Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1989. március 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 | KÉPEK 1848-ból § Lapok la forradalom ,és szabadságharc történetéből címmel albumot jelentetett meg a Múzsák Közművelődési Kiadó. Korabeli írásos és képes dokumentumok, fotók, ..rajzok, csataképek idézik fel a- történelmi eseményeket, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti intézet és Múzeum gyűjteményéből származó anyag jólismert portrék, képzőművészeti ábrázolások közül és kevésszer publikált dokumentumokból áll össze. • Képeinket az albumból válogattuk. (megyénkhez kötődő) századosai A magyar zászló színei A március 15-én este összegyűlt tömeg diadalmenetben kíséri a börtönből szabadult Táncsics Mihály kocsiját Budáról Pestre. megyei önkéntes nemzetőr- zászlóalj egyik toborzója, szeptembertől 3. századának századosa. Alakulatával októbertől december végéig a feldunai hadtestben szolgált. Akkor megbetegedett és hazatért. A .szabadságharc után néhány hónápot fogságban töltött. Kiszabadulása után gazdálkodó és borkereskedő Tolcsván. Ott is halt meg 1893. október 19-én. összeállította: Hajdú Imre Reprók: Fojtán László vett a felső-tiszai harcokban. 1849 márciusában főhadnaggyá, júliusban századossá nevezték ki. A zsibói fegyverletételkor a Kazinczy hadosztálynál szolgált. Besorozták a császári hadseregbe, csak 1853-ban bocsátották el. Később birtokán gazdálkodott. A kiegyezés után Abaúj megye alispánja, megyei honvédegylet tagja. 1875-től közlekedésügyi miniszter, 1880—1892 között a képviselőház elnöke. REMÉNYI ANTAL: Miskolcon született, a világhírű hegedűművész az ugyancsak miskolci születésű Reményi Ede bátyja. Önkéntes. 1848. szeptemberétől őrmester. Innen emelkedett a századosi rangig. Komárom várának feladásáig szolgált. Klapkával emigrált Angliába, majd az USA-ban élt. 1861-ben tért haza. Két évre iá Pest város jegyzője, később pedig törvényszéki bíró, majd újra ügyvéd és publicista. SASSY-SZABÓ ISTVÁN: Apja orvos volt Miskolcon. Ö jogot végzett. 1848 nyarán Miskolcon önkéntesként jelentkezett a 9. honvéd zászlóaljba. A délvidéki harcokban előbb Itizedessé, majd őrmesterré léptették elő, sőt decemberben már hadnagy volt. 1849. április végén Komáromban 3. osztályú érdemjellel tüntették ki. Júliusban lett főhadnagy a 129. honvéd zászlóaljnál, s még a szabadságharc bukása előtt százados. A fegyverletétel után nem sorozták be a császári hadseregbe, mert alvégzett. önkéntes ő is. Az erdélyi harcok során előbb hadnaggyá, majd főhadnagy- gyá léptették elő. 1849. ápőrtiszt. E beosztásában léptették ölő századossá. A szabadságharc végén emigrált. Kossuth Törökországban őrnaggyá léptette elő. 1855-ben hazatért. 1869-től előbb magyar királyi honvédőrnagy, később alezredes, majd ezredes. VÉKEY ZSIGMOND: Zemplén megyei származású nemes. Sárospatakon jogot végzett. 1848. decemberben főhadnagy és a pesti honvéd főparancsnokság (Pándy ezredes) segédtisztje. 1849. január végétől Asbóth Lajos alezredes karsegéde. E beosztásában április 1-én századossá léptették elő. Az április 11-i rákosmezei ütközetben megsebesült. Felgyógyulása után segédtiszt Kossuth mellett. Világos után emigrált. 1851-ben a londoni honvédegylet tagja. Miskolcon halt meg 1876. január 11-én. EGRESSY (GALAMBOS) GÁBOR: 1808. március 24- én született Sajólászlófalván. A miskolci gimnáziumban végzett. 1826-tól w vándorszínész, 1837-től a Nemzeti Színház tagja. 1848 tavaszán Pesten nemzetőr százados. Október közepétől népfelkelési és kormánybiztos Szegeden és Csongrád, valamint Csanád megyében. 1849 márciusától Szemere Bertalan teljhatalmú felső-magyarországi kormánybiztos mellett részt vett a felvidéki véd- sereg szervezésében, s egy ötszáz főnyi védcsapat vezénylő századosa. Július közepén — Petpfivel — az erdélyi hadsereghez indult, majd a szabadságharc végén núsítja — a királyok és [királyi hercegek zászlóin piros-fehér csíkokat vagy zöld halomra ültetett kettőskeresztet látunk. A piros-fehér tehát az Árpád-házi királyi család színe, amelyet egymás alatti sávokban ■— vágásokban — viseltek zászlóikon (és természetesen pecsétjeiken). kalmatlannak nyilvánították. Az 50-es években kateszteri hivatalnok volt Borsodban. A kiegyezés idején ügyvéd, majd Miskolc képviselője. Miskolcon halt meg 1907-ben. URIIÁZY GYÖRGY: Tokajban született 1823-ban. Apja református lelkész volt. Ö maga Kolozsvárott jogot Bem apóval török földre menekült. 1850 szeptemberében amnesztiával hazatér. 1851- től haláláig 1866-ig újra a Nemzeti Színház tagja. JEKELFALUSI TAMÁS: 1816-ban, Szendrőn született. 1848 nyarától a Szepes megyei nemzetőrség századosa. Ősztől 1849 tavaszáig újoncállítási biztos Lőcsén. 1848. decemberében részt vett a Schlik elleni harcokban. A cári intervenció idején az egyik nemzetőrzászlóalj parancsnoka. 1851-ben Pesten nyolcévi várfogságra várfogságra ítélték. 1854-ben Ol- mützböl szabadult amnesztiával. A későbbiekben gazdálkodott. KOLOSY SÁNDOR: 1849. júniusától főhadnagy a fel- sőrnagyarországi védsereg Zemplén megyei osztályánál. A cári csapatok elleni harsok során százados lett alakulatánál, a IX. hadtestben. 1867/68 és 1890-ben is tagja volt a Zemplén megyei honos a Mátrát értik a három halom alatt. A magyar zászló zöld sávja azonban valószínűleg nem a hármas halom zöldjéből született. Hogy honnan. azt ma sem tud ják pontosan a szakértők. Tény. hogy II. Endre (1205—1235) okiratait már piros-íehér- zöld fonallal fűzték át, és később, a végyesházbeli és Habsburg-uralkodók ideje-, ben e háromszínű fonal dominált. a hivatalos iratokon. E három szín jelképezte tehát Magyarországot. Az első piros-fehér-zöld zászlók azonban csák a XVIII. században jelennek meg, ám ezeket nem használták rendszeresen, hiszen majd csak az 1848. XXI. törvénycikk mondja ki. hogy a „nemzeti szín, és ország címere ősi jogaiba visszaállít- tatik”, és elrendeli, hogy „minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország címere használtassák .. ." A magyar országgyűlés 1848-ban elvetette a Habsburgok családi heraldikáját megtestesítő birodalmi jelvényt. Helyette az első magyar királyi család színeiből az egész nemzet zászlajává vált, történelmi címerrel ékesített trikolort tette a magyar állam, a magyar nemzet szimbólumává. rilis 1-től parancsőrtiszt volt Bem tábornok itörzsében. 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Május közepétől alszázados. Világos után előbb a Pesti Napló munkatársa, később a Hon szerkesztője. 1861-től az MTA tagja, országgyűlési képviselő. VAY LÁSZLÓ GRÓF: Sárospatakon jogot végzett. 1848 nyarán a Csongrád megyéi lovas nemzetőrségnél önkéntes. Novembei'ben már főhadnagy az alakuló 16. Károlyi huszárezredben. Decemberben áthelyezték a 7. Reuss huszárezredbe. ’49 februárjától Dembinszki altábornagy mellett parancsnökkari százados Kohlman ezredes mellett. 1849 nyarán a komáromi várparancsnoksági iroda vezetője. A vár feladása után külföldre ment. Egy ideig Konstantinápolyban élt, 1860-ban pedig százados volt az olasz- országi magyar légióban. A kiegyezéskor tért haza és mérnökként helyezkedett el. DESSEWFFY FERENC: Apja Dessewffy Tamás középbirtokos. Ő maga kincstári fogalmazó. 1848 őszétől áz önkéntes nemzetőrség tisztje a Jellasics elleni seregben. December 9-én Görgey századossá és Pozsony térparancsnokává nevezte ki. A kiegyezés idején gazdálkodó volt, a Borsod megyei védegyletnek, s Bodrogke- resztúrban élt. Sátoraljaújhelyen hunyt el. 1891-ben. MEZÖSY LÁSZLÓ: A sárospataki jogakad'émián végzett. 1834-től ügyvéd, 1836- tól szolgabíró Szabolcs, majd Zemplén megyében. 1848. augusztus végétől a Zemplén A (zászló egyidős a történelemmel. Nomád szimbólum, a népvándorláskor Európát elözönlők harci jelvénye. Kézai Simon. IV. (Kun)László királyunk (uralkodott: 1272—1290) krónikása Szerint a magyarok turulos /zászlók alatt harcoltak. Később ►— a Képes Krónika színes illusztrációja taharc kitörése előtt mérnök volt Pécsett. 1848 őszén hadnagy lett a Pécsett alakuló nemzetőrségi tüzérütegnél. Később főhadnagy ugyanott a délvidéki hadszíntéren. A tavaszi hadjárat idején mérA kettős kereszt legkorábbi ábrázolásainkon lebeg, de a XIII. század vége felé már van talapzata, mégpedig a hármas ívű zöld halom, amelyet a XIV. századtól már rendszeresen odahelyeznek a piros háttérben megjelenő fehér kereszt alá, s tulajdonképpen így már össze is állt a három szín. A kereszt töve nyitott, leveles koronából magasodik fel. A XVI. század elejére a piros-fehér vágásokhoz, majd később a zöld hármas hegyhez érdekes magyarázat kapcsolódott. Eszerint az állam- címer az országot, mint területet szimbolizálja, a négy fehér (ezüst) vágás pedig az .ország négy nagy folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát. Nincs kizárva, hogy ez hatott arra, hogy a korábban hétszer vágott pajzs mellett II. Mátyás uralkodása alatt (1608—1619) feltűnik és évszázadokig használatban marad a nyolcszor vágott változat is. Ez azt jelenti, hogy az addig pirossal kezdődő és fehérrel végződő sávozat helyett pirossal (vörössel) kezdődő és azzal is végződő csíksor alakult ki, ami így tisztábban ábrázolta a négy folyót. Macedo portugál író 1687- ben a hármas halmot, amelyen a kereszt áll, Magyar- ország legnagyobb hegyeiként értelmezi. A XVIII. századtól a Tátrát, a Fátrát magyar tisztképző tanfolyam hallgatója volt, két évvel később pedig már aranyásó Ausztráliában. Élt Űj-Zé- landban, hol cikkeket írt természettudományos kutatásairól, majd 1876-bán visszatért Londonba, hol feltalált egy mosógépet, mellyel nagy vagyont szerzett. 1883-ban tért haza. WAWRIK (VAVREK) JÁNOS: Erdőbényén látta meg a napvilágot. A szabadság! A magyar sereg Pákozdnál szeptember 29-én visszaveri a támadó Jellasicsot.
