Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
1989. április 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Engedély kell az elektronikus mütyürkékhez Telefon Becsből és a Zsarnairól A hagyományos formájú hazai teleionkészüHákék mellett megjelentek a legmo- demefobék, kézreálló elektronikus csodák, színes, olcsó mütyünkék, ugyancsak nyomógombos változatban. A Zsarwäln nemritkán tárcsás, új telefont is lehet venni. Mivel ezek rákapcsolása á meglévő készülékre nem okoz különösebb fejtörést, so'kan élnek is ezzel a lehetőséggel. Bgy pillanatig sem gondolnák aura, hogy ezzel esetlég leterhelhetik telefonvonalukon keresztül a hállózatöt, hogy zavart idézhetnék elő a szolgáltatásban. Elöljáróban szögezzük le, a posta nem zárkózik el áz újdonságok használatától, ám szakmailag tudni szeretné, mi i;s történik a telefon- vonalak végén. Kiss László, a Miskolc Városi Távközlési Üzem vezetője mondja: — A k'üilföddi készülékek beszerzésekor tapasztalatunk szerint általában esztétikai szempontok alapján, döntenek a vásárlók, a készülékék formája, színe fogja meg őket, sajnos az esetek nagy részében .még arra sem gondolnak, hogy új szerzeményüket az eladó .jelenlétében kipróbálják. Emiatt néha hibás telefon bekötését kérik. Eddig Miskolcon 53 esetben kértek és kaptak engedélyt külföldi készülék bekapcsolására. Mii az engedélyt meg is .adjuk, ami különben díjtalan. Egyetlen kritérium vian; a telefon használható legyen a mi hálózatunkban. A tárcsás .készülékek általában jók, 'megbízhatók, az elektronikusokat, a nyomógombosokat csak párhuzamos használatra ajánljuk, a régi ‘készülék meghagyása mellett. — Milyen garanciális, javítási szabályok vonatkoznak a külföldről behozott, vagy a Zsarnain, a Búza téri „KGST-piacon” vásárolt készülékekre? — Amíg a hazai készülékek javítását havi húszforintos átalánydíjért megoldja a posta, a külföldiekért esetenként kell fizetni. Illetve az elektronikus telefonok javítására nem vállalkozunk, ezék vizsgálata jelenleg megoldatlan. — Ugyanez vonatkozik a vezeték nélküli készülékekre is? — Megjelentek az ilyen telefonok is, ezek használata igen praktikus, hiszen a vezeték nem akadályozza a telefonálót abban, hogy a készüléket bárhová magával vigye (jersze egy 50—100 méteres körzetben), innen a rendkívüli népszerűsége. Ez az anyaikészülék jeleit veszi, kis antennával továbbítja a beszélgetést. Ennek használata is engedélyhez kötött, de ezért már fizetni is kell — mondta a Miskolc Városi Táviközlési Üzem vezetője. N. J. Érc helyett gipsz és vakolat Csaknem három és fél esztendő telt el, amióta bezárták az ország egyetlen vasércbányáját. Rudabánya sokat szerepelt mind az írott, mind az elektromos sajtóban. Az embereket — különösen a Borsod megyeieket — jó ideje már az foglalkoztatja, hogy mivel keresik kenyerüket az egykori ércbányászok. Erre választ ad az a termékbemutató, amely április 27-én tekinthető meg Miskolcon, a városi tanács hivatala épületében (Petőfi u. 1—3. III. emelet). A bánya anyavállalata, az Országos Érc- és Ásványbányák ugyanis még a bezárás elölt termékváltásra szánta el magát, az ott található lehetőségekre építve. Először is Alsótelékes határában nagy kiterjedésű gipszlelőhelyet kutattak meg, majd tártak fel. Az említett térségben van ma az ország egyetlen gip.szbányája, amelynek hosszabb távon feladata lesz úgy ellátni az országot ezzel a nélkülözhetetlen építőipari alapanyaggal, hogy egyáltalán ne szoruljon külföldi behozatalra. A gipszbányászat persze édeskevés ahhoz, hogy elegendő munkát adjon a környékbelieknek. Az anyavállalat ezért felméréseket végzett az észak-magyarországi építkezésekről. Kiderült, hogy a már korábban, az ásv ánybányálk pi 1 i s vö rös vá - ri művében gyártott korszerű építőanyagokból — elsősorban vaikolatból — nem jut elég errs a vidékre. így létesítettek Rudabányán egy vakolatgyártó üzemet, amely tavaly szeptember óta működik. Ez az építőanyag a legkorszerűbb technológiával készül. A termék rendelkezik mindazzal a tulajdonsággal, amelyet a kor megkövetel. A kérdéses vakolatokat ugyanis csak vízzel kell összekeverni, és máris felhordható a falra. A legnagyobb előnye mégis az, hogy kitűnően szigetel, a vele bevont házakban mintegy 25 százalék fűtőanyag takarítható meg. Túlzás lenne azt állítani, hogy a felsorolt változások, agy csapásra megöldották a környék munkaerőgondját. Áim az élet mégsem állt meg. Igaz, a szakmai hierarchia első helyén álló egykori érdbányászok bizonyára sosem felejtik sl a csillogó pirittömböket... Sóra Sándor Gondolatok egy sajtófórum kapcsán Forintleértékelés és szektorsemlegesség Piacok és pofonok Miközben manapság scíkat és sokszor 'beszélünk az áhítoltt szektorsemlegesség megteremtésének szükségességéről, sorra születnek olytan állami intézkedésék, melyek újra és újra termelik a szektorkü lönbségéket. S a termelők számára ez ügyben kevés vigasz, hogy a kedvezőtlen intézkedéseik hátterében a reméltnél hatalmasabbra duzzadó állami költségvetés hiánya, vagy a hajdani „sztahanovista mozgalmat” idéző infláció áll, szóval például az, hogy az idénre tervezett forintleértékelés (11 százalék) már áprilisra „teljesítette” éves tervét. A keddi MÉM-sajtófórumon két téma került terítékre. Nevezetesen: a magyar mezőgazdaság külkap- cso'tatának alakulásáról, illetve az éves forintleértékelés agrárszférát érintő hatásáról volt szó. S míg az illetékesek mindkét terület kritikus elemzésén túl elsősorban az előnyök ismertetésére fektették a hangsúlyt, a kérdező újságírók a hátrányokat elevenítet ték föl. De lássuk sorjában az eseményeket. A magyar mezőgazdaság külkapcs ólat ain ak gyökeres. fordulatáról sajnos nem beszélhetünk. Ez az ágazat, mely évről évre dollármil- liárdolkkal segíti a magyar gazdaság egyensúlytartását, külkaposolaitailban nem képes önmagában a „messiás- féle” szerepre. Tény, hogy a nemzetközi piacon az ágazat pozíciói javulnak, ám a számunkra annyira fontos Közös Piac manapság oly mértékben tör előre, amely- lyel egyre kevésbé tudunk lépést tartani. Beszélhetünk itt a piaci kövstelményszigorodásról, melynek hátterében egy fejtett mezőgazdaság dinamikus előrehaladása, illetve az azt szorgalmazó erőltetett támogatás áll, szemben a mi stagnáló agrárszféránkkal, illetve annak csökkenő támogatásával. (Köztudott, a Közös Piac ’87-lben például azonos termékre 50 százalékos, az USA 35 százalékos, Japán 70 százalékos, Magyarország viszomlt csak 14 százalékos termékdotációt adott.) E kérdés tárgyalásakor megemlíthetők a KGST-kapcsotatok is, amelyék egyre kevésbé tudnak a beköszönő 21. század váltható követelményének eleget tenni. S miközben óriási tartalékok rejlenek a honi szellerriitermék- exiportban — a magyar agrárszakemberek, illetve szellemi termékei az elmúlt évék során a világban elismerést vívtak ki —, az csupán az 1,6 milliárdos mezőgazdasági dollárbevételből elenyésző hányadot képvisel. Pontosan, közel 50 milliónyi, amely a legjobb szándék mellett is legfeljebb 80 millióra emelhető. Az okok a menedzselési problémák mellett legalább annyira a szakemberek nyelvtudásból i hiányosságában keresendők. A sajtófórum legizgalmasabb kérdése természetesen a forintleértékelés lett volna, ha azt az illetékeseik nem háttérbeszélgetésnek szánják. Végül is konszenzus született, miszerint az újságírók az elhangzott információkkal élhetnék. Szóval, a forintleértékelés nem titkolt szándéka most is — miiként korábban — az export fokozása lenne. Mindaz rendjén is volna, ha azt nem követné, szinte minden esetben, az úgynevezett exportdotáoió szűkülése. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy ez a dotáció csökkenés meghaladja a leértékelés mértékét, így az ágazat ösz- szességáben jól jár, ám a termelőkre a forintleértékelés mégsem hat kedvezően. Arról nem is beszélve, hogy a leértékelés „jótékony” hatását kompenzálja az azt iköveltő relatíve drágább import. A forintleértékelés léhát gátja egyúttal a sokat hangoztatott liberalizálódó importnak. A MÉM-ben most dolgozzák fel az említett 11 százalékos leértékelés hatását az agrárszférára. Következésképpen, az Tavaly rekordtermés volt búzából. Vajon milyen lesz az Idei? Fotók: Balogh Imre Mezőgazdaságról a megyénkben Dr. Czirmai Tibor Miskolcon Megyénk metőgozdasógónak helyzetéről informálódott a napokban a MEDOSZ megbízott főtitkára, A vendéget Básti János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára tájékoztatta a mezőgazdaság ■ elmúlt évi eredményeiről, az idei tervekről. — A mezőgazdasági nagyüzemek az előző évihez hasonló nagyságú, 141380 hektár területről takarították be a gabonaféléket. A kalászosok közül az őszi búza és az őszi árpa rekord átlaghozammal fizetett, 5,25 tonna, illetve 4,85 tonna termést takarítottak be gazdaságaink. Az őszi búza átlagtermése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben közel 44 százalékkal, az állami gazdaságokban 35 százalékkal múlta felül az előző évit. Második legfontosabb kalászosunk, a tavaszi árpa termésátlaga a nagyüzemi gazdaságokban 3,98 t ha volt, amely szintén igen jó eredménynek számít, bár kissé elmarad az 1984. évi említett sajtófórumon az illetékesek nem véglegesített adatóka't adhattak csak közre. De mindenféle hivatalos kiértékelés nélkül is megállapíthatja a közvélemény, hogy ez a leértékelés is előbb vagy utóbb újabb belső fogyasztói áremelést okoz. Az állam persze tudja, a lakossági terhek —véleményem szerint a vállalati sem — tovább nem fokozhatok. Külön ősik éppen nem az agrárszférában. Ezért a Miiniszteritanács elhatározott szándéka, hogy a forintleértékelés nyomán az idén nem emeli a termelőik számára az energia, a műtrágya és az importfehérjék árát. E nemes gesztusnak — sajnos — ellentmond Ikét dolog. Nevezetesen: hogy az csak résziben érinti a kistermelőket, pedig azok is termelők, s részben érint minden termelőt, .miután az exportdotáoiók mégiscsak csökkenni fognak. Néven nevezve a dolgokat: a gesztus hatása — miszerint bizonyos importtermékek ára nem emelkedik egyelőre — eltűnik az exportdotáoiók csökkenésével. Ilyenformán a forintleértékelés mégsem hozhatja sokkal kedvezőbb pozícióba az exportra vállalkozó termelőket. A sajtöfómmon az újságírók kérdésekkel bombázták az illetékeseket, akik minden kérdésre kielégítő választ adtaik. Mégis, összességében az- a tény .szűrhető le, miszerint: az elhatározások éllenére sem a szektorsemlegességben, sem pedig az egységes piacszemlélet ügyében mind ez idáig jó irányú elmozdulásnak a csírája sem tapasztalható. Balogh Andrea rekordtól. A viszonylag kisebb területű rozsból és zabból megyei viszonylatban szintén .kedvező átlagtermés betakarítása valósult meg. Kukoricából az aszályos évek után végre kedvező terméseredményekről számolhatunk be. Nagyüzemeink 1987-hez viszonyítva csökkenő területen (—9,6 százalék), kiugró átlaghozammal (6,05 t. haj közel 45 ezer tonnával több kukoricát termeltek, összességében a gazdaságok gabonatermése 726 300 tonna lett, amely 35 százalékkal több az előző évitől. A szarvasmarha ágazat- tésben a teljesítmények differenciáltan alakultak. Növekedett a vágóállat-előállítás, míg a vágómarha-termelésben közel 8 százalékos csökkenés következett be. Jelentősen, 40 százalékkal több vágóbaromfit, 16,6 százalékkal több tehéntejet és 3,2 százalékkal több vágósertést állítottak elő nagyüzemeink. Csökkent a vágó- juhtermelés az 1987. évi 3213 tonnáról 2327 tonnára. A szarvasmarha-ágazatban a nagyüzemeknél az előző évhez viszonyítva növekedést regisztrálhatunk. Az ágazatban végrehajtott rekonstrukciós fejlesztések következtében javultak a A helybeliek és az észak- magyarországi terület mező- gazdasági üzemei nagy örömére elkészült a putnoki malomüzem. A Borsod Megyei Gabonaforgalmi és Matartás és a takarmányozás feltételei, a tejtermelés fajlagos mutatója 4500—4600 liter körül alakul. A sertés- állomány alig változott, az anyakoca darabszáma viszont mérséklődött, mely csökkenés a termelőszövetkezeti szektorban következett be. Nem sikerült — elsősorban jövedelmezőségi okok miatt — a juhlétszám csökkenését 1988-ban sem megállítani. Dinamikus volt a vágóbaromfi-termelés, mely növekedés főleg a termelőszövetkezeti szektorban, a kistermelői és egyéb vállalkozási integrációban valósult meg. A szőlőágazat elmúlt évi eredménye minden várakozást felülmúlt, a korábbi katasztrofális fagykárok után. A kedvező időjárás mellett ez, a szakszerűen végrehajtott helyreállítási munkáknak köszönhető. A szőlő nagyüzemi közös használatban álló területeinek átlagtermése meghaladta a 7 tonnát. A gyümölcstermelés összes termésmennyisége a korábbi évek szintjén alakult. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek pénzügyi helyzete 1988. évben a szabályozó növekvő elvonása ellenére kedvezően alakult. Az elért nyereség 57 százalékkal múlta felül az 1987. évit. (Bekecsi) lomipari Vállalat legújabb egységének ünnepélyes átadása április 28-án, 14 órakor lesz Putnokon, a Bánya utca 38. szám alatt. örvendetesen nőtt a vágóbaromfi-tenyésztés Elkészült a putnoki malom
