat, hogy boldogul­hassunk? Más vállaltatokról mondtam a példát, nem pedig a borsodiról. Azt sem tudom, hogy itt lehétne-e ezzel kísérletezni. Ha igen, csakis a megengedihetőség határain belül, mert a pénzt mindig valóságos tel- jesítirnényékikel kell lefedezni. Egyébként is a borsodi bányászokat most a szigorított költséggazdálkodásuk jobban leköti, mint a joghézagokkal való játszadozás. Már csak azért is, mert még mindig a bőrüket viszik a vásárra, és egyetlen büntetésük továbbra is az adó. Sovány vigaszuk az lehet, hogy ebben nincsenek egyedül. Parázs István II kibontakozás feltételei adottak A Miskolci Akadémiai Bi­zottság székháza adott ott­hont az öt szervezet által, rendezett Borsod megyei közgazdásznapok megnyitó­jának. A tegnapi premieren dr. Barta Imre jogos és pro­vokatívnak tűnő kérdéseket tett föl: miért áll értetlenül a társadalom sokasodó gond­jaink előtt? Aztán: 45 bé­keév után hogyan kerülhe­tett ilyen nehéz helyzetbe a gazdaság? Továbbá: mi és mennyi a közgazdászok fele­lőssége a hibát hibára hal­mozó gazdaságirányításból? Vannak-e esélyei a talpon-- maradásnak? Ez utóbbi mondat volt a címe egyébként — kérdő­jel nélkül — a nyitó előadás­nak, amelyet dr. Kemenes Ernő, az MKT főtitkára tar­tott. Elemezte gazdaságunk működésének helyzetét, s megkísérelte felvázolni a versenyképesség feltételeit. A szakember a szakemberek előtt kendőzetlen egyszerű­séggel számolt be adóssága­inkról, fizetési kötelezettsé­geinkről, pénz hiányában feszítő szociális gondjaink­ról, a termelés és a foglal­koztatás problémáiról. Ám az előadó aligha vádolható oktalan optimizmussal ak­A kisebbségi vélemény kor, amikor kijelentette, hogy a kibontakozás felté­telei adottak, vagy megte- remthetőek. Véleménye sze­rint a gazdaság termelési po­tenciálja nagyobb, mint a jelenlegi teljesítmény, így reális esélye van annak, hogy az elkövetkező három esztendőben az ország tal­pon maradjon, sőt, olyan tartalékokat gyűjtsön, ame­lyek fedezetet nyújtanak majd az életszínvonal emel­kedésében is mérhető előre­lépéshez. A rendezvénysorozat egyébként pénteken folyta­tódik. Délelőtt 10 órakor a megyei tanácson dr. Wirt Gyula, az MSZMP Központ; Bizottságának munkatársa, a Gazdasági Kamara mis­kolci székházában Kovács Katalin, az MGK főtanácso­sa tart előadást. Mire kell a bükkábrányi lignit? • A LEGNAGYOBB FOGYASZTÓ A GAGARIN HŐERŐMŰ • VARPALOTÁN A brikettgyartasiioz IS FELHASZNÁLJAK • A szegényeknek lesz a tüzelője? (Folytatás az .1. oldalról) Lassan négy esztendeje lesz annak, hogy megkezdte a termelést a bükkábrányi 'külszíni bányaüzem. Mire számílhátunlk az elkövetkező években, felfelé ível, vagy leszálló ágban van Büikkáb- róny? Erre igyekeztünk vá­laszt kapni dr. Goda Miklós­tól, a Mátraaljai Szénbá­nyák vezérigazgatójától. Azt imát- néhány éve, az első találkozáskor sejtettük, hogy az akkor még mű­szaki vezérigazgató-helyette­si poszton lévő Goda Mik­lós szívügyének tekinti a bükkábrányi lignit sorsát. Szakmailag oly mértékben alátámasztotta a bánya jövő­jét, hogy kétség sem férhe­tett hozzá, hogy a gazdag lig- nitvagyon hasznosítása elo­dázhatatlan. Ebben ezúttal is megerősítette e sorok íróját. — A Mátraaljai Szénbá­nyáknál folyó fejlesztések sorában előkelő helyet fog­lal el Büikkábrány — mond­ta a vezérigazgató. — Az még talán kifejezőbb, hogy az önök megyéjében létesí­tett lignitbánya prioritást élvez, ugyanis azt valljuk, hogy egy megkezdett beru­házást tisztességesen be kell fejezni. Nincs tehát alterna­tíva ebben az esetben, mert amit elkezdtünk, becsületbe­li dolognak tartjuk, hogy tel­jesítsük. Jelenleg 70 százalé­kos készültségnek tekinthető a beruházás mostani állapo­ta. Az év végére ez kilenc­ven százalékra emelkedhet — Mennyi lignit kiterme­lésére nyílik így lehetőség? — Ebben az évben nyolc- száz-kilencszázezer tonnára számítunk, ami annyit je­lent, hogy a bánya termelé­se ismét fellendülőben van. — És jövőre? — Természetesen folytat­juk a bánya fejlesztését, 1990-ben mintegy három- százha'tvanmiiUiótt invesztá­lunk be. Ezzel 1,5—2 millió tonnára növeljük a külszíni bányaüzem évi kapacitását. — Mire kell most a lignit? — Az idén nyolcszázezer tonnát a Gagarin Hőerőmű­nek szállítunk, ezen felül több tízezer tonna lignitre a Várpalotai •Brikettgyár tart igényt, a lakosságnak pedig annyit termelünk, amennyi szükséges. Az élet­körülmények rosszabbodása sajnos azt sejteti, hogy az olcsó, alacsony fűtőértékű szénnek a jövőben nagy ke­letje lesz, különösen egy újabb tüzelő, illetve ener­giahordozó-áremelés esetén. A külszíni bányaüzem ve­zetője, Unger Péter a napok­ban azzal fogadott, hogy megkezdték a lignit szállí­tását Várpalotára. Az idén több tízezer tonnát vásárol belőle a brikettgyár, amely az elmúlt évben sikeres kí­sérleteket végzett a .bükkáb­rányi szénnel. Az üzemveze­tő szerint szinte bizonyosra vehető, hogy 1969-ben re­kordmennyiségű lignitet vá­sárol majd a lakosság. Az első negyedévben már hu­szonháromezer tonna talált gazdára, ugyanis még min­dig 13 forint hetven fillér mázsája. A bányaüzem jelenlegi és leendő dolgozói számára megnyugtató lehet a vezér- igazgatónak az a kijelentése, hogy Büikkábrány fejleszté­se nem áll le, mert a Mát­raaljai Szénbányáknak is alapvető érdeke, hogy a gaz­daságosan kitermelhető lig­nit ne maradjon a föld mé­lyében. Ha pedig ,ez így van, akkor 1991 -tői már kétmillió tonna bükkábrányi szenet vár a Gagarin Hőerőmű, amelynek élettartamát, most végrehajtott rekonstrukció eredményeként további ti­zenöt évvel meghosszabbí­tották. S akkor még nem szóltunk arról, hogy a ma még titkon remélt lehetőségről, amely egy széntüzelésű erőmű ké­sőbbi megépítése révén adódhatna nemcsak a bá­nya, de az egész megye szá­mára. Ez persze még csak alternatívaként jöhet számí­tásba, hiszen az Országgyű­lés leghamarább a nyári ülésszakon vitatja meg az ország energiapolitikai kon­cepcióját, amely remélhető­leg számol majd a gazd-ag bükkábrányi lignitvagyon ésszerű hasznosításával. L. L. E jegyzetnek talán jobban illett, volna az a cim: Egy párt- fegyelmi tanulsága, vagy: a párttitkár fegyelmije. Ám tes­tűiéi — amely a pb-titkáj fegyelmijét kiszabta, kemény vita után úgy döntött, konkrétan nem hozza nyilvánosságra a történteket. Ugyanakkor állást foglalt abban, hogy az eset­ből okulni ■,kell mindenkinek, legfőképpen a fegyelmivel súj­tott titkárnak. Miről is van szó tulajdonképpen? Köztudott, milyen erőfeszítéseket tesz az MSZMP a tekin­tetben is, hogy a politikai intézményrendszer megreformá­lásán belül lúj talapokra, helyeződjék az információs munka. Kiderült ugyanis, hogy :a régi információs rendszer nem működött jól, sok esetben dezinformálta a felsőbb pártszer­veket, sematikus, újra és újra visszatérő megfogalmazások kerülték be a jelentésekbe. A pártvezetés egyik fontos fel­adata a rendszer újraszervezése, az információs jelentések hitelének visszaadása. Csakhogy — ez a fegyelmi eset a legjobb példa rá — mindez nem megy könnyen. Élnek még a régi beidegződések. Olyan felelős tisztségviselők esetében is, mint mondjuk egy nagyüzemi [pb-titkár, aki egy nagy horderejű téma kapcsán elhangzott alapszervezeti véleményt inem továbbított a fel­sőbb pártszervhez, — ugyanakkor a pártalapszervezet tag­jainak azt mondta, hogy csatolta véleményüket az informá­ciós jelentéshez, ff hogy az mégsem jutott tovább, annak oka az polt, hogy úgy (vélte: kisebbségi véleményről van szó, aminek súlya eltörpül az egész pártszervezet vélemé­nyével összevetve. Egy-két évvel ezelőtt, valószínűleg mindenki szó nélkül hagyta volna a történteket, talán a pártalapszervezet tag­jai sem kérték volna számon a pb-titkártól, hogy nem vet­te figyelembe különvéleményüket. Manapság viszont