Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 16., kedd Kassai szobrász Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) megnyitóját tegnap délután 5 órakor tartották a Mini Galériában, ahol Tóth La­jos, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a mű­vészt, a kelet-szlovákiai ven­dégeket és az érdeklődőket. — Racskó Árpád szobrász­művész itt látható anyagát bemutatkozó kiállításként ajánlom megtekintésre, ez­zel azt a reményt kifejez­ve: sor kerülhet egy telje­sebb igényű miskolci kiál­lításra is — mondotta meg­nyitójában Tóth Lajos. A Mini Galéria mostani kiállításán Racskó- Árpád szobrait, rajzait, érmeit jú­nius 21-ig tekinthetik meg 'az érdeklődők. Rój Medvegyev: Ítéljen a történelem A kiállítás megnyitása Mi foglalkoztatja az egészségügyi dolgozókat? (Folytatás az 1. oldalról) a ■■ valóban áldatlan állapo­tot. javítják a dolgozók el­ismerését. Sokan kérdeztek országos jelentőségű dolgokról. így a készülő párttörvényről, a megújuló parlamentről a nagymarosi beruházásról. Ez utóbbi kérdésre — mondta Dudla József — időközben megszületett a pillanatnyi válasz azzal, hogy a minisz­terelnök leállíttatta az épít­kezésit. Többen érdeklődtek az MSZMP esélyeiről' egy új választásikor. Mint meg­tudhattuk, a megyei' első titkár bíziík a nagy politikai tapasztalattal rendelkező pártban, de úgy érzi. egy részleges térvesztés esetén is képes arra, hogy koalíci­ós formában vegyen részt a kormányzásban. A párt munkája is az átalakulást éli. nagyobb súlyuk lesz ezentúl az erős alapszerve- zeteknek és a KB-nak, a megyei bizottságok pedig szolgáltató jellegüket fokoz­zák. Szóba került természete­sen a múlt értékelése. Ká­dár János szerepének meg­ítélése. Ezekben a kérdé­sékben mérsékletet kell ta­núsítanunk — mondta az előadó —, azonban tény, hogy okulni kell múltunkból. A vezérelv az kell legyen, hogy elszámoltassunk, de ne leszámoljunk a rossz veze­tőkkel. Tanulnunk kelt még a kulturált politizálást — állapította meg Dudla Jó­zsef. Szintén sokan érdeklőd­tek a megye helyzetéről. Mint megtudtuk, szeptember előtt tartanak Borsodban megyei pártértekezletet, am-in megválasztjáík az or­szágos értekezlet küldötteit. Az országos találkozó után újabb megyei összejövetelen értékeli a párttagság a me­gye gazdasági helyzetét, mert gazdálkodásunk rend- behozása az igazi nagy fel­adat. minden továbbinak az alapja. Érdeklődtek a párt­tagok személyes jellegű dol­gok iránit — Dudla József ezekre a kérdésekre is leg­jobb tudása szerint vála­szolt. A kicsit hosszú, két és fél órás, de mindvégig feszes tájékoztató sok olyan információt adott a hallga­tóságnak, amely szinte min­den, újságot olvasó, politi­záló embert érdekel, foglal, koztat. m. sz. zs. Ülésezett az SZMT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) egészségügyi intézmények­ben dolgozóknál előforduló májgyulladás adja, tavaly 12-en szenvedték a kórhá­zakban laboratóriumokban ilyen, fertőzést. Tömeges szénmonoxid-mérgezés for­dult elő 1988-ban a Lenin Kohászati Művek nagyol­vasztójánál. A munka során elszenvedett bőrártalomról a megye vegyipari üzemei­ből, illetve a sajóvámosi termelőszövetkezetből érke­zett jelentés. Az elmúlt évekhez viszonyítva javu­lás. hogy keresőképtelensé­get okozó ólommérgezés nem volt. Ugyanakkor a December 4. Drótművek egyik üzemében. 36 dolgo­zónál emelkedett értékeket mutatott ki a vizsgálat. A munkahelyi ártalom meg­szüntetésére az üzem egyik edzőegységénél kísérleti el­szívó és leválasztó egységet helyeznek el. A kísérlet eredményétől függően hajt­ják végre az ólómedző ke­mencéik rekonstrukcióját. A BVK-ban a szűrések során 10. a sárospataki kerámia­üzemben 5 munkásnál mu­tattak ki magasabb ólom­értékeket, az ÓKÜ-ben és a BSZV putnoki bányájá­ban zajártalmat szenvedett embereket szűrt ki az üzemorvosi vizsgálat. A vitában ismét szóba került az aneszteziológus helyzete. Egyrészt ártalmat szenvednek a műtő levegő­jébe kerülő altatógáztól, egyszerre több műtétnél kényszerülnek közreműköd­ni. s az átlagosnál több ügyeletet kell vállalniuk. — A műszaki, szervezési intézkedéseknek, a tisztaság megteremtésének, a felvilá­gosításnak, valamint a rend­szeres szűrővizsgálatoknak egyaránt szerepűik lehet a foglalkozási betegségek megelőzésében — mondotta dr. Bocsor Ernő. Az ülésen — több más napirendi pont mellett — tá­jékoztató hangzott el az SZMT tavalyi nemzetközi munkájáról. Az elmúlt esz­tendőben fogadták például a Csehszlovák Szakszervezet Kassai Kerületi Tanácsának, a neubrandenburgi testvér- megye delegációját, vala­mint a SZOT-tal és a Bor­sod Megyei Tanáccsal közö­sen az NSZK Észak-Rajina- Wesztfáiliai Tartomány kül­döttségét, Lillafüreden, a TITntel közösen sikeres nemzetközi tanácskozást szerveztek „Kihívások — válaszok” címmel. — E találkozók — mon­dotta Básti János, az SZMT vezető titkára — nemcsak a kölcsönös tájékoztatást szolgálták — hanem a .ta­pasztalatok összegzésével a szerkezetváltást, a gazdasá­gi kibontakozást is szolgál­hattuk. Sok szó esett az esz­mecseréken a foglalkoz­tatásról. az oktatásról és a képzés társadalmi gondjai­ról. azok lehetséges megol­dásáról. A közeli napokban, június elején a kelet-szlo­vákiai szakszervezeti moz­galom képviselőivel terve­zünk tanácskozáist a környe­zetvédelemről. Ebben az évben háromnapos látoga­tásra várjuk lengyel test­vérszervezetünk delegáció­ját is. (u. j.) Az itt következő részletek Rój Medvegyev ítéljen a történelem -imü, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin életrajzából valók. 2L rész Sztálin feleségének öngyilkossága EzerkMeneszázharmiinc- kettő november 9-én hajnal­ban öngyilkos lett Sztálin felesége. Nagyezsda Alliilu- jeva Sztálin második fele­sége volt. Első felesége, Je- katyer.inu Szvanidze 1907- ben halt meg, amikör fiuk, Jákov alig egyesztendős volt. Szengej AUMujev.vel, má­sodik feleségének apjával Sztálin még 1903-ban ismer­kedett meg, amikor Tiflísz- ben járt. Néhány év múlva Bakuban ismét összehozta őkét a sors. Sztálin ekkor ismerhette meg Allilujev kislányát, Nágyát, aki akikor mindössze hatéves volt. Az Allilujev család hamarosan Pétervárra költözött. Laká­suk a bolsevlikolk illegális találkozóhelye lett. Gyakran megfordult itt Sztálin is, és felfigyelt bakul elv.társa szép, tizenhat éves lányára. Az októberi forradalom győ­zelme után bevonta a fiatal lány t a nemzetiségügyi nép­biztosság munkájába. Ami­kor a szovjet kormány 1918 tavaszán átköltözött Moszk­vába, Sztálin magával vitte Nagyezisda Allilujevát is, aki hamarosan a felesége lett. Be­lépett a pártba, és Sztálinnal együtt a caricini frontra ment. Moszkvába visszatérve a fiatalasszony Lenin titkár­ságán dolgozott. Hamarosan megszületett a fia, VasziJij, néhány évvel később pedig a lánya, Szvetlána. Lenin halála után Nagyezsda az egyik folyóirathoz került. A húszas évék végén beirat­kozott az akkor induló Ipa­ri Akadémiára, hogy meg­tanulja a műszálgyártás technológiáját. Nem fejezte be tanulmányait. A harmin­cas évek elején ,a moszkvai városi pártbizottságon dol­gozott. Nagyezsda Aililujeva sze­mélye és Sztálinihoz fűződő viszonya körül sók pletyka és legenda született. így pél­dául az egyilk szerző (aki az Esszad-bej álnév mögé rejtőzött) azt állítja, hogy Sztálin, akár egy keleti kényúr, bezárva tartotta fe­leségét a Kremlben levő nagy lakásában, és Sztálin­Román panasz Magyarország ellen Románia a Varsói Szer­ződés fellépését kéri a ma­gyarok „ellenséges magatar­tásával” szemben — írja hétfői számában Bukarestből szerzett információk alapján az El Pais. A befolyásos spanyol politikai újság sze­rint Románia a Varsói Szer­ződés Pólítíkai Tanácskozó Testületének rendikívüli cisz- szehívásá.t kérvényezte. A lap úgy ítéli meg, hogy Ro­mánia és Magyarország gya­korlatilag befagyasztó tlta kapcsolatait amiatt, hogy Romániában a magyar ki­sebbséget megtorlások érik és mind nagyobbak a két állam között az ideológiai nézeteltérések is. A román fellépés a ma­gyar nyitási politikával szemben, valamint a Varsói Szerződés meg nem hatá­rozott intézkedéseinek szor­galmazása alig néhány nap­pal azután történt, hogy Magyarország éles támadá­sokat intézett Románai el­len a londoni tájékoztatási fórumon. Az El Pais úgy értesült, hogy a román vezetés a Varsói Szerződés fórumán szeretné megvitatni a ma­gyarországi demokratizálás kérdését, s ezt a folyamatot „szocialista ellenesnek” mi­nősíti. az egész tömb szá­mára kockázatosnak tartja A rendkívüli tanácskozás közvetlenül megelőzné a VSZ PTT július 7—8-ra egybehívott soros ülését. Felhívjuk tisztelt Fogyasztóink figyelmét, hogy A VIZ- ÉS SZENNYVÍZBEKÖTÉSI MUNKÁKRA VONATKOZÓ megrendelésüket 1989. május 31-ig az alábbi üzemvezetőségeinken tehetik meg: KAZINCBARCIKA, Múcsonyi u. 1. szám MEZŐKÖVESD, Dohány u. 6. szám ENCS, Május 1. u. 24. szám TOKAJ, Csokonai u. 2. szám ÓZD, 48-as u. 4. szám SÁTORALJAÚJHELY, Kazinczy u. 24. szám LENINVÁROS, Május 1. u. 9. szám BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÍZMÜVEK VÁLLALAT naik a Kremlben lakó mun­katársai soha nem látták még az arcát sem. BROWNING BERLINBŐL Igazából Nagyezsda Alli- lujeva nagyon barátságos asszony volt, pártköröklben jól ismerték. Jó barátnője volt Molotov felesége. Jó.vi­szonyban volt Nyiikita Hrus- csowal, akit az Ipari Aka­démiáról ismert, Jakov Dzsugasvilivel, Sztálin első házasságából született fiá­val, áld mindössze öt évvel volt fiiatalább nála. Nagyon bántották Sztálin és fia gya­kori veszekedései, és meg­rendítette Jakov sikertelen öngyilkossági kísérlete. Sztá­lin lánya, Szvetlána szerint Jákov nagyon lojális volt az apjával, de nem istení­tette. „Apám mindig tézi­sekben beszél” — mondta egy álikalormmal J.akov Szvetlánának. Sztálin ride­gen, sőt ellenségesen bánt a fiával. Ezért próbálta főbe lőni magát Jaikov. „Szeren­csére csak megsérült — ír­ja Szvetlána Aililujeva. — De apám itt is talált okot a gúnyolódásra: Haha, nem talált! — mondta. — Anyá­mat megrendítette az eset.” Niagyezsda A.l ti lujeván.aik egyre nehezebb lett az éle­te Sztálin mellett. Gyáfcran veszekedtek. Egyiilk alka­lommal Nagyezsdia fogta a gyerekeket és otthagyta Sztálint. Ám apja és roko­nai rábeszélésére néhány hó­nap múlva visszatért hozzá. Az .asszony rokonai, amikor a vitákról, veszekedésekről tudomást szereztek, többnyi­re Sztálin pártját fogták. Miivel legközelebbi hozzá­tartozóinál sem talált meg­értésre, Nagyiezsdta AUiilu- jeva az öngyilkosság gon­dolatával kezdett foglalkoz­ni, Amikor testvére, Pavel, aki hadmérnök volt, szolgá­lati útra külföldre ment, Nagyezsda megkérte, hoz­zon néki egy revolvert. Pavél teljesítette a kérést. Berlinből hozott egy kis női browningot. CIGARETTA A DEKOLTÁZSBAN Nagyezsda Aililujeva ön­gyilkosságát az alábbi eset előzte meg. 1932. november R-án a Kremlben összejöttek a bolsevik vezetők és csa­ládtagjaik, hogy megünne­peljék az októberi forrada­lom 15. évfordulóját. Ott volt Nagyezsdia Alllilujevais, Sztálin azonban késett. Ami­kor megérkezett, Nagyezsda gúnyos megjegyzést tett rá. Sztálin felfortyan't és go­rombán válaszolt. Néha nem pipázott, hanem cigarettá­zott. Azzal töltötte ki a ha­ragját, hogy az égő cigaret­tát váratlanul felesége arcá­ba vágta. A cigaretta a ru­ha kivágásába esett. Na- gyezsda kikapta a cigarettát, felugrott.de Sztálin hirtelen sarkon fordult és elrohant. Rögtön utána távozott a fele­sége is. Mint később kiderült. Sztálin kimenta nyaralójába, Nagyezsda pedig hazament a Kremlben lévő lakásukba. Az ünnepi hangulat elrom­lott. Néhány óra múlva azonban sokkal rosszabb történt. Telefonálták Sztá­lin lakásáról, Avel Jenu- kidzét és Szergo Ordzsoni- kidzét kérték, hogy azonnal menjenek oda. Nagyezsda agyonlőtte magát. Mellette hevert egy kis női revolver és egy Sztálinnak címzett levél, amelyet természete­sen senki sem mert elol­vasni. Azonnal telefonáltak Sztálinnak a nyaralóba, s ő hamar meg is érkezett. Felesége halála megrendí­tette. de nem szólt egy szót sem. Nagyezsda Aililujeva ön- gyilkosságáról semmit sem írt a sajtó. Az újságokban megjelent egy közlemény Sztálin feleségének váratlan megbetegedéséről és halálá­ról. meg egy hamis orvosi jelentés. NEM MENT EL A TEMETÉSRE Nagyezsda Aililujeva csa­ládja nem ítélte el Sztálint felesége haláláért, hanem az volt az első reakciójuk, hogy valamiképpen segíteni 'kell Sztálinnak átvészelni ezt a tragédiát. Nagyezsda bátyja, Pavel Allilujev sür­gősen hazatért Berlinből, és egész családjával Sztálin nyaralójába költözött, több évig ott lakott. Sztálin több­ször beszélgetett vele Na- gyezisdáról. Időnként hibás­nak érezte magáit, és meg­próbálta mentegetni magát Pavel előtt: „Mindent meg­lettem. amit akart — mond­ta Sztálin. — Oda ment. ahova akart, azt vehetett, amihez kedve támadlt. Ide.. nézz !... Kihúzta az író- asztalfiökot. amely nem volt bezárva: tele volt papír­pénzzel.” (Szvetlána Allilu- jeva szerint Sztálin a há­ború után sem költötte el óriási fizetését, amelyet sok­féle tisztsége uitán kapott. A borítékokat, amelyekben a pénzt kapta, fel sém nyi­totta. hanem berakta az íróasztali! ókba.) Sok fikció fűződik Na­gyezsda Aililujeva temeté­séhez is. Sztálin néhány ra­jongója ma is arról beszél, hogy Sztálin gyalog ment felesége koporsója mögött a Kremlitől a temetőig. Még olyan meséket i;s hallani, hogy Sz'táilin hetente egy­szer kiment felesége sírjá­hoz. és reflektorok fényében órák hosszat üldögélt ott. A valóság azonban egészen más volt. Allilujevát a mai GUM-foan ravatalozták fel (a harmincas években a Kreml különböző hivatalai voltak itt). Sztálin a teme­tés kezdete előtt érkezett, odament felesége koporsó­jához, és hirtelen olyan mozdulatot tett, mintha el- taszftaná magától a kopor­sót. Jól kivehetően ezt mondta: „Ügy ment el, mint ellenség”. Majd sarkon for­dult és távozott. Nem vett' részt a felesége temetésén, s élete végéig egyszer sem ment ki a sírjához. Felesége halála után Sztá­lin özvegyen élt. Voltak rö­vid ideig tartó és nem túl gya­kori kapcsolatai különböző nőkkel. Ezekből gyermekek is születtek, de ők az any­juk nevét kaptáik. Egyetlen nő sem volt rá semmilyen hatással, soha nem látta házasságon kívül . született gyermekeit. Sőt nyolc uno­kája közül is csak hármai látott. A család és a csa­ládi élet számára 1932-ben megszűnt. (Következik: A nagy éhínség délen)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents