Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. április 26., szerda Ma iizemavatás a TVK-ban Lassan őröl a bürokrácia malma Kiút egy hároméves terv? Nyers Rezső a magyar reformokról fFolytatás az 1. oldalról) A harmadik polipropilén- gyár építésére vonatkozó szerződéseiket másfél évvel ezelőtt, 1987 őszén írták alá a beruházásban érintett vál­lalatok és pénzintézetek. A meglevő két gyárhoz jól il­leszkedő, ugyanakkor a fej­lettebb technológiát is ma­gában hordozó új üzem a Himont olasz cég eljárása alapján készült, míg a tech­nológiát és a berendezéseket az ugyancsak olasz Techni- mont cég szállította. A mintegy 4,7 milliárd fo­rint ráfordítással, lízing- konstrukcióban elkészült lé­tesítményiben ez év febru­Harmincegy szovjet harcko- csit raktak vasúti szerelvény­re kedden Kiskunhalason, s indítottak útnak a Szovjetunió felé. A hazai és külföldi sajtó népes táborának jelenlétében lezajlott rakodással megkezdő­dött az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg- csoport alakulatainak részle­ges kivonulása. A kiskunhalasi 13. harckocsi-gárdaosztály má­jus közepéig, végéig vonja ki teljesen páncélos és rakéta tü­zérségi technikáját. A megüre­sedő laktanyába az ország nyugati részéből átcsoportosí­tott műszaki-javító alakulat kerül. Az elsőként útnak indí­tott szerelvény — mondta el rövid sajtótájékoztatójában Bo­risz Adamenko, a szovjet dé­li hadseregcsoport törzsfőnöké­nek helyettese Kiskunhalas­ról Kecskemét — Cegléd — Szolnok — Debrecen — Nyír­egyháza — Záhony útvonalon hagyja el az országot. A T-(»4 típusú harckocsikat Ukrajnába, egy raktárbázisra szállítják. A Diósgyőri Vasas Műve­lődési és Oktatási Központ MSZMP-alapszervezete 1989. április 19-i taggyűlésén a platformszabadság jegyében közös elhatározásra jutott abban, hogy a párton belül helyi reformkort alaikít, a-melyneik .közös és a főbb kérdéseket érintő álláspont­ját a pártsajtóban nyilvá­nosságra hozza. Reformikörünk célja az MSZMP megújítása, az or­szágot gyötrő válságból ki­vezető út megtalálásának mielőbbi előmozdítása. Ezért összefogásra, munkára hívja az MSZMP azon tagjait, akik tettekben is hívei a valódi társadalmi, gazdasá­gi, politikai reformoknak. Elengedhetetlenül szüksé­gesnek tartják sorskérdése­ink állásfoglalásokban törté­nő megjelenítését, amellyel hatni kívánunk az MSZMP vezetőtestületeire, az álla­mi szervekre, a létrejövő különböző pártok, szerveze­tek tevékenységére. Hazánknak mindenekelőtt rendre, nyugalomra, a biz­tos holnap hitére és tiszta közéletre van szüksége. Ez azonban nem születik meg magától. Csak egy önmagát megreformált pártnak van esélye, hogy bizonyítsa: nem a reformok az okai mai gaz­dasági helyzetünknek és minden reformgondolat any- nyi.t ér, amennyit a társa­dalmi megegyezés támogat. Nemcsak a radikális válto­zásokra kell nagyobb hang­súlyt helyezni, hanem a közmegegyezésre is — de nem mindenáron. Ez a párt­ra éppúgy vonatkozik, mint a társadalom egészére. Az MSZMP nem attól szakadhat többfelé, mert a reformműhelyek is létez­nek, hanem azért és akkor, ha ezt nem vesszük komo­lyan, politikai érzéketlen­séggel kezeljük és nem nyílt párbeszédben tisztázzuk né­zeteinket. Erre a legkívána­tosabb keretet egy rendkí­vüli pártkongresszus bizto­síthat. árjában kezdődött próba- üzemelés a közelmúltban sikerrel befejeződött, arrii egyet jelentett a teljes üzembe helyezéssel. A pró­bák ideje alatt a gyár több mint ötezer tonna kereske­delmi minőségű polipropi­lént állított elő. A tervek szerint az újabb beruházás megvalósítása évi hatvan­millió dollár értékű tőkés export elérését teszi lehető­vé. A harmadik polipropilén­gyár avatóünnepségét ma délután tartják a Tiszai Ve­gyi Kombinátban. L. L. Fotó: Szőke Tamásné Átvizsgálás, javítás után egy részüket a kiképző egységek kapják meg, nagyobbik hánya­dát pedig szétszedik, és hasz­nálható részeiket, például az alvázakat, hasznosításra átad­ják szovjet gazdaságoknak. Ha­sonló lesz a sorsa a Kiskun­halasról később elszállítandó katonai technikának is. Az el­ső vasúti szerelvényt egyébként tíz harckocsivezetö és nyolc főnyi őrség kíséri cl. Hazaté­résük után valamennyien le­szerelnek. Borisz Adamenko az MTI munkatársának kérdésére vála­szolva arról is szólt, hogy — mint azt az elmúlt hétvégi saj­tótájékoztatón már bejelentet­ték — a szovjet részleges csa­patkivonással felszabadul és a magyar fél tulajdonába kerül 10 helyőrség, vagyis összessé­gében — a részleges átadások­kal együtt — 19 laktanya. 19 étkezde. 200 tároló, raktár és egyéb épület, valamint 900 la­Meg kell szabadulnunk az évtizedek óta kialakult hely­zet vámszedőitől és elköve­tett hibáinkért .meg kell kö­vetnünk ezt a nemzetet. Ma sajnos azt tapasztaljuk, hogy a változásokat várók és nemlátóik, a régiből teljesen kiábrándultak, a tehetetlen egy helyben toporgást meg­untak egy része hagyja el pártunkat. Mi ennek a párt­nak tagjai voltunk és kívá­nunk maradni, egy szabad, demokratikus, szocialista jog­állam állampolgáraiként kí­vánunk élni. Olyan MSZMP tagjai akarunk lenni, amely a demokratikus parlamenti rendszer egyik pártjaként szabad és tisztességes vá­lasztásokon szerzett mandá­tumai alapján kormányoz vagy lép koalícióba, esetleg vonul ellenzékbe. Az MSZMP reformpárt­ként indult és ehhez az eredeti szellemhez kell visz- szatérnie. Ez a párt határo­zott a reform hármas gon­dolatáról, ez indította el a társadalmi, politikai, gazda­sági, ideológiai, kulturális reformmozgalmakat, de ezek nem egyforma intenzitással fejlődnek és vannak moz­gásban. Döntő tehát össz­hangjuk megteremtése, mert nem lehet úgy hangsúlyozni reformfolyamatokat, hogy a részekből bármit is túlhang­súlyozunk, vagy elhallga­tunk. Azt tapasztaljuk, hogy a humán reform gondolata törekvéseink között alig ész­lelhető. Gazdaságunk kulcsfontos­ságú kérdése, hogy az áru­termelést megvalósítsa. Ezért szívósan, eltéríthetetlenül képviseljük, hogy a piac önszabályozó rendszerének érvényesülése előtt álló kor­látok ledőljenék. Ehelyett sajnálatosan tapasztaljuk, hogy a kormány egyre sű­rűbben kapkod, átgondolat­lan intézkedéséket hoz. Gaz­dasági helyzetünk tovább romlik és a csőd felé veze­tő mozgást a kormányzat (Folytatás az 1. oldalról) Az állampolgár indoka érthető (szeretné minél ol­csóbban felépíteni a házát), az mégis elfogadhatatlan, hogy például a födém és a tetőszerkezet építése során az épületek 70 százalékánál találtak valamilyen kifogást vagy hibát. Az építésíel- ügyelet munkájára szükség van, hiszen nő a szabályta­lanul, sőt az engedély nél­kül építkezők száma is. Ez évtől megváltozik a te­rületfejlesztési és foglalkoz­tatási alapok felhasználásá­nak módja. Gazdaságosság, piacképesség, gazdasági szerkezetváltás kell, hogy ér­vényesüljön ezentúl a pá­lyázatokban, melyekről a döntést — a kiemelkedő igények kivételével — a megyei végrehajtó bizottság hatáskörébe utalták át. A Területfejlesztési és Szerve­zési Alapra beérkezett 24 pályázatiból kilencet, a Fog­lalkoztatási Alapra bekül- döttelk közül hármat támo­gattak az igénylések alap­ján. Ezen túl a tanács Kör­nyezetvédelmi Alapjából hat vállalat igénylését fogadták el a jelenlevők, melyeket (Folytatás az 1. oldalról) meghaladja a 12 millió fo­rintot. Ebből 9 millió _ a bérlők tartozása, míg a vál­vergődve követi. Félő, hogy minden, amit az MSZMP által „megbízott” kormány­zat ésszerűtlenül, az állam­polgárt nem felnőttnek te­kintsen, majdnem szándé­kosan pocsékolással cselek­szik, nemcsak a reformot és a pártot, hanem egész népünket demoralizálja, a jelenlegitől súlyosabb ka­tasztrófába kergeti. A régi vezetés felélte a múltat és a jelent is. Ma már .a jövő tartalékait emésztjük: az ifjúság szét­zilálódását és végzetes pers­pektívavesztését, a kultúra teljes cserbenhagyását, a szellemi elszegényedés fo­lyamatát meg kell akadá­lyozni. Nem halogatható tovább, hogy a működőképes vagy ehhez közel álló gazdálkodó szervezeték előrehaladását a tőkeszegénység lehetetlenné tegye. Az elkerülhetetlen munkanélküliségben olyan területpolitikai fejlesztéseket kell elhatároznunk, amelyek esélyt adhatnak egy értékel­hető társadalmi mozgásra és perspektívára. Minden nehézségünk mel­lett a legfontosabb célok egyike az emberi életterek gyors átrendeződéséhez fel­tételrendszert teremteni, amelyhez nemcsak komoly program, hanem határozott kormányzati akarat is kell. Eszközeinket és erőnket nem a gigantomániás kül- és belföldi beruházásokra, vál­lalkozásokra kell fordíta­nunk, hanem a már meglé­vő lehetőségeink fejlődőké­pességének fokozására, tár­sadalmi. szociális, kulturális feszültségeink oldására. Legfőbb törekvésünk te­hát, hogy ez a bénultságá­ból alig mozduló párt eljus­son az eseményeket utóla- ^ gosan regisztráló folyama- ' toktól a kreatív cselekvésig. Csak tetteink foghatják ösz- sze ezt a széthullni készülő országot. A szervezőbizottság környezetvédelmi beruházá­sokra kell fordítaniuk még ebben az évben az érintett üzemeknek. Az életszínvonal-politikai helyzet javítása érdekében a költségvetés pótelőirányzatot biztosított a megyei taná­csok számára, így 113 millió 996 ezer forintról dönthet­tek a tegnapi ülés résztve­vői, melyet segélyék, gon­dozási díjak, tiszteletdíjak emelésére kívánnak többek között fordítani. A jelenlevők előterjesz­tést hallgattak meg a lakos­sági szolgáltatások fejlesz­téséneik VII. ötéves tervi támogatásáról, valamint a ricsei Zöld Mező Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet mű­ködését biztosító igénylés­ről. Ez utóbbit megfelelő koncepció és pályázat hiá­nyában nem támogatták. A közművelődésben dol­gozó pedagógusék túlmun­kadíjának emelését is tár­gyalta a végrehajtó bizott­ság. Annak ellenére, hogy a központi előirányzatot a me­gyei tartalék terhére csak­nem egymillió forinttal bő­vítették, ez az összeg csak az óratervi túlórák díjazá­sának emelésére elegendő. lalatok esetében — a közü­leti bérlőkről van szó — már 3 millióra rúg a ki­egyenlítetlen számlák össze­ge. Kik nem fizetik ki a lakbért? Nos, foglalkozási összetételüket, társadalmi helyzetüket vizsgálva meg­lehetősen ellentmondásos kép álakul ki. A vállalat az elmúlt esz­tendőben mindössze 5 mil­liós nyereségre tett szert. A ráháruló szolgáltatási igé­nyeiknek igyekszik mind jobb színvonalon eleget ten­ni. Felméréseik szerint az úgynevezett gyors hibaelhá- rításii munkák az előírt másfél naptól rövidebb időn belül lezajlanak. Ugyanak­kor jellemző, hogy a lakos­ság érzékenysége megnőtt tevékenységükkel szemben, az emberek jóval kritiku­sabban ítélik meg munká­jukat, minit korábban. Dol­gozóikat a gyors és pontos szolgáltatásra ösztönzik, ha felületességet, -gondatlansá­got vesznék észre, nem ma­rad el a következmény. A városiban tovább nőtt az ér­deklődés a megvásárolható tanácsi ingatlanok iránt. 1988-ban már majdnem négyezer lakásra jelentettek be bérlőik vételi szándékot. A kijelölés és az értékesítés az elmúlt évékben egyre rövidebb idő alatt zajlott le, bár sókan így is hosszúnak tartják a hivatalos procedú­rát. A vitában elhangzott: a lákásrongálókkal, az ottho­nukat elhanyagolok kai szem­(Folytatás az 1. oldalról) Meglehetősen nagy a mun­kaerőmozgás — 30 százalék —, s ez főként a városok­ban van így. A munkaerő- felesleget az egészségügy még nem veszi észre, a mun­kanélküliek nem jelentkez­nek a kórházakban. A bérek között kiemelke­dően magas az átlagbér az Izsófalvi Szakkórházban, s a legalacsonyabb a Semmel­weis Kórházban, viszont a fizikai szakdolgozók itt ke­resnék a legjobban, és Me­zőkövesden a legrosszabbul. A főorvosnőtől hallotluk, hogy reformprogramot dol­goznak ki az alapellátásban, melyben a bért az határozza majd meg, mekkora a terü­let, s milyen nehéz, amelyet A szocialista gazdasági integráció mechanizmusá­nak reformjával, a -kétolda­lú gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel, továbbá a gazdasági és politikai refor­mok kölcsönhatásával fog­lalkozott keddi tanácskozá­sán a Magyar—Szovjet Közgazdasági Bizottság. Ez utóbbi kérdésről mindenek­előtt a magyarországi gya­korlatról és -tapasztalatokról Nyers Rezső ál-lammin-iszter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja tartott előadást. Az államminiszter szerint a magyarországi gazdasági és politikai reformban há­rom fő kérdésire kell össz­pontosítani ; a politikai sta­bilizációra, s ezzel össze­függésben az intézmény- rendszer átalakítására, a pénzügyi stabilizáció meg­teremtésére, valamint az új szocialista gazdasági rend­szer kiallafcítására. Részlete­sen elemezte, hogy az utób­bi években milyen út veze­tett -a mos-tani kedvezőtlen helyzet .kialakulásához, és miért éppen a fenti célok várnak mielőbbi megoldás­ra. Elmondta, hogy a kő­ben erőteljesebb fellépést sürget a közvélemény. Né­hol kétségbeejtő a lakások állapota, amelyet a becsüle­tes állampolgárok egyre in­gerültebben tapasztalnak. Ha valaki nem fizet, annak ne csak a főmunkaidőből származó jövedelmét vizs­gálják, hanem a mellékest is, hiszen vannak olyanók, akiknek papíron nincs fize­tésük, de — például — a piaci „csencselésből” egé­szen kitűnően megélnek. A testület tagjai szerint az el­idegenítés ideje még min­dig hosszabb a kelleténél, rövidíteni kell a bürokra­tikus eljárást. Kifogásolták, hogy a Rácz György utcai felújítás lassan halad, szó­vá tették a lépcsőházak, a liftek állapotát, s beszéltek róla, hogy lehetetlen álla­pot az üres lakások léte, holott Miskolcon is rendkí­vül sokan várakoznak szin­te reménytelenül az otthon­ra. Molnár Bertalanná, a fo­gyasztók városi tanácsának elnöke vita zárójában meg­jegyezte, a lakásgazdálkodás és -fenntartás már nem egyszerűen gazdasági kér­dés, hanem „leghúsibavá- góbb” társadalmi gondja­ink közé tartozik. A kor­mány, az országos szervek mindenképpen előrébb akar­nak lépni megoldásában, s ezt a célt szolgálta az ülés, a tájékoztató megtartása. A jegyzőkönyvet, a javaslato­kat továbbítják a Fogyasz­tóik Országos Tanácsának. U. J. el kell látnia az orvosnak. Megállapította, hogy a bértö­meg-gazdálkodás nem min­denhol hozta meg a kívánt eredményt, a kisebb intéz­mények rosszabbul gazdál­kodnak, nem mernék bát­ran kezdeményezni. Nagyon jó a tapasztalat a megyei kórházban, ahol a kötöttsé­gektől mentes gazdálkodás 20 .millió forint eredményt jelentett az elmúlt évben. A tanácskozáson szó volt még a szociális gondosko­dásról. Megyénk népességé­nek közel 17 százaléka 60 év feletti. Nagyon sokan élnek kisnyugdíjból, így évről év­re növekszik a rendszeres és az esetenkénti szociális se­gélyben részesülők aránya. Elgondolkodtató az az adat, hogy jelenleg majdnem 9000 rábbi időszakot, mely Ká­dár János nevéhez kötődik, az óvatos reformok jelle­mezték, s 1986—87-ben e politika folytatása került szembe egy új modell felé mutató másik koncepcióval: az új reformfolyamatok erőteljes beindításával, a gazdasági és a politikai re­formok összekapcsolódásá­val. A korábbi politika a piaci hatásokkal kevésbé számolt a gazdasági életben — az állami költségvetés­ben és a fizetési .mérlegben keletkezett feszültségeket a bankrendszer megváltozta­tásával és a fogyasztás kor­látozásával vélte megoldani. A párt és a szakszervezeti mozgalom, s a teljes intéz­ményi rendszer monolit egységét hirdetve a vezetés arra gondolt: ily módon fenntartható a közmegegye­zés, ami 1986-ig meg is va­lósult. Ám elmaradt a fel­készülés a következő re­formszakaszra. És 1987—88- ban mind a gazdaságban, mind a politikai életben válságos időszak követke- ' zett. A konvertibilis kivitel, amely fontos helyen szere­pelt a tervekben, 1980—1987 között lényegében nem bő­vült. Felborult a .költségve­tési egyensúly, ami ránehe­zedett a gazdaságra, és 1988 elejére megérlelődött a bizalmi válság, mivel az életszínvonal-emelkedés he­lyeit -csökkenés követke­zett be. Ily módon meglazult a társadalmi 'közmegegyezés. A tavalyi májusi fordulat He­lyes irányt adott mind a gazdaságban, mind a poli­tikai életben, a gazdasági reformkoncepció is világos, határozott törekvéseket mu­tatott. Ugyanakkor viszont a politikai reformra nem volt megalapozott elképzelés, s időközben a belpolitikai ese­mények kezdték radikális irányban túlhaladni a párt­értekezlet határozatait. A kiút — Nyers Rezső szerint — egy hároméves tervben körvonalazódhat. Az út, a gazdasági reform erő­södésével, a gazdaság minő­ségi fejlődéséhez, az élén­küléshez vezethet. Ez idő alatt kiépülhet a piacgazda­ság és annak intézmény- rendszere, amely a gazda­ság egészére nyomást gya­korolva, a gazdasági egyen­súlyt adminisztratív szabá­lyozás nélkül valósítja meg. A gazdaság élénkítését a konvertibilis egyensúly el­érése, a fizetési mérleg ja­vulása, a dinamikus export és a versenyfejlődést bizto­sító import jelenti. A KGST mechanizmusá­nak reformja azért is elen­gedhetetlen, mert a jelenle­gi elosztásos gyakorlat, az áttekinthetetlen pénzügyi kapcsolati rendszer a továb­biakban nem jelent irány­tűt a magyar vállalkozók­nak. ember rendelkezik közgyógy­ellátásra jogosító igazolással. Beszámoltak a bölcsődei ellátás megyei tapasztalatai­ról is. Érdekes ellentmon­dás, hogy amíg a kihasznált­ság csak kevés helyen éri el a 100 százalékot, az utób­bi időben a számok azt mu­tatják, hogy egyre többen íratják be gyermekeiket. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben egyre kevesebben en­gedhetik meg maguknak, hogy óvodáskorig otthon le­hessenek gyermekeikkel. Ilyen esetben megfontolan­dó az a lépés, hogy egymás után zárják be a bölcsődé­ket, s lehet, hogy rövid időn belül a szükség mást dik­tál majd megyénkben. (obc) Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonulása kás. Megalakult a diósgyőri reformkor Nemcsak beszélni akarunk - tenni is! Lakások és kérdések Tanácskozott az EDOSZ

Next

/
Thumbnails
Contents