Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

1989. május 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Paks vagy Bükkábrány ? A BNV vaskohászati pavilonja. Jelentős üzletkötésben reménykednek a borsodi cégek Két díjat is nyertek A borsodi vaskohászat a megújulás útjára lépett Ma csaknem bizonyosak lehelünk abban, hogy az atomerőmű beruházása késni log, ugyanis a berendezése­ket szállító szovjet lel a csernobili, másrészről az ör- ményországi földrengés okoz­ta katasztrófa tanulságaként új biztonságtechnikai filozó­fiáját legjobb esetben 1990 végére alakítja ki — állítja Gyulai György. — Ez. viszont egyelőre ismeretlen tarta­lommal, de mindenképpen hatást gyakorol az 1000 MW teljesítőképességű atomerő­műblokk legalább primer- köri konstrukciójára, konst­rukciós elemeire. Itt jegyzem meg, hogy szinte naponta értesülünk a sajtóból, hogy a Szovjetunióban egyre több atomerőmű blokk rekonst­rukcióját rendelik el. állíta­nak le üzemelő blokkokat, hagynak félbe megkezdett építkezéseket. Ezek a hírek megalapozzák feltevésünket, miszerint a Szovjetunióban az atomerőmű-építéssel kap­csolatos dilemma nem cse­kély, ennek oldódása ré­szünkre sem a költségek, sem a szállítási határidő szempontjából nem lesz ked­vező. — Mindez nem jelentheti azt. hogy véglegesen le kell mondani az atomerőmű épí­tési programunkról. Érről szó sincs, és valószínűleg nem is vehető számításba. Mindüsz- s/.r arról van szó, hogy a meglévő bizonytalanság ese­tünkben súlyos gazdasági ve­szélyt hord magában. Mindezt módunkban áll a bükkábrányi beruházással áthidalni és ez jelenlegi ér­dekeinknek is megfelel. Te­hát módunk van a villamos­energia-igények alakulásá­nak tervezési bizonytalansá­gait, a beruházási bizonyta­lanságokat kiváltó, egyebek­ben is kedvező alternatív megoldással (a bükki léte­sítménnyel) ellensúlyozni. — Sokszor szóba kerül, hogy 1 kWh fejlesztéséhez szükséges hőenergia nukleá­ris energiából fejlesztve ol­csóbb. mint a szilárd ener­giahordozóból, azaz, a szén­ből. Ez valóban így van. Ez az arány jelenleg a nukleá­ris energiahordozó javára — nemzetközi adatok alapján — 1:4—4,5. A nukleáris energiának e kedvező ára olykor képes kompenzálni az atomerőműnek a szénerőmű- höz képest nagy építési költ­ségét is. Ezt úgy kell érte­nünk. hogy a drága atom­erőműből származó villamos energia termelői árában a beruházási költség-leírási hányadot az. olcsó üzema­nyagár ellensúlyozza. Ám ez sem feledtetheti, hogy az erőmű létesítése nagyobb tő­keráfordítást igényel, mint a vele azonos nagyságú szén- erőmű beruházása. Hangsú­lyozni szükséges, hogy a nukleáris energia áráról el­mondottak a mai helyzetet tükrözik. A kép már a kö­zeljövőben változhat, tekin­tettel a nukleáris leszerelés­re, a nemzetközi béke meg­teremtésére. (Az erőművek­ben kiégett fűtőelemeket a hadiipar „hasznosítja” ...) A mi esetünkben mérlegelni kell, hogy a reaktorkész nuk­leáris energiahordozót im­portálnunk kell, így e tekin­tetben is a külpiactól füg­günk, míg a ligniterőmü esetében a hazai, olcsó, más célra nem konvertálható, egyúttal a jövőben még erő­műben is csak drágábban felhasználható lignit energia- hordozónk kihasználása kizá­rólag saját gazdálkodásunk eredményességétől függ. — Egy erőmű építésének gazdaságosságát milyen szempontok alapján lehel megítélni? — Első közelítésben azon lehet lemérni a gazdaságos­ságot, hogy a vizsgált válto­zatok között az erőműben fejlesztett 1 kWh összköltsé­ge (és annak összetevői, mint például beruházási üzem­anyag, karbantartási, üzem- fenntartási, személyzeti költ­ség hányada) miként alakul. Ennek meghatározásakor szerepe van annak, hogy a beruházási töke térítését mi­lyen kamattal (eszközlekötési tényezővel) kell figyelembe vennünk. Ez persze mindig attól függ, hogy az ország gazdasági helyzete éppen tő- keerös-e, vagy sem, — Nálunk jelenleg vizsgált két alaperőmű változatra számított villamos energia egységköltség (Ft kWh) hoz­závetőlegesen megegyezik. Meg kell azonban jegyez­nünk — hangsúlyozta Gyulai György —, hogy az atomerő­mű esetében ez idő szerint kénytelenek vagyunk KGST- árakkal számolni, aminek módosulása már egészen a közeljövőben várható. Más­részről, nincs módunkban felmérni a biztonságtechni­kai változtatások árkonzek­venciáit, míg a ligniterőmü árát reális és több ajánlat alapján ítéljük meg, tehát a hivatkozott termelői költség­egyenlőség nem valószínű. Mindenesetre megállapítha­tó, hogy — amennyiben a ligniterőmü építését hozzuk előre — ennek beruházása 1990—1995 között — még az előbbi számítás szerint is — minimálisan tízmilliárd fo­rint beruházási összeggel ke­vesebbet von el a népgazda­ságtól, mintha a programot atomerőmüvei kezdenénk el. Emellett az első ligniterőmű blokk (300 MW) legkésőbb 1996-ban üzembe lépne és megkezdené tőketörlesztő termelését, egyben javítaná energiahordozó felhasználási szerkezetünket, míg az atom­erőmű esetében mindez nem valósulna meg. a késedelem következményeiről pedig már szóltunk. Tőkeszegény helyzetünkben nagyon is meggondolandó, hogy mely célra és mennyi pénzt vo­nunk el az ipari, mezőgaz­dasági és az infrastruktúra fejlesztésétől. — A döntése löké szilé s lé­nyeges eleme annak megíté­lése, vajon milyen lesz a le­endő erőmű üzembiztonsága? — Az erőmű építésének elhatározásakor erre feltétle­nül gondolni kell, különösen abból a megközelítésből, ho­gyan alakul az erőmű biz­tonsága például a téli fo­gyasztói csúcsok időszaká­ban. Ismeretes, hogy az üze­melő nagy ligniterőművünk (Gagarin Hőerőmű) megbíz­hatósága kívánnivalót ha­gyott maga után. A Gagarin Hőerőmű üzembiztonságát veszélyeztető műszaki ténye­zőket (ma már megváltoztat­hatatlan, nem megfelelő konstrukció, rosszul megvá­lasztott technológiák) a Ma­gyar Tudományos Akadémia 1986-ban tudományos feltáró dolgozatban vizsgálta, majd az ipari szakemberekkel ki­bővített zsűri mondott róla bírálatot. Ez a bizottság a dolgozat okfeltárásával rész­leteiben is egyetértett. Az erőmű húszéves tevékenysé­gét elemezve arra a megál­lapításra jutottak, idézem: ,... . Ma minden olyan, rész­letekre is vonatkozó ismeret­nek birtokában vagyunk, amelyeknek következetes fel- használásával hazai lignit- készleteinkre minden tekin­tetben a nemzetközi színvo­nalnak megfelelő ligniterő­művet építhetünk ...” — Kétségtelen, hogy a Paksi Atomerőmű üzembiz­tonsága, rendelkezésre állása kiemelkedő. Ezt a megvaló­sított korszerű mérés-auto- matikán, adatfeldolgozáson, távirányításon, védelmi- és reteszelési berendezéseken, szakszerű és kulturált üzem­vitelen és karbantartáson túl az is magyarázza, hogy jórészt állandó, nagy terhe­léssel üzemel, ami ai meghi­básodások valószínűségét je­lentősen csökkenti. (Folytatjuk) L. L. (Folytatás az 1. oldalról) Néhány szó a bizmütos acélról: legfontosabb tech­nológiai tulajdonsága a jó forgácsolhatóság, amely a forgácsoló szerszám magas élettartamában, a forgács könnyű tűrőképességében, a nagy vágási sebességben, a munkadarabok méretpontos­ságában és a megmunkált felület kiváló minőségében nyilvánul meg. És még va­lami lényeges: szemben a korábbi ötvözőanyagokkal, a bizmüt nem környezetszeny- nyező. A bányabiztositó acélszer­kezetről szólva a kereske­delmi vezérigazgató-helyet­tes elmondta, hogy a mély- műveléses bányászatban ed­dig vágatbiztosításként al­le a 1 ma zott h ar angszel vén v ű biztos íít ősze rke ze te k k orsz e - rűtlenne'k bizonyultak. s emiaitt több intézmény és vállalat, közösen .kezdte meg egy új típus kifejlesztését. A kutató és fejlesztő munka célja olyan szelvényalak ki- fejlesztése volt. amely azo­nos fajlagos tömeg mellett, jelentősen megnöveli az ívek teherbíró képességét, s javítja a s.zelvénylkapcsotla- tot. — Ez a bányaiam megfe­lel a fokozott élet- és va­gyonbiztonsági követelmé­nyeknek — mondja Du.fkó Lajos —, teherbírása majd kétszerese a korábbinak. nagy termelékenységgel, üzembiztosán és gazdaságo­san gyártható a kombinált acélművünkben. És ami igen lényeges: mindkét vásári dí­jas termékünk iránt nagy a kereslet. Az LKM is. az ÓKÜ is különúkülön állít ki. ám mindkét cég tagija a Borso­di Vaskohászati Trösztnek, s így végezetül közös égisz alatt mutatkoznak be. A tröszt 'kereskedelmi vezér­igazgató-helyettes Molnár László: — Jelenlétünk premiernek is felfogható — mondja —. hiszen január elsején ala­kultunk meg. s tulajdonkép­pen ez az első ’kitárulkozás ország-világ előtt. Azt kí­vánjuk itt bemutatni, hogy a meglevő anyagi bázisok é* a tőke koncentrálásával mi­képp tudjuk elérni, hogy a kohászati tevékenység gaz­daságosabbá váljon. Trösz­tünk fő törekvése olyan mű­szak koncepció kialakítása és végrehajtása, amely ga­rantálja gazdasági céljaink elérését, és hosszabb távon biztosítja a borsodi térség vaskohászatának .stabilitásúi. I. S. Továbbra Is nyertes a krumpli Szezonkezdés a Miskolci Hőtőházkan Befejeződött a legtovább tartó termék, az előre gyár­tott burgonya készítése a Miskolci Hűtőházban. Ebből a termékből 170 vagonnyi mennyiséget készítettek, amelyből a nyári hónapokra is tartalékoltak a hűtőkam­rákba. Ebből a készletből látják el majd a nagyfo­gyasztókat csakúgy, mint a háztartásokat., sőt kisebb mennyiségben exportálnak is a közkedvelI termékből. Minderről' Somos Miklós, a Hűtőház megbízott igazgató­ja tájékoztatott, aki a nyug­díjba vonul! Pataki Pál he­lyett irányítja a munkát. Mert, mint ugyancsak tő­le megtudtuk, munka most is van. A szezon előtt ugyan­is folyamatosan végzik a szerelők a gépek, feldolgozó sorok karbantartását, javítá­sát, hogy a hónap végére, jövő hónap elejére várt sze­zonkezdésre minden rend­ben legyen. A szerződések alapján az első termény a pöszméte, azaz az egres lesz az idén is, ezt követi majd a borsó. A borsóból a tavalyi meny- nyiségnek megfelelőt dolgoz­nak fel, hazai és külföldi piacra. Lesznek azonban termékek, amelyeket elhagy­nak, így például a gyökér­féléket. Csökkentik a szilva feldolgozását is. Mindezt a piaci és az értékesítési igé­nyek, nemkülönben pedig a kialakult árak alapján ter­vezik. A kiesett termékek pótlására nagyobb mennyi­ségben kívánnak gyorsfa­gyasztással tartósítani brok­kolit és burgonyát is, amely­ből nőtt a piac felvevőké­pessége, s megvan hozzá a gazdaságos gyártási kapaci­tás is. Nyárra elkészül Csaknem 30 évi üzemelés után megújul az aggteleki Cseppkő Szálló. A munkála­tokat a múlt év őszén kezd­ték meg az Észákterv, Du- fala József építész elkép­zelése alapján. A szálló, amelyet 1986-tól a Bükkvi­déki Vendéglátó Vállalat üzemeltet, az eddigi, nagy­jából turistaigényeket kielé­gítő nívó helyett 2 csillagos­sá alakítják át. A tervekről Dufata József elmondotta, hogy a korsze­rűsített szállórésziben 73 két­ágyas szobát alakítanak ki, mindegyikhez fürdőszoba is tartozik. Ezek felébe kád, másik felébe pedig zuhany­tálca kerül, a változó igé­nyekhez igazodva. A szálló­rész mindhárom szintjén két-két szoba összenyitható, amelyet lakosztályként tud­nak így használni. A vendégfogadó szárny központjában a recepciót is magában foglaló előcsarnok van, ahová :i főbejáraton ke ­resztül lehel bejutni. Innen vezet az út a szállodarészbe, valamint a 96 fő befogadá­sára alkalmas étterembe, il­letve egy újonnan kialakítóit lépcsőn keresztül a mély- földszinti 80 fős étterem- bárba. Itt alakítják ki a szállodához tartozó társalgót, valamint azt a szobát, ahol drinkbár is lesz. Az építészeti megoldáso­kon kívül belsőépítészeti problémákat is meg kellett oldani a tervezőknek, igv többek között egy optikai álmennyezetet kialakítani, amelybe a világítást is elhe­lyezte. Most „építészeti rendel­lenség" fogadja a kirándu lókat, de a tervek szerint még a nyári idegenforgalmi szezonban átadják a megszé­pült. korszerűsített épületet a vendégeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents