Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A KISZ utódszervezeteként r llj megyei ifjúsági szövetség alakult A KISZ megyei bizottsága által kezdeményezett küldöttgyűlésre érkezett fiatalok bizonyára átérezték vasárnap, hogy történelmi pillanat(ok) tanúi és részesei lettek. E szerepvállalás felelősségétől azonban a nap folyamán többször éppen a fiatalok ijedtek meg. De nézzük sorjában a délelőtt 10 órakor kezdődő, és a késő estébe nyúló küldöttgyűlés eseményeit. A miskolci csanyiki KISZ- iskola „pingván” termébe a 199 szavazati jogú küldöttből 177 érkezett meg a küldött- gyűlés kezdetéig. Elsőként Sárkány László, levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a különféle napi munkabizottságok megválasztása után Major János, a megyei KlSZ-bizottság első titkára adott számot az előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról. Elmondotta: — Az elmúlt évek alatt voltak akciók, voltak kezdeményezések, voltak demonstrációk, amelyek megmutatták erőnket; amelyek kifejezték, hogy a KISZ-tagság és az ifjúságnak a KISZ-szel kommunikáló része jobbítani akar. Ezek azonban nem tudtak alapvető változást előidézni a szervezetekben. Miközben reformokat sürgettünk. magunk féltünk saját szervezetünk gyökeres átalakításától. Most szervezetünk, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség átalakulóban van. Az átalakulás legfontosabb célja: hasznára válni saját tagságunknak, az egész magyar ifjúságnak. Ezért, mindenekelőtt azt kell megfogalmazni, milyen társadalmat, gazdaságot akarunk magunk körül látni, milyen országban akarunk élni; majd azt, hogy ennek megvalósításában hogyan kívánunk részt venni; s végül azt, hogy ehhez milyen szervezetekre van szükség. A jövő a fontos, a múlt pedig csak annyiban, amennyiben az forrása a jövőnek. Ennek megfelelően, az első titkár ismertetőjében elhangzott az is, hogy miként képzelik el a KISZ utódszervezetének működtetését. Így a lényeg és a hangsúly az Gúr Nándor lett a megyei ifjúsági szövetség első titkára. egyes autonóm alapegységekre tevődik majd, melyek vélhetően alkalmi szövetséget kötnek egymással minden olyan kérdésben, amely koordinációt igényel, s amely közös tevékenységet vagy közös képviseletet jelent. Ezek az alkalmi szövetségek tartóssá válhatnak regionális vagy ágazati szinten. Endrész Györgyi, a megyebizottság titkára az új szövetség létrehozásának programtervezetét ismertette. Felhívta a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyek a programtervezet készítőinek is komoly dilemmát okoztak, így, ha abból az alaptételből indulnak ki, hogy az új szervezetek autonóm szervezetek. vajon lehet-e, szabad- e a központnak programtervezetet kidolgoznia előre, s nem kellene-e megvárnia azzal az egyes egységek önálló programját, hogy arra épülve alakuljon ki. Továbbá, a KISZ megyebizottsága is értesült a megye regionális fejlesztési koncepciójának készüléséről. Tekintettel arra, hogy tervezetükben megfogalmazódott a „milyen megyét akarunk” elve, így természetesen a KISZ a koncepció megvitatásában is részt kíván venni. Még mindig dilemma ugyanakkor: milyen legyen az MSZMP és a KISZ kapcsolata? Illetve, a szervezet alapfunkcióját tekintve: mi a KISZ fő feladata? A politizálás? Az érdekvédelem? A szabadidőszervezés? Miként kérdés az is: hol működjenek majd az immár autonóm alapszervezetek? Lakóterületen? Munkahelyeken ?... A kérdéseket a küldöttgyűlésnek kell megválaszolnia, ha valóban akarjá'k a KISZ utódszervezeteként a megyei szervezet létrejöttét, úgy alapszabályt is el kell fogadniuk. D r. Sladinger Csaba, megyei titkár e kérdéskör néhány vitatott pontjára hívta fel a figyelmet, A hozzászólások is az új szövetség kialakításának vitakörét érintették. Gúr Nándor, a KISZ Miskolci Bizottságának első titkára például úgy vélte, hogy a jövőben (Folytatás a 2. oldalon) Ladányi József találkozott választóival Országügyekről, a városról és kósza hírekről Szórólapokon, plakátokon hirdette a Magyar Demokrata Fórum Mezőkövesdi Szervezete, hogy dr. Ladányi József megyei tanácselnök, a kerület országgyűlési képviselője április I-jén délután 5 órakor a városi művelődési házban beszámol választóinak. Izgatottak voltak az emberek azon a délutánon, sokan tudni vélték, hogy az MDF Miskolci Szervezetének tagjai is Köveseire utaznak, hogy úgymond „besegítsenek”. Nos, rtem- jöttek cl. A gyülekezés perceiben csak annyiban tért cl a megszokottól a ikép, hogy akinek csak jutott, az mindenki az MDF Miskolcon megjelenő lapjának, a Miskolci Fórumnak 2. számát olvasta. (Ebben ugyanis egy cikk jelent meg. amelyből megtudhatták az olvasók, hogy Ladányi József 1987. augusztusában olyan földterületet vett tartós használatba a Mályi Községi Tanácstól, amelyet az nem sokkal korábban vásárolt meg a bocsi tsz-től. A képviselő lánya ugyancsak vett lartós használatba földet ugyanitt. A két darabka föld az új földtörvény értelmében nem sokkal később a használók tulajdonába került.) Vámos István, az MDF városi szervezetének vezetőségi tagja 'köszöntötte a választókat, a iképviselőt, továbbá a városi pártbizottság első titkárát, a tanácselnököt és a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárát. Elmondta, azért keresték a kapcsolatot a képviselővel, hogy többet tudjanak meg az ország és városuk közeli-távoli jövőjéről, véleményeitekéi segítsék Ladányi József parlamenti munkáját. A képviselő mindenekelőtt elnézést kért azoktól a kövesd i választópolgároktól, akik másfél hónappal ezelőtti beszámolóján is jelen voltak, hisz mondanivalója azóta alapvetően nem változott, nem jutott lényegesen új információik birtokába. Az új alkotmány kidolgozása most az egyik legfontosabb feladat, a jogi és igazgatási munkabizottságban végzett munkájához a választók segítségét kérte. Minden politikai erőét, amelyet tisztességes szándék vezet, hiszen az alkotmány az egész nép ügye. A város gyarapodását célzó képviselői munkájáról elmondta Ladányi József, hogy mint a megyei tanács elnökének objektiven kell foglalkoznia valamennyi városunk fejlesztésével, gondjainak orvoslásával. Am, ha plusz összegekkel nem is, az információs csatornákat kihasználva képviselői évei alatt mindenkor nyomatékosan felhívta a város és környéke gondjaira a figyelmet. És ennek eredménye van. A vízlépcső rendkívüli módon foglalkoztatja a mezőkövesdieket is. Elégedetlenek, amiért képviselőjük annak idején igennel szavazott építése mellett. (Folytatás az 5. oldalon) Hazánk felszabadulásának évfordulóján Díszelőadás a Miskolci Nemzeti Színházban Porkoláb Albert ünnepi köszöntője Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából április 4-én délelőtt 10 órakor koszorúzás! ünnepséget rendeztek Miskolcon, a Hősök terén. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Csabai János színművész Gorái Gábor: Hazám cimü versét mondta el, majd a koszorúzás következett. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága koszorúját Szűcs Erika és Gulyik Zsolt, a megyei tanács és a városi tanács koszorúját Majoros László és Kovács László, a fegyveres testületek koszorúját Orosz Pál, Túrós András és Soós Ottó helyezte el az emlékművön. A Hazafias Népfront és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságai és a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa nevében Dánfi Dezső, Endrész Györgyi és Básti János koszorúzott. A Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Szak- szervezetek Miskolc Városi Bizottságának képviseletében Czirbus János, Balázs Zsolt és Lázár Gáspár helyezte el a kegyelet és a tisztelet koszorúit, virágait. Ezután ismét Csabai János színművész mondott el részletet Somlyó György: Csak a béke cimü verséből. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából tegnap este díszelőadást rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban. Ennek kezdete előtt Porkoláb Albert, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságának tagja, Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Tanácsának elnökhelyettese mondott ünnepi köszöntőt. Bevezetőjében foglalkozott a XX. század eddig eltelt kilenc évtizedével, amelyet felez egy esemény, egy esztendő: 1945. A kilenc évtized első fele két világháborút, forradalmakat, véres diktatúrákat, lázas eszméknek eddig soha nem látott kavalkádját zúdította ránk — mondotta. A humanizmus, a béke, az emberi szeretet iránti vágyat, ezeket a jámbor óhajokat el- borzasztó erőszaktenger és vérözön nyelte el. Ami pedig a második negyvenöt évet illeti, nekünk is rá kell döbbennünk, hogy a mindennapi életérzést nem a hangzatos szólamok határozzák meg, s hogy a történelem nem alakítható csak felül- nézetből. Az emberek számára a történelem a mindennapok története, történelem alulnézetből. — Ma, ezen a szép, rügy- fákasztó, vetést zsendítő tavaszi napon ünnepelünk — folytatta a szónok. — Talán egy kicsit másként, mint az elmúlt évtizedekben, amikor megkövesedő rendszerben, konok következetességgel, kínosan pontos és monoton koreográfia szerint ünnepeltünk. Elhangzottak a történelmi felülnézet diktálta jelszavak. S a jelszavak világáról azt akartuk milliókkal elhitetni, hogy az valóságos világ. Mindig pontosan meghatároztuk tízmillió ember számára, hogy mit kell ünnepelni, s ezt a tízmillió embert nem kérdeztük meg, hogy számukra mit jelent az ünnep. A köszöntő ezután azt taglalta, mit jelent ma számunkra 1945? Tartalmilag — jelentette ki Porkoláb Albert — 1945. április 4-e ma is egyet jelent hazánk felszabadulásával, az esztelenül tomboló hazai fasizmus véres uralmának végével, a hazai erőből és forrásból táplálkozó forradalmi-demokratikus, társadaimi-poli- tikai fordulat kiteljesedésével. A harcokkal, amelyeknek annyi sok áldozata volt az újra és újra szétszabdalt Európában. Ezért ez az ünnep kegyeletes emlékezés, szívszorító mementó is. Halottakra, a Magyarországon elhunyt katonák százezreire is emlékezünk. A felszabadító harcokban elesett szovjet katonákra, a bolgár, a jugoszláv, a román, az angol, az amerikai névtelen hősökre, az értelmetlenül elpusztult magyar katonákra, szülök. testvérek, gyerekek, hozzátartozók soha be nem gyógyuló sebeire, az igaztalanul megbélyegzettek tízezreire, a koncentrációs táborokban elpusztultak százezreire. .. (Folytatás a 2. oldalon)
