Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 18., csütörtök Grósz Károly látogatása a nyugati határon Grósz Károly, az MSZMP főtitkára május 17-én a Fertő-tó ma­gyar oldalán megtekintette a határövezetet. Kíséretében volt (bal­ról jobbra) Horváth István belügyminiszter, Lakatos László, az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságának első titkára, Frankó István ezredes, a soproni határőrkerült parancsnoka és Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka. Rój Medvegyev: r ítéljen a történelem Az itt következő részletek Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin életrajzából valók. U-. rész Szergej Kirov meggyilkolja Ezerkiilencszá/.'harmiiinc­Szerdán egész napos láto­gatásra a nyugati határra érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára — Hor­váth István belügyminiszter kíséretében —, hogy a ha­Az MSZMP alapvető ér­deke, hogy javítson lakóte­rületi munkájának színvo­nalán, s a politizálás szín­tere az üzemekből, intézmé­nyekből helyeződjék át a területi alapszervezetekbe. Hogyan teremthetők meg ennek feltételei, milyen formában tegyék vonzóvá az üzemi alapszervezeti tagok számára a- területi pártmun­kát. A megyei pártbizottsá­gon tegnap, Miskolcon, er­ről cseréltek véleményt a városi, nagyközségi és köz­ségi pártbizottságok képvi­selői. A kötetlen eszmecsere alapját egy javaslat képez­te, amely a területi politi­kai fórumok — fogalmazha­Az a hír járja, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplén Me­gyei Pártbizottság a nemré­giben megalakult reform­körnek 30 ezer forintért adja oda egy napra a szék­házban lévő nagytermet. Megkérdeztük dr. Járai Já­nost. a megyei pártbizottság szóvivőjét, hogy igaz-e a hír? — Szó sincs ilyesmiről, a hír nem igaz. A nagytermet különféle rendezvényekhez valóban pénzért szoktuk ki­tárőrség életével ismerked­jék. A program a Fertő-tó partján, a fertőrákosi öböl­ben kezdődött. A főtitkárt Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos tünk úgy is: MSZMP-klu- bok — létrehozásának és működésének feltételeit tag­lalja. Az előterjesztést a megyei párt-vb a holnapi ülésen megvitatja, s termé­szetesen hasznosítja a teg­napi tanácskozáson elhang­zott véleményeket, javasla­tokat is. Borsodban az új lakóte­rületi politikai fórumok lét­rehozásának feltételei adot­tak, vagy létrehozhatóak. A 353 párthelyiségből, párt­házból 123 alkalmas, 92 pe­dig az oldottabb, klubszerű pártmunkára alkalmassá te­hető. Ésszerű létszámgazdál­kodással, átcsoportosítások­kal megoldható az is, hogy a kulcsfontosságú területe­adni. de ez az összeg 6—7 ezer forint, s nem 30 ezer. A reformkorok viszont pár­ton belüli szerveződések, s mint ilyenek, természetesen az eszmecseréiket ingyen, terembér fizetés nélkül szer­vezhetik a székházban. Sa­ját szervezeteinknek eddig is térítésmentesen adtuk oda a termet, úgyhogy ez lég­ből kapott információ. parancsnoka és Kun István vezérőrnagy, az MSZMP határőrségi bizottságának el­ső titkára tájékoztatta. El­mondták, hogy a határőr­ség 2212 kilométer hosszú­ságban őrzi a magyar ál­lamhatárt. A turistaforga­lom növekedésével egyre meghatározóbbá válik mun­kájukban a határforgalom ellenőrzése. A határőrség 1988-ban 62 millió útlevelét és 18 millió járművet ellen­őrzött. Az idei év első négy hónapjában 73 százalékkal nőtt a forgalom a múlt év azonos időszakához képest. Ez egyebek között abból is adódott, hogy négyszer any- nyi magyar utazott ki áp­rilis végéig Ausztriába, mint egy évvel korábban ugyan­ebben az időszakban. Növe­kedett' a forgalom a cseh­szlovák, jugoszláv és szov­jet határszakaszon is. A szomszédos országok határőrizeti szerveivel való kapcsolattartásról elhang­zott, hogy kezdeményezték a kapcsolat további erősíté­sét, a jobb kölcsönös tájé­koztatást az osztrák szervek­kel. ken tiszteletdíjas, részfoglal­kozású klubvezetők szervez­zék, irányítsák a .programo­kat. A politikai fórumok, a klubok a közélet centrumai­vá válhatnak, létrejöhetnek a tájékoztatás és az infor­málás új bázisai. Elképzel­hető. hogy a klubokban a kommunista képviselők, ta­nácstagok központja alakul ki. A pártházak, párthelyi­ségek biztosíthatják az MSZMP-vel együttműködő társadalmi és tömegszerveze­tek, mozgalmak működési feltételeit, ugyanakkor fó­rumot biztosítanának az al­ternatív, ellenzéki mozgal­makkal való vitára, eszme­cserére. A klubok létrehozásának gondolatát a résztvevők többsége helyeselte, bár né- hányan kétségeiknek is han­got adtak. Az MSZMP tag­jai nem szívesen válnak meg az évtizedek alatt megszo­kott üzemi, munkahelyi alapszervezetektől. Mint mindenki, a párttagok is igyekeznek még több mun­kával megtartani a .már el­ért életszínvonalat, vagy legalábbis fékezni annak romlását. Semmiképpen sem képzel­hető el — fogalmazták meg többen —, hogy az üzemék­ből adminisztratív eszközök­kel, vagy valamiféle kény­szert alkalmazva léptessék át a párttagokat a területi alapszervezetekbe. Sokkal inkább helyeselhető az el­képzelés. amely szerint ér­dekes, vonzó programokkal, az oldott politizálás feltéte­leinek megteremtésével várják a munkahelyi alap­szervezetek tagjait. A klu­bok munkájába az időseb­beket, a fiatalokat egyaránt bevonhatják, s a programo­kon természetesen vala­mennyi érdeklődő, a párton- kívüliek is részt vehetnek. A pártházak ajtajait széles­re tárják, s fórumokon el­sősorban a helyi problémák­kal, gondokkal kell foglal­kozni. A klubok a művelő­dés, a szellemi gazdagodás színtereivé válhatnak. A ren­dezvények sikere nem az esetleges bevételtől függ, hanem attól a légkörtől, po­litikai atmoszférától, amely azokon kialakulhat, létrejö­het. — Az ország — fogalma­zott vitazárójában dr. Járai János — egyre élesedő po­litikai harcok színterévé vált. Gyorsan és átgondoltan kell cselekednünk. Az új politikai fórumokban, klu­bokban az emberek érzel­mének és .értelmének meg­nyerésére egyaránt törek­szünk .négy december elsején, 4 óra 30 perdkor a Szmoln.ij- ba>n meggyilkolták Szergej Kirovót, az SZK(b).P Politi­kai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Leningrádi Területi Párt­bizottság első titkárát. A Kirov meggyilkolásáról szóló közleményben szó volt arról, hogy menekülési kí­sérlet közben letartóztatták a gyilkost, Leon.yíd Nyiko- lajevet, a pánt fiatal tagját. A Ki.rov-.gyilkosság ügyében végzett első, még 1934 de­cemberében lefolytatott nyo­mozás során nem derítették £e:l az igazságot. Ezért 1958- ban az SZKP Központi Bi­zottsága különbizottságot alakított, amely több .évig vizsgálta a terrorcselek­ményt. A bizottság által összeállított dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Hruscsov, amikor megismer­te a bizottság következteté­seit, a jelentést a páncél­szekrényébe zárta és kije­lentette: „Amíg a világon létezik imperializmus, ilyen dokumentumot nem hozha­tunk nyilvánosságra.” 1935. február 2-án reggel Leningrádban elterjedt a hír, hogy megérkezett Sztá­lin. Különvonattal jött, s kíséretében volt Molotov, Vorosilov, JezsoV. Jagoda, Zsdanov. A pályudvaron Sztálint a leningrádi párt- szervezet vezetői és a Bel­ügyi Népbiztosság (.NKVD) vezetője, F. D. Medvegy fo­gadták. Azt beszélték, hogy Sztálin senkivel sem fogott kezet, Medvegyet, pedig .kesztyűs kezével pofon csap­ta. Nyomban Leningrádba érkezte után Sztálin a ma­ga kezébe vette a nyomozás irányítását. NF.M MAGÁNYOS GYILKOS Kirov meggyilkolása nyil­vánvalóan .nem egyedül Nyikolajev tette volt. 1934- ben többször kísérelitek meg merényletet Kirov ellen. Ez arra vallott, .hogy az ember­vadászatot egy erős kéz irá­nyította. Ami Nyikolajevet illeti, minden forrás egybe­hangzóan úgy véli, hogy ez az idegileg labilis ember kezdetben saját szakállára cselekedett. Ez az elkesere­dett és hiú alak úgy készült Kirov meggyilkolására, mint valami fontos politikai ak­cióra. Kirov szeretett gyalog jár­ni a városban, és Nyikola­jev megfigyelte, merre szo­kott sétálni. Kirovót ter­mészetesen gondosan őriz­ték, a civil ruhás testőrök az NKVD-s Boriszov veze­tésével lépcsőzetesen halad­tak Kirov előtt és mögött. Az egyik séta során a test­őrök feltartóztattak egy em­bert, aki megpróbált Kirov közelébe kerülni. Nyikolajev volt az. A táskáján olyan kivágás volt, amelyen .ke­resztül a táska kinyitása nél­kül ki vehette a revolverét. Megtalálták a táskában Ki­rov sétaútjainak vázlatát is. Nyikolajevet letartóztatták. Zaporozsec hallgatta ki, Ja­goda bizalmi embere, aki nemrég érkezett Leningrád­ba. Zaporozsec nem teld je­lentést közvetlen főnökének, Medvegynek. aki közel állt Kirovhoz, hanem Moszkvá­ba telefonált Jagodának. Né­hány óra múlva a belügyi népbiztos utasítást adott, hogy engedjék szabadon Nyikolajevet. A szabadon bocsátott Nyi­kolajev azonban ügyetlenül tevékenykedett, és egy idő múlva Kirov testőrsége is­mét letartóztatta. Másodszor is elvették tőle ugyanazt a töltött revolvert. Az NKVD leningrádi hivatalának fur­csa liberalizmusa gyanút éb­resztett Kirov testőreiben, de .közölték velük, hogy a do­log nem tartozik rájuk, és hallgassanak, mert külön­ben kizárják őket a pártból. Boriszov azonban mégis el­mondta a Nyikoiajevvel kapcsolatos gyanús epizódo­kat Kirovnak. KIHALLGATÁSOK ÉS BALESETEK Nyikolajevet ismét szaba­don engedték, és hamarosan sikerült meggyilkolnia Kiro­vót. A Leningrádba érkezett Sztálin személyesen hallgat­ta ki Nyikolajevet. A szem­tanúk elbeszéléseit összevet­ve így zajlott le Nyikolajev kihallgatása: egy nagy te­remben az asztalnál ült Sztá­lin. Molotov, Vorosilov. Zsda­nov és mások, oldalt pedig a belügyesek egy csoportja. Bevezették Nyikolajevet. Sztálin megkérdezte tőle, miért lőtt rá Kirovra. Nyi­kolajev térdre borult és a belügyesekre mutatva ezt kiáltotta: „Ök kényszerítet­tek rá!” Erre több belügyes odaszaladt Nyikolajevhez és pisztolyaggyal csépelni kezd­ték. A vérző, eszméletlen vádlottat kivonszolták a te­remből. Leonyid Nyikolajev után következett volna Kirov testőrparancsnokának, Bo- riszovnak a kihallgatása, akit rögtön Kirov halála után letartóztattak. Minden letartóztatottat személyau­tón vittek a kihallgatásra, Bor.iszovért viszont zárt te­herautót küldtek, amelynek platójára felszállt több bel­ügyes is feszítővasakkal. Egyikük beült a sofőr mel­lé. Az egyik utcában, ami­kor a teherautó egy raktár- épület fala mellett haladt, a vezető mellett ülő ember hirtelen elrántotta a kor­mányt. A sofőrnek sikerült megakadályoznia, hogy a te­herautó a falnak ütközzön, és eljutottak a kihallgatás helyszínére. Boriszov azonban már halott volt. Hamis or­vosszakértői vélemény ké­szült, amely szerint halálát gépkocsi baleset okozta. Va­lójában a halál oka az volt, hogy kemény tárgyakkal üté­seket mértek a fejére. Kirov helyettese, Kulagin közölte, hogy néhány hónap­pal Kirov (meggyilkolása után felkereste őt Boriszo- va, Kirov testőrparancsno- kának a felesége, s azt .kér­te, hogy vegye a védelmébe, mert bolondokházába zárták és meg akarlak mérgezni, de sikerült megszöknie. Ezt megelőzően az NKVD arról faggatta, hogy mit mondott neki ,a. férje a Kirov-gyil- kosság előtt. Kulagin azon­ban semmit sem tehetett Boriszováért az NKVD tud­ta nélkül. Felhívta ezt az in­tézményt, és kérte, hogy he­lyezzék el az asszonyt egy .közönséges városi kórház­ban. Ez meg is történt. Né­hány na.p múlva Kulagin arról értesült, hogy Boriszo- va a kórházban meghalt: a halál oka .mérgezés. A TANÚKAT ELTÜNTETTÉK Nem sokkal Kirov meg­gyilkolása után Medvegyet és Zaporozsecet, illetve az NKVD leningrádi hivatalá­nak több más vezetőjét bű­nös hanyagság vádjával le­váltották és a Távol-Kelet­re száműzték. 1937-ben va- lamenyiüket agyonlőtték. „Feltételezhető — jelentette ki még az SZKP XX. kong­resszusán zárt beszédében Nyikita Hruscsov —, hogy kivégzésükkel el akarták tüntetni a Kirov-gyilkosság igazi szervezőinek nyomait.” Nyikolajev a tárgyaláson másként viselkedett, mint annak idején, amikor Sztá­lin kihallgatta. Elismerte, hogy előre megfontolt szán­dékkal gyilkolta meg Kiro­vót. Az NKVD egyik egyko­ri munkatársának a tanúsá­ga szerint (ő állandó ügye­letet tartott Nyikolajev zár­kájában, mért az öngyilkos­ságot kísérelt meg) Nyiko­lajev elmesélte neki, hogyan szervezték meg a belügye­sek Kirov meggyilkolását, s azt ígérték, életben hagyják, ha azt vallja, hogy a le­ningrádi zinovjevisták vol­tak a terrorcselekmény kez­deményezői és irányítói. Amikor a bíróság ítéletet hirdetett. Nyikolajev ordí­tani kezdett és ki akarta tépni magát az őrök kezé­ből. A bíróság Nyikolajevet golyó általi halálra ítélte, az ítéletet haladéktalanul vég­rehajtották. (Következik: A terrorgé­pezet nem ismert kíméletet) (obe) Megrendeléseket veszünk fel 1990. évi naptárakra e asztali naptár, sima és színes fotóval, + határidőnapló, e kártyanaptár, ■ e falinaptár, e plakátnaptár Hogy idejében kéznél legyen, a MAHIR-nál már most rendeljen! A május 30-ig leadott, nyomdakész megrendeléseknél 10—15% árengedményt adunk. Címünk: Magyar Hirdető megyei igazgatósága 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1—3. Tel.: 37-586, 36-783 I ________________ K ötő- és hímzőfonalak, cérnák, cipzárak és más kellékek, harisnyafélék, ágyneműk sokszínű kínálatával eredeti helyünkön várjuk vásárlóinkat: Gombolyag rövidárubolt Miskolc, Széchenyi út 4. (a Kossuth mozival szemben) Tel.: (46) 87-761. Új fórumok, klubok létrehozását tervezi az MSZMP Megkérdezték... az Észak-Magyarország válaszol

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents