Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-06 / 55. szám
1989. március 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 I I Javaslat a politikai nyilvánosság, a tájékozta- [ íás megújítására, a megyei párt- és sajtószer- ! vek kapcsolatrendszerének javítására. ÉSZAK Az MSZMP Borsod-Abaúi-Zomplon Megyei Bizottságának laoia--, . J EL j\ mm AP m m diósgyőri m mám Munkai 5 = NAPJAINK ' 5 5 "51» PÁRTCSOPORT ® Ä HÍRADÓ r mi MfflEH ELET ,*íl ,M" '•(uintii \ns minin uni I. A megyei pártbizottság 1988. szeptember 23-án elfogadott —■ az országos pártértekezlet utáni tennivalókra vonatkozó — feladatterve jelentős tartalmi és szervezeti változásokat fogalmazott meg a megyében folyó pártmunka megújítására. Az országban, a megyénkben zajló folyamatok, az elhatározott változtatások ismeretében még nyilvánvalóbbá vált: a nyilvánosság kialakult és meghonosodott gyakorlata sem a társadalmi igényeknek, sem a politikai szükségleteknek nem felel meg. Az új politikai folyamatok és jelenségek kikényszerítették a nyilvánosságban rejlő erő jelentőségének felismerését és megkövetelik a politikai nyilvánosság, a tájékoztatás szerepének korszerű értelmezését, eszközrendszerének megújítását, céljainknak megfelelő működtetését. A politikai nyilvánosság fejlesztése a társadalmi demokratizmus érvényesülésének egyik lényegi alkotó eleme és eszköze, a politikai rendszer reformjának fontos feltétele. Ma — amikor olyan több pólusú politikai rendszer van kibontakozóban, melynek létszükséglete a társadalmi környezettel való szerves kapcsolat, a tömegekkel folytatott párbeszéd, a döntés-előkészítésbe való bevonás, beavatás, a döntések megértetése, elfogadtatása a társadalom által — a politikai nyilvánosság főbb funkciói az alábbiak: — a politikai hatalom legitimálása; — az állampolgárok széles körű, valósághű tájékoztatása; — a különböző érdekek feltárása, megjelenítése, ütköztetése, közelítése, s ezáltal a közmegegyezés elősegítése; — az egyének és érdekcsoportok részvételének biztosítása a döntési folyamatokban, lehetőség a teljes folyamat kritikai ellenőrzésére; — „az alulról és felülről” jövő kezdeményezések összekapcsolása; — a politikai kultúra fejlesztése, a tolerancia erősítése. Tartalma mindenekelőtt a véleménynyilvánítás, a szólás- és sajtószabadság érvényesülése révén, a politikai, társadalmi szervezetek szerveződési jogának elismerése, valamint a tömegtájékoztatás demokratikus működése által valósulhat meg. Az MSZMP Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottsága politikai munkájában tudatosan vallja és vállalja a nyilvánosságot. Megyénkben az elmúlt egy esztendőben — különösen pedig a legutóbbi néhány hónapban -1-. jelentős kezdeményezések történtek a nyilvánosság továbