Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
1989. április 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Alternatívok a közbiztonságról Találkozás a főkapitánnyal Dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány az új szerveződési pártok, egyesületek helyi képviselőivel találkozott a minap az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségében. Tájékoztatott és véleményeket hallgatott meg a közrendről, a közbiztonságról és válaszolt kérdéseikre. A beszélgetésen a Független Kisgazdapártot dr. Iván Géza, az LKM nyugalmazott mérnöke, a Magyar Demokrata Fórumot Mile Lajos, a Herman Ottó Múzeum munkatársa, irodalomtörténész, a Münnich Ferenc Társaságot Koncz Ernő, az LKM nyugalmazott osztályvezetője, a Szociáldemokrata Pártot Kitzinger Ferenc, az ÉRV nyugdíjas műszaki fordítója, szerkesztőségünket Nagy Zoltán és Orosz B. Erika képviselte. Bevezetőjében a főkapitány hangsúlyozta: a főkapitányság vezetése arra törekszik, hogy egy folyamatos párbeszéd alakuljon ki a társadalom minden rétegével. Így az alakuló új pártokkal, alternatív csoportokkal is. Természetesen ez a párbeszéd nem cél nélküli. A mi részünkről a célja az, hogy ismerkedjünk, a másik célja pedig az, hogy a közrendet, a közbiztonságot a megyében szilárdítsuk, illetve a hatékony megelőzési rendszerben közre tudjanak működni — mondotta, majd néhány általános megállapítást tett. — Az egyik ilyen dolog az, hogy most, per ma, a közrend és közbiztonság nincs a lakosság figyelmének a középpontjában. Volt időszak — főleg a nyolcvanas évek elején —, amikor a közrend, közbiztonság napi kérdéssé vált. Akkor a bűnözésben egy robbanás következett be, a rendőrség pedig nem volt képes feldolgozni ezeket a bűnügyeket. Itt szeretnék arra utalni, hogy a rendőrség létszámát 1971-ben állapították meg, azóta viszont a bűnözés gyakorlatilag megkétszereződött. Óriásira nőtt a munkateher és csak túlórával, túlmunkával voltunk képesek megfelelő szinten elvégezni a rendőri munkát. Ez elindított egy olyan nemkívánatos folyamatot is, hogy bizonyos elidegenedés kezdődött a rendőrség és a lakosság kapcsolatában. Ügy gondolom, hogy ma már más a helyzet és bizonyos tekintetben változott is a rendőrségnek a megítélése, legalábbis mi ezt tapasztaljuk és változott a bűnözés is, annak mennyisége nem növekedett tovább. Most itt térségünkben a kérdések kérdése nem a köz- biztonság, hanem a gazdaság, a politikai, jogi reformok iránt fokozódik a lakosság figyelme. Ugyanakkor nekem az a véleményem, hogy a jogi és a politikai, gazdasági reformok, vagy ha úgy tetszik, a demokratikus Magyarország megteremtése szilárd közrend és közbiztonság nélkül elképzelhetetlen. Tehát ha itt a politikai és jogi reformok — ne adj’ isten — anarchiába torkoljanak, akkor ebből nem lesz demokratikus Magyarország. Ezért azon kell lenni közösen valamennyiünknek, hogy egy szilárd közrend, közbiztonság, megfelelő állampolgári fegyelem közepette menjen végre a demokratizálási folyamat a megyében is. Ezért szorgalmazzuk a hathatósabb társadalmi összefogást. A bűnözési okok közül hármat emelt ki dr. Túrós András: a műveletlenséget, a tudati elmaradottságot, a munkakerülést és az alkoholizmust. Az említett okokon kívül néhány megyei sajátosság is hozzájárul a bűnözés alakulásához. Az egyik: a lakosság heterogén összetétele. Főként az ipari centrumokban kialakult egy le- züllött, lumpen réteg. Másik ilyen sajátosság — ezzel a megye nincs egyedül az országban — a gyors urbanizációs folyamat. Szerintem — mondta a főkapitány — a megye legkiemelkedőbb sajátossága az, hogy a cigánylakosság száma és aránya igen magas. — Ennyit az általános helyzetről. Néhány mondatot a megye közbiztonságáról. Szeretném előrebocsátani, hogy a megyében a közrend, közbiztonság fenntartása nem egyszerű feladat. Éppen a már említett létszámviszonyok miatt is. A megyében évente 11—12 ezer bűncselekmény válik ismertté. A bűncselekményeknek a száma most már hetedik, nyolcadik éve 12 ezer körül állandósult. Ha az abszolút számokat vesszük alapul, akkor Budapest és Pest megye után itt fordul elő a legtöbb bűncselekmény. Ez a lakosság körében is tudatosult. Ugyanakkor a lakosság azt nem vette észre, hogy B.-A.-Z. megyében az utóbbi 8—9 évben megállt a bűnözés növekedése. A bűnözés szerkezetéről vázlatosan csak néhány dolgot szeretnék itt kiemelni. Meghatározó a vagyon elleni bűnözés, a bűncselekményeknek a 60 százaléka vagyon ellen irányult. A fő problémánk az egész megyében, de különösen Miskolcon, hogy mindennapossá váltak a betöréses lopások. Naponta 10—20 betöréses lopás történik. A másik ilyen nagy gondunk és a bűnözés szerkezetén belül meghatározó az erőszakos bűnözés. Az összes bűncselekmény 14—15 százaléka erőszakos jellegű. Országosan az első helyen állunk, immár harminc éve. Semmi változás nincs, bármilyen erőfeszítéseket teszünk. Évente 1500—1800 erőszakos bűncselekmény történik, túlzottan sok az emberölés. Növekvő tendenciát tapasztalunk, és különösen aggasztó, hogy a rablásokat elsősorban fiatalkorú cigányok csoportosan követik el. Felvillantanám csak a korrupciós bűncselekményeket. Nyugodtan mondhatom, hogy a megye rendőri szervei elvégezték az első nagy- takarítást 1984-ben és ’86- ban. Nagyon sok, több száz, közel ezer korrupciós bűn- cselekményt derítettünk fel két-két és fél év alatt. Biztos emlékeznek rá, hogy a korrupciós jellegű visszaélések többsége a szövetkezeti szektor, az állami és magán- szektor találkozásánál alakult ki. Utaltam rá, hogy aggasztóan alakul a cigány bűnelkövetők aránya. A korábbi 18 százalékról 38 százalékra emelkedett a cigány bűnelkövetők aránya. Az elmúlt évben megduplázódott. Ez a tendencia 1989-ben erősödik, már a 40 százalékot is eléri. Nyugodtan mondhatom, hogy ha ez így marad, év végén minden második bűnelkövető a megyében cigányszármazású lesz. Gondjaink vannak a fiatalkorúakkal, az összes bűnelkövetők 13—15 százaléka fiatalkorú, és nagyon sok gyermekkorú — fejezte be tájékoztatóját dr. Túrós András. Ezt követően az alternatív szervezetek képviselői elmondták véleményüket, megjegyzéseiket a témával kapcsolatban, és kérdéseket tettek fel a főkapitánynak. Koncz Ernő, a Münnich Ferenc Társaság miskolci szervezetének elnöke szerint nem lehet elvontan nézni a rendőrség munkáját. — Ott a nagy probléma, hogy a társadalompolitika nem volt képes az egyenlőtlenségeknek a csökkentésére, a hátrányos helyzetek megszüntetésére, az újratermelődés megakadályozására. Olyan gazdaságpolitikát folytattunk, hogy nem volt értelme a tanulatlan embereknek valamilyen szakmát, vagy iskolai végzettséget elsajátítani. Egy segédmunkás kétszer annyit keresett, mint egy kezdő mérnök. Akkor mi inspirálta volna őket? Mi ebből a kiút? Most már elég késő, mert most is ugye azok kerültek munkanélkülivé legelőször, akiknek nincs szakmájuk, nincs végzettségük, kitől szabaduljon a vállalat, ha egy termékszerkezet-átalakítást próbál kezdeni? Már most megjelent a munka- nélküliség. Mit tudunk ezekkel az emberekkel kezdeni? Legtöbbjük középkorban van, sőt idős, kényszer- helyzetbe kerülnek és a bűnözés útjára lépnek. Ebben a megyében, itt a borsodi iparközpontban ez különösen érvényesül. Dolgozunk a szociálpolitika megújításával kapcsolatos javaslatunkon. Koncz Ernő a továbbiakban a megye ismert gazdasági problémáival foglalkozott. Diósgyőri lévén, elsősorban a kohászat és a gépgyártás megújulásának lehetőségeit, a vezetők felelősségét érintette. A bűnözés terjedésének megakadályozását célzó társadalmi összefogással egyetértve, a munkalehetőség, az átképzési lehetőség fontosságát emelte ki. Mile Lajos, az MDF miskolci szervezetének képviselője is elmondta reflexióit a tájékoztatóról. — Maga a kózb.ztonság, a közbiztonságnak a helyzete tulajdonképpen a társadalmi folyamatok szimptomatikus területe — mondotta. — Tehát itt sokkal élesebben, sokkal plasztiku- sabban jelentkeznek mindazok a káros következmények, amiket a társadalmi folyamatok provokálnak, vagy váltanak ki. Tehát akkor, amikor a közbiztonságról beszélgetünk, nyilván egyfajta következményhalmazt próbálunk értékelni, s keressük a kiutat, ami természetesen nem képzelhető el az okok feltárása nélkül. Viszont az okok feltárása nem rendőrségi feladat. Ezért kettős a helyzet, hiszen a rendőröknek követ- kezmélnyekkel kell küzdeni, míg a megoldást az okok felderítésénél kell elkezdeni. Tehát a közös felelősséggel egyetértve, mi a közös felelősséget csak akkor tudjuk vállalni, hogyha ezen okok felderítéséhe is felelősséggel bevonnak bennünket, vagy legalább partnerként jelen lehetünk, hiszen a rendőrség valódi tevékenységében csak úgy tudunk részt venni, hogyha esetleges tömegdemonstrációk alkalmával, a közbiztonságot nem sértő módon, fegyelmezetten tudjuk azt megtenni, mint gondolom, ez március 15-én történt. Mile Lajos reagált a főkapitány az anarchiával kapcsolatos megállapításaira, ő a valódi veszélyt inkább a manipulálásban, és az indulatok lefojtásában látja, mintsem az esetleges sokszínűségében, a sokszor követhetetlenséget is tartalmazó szókimondásban. — Az alternatívok felelőssége nyilván megint csak ott van, hogy politikai tényezővé akarjanak válni, és ne indulatokat gerjeszteni. De az indulatok megvannak a társadalomban, és ezzel számolni kell, és ezeket nem úgy lehet kezelni, hogy nem beszélünk róluk, vagy nem akarjuk tudomásul venni. Az a jó, ha azok megfelelően artikulálódnak, és a politikai porondon tényezővé válhatnak. Ennek igenis feszültséglevezető hatása van — mondotta. A tájékoztatóban említett három ok kiemelésével azonosulva az urbanizáció gondolatköréhez hozzáfűzte: — itt nagyon sok társadalmi bűnnek a következményével is számolni kell, amikor a közbiztonság romlásáról beszélünk, hiszen az urbanizációs folyamat úgy iött létté, hogy előtte drasztikus intézkedések történtek a falu elsorvasztására. Nem ezzel a jelszóval történt ez, hogy el akarjuk sorvasztani a falut, hanem ahogyan a téeszesí- tést megszervezték, ahogy az állami gazdaságokat megszervezték, egyszerűen életteret vettek el a parasztoktól, akiknek nem maradt más lehetőségük, minthogy nagyvárosokban keressék a megélhetésüket. Nyilván nem tehették ezt megfelelő tudatossággal, hiszen egyszerű emberek voltak, de nem szívesen hagyták ott a földjüket, és ezért ingáznak ugye százezer számra, itt a megyében. A ’84—86-ban felgöngyölített korrupciós ügyekhez hozzáfűzte: nem mi előztük meg a történelmet, hanem az ország maradt le. Az MDF képviselője észrevételei után két kérdést tett fel a főkapitánynak: Kérdés: Vannak-e a bűnösök felderítésében a rendőrségnek korlátái; meddig mehetnek él? (A kérdéshez csatlakozott az SZDP képviselője is.) Válasz: — A lakosság körében él az a tévhit, hogy a .rendőrség bűnüldöző tevékenységét is közvetlenül befolyásolják. Teljes felelősséggel kijelentem, hogy ez idestova egy évtizede a múlté. A rendőrség tevékenységét senki nem befolyásolja, esalk a hatályos törvények. Személyre való tekintet nélkül eljárunk mindenkivel szemben. Korlátot csak a mi lehetőségeink, a bizonyításnak a lehetőségei jelentenék. Kérdés: Létezik-e még a politikai bűnözés kategóriája; jogilag és politikailag mi a tartalma? Milyen az aránya a megyében? Válasz: A Büntetőtörvénykönyvben egy fejezet foglalkozik az államellenes bűncselekményekkel. Ezt nem módosították, hatályban van. Itt a megyében évek óta egy-két esetben kezdeményeztünk eljárást állam- ellenes bűncselékmények elkövetése miatt. Az utolsó ilyen ügy, mint .ismeretes, Kristály Gyula András röpcédula-terjesztése volt. Azóta politikai jellegű ügyökben nem indult eljárás, mert nem voltak törvénybe ütköző, ilyen bűnügyek. Egyébként tudomásom szerint a jogalkotók foglalkoznak az izgatás és a közösség megsértése kérdéskörének felülvizsgálatával. Kitzinger Ferenc, a Szociáldemokrata Párt képviseletében a főkapitánnyal azonosulva —, mint közös ügyről szólt a közbiztonság védelméről. Kifejezte azt a reményét, hogy sikerül elkerülni az anarchikus állapotokat, annak azonban több összétevőjét emelte ki. A munkakerülésxől és az alkoholizmusról elmondotta, hogy annak társadalmi veszélyessége nő. — A munkakerülőket nem azonosítjuk azokkal, akik az elbocsátás sorsára kerülnek. A munkaikerülőik azok, akik 'kimondottan munka nélkül igyékeznek a napi létfenntartáshoz szükséges eszközöket előteremteni, akár bűn- cselekmények útján is. Az alkoholizmus olyan társadalmi jelenség, amely nem mostani .keletű, de egyre növekvő tendenciát mutat. Ez ellen .valóban fontos'küzdeni, mert népbetegséggé fajulhat. Részletesen szólt a cigányság helyzetéről. Óvott attól, hogy elnézőek legyünk a körükben erősödő bűnöző életvitel láttán. A jogok és a kötelességek egyaránt vonatkoznak minden magyar állampolgárra. Bejelentette, hogy pártja külön bizottságot hoz létre e kérdések tanulmányozására. A bűnözési gócok kialakulása egyik okaként említette a túlzottan centralizált ipartelepítést. Végül a visszaeső bűnözőik magas arányára hívta fel a figyelmet, és javasolta, hogy a visszaesőket súlyosább ítéletekkel kell sújtani. Végül az SZDP képviselője is kérdéseket tett fel dr. Túrós Andrásnak. Kérdés: — Milyen költ- vetéssel dolgozik ö rendőrség? Ha kevés a létszám, miért nem emelik? Válasz: — Költségvetésünk most egy évre 330 millió forint. Ez a rendőrség napi létfenntartását biztosítja, de nem elég egy korszerűbb, hatékonyabb munkához. Ami a létszámunkat illeti, véleményem szerint körülbelül 500 fővel kellene a megyei rendőr-főkapitányság létszámát növelni áhhoz, hogy optimális legyen a rendőri ellátottság. A létszám eldöntése a kormány Honvédelmi Bizottságának és a Belügyminisztériumnak a jogköre. Tehát helyiben nincs lehetőség létszámemelésre. Kérdés: — Milyen állapotok uralkodnak a börtönökben? Ezek a körülmények nem járuhvak-e 'hozzá a visszaesők magas arányához? Válasz: — Magyarországon ma húszezer ember .lehet böntöniben. Két évvel ezelőtt 23 ezer volt. Ez még mindig sok. A túlzsúfoltság miatt az átnevelés helyett inkább a bűnözésben való „.továbbképzés” a jellemző. J ogailkotásunk a liberális irányban halad. Várható tehát, hogy kevesebben kerülnek börtönbe. Ezután dr. Iván Géza mondta el észrevételeit a kisgazdapártiak képviseletében. Nézete szerint Magyar- országot csak a külföldi tőke tudja megmenteni. Az viszont csak úgy jön ide, ha itt nyugalom van. Tapasztalata szerint a vállalatoktól elsősorban a cigánydolgozókat, a lumpen- proíetárokat engedik el. Ez megint azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalom tovább szennyeződik. Ezek okai között a lelki, szellemi, az erkölcsi nevelés, valamint a káderpolitika hiányosságait jelölte meg. Iván Géza szóvá tette, hogy sok ember visszaélt a „piros .könyv”-vel, általa érdemtelenül jutott előnyökhöz. Koncz Ernő ezzel vitába szállt, mondván, hogy neki semmi előnye sem származott párttagságából. A Kisgazdapárt (képviselője kifogásolta a káderpolitikai gyakorlat egyoldalúságát, a szákmai tudás és rátermettség nem kellő figyelembevételét, a politikai orientáció meghatározó voltát. Ismételten szólt arról, hogy a külföldi tőkével csák akikor számolhatunk, ha az országban rend van. Az előtte szólókhoz hasonlóan minősítette a cigányság problémakörét, majd ő is kérdést tett fel. Kérdés: — Napjainkban új bűncselekmények jelennek meg, a személyi fenyegetések, egyéni inzultusok, hallani, hogy terjednek a gyújtogatások. Mit tett és mit akar tenni a főkapitányság ennek megakadályozására? Válasz: — Sajnos, újabban a robban fásakkal való fenyegetőzés, a személyre szóló fenyegetések szinte minden héten előfordulnak. Ezeket mélységesen elítéljük. Felderítésük meglehetősen nehéz. A telefonon történő fenyegetőzésék felderítése technikailag megoldható, de ezt az egyénnek kell kérnie a postától. A gyújtogatások — szerencsére — nem terjednék a megyében, az utóbbi években mindösz- sze ikét-három esetben lehetett kimutatni a szándékosságot. A beszélgetés végén ismételten szót kért Mile Lajos. Kifejtette az MDF-nek azt az álláspontját, miszerint a jogállam fogalmával nem fér össze, hogy a fegyveres testületek tagjai az ország- gyűlésen és a törvényességen kívül más függőségi viszonyban legyenek, magyarán: a fegyveres testület ékben ne működjenek párt- szervezetek. Előadta .azt az elképzelését, hogy a munkásőrök, esetleg a rendőrség kötelékében teljesítsenek tovább fegyveres szolgálatot. A jó légkörű beszélgetés végén dr. Túrós András örömmel nyugtázta, hogy a közrend, a közbiztonság megítélésében a jelenlevők között nem mutatkozott nagyobb .nézetkülönbség, a társadalompolitikai kérdéseket illetően viszont igen, dehát ez természetes, hiszen több párt képviselői vitáztak egymással. Sajnos, az elmúlt évtizedben a közbiztonság rosszabbodásának lehettünk a tanúi, egyben szenvedő alanyai. Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarország, benne Borsod megye közrendje — még mindig példaértékű Európában. Napjaink politikai helyzetével, a reformfolyamatokkal összefüggésben a főkapitány aláhúzta: annak a híve, hogy a reform — legyen az politikai, jogi — a rend közepette valósuljon meg. ,Ne váljanak a folyamatok ellenőrizhetetlenné. A főkapitány vitába szállt az MDF tagjainak a „rendőráilam”- ról váló felfogásával. A miniszterelnököt idézte, aki a pártállam fogalmat használta. Kitérve az MSZMP- tagoknak a rendőrségen belüli jelenlétére, elmondta, hogy jelenleg a személyi állomány 60—65 százaléka tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A rendőrség a közrend, a közbiztonság védelmén dolgozik, fő feladata a bűnüldözés. Jelenleg is ez teszi ki munkája 98—99 százalékát. Az abszolút politikamentes rendőrség, fegyveres testület nem képzelhető el. Ez sehol sem valósult meg a világon. Végül is, azt, hogy a rendőr lehet-e párttag, és ha igen, hol, majd a törvénykezés hivatott eldönteni. Befejezésül a megyei rendőrfőkapitány azt kérte a pártok és alternatív szervezetek jelenlevő képviselőitől, hogy amikor politizálnak, és a politikai harcot folytatják, gondoljanak a megye lakosságának jogos igényére, a lakosság rendet akar a továbbiakban is.