az ilyen önkényeskedés megengedhetetlen. Rontja az információs rendszer amúgy is ■megingott és megtépázott hitelét. A több­szörös félretájékoztatásért az alapszervezet tagsága joggal háborodott fel, s megcsappant bizalmukat nemigen lesz könnyű visszaszerezni. Ha azt akarjuk, \hogy az információs rendszer jól működ­jön, hitelesen ,tájékoztassa a felsőbb pártszerveket, oda kell figyelni a kisebbségi véleményekre is. —ny—s— Felmérés a mezőgazdaságról A Központi Statisztikai Hivatal közzétette jelentését mezőgazdaságunk elmúlt évi fejlődéséről. Eszerint a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének értéke tavaly 242 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal több mint az előző évben, ugyanakkor valamelyest elma­radt a tervezettől. A népgazdasági terv célkitűzései kö­zül azonban megvalósult az, amely előírta, hogy a nö­vénytermesztés az állattenyésztésnél gyorsabban fej­lődjön. A növénytermesztésben kimagasló eredményeket ho­zott a kalászosok termesztése, míg a kukoricánál és általában az őszi betakarításul növényeknél tetemes károkat okozott az aszály. A növéhytermesztés szerke­zete a korábbi évekhez hasonlóan alakult, azzal az el­téréssel, hogy növekedett a fehérje-takarmányfélék aránya. Kevéssel csökkent viszont az ipari növényeké, és folytatódott a szálastakarmány-termesztés arányá­nak másfél évtizede tartó mérséklődése is. Az állatállomány az el­múlt év folyamán — a sertés kivételével — minden állatfajnál csökkent. Ennek ellenére a tej- és tojásfcer- melés 2, illetve 10,6 száza­lékkal növekedett, s csak a gyapjúhozam .csőikként 5 szá­zalékkal az előző évihez ké­pest. A KSH jelentése .megálla­pítja: a mezőgazdasági ter­melés ezúttal a lakosság és a nagyobb idegenforgalom élel- miszerigónyének kielégíté­sén túl az évtized legnagyobb arányú exporteredményét is lehetővé tette. A kivitel ugyanis tíz százalékkal nö­vekedett egy év alatt; s ez jóval magasabb a tervezett 5,4 százalékos exportbőví­tésnél. A népgazdaság kon­vertibilis kiviteléből a me­zőgazdasági termékek 25— 20 százalékkal részesedtek. A kiemelkedő exportban meghatározott szerepe volt a búza rekordtermésének, va­lamint a világpiaci árak kedvező változásának. A KSH kiadványa képet ad arról is, máiként alakult az utóbbi években a mező- gazdasági vállalatok pénz­ügyi helyzete. Az adatok szerint az utóbbi években a vállalatoknál lelassult a tő­kemozgás, s emiatt a pénz­eszközök mobilitása romlott. A felméréskor a vevők tar­tozása a termelőszövetkeze­tek pénzeszközeinek 50 szá­zalékát, az allami gazdaságo­kénak 70 százalékát tette ki. Emiatt jelentős mértékben megnövekedett a gazdasá­gok hiteligénye. A bankok viszont az év második felé­ben 20 százalékkal kevesebb f o rg óes Zk ö z -hitelt adtak a mezőgazdasági üzemeknek, mint az előző év azonos időszakában, ,s így a fizetési gondok végigkísérték az el­múlt esztendőt. (MTI) 40 éves az emi termelőszövetkezet Fennállásának 40 éves év­fordulóját ünnepelte az emődi Szabadságharcos Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet a napokban. A tsz elnöke, Érsők István ismer­tette a vezetőség beszámoló­ját a gazdaság 1949-ben tör­tént megalakulása óta vég­zett tevékenységéről, az el­ért eredményekről. A beszá­moló elemezte azt az utat, amelyen haladva egyszerű termelőeszközökkel, vala­mint: a hét taggal megala­kult szövetkezetből napja­inkra több, mint százmilliós termelési értéket előállító, megyei szinten is elismerés­re méltó eredményekkel rendelkező gazdasággá vált. A hozzászólók azt hang­súlyozták, hogy mindezeket az eredményeket csak ösz- szefogással, lelkiismeretes munkával lehet elérni. A jó hangulatú ünnepi közgyűlés az alapszabály módosításá­val, illetve a munkában élen­járó kollektívák, szocialista brigádok, s dolgozók kitünte­tésével ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents