Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. április 7., péntek A galériabeli kiállitáson (Folytatás az 1. oldalról) a kiállítás is hozzájárul ah­hoz, hogy újabb művek fel­bukkanásával megnyugtató választ adjanak a szakem­berek az életművel kapcso­latos izgalmas kérdésekre. * Nem sokkal később Kas­sán, a K el et-szl ovákiai Kép­tár Sröbar utcai termében a Borsodban élő művészek al­kotásaiból nyílt tárlat. A ki­állításon 25 alkotó 50 mun­káját tekinthetik meg az ér­deklődők, olyan művészek alkotásait, akik az utóbbi évtizedekben jelentős szere­pet. játszanak, vagy játszot­tak a nemzeti képzőművé­szet alkotásaiban. A tárla­tot Porkoláb Albert, a me­gyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, s beszélt a bor­sodi művészek sajátos gond­jairól, eredményeiről. * A magyar kulturális na­pok nyújtotta alkalmat ki­használva, tegnap Kassán ta­lálkozott Dudia József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Michal Spak, a Ke­let-szlovákiai Kerület Párt- bizottságának vezető titká­ra. Az eszmecserén a két párt tisztségviselője áttekin­tette a kapcsolatok elmúlt évi alakulását és megbeszél­ték az idei tennivalókat. Szót váltottak Borsod és csehszlovákiai testvérmegyé- je gazdasági, politikai és ideológiai kapcsolatairól, megbeszélték a legfontosabb tapasztalatokat, a közös ten­ni vallókat. 301-es parcella Befejeződött az exhumálás Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttesté­nek exhumálása befejező­dött, és ezzel a kegyeleti aktus első szakasza véget ért — jelentette be Hegedűs B. András a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága sajtótá­jékoztatóján, amelyet a rá­koskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartottak csü­törtökön. Az eseményen je­len voltak Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József családtag­jai. Hegedűs B. András a TIB nevében köszönetét mondott mindazok fáradságos, nagy szakértelmet és tapintatot kívánó munkájáért, akik részt vettek a sírok felku­tatásában, kihantolásában és a holttestek exhumálásában. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Igazságügyi Minisz­térium képviselői a sajtótá­jékoztatón nem jelentek meg. Elhangzott, hogy az öt ex­humált holttest azonosítása rövidesen megkezdődik és várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gé­zát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet, valamint másik öt személyt június 16-án kíván­ják nyilvánosan eltemetni. Szó volt arról is, hogy Nagy Imre és négy társa ko­porsóját a 301-es parcella legutolsó sorában találták meg, négy sírhelyen. Gimes Miklóst és Maiéter Pált ugyanis külön-külön két ko­porsóban, de egy sírba te­mették el. Csaknem biztos­nak tűnik, hogy a holttes­teik koporsói később, 1961- ben kerülték a 301-es par­cellába. Addig valamelyik büntetésvégrehiajtási intéz­mény közelében voltaik mind az öten elhantolva. Erre utal egyebek között, hogy a most megtalált koporsók össze voltaik drótozva. Meg­erősítették azt is, hogy a holttestek arccal lefelé fék­ve voltak a koporsóikban. (MTI) Tájékoztató az autópálya-használati díjról A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Nagy Ervin miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat csü­törtökön az autópálya-haszná­lati díj és az útalap bevezeté­sének részletkérdéseiről. El­mondta: a díj bevezetését kény­szerhelyzet indokolja. jEgyre fejlődik % motorizáció, ugyan­akkor a ’60-as években meg­indult hazai autópálya-építés — pénzhiány imiatt — csak nagyon lassú ütemben halad előre. A május 1-jei, igen közeli határ­idő oka: el kívánták kerülni a folyamatban lévő út- és hídépí­tések munkálatainak leállítását. A szerdai bejelentésnek meg­felelően a nyári idegenforgalmi idény díj (július-augusztus-szep- temberre) 800 forint lesz sze­mélygépkocsinként, az I., a II. és a IV. negyedévre pedig 700— 700 forint. A teljes évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. A tehergépkocsikra és az autóbu­szokra különböző tarifákat ál­lapítottak meg. A legmagasabb éves díj összege 18 ezer forint lesz. A motorkerékpárosok éves díja 500 forint. A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a szél­védőre kell ragasztani. Az út­ellenőrök távcsővel, fényképező­géppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az autó­pályát használják, de nem fi­zették meg a díjat, tízszeres büntetést fizetnek. Jelenleg Ma­gyarországon 210 kilométer az autópálya és 110 kilométer a félautópálya hossza, erre az alig több mint 300 ikilométerre kell a használati díjat megfizetni. Az előzetes számítások szerint mintegy 1,8 milliárd forintra tehető az autópálya-használati díjakból származó éves bevétel. Ebből a forrásból tervezik to­vábbépíteni az M5-ös autópályát; az út a nyári szezonra elké­szül Kecskemétig. iFolytatják az MO-ás autóút építését is, ennek első, 15 kilométeres szakaszát a jövő évben helyezik forga­lomba. A tájékoztatón felvetődött a kérdés: vajon mi lesz azokkal az autósokkal, akik a magas használati díj miatt leszorulnak az autópályákról. A válasz: az autópályákkal párhuzamos uta­kon ingyen lehet autózni. Igaz, legalább 10 százalékkal több üzemanyag fogy, lassabban le­hel haladni, kevésbé biztonságos a közlekedés, mint az autópá­lyákon. A miniszterhelyettes ígé­retet tett (arra, hogy az autó­pályán utazók kényelmét nö­velni fogják: például telefono­kat szerelnek fel a parkolók­ban, üzleteket nyitnak a pihe­nőhelyeken. Az úgynevezett útalap létre­hozásáról is döntött legutóbbi ülésén a kormány. Ez a pénz­alap szolgál majd a közutak fejlesztésére és fenntartására. Az útalap része lesz az autópá­lya-használati díj, de tervezik azt is, hogy az üzemanyag­eladás növekedéséből származó árbevétcltöbblet egy részét ugyancsak az útalapba teszik. A tapasztalatok szerint évente 50—80 ezer tonnával nő a ben­zineladás, ebből tetemes bevé- telnövckedésre lehet számítani. Az útalap végleges konstrukció­járól ez év június 30-áig dön­tenek, s várhatóan jövő év ja­nuár 1-jén vezetik be. (MTI) ütöttek a mályi telkek ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen döntés született a nagy port kavaró mályi építési telkek ügyében is. Olvasóink bizonyára emlé­keznek az előzményekre. Hankó Vidor, a Főnix Épí­tőipari Kisszövetkezet elnö­ke éhségsztrájkba kezdett azért, hogy a Mályiban szét­osztásra kerülő építési tel­kekből több évi huzavona után e szövetkezet is ré­szesüljön. A tárgyalások el­ső szakaszában a szövetke­zet elnöke azt követelte, hogy a miskolci városi ta­nács elnöke egyszemályben döntsön ügyéről. Dr. Kovács László ezt visszautasította, mondván, ez a végrehajtó bizottság hatáskörébe tarto­zik. A bizottság pedig a kö­vetkezőképpen döntött: a kiosztható telkek közül 3 illeti meg a Főnixet, 2 az OTP B.-A.-Z. Megyei Igaz­gatóságát. A többi 74 tel­ket pedig pályázati úton, névjegyzéken keresztül érté. kesítik. Az említett terüle­teken összesen 212 lakás épül majd fel. A végrehajtó bizottság nyomatékosan kérte a saj­tót. közölje: a jelen döntés nem az éhségsztrájk „ered­ményeként” született. A szö­vetkezet által kínált kedve­ző lakásárakat és a jóhi­szemű lakásra várók érdeke, it szem előtt tartva ugyan­így döntöttek volna az omi­nózus eset előfordulása nél­kül is. Továbbá kijelentet­ték. hogy a következőkben is elhatárolják magukat minden hasonló esettől, el­ítélve az ügyek ilyetén in­tézését. kj— Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a népszavazás és a népi kezdeményezés szabályozásáról, vala­mint a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének törvényterve­zetéről, továbbá az ifjúsági törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól készült előterjesztéseket, s úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács jóváhagyólag tudo­másul vette a foglalkoztatási alap fel- használására és a foglalkoztatáspoliti­kai célú korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó módosító javaslatokat, vala­mint az Országos Érdekegyeztető Ta­nácsban létrejött megállapodásokról ké­szült beszámolót. A Minisztertanács létrehozta a kor­mány mellett működő nemzetiségi kol­légiumot. A kormány elvi döntést hozott arról, hogy hazánk csatlakozik a nitrogénoxi- dok kibocsátásának szabályozására vo­natkozó nemzetközi jegyzökönyvhöz. KGST­tanácskozás Az 1990—91 közötti idő­szak népgazdasági terveinek egyeztetéséről kezdett csü­törtökön kétnapos tanácsko­zást Budapesten . a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága. Hoós Jánosnak, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének megnyitó szavai után Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője mondott beszédet. A kormány elnök- helyettese bevezetőjében a magyarországi változásokról szólt. Mint mondta, hazánk­ban a történelmi folyama­tok átértékelése, új teendők megfogalmazása van napi­renden. — Az elmúlt időszak ta­nulságai alapján — folytatta — arra a következtetésre jutottunk, hogy a szocialista gazdaság megújítása együtt kell hogy járjon a demokrá­cia kiterjesztésével, a de­mokratikus jogállam megte­remtésével. Minek nevezzelek? Az Észak-magyarországi Tüzelőszer- és Építőanyagkereskedelmi Vállalat (közismert nevén TUZÉP) pályázatot hirdet a vállalat profiljára jellemző, megkülönböztető fantázianévre A pályázaton bárki részt vehet, amennyiben 1989. április 30-ig névvel és pontos címmel ellátott levélben, vagy levelezőlapon beküldi névpályázatát az alábbi címre: Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat, 3501 Miskolc, Pf.: 181. Elbírálás után a három legjobb névpályázó között 15 000 Ft-ot osztunk szét Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy csak az április 30-ig beérkezett pályázatokat tudjuk elfogadni! Bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatok Elisabeth Trunkenpolz, az NSZK cég megbízottja (Folytatás az 1. oldalról) az elhatározással érkeztünk, hogy a közös gyártás lehe­tőségét is felvetjük, ismerve a térség ilyenfajta gondjait. A mai miskolci bemutatko­zásunk ugyan nem az első az országban, ám nagy je­lentőségűnek tartjuk, hogy itt, Borsod ipari centrumá­ban találkozhatunk az ér­deklődőkkel. A termékeink hasznosításáról szóló előadá­sokból a résztvevők megis­merhették, miként épül be a vegyi folyamatirányításba, a gáz- és olajvezetékek mű­ködtetésébe, a távfűtőháló­zatokba a korszerű szerel­vény. Csaknem 300 meghívót postázott el az Argus meg­bízottja és ennek alapján majdnem kétszázan érkeztek a tegnapi szimpóziumra az ország különböző ipari üze­meiből, hogy közelebbről is­merkedjenek a közös gyár­tás feltételeiről. Csak ké­sőbb, a részletek alapos, kö­rültekintő elemzése, vizsgá­lata után derül ki, kinek le­het jó az esetleges folytatás. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents