Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
1989. március 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Földnézés — ______________ h oldfogyatkozásban Kié ez a föld? Aki megműveli? Hová megyek a Hcrnád mellett végig a gáton nem messze Miskolciéi? Többszöri telefonálás után sem sikerül megtudni. Öregebb — így böl- csebb barátom azt javasolja: írd meg, amit látsz, majd megtudod, hogy kic az a luccrnaföld, ahol „elfelejtették’.’ betakarítani a termést. Más helyett szégyellem magam is. Mert milyen munka az, hogy lekaszálni volt kinek, de az új telepítésű lucerna kaszálását nem követte a szénarendek forgatása, gyűjtése, kazlazása. Hogy miért, azt talán csak azok értik, akik évtizedek óta vesződnek a földdel, viaskodnak a természet erejével. A kívülálló azonban most március elsején .is csak az eső által bevert lucernarendeket látja, az elrothadt és borzasztó büdös szagú növénymaradványokat fogja kezébe, és azt mondja: Ennek nagy része gyom, méghozzá a legrosszabb fajtából. Amit a jószág nem fogyaszt, főleg, ha olyan elkényeztetett, hogy Japánból importált hallisztet, vagy nagy fehérjetartalmú granulátumot falatozott, tápot kapott naponta ad libitum, vagy ahogy a parasztember mondja: annyit eszik a jószág, amennyit bír. önetető, önitató mindig ott van a szutyakja előtt, csak ennie kell és megbökni az önitatót. Szóval az biztos: az ilyen jószág már meg nem enné ezt a „takarmányt”. De azért csak lett volna idő öt hónap alatt — ha nem is betakarítani, de legalább leitakarítani ezt a gezemicét. Mert erkölcsi (és szakmai) kötelesség is van a világon. Az előbbiről papoltam eleget, a szakmairól csak annyit: az új telepítésű lucerna igen megsínyli azt, hogy nem szabadították meg „gyapjújától”. A rendek alatt kipállott a drága növény, és a gyomok szépen elhullatták magjaikat. Életképesebbek, már most csírázásnak is indultak. Lehetne beszélni a „megspórolt” gyomirtószerekről is, meg arról is, hogy a gazdaságban már azóta régen felvette az évi prémiumát a növénytermesztésért felelős vezető is, bizonyára dörzsölte markát, mert az előző év értékelése után egy nyereséges mező- gazdasági üzem valamire tartott üzem- vagy ágazatvezetője pár tízezer forintot bezsebelt. Aztán lehetne arról is szólni, hogy ezt a kis „lucernaügyet” majd csak kiheverik (ha egyáltalán a felsőbb vezetők tudomására jut), hisz’ mi az a pár hektár terület? (Aki mutatja, negyvenről beszél). De akkor megkérdezhetjük azt is: miért ragaszkodik az üzem egy-másfél hektár területéhez olyan rettenetesen nagy erővel, amikor az a tenyérnyi föld az ártéren belül a ruderá- liák között van, és ahol — nagyüzemi gazdálkodást a büdös életben nem lehet eredményesen folytatni. És ahol éppen ezért már évek óta bérbe adták a földet egy nyugdíjasnak, aki bolondul jószágért, földért egyaránt. és juhot, kecskét, malacot, kutyát tart a holdbéli tájnak is beillő ártéren, de nyugta nem lehet, mert hol az árpáját akarják „véletlenül” levágni az üzem serénykedő alattvalói, hol a feltört gyepet akarják tőle elvenni a buzgólkodók. Mindez eddig csak általánosítható helyszín és idő volt, de az elmúlt héten meggyőződhettünk a valóságról is. A fentieket Macek Pál mutatta Ongaújfalú, Ócsanálos határát járva a helyszínen — szokatlan módon és szokatlan időben. Mert olyan úttalan utakon jártunk, olyan sárban, erdőben, ingoványbán vágtattunk, hogy csak azért imádkoztam, meg ne álljunk, míg szilárd talaj nincs alattunk, hiszen bizonytalan a gátoldal, a sáros-tocsogós út, ahol kényszerültünk megközelíteni a maszek juh- hodályt és felszántott zseb- kendőnyi területét, ami úgy hiányzik a nagy gazdaság termelési eredményeihez. Az időpont pedig azért volt szokatlan, mert este megláttuk a holdfogyatkozást. — Látott-e már ilyet Pista — kérdeztük a fogadott juhászt, aki e csendes világban éli napjait, őrzi a rábízott juhokat, eltűri a Bandi — a robusztus kecskebak gúnyolódó mekegését, a cocák esti kitörését az etető vályú felé. Szóval Pista nem látott holdfogyatkozást, ezt a mait is csak kérésünkre figyelte meg, hisz’ nem tudott róla, mert az elem kiment a rádióból. Ö a három kecskegidájával foglalatoskodott a holdfogyatkozáskor, merthogy épp ottjártunk idején születtek. Ezért akarta kitessékelni a kecskebakot a hodályból, és hogy nem sikerült elkapni, ezért nevette ki a Bandi a haragos Pistát. Mire végzünk a nem kívánt mustrával, magunkra haragítjuk a fehér rac'ra anyajuhokat is, az őrző kutyákat is, de még a kecsk“- bakot is, „akit”. azért később sikerült lencsevégre kapni, amikor megállt egyetlen pillanatra, hogy tanulmányozza a fotós szerkentyűjét. Én két dolgot bántam: hogy a kattintás utáni pillanatban miért nem volt nálam is fényképezőgép, hogy megörökítsem a kolléga futását. A másik pedig, amit bántam, hogy miért nem találkoztam a hatalommal bíró növénytermesztővel. aki annyira, fájlalja, hogy az ártéri területet más hasznosítja . . i (Bekecsi Szabó László) A kecske sem érti a pazarló spórolást Fotó: Balogh I. Felújítás az LKM-ben F ebruár elején kezdődött az LKM nemesacél-hengerművének nagyjavítása. A vállalat saját, központi karbantartó gyáregysége mellett külső vállalatok is segítenek, többek között a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a mikóhá- zi tsz-szakcsoport, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, az Integrál Szóig, és a Hőtechnika szakemberei. A munkák összköltsége 114,5 millió forintra rúg. Ez kiemelkedően nagy összeg, melyre a magyarázat az, hogy az elavult fordítóberendezéseket új, korszerű manipulátorokra cserélik, amiket Kogéptervdokumentációk alapján a Lenin Kohászati Művek megmunkáló üzemében és acélszerkezeti üzemében gyártották; az előszerelési munkákat pedig a központi gépjavítóban végezték. Még így. saját erőből is 40 millió forintba került a berendezés. A beszerelést követően az úgynevezett finomsor — változatlan hosszméret mellett — a 120-as bugaméretről átáll a 150-esre. Ezután tehát, ha csak any- nyi acélt hengerelnek itt, mint eddig, akkor is jelentős teljesítmény-növekedésre számíthatnak, a megnövekedett átmérő miatt. a hengerde egyébként 15 évvel ezelőtt, 1974-ben kezdte meg működését, s ez az első ilyen jelentős beruházás az indulás óta. A tervek szerint március 11-re kell befejezni á rekonstrukciót, ám az új manipulátor szerelése és beüzemelése miatt lehet számítani némi határidő-módosításra: nem beszélve arról, hogy van más munka is bő- _ ven. Az utolsó héten kell befejezni a darupályák síncseréjét, a beadó és kiadó oldal felújítását, az elő- és kész szakasz, valamint a hűtőráma és a kötegelőgépek teljes felújítását is.. (burger) Több, mint siáimiltió forintba kerül o felújítás (Fotó: Juhásmé Frigyik Dóra)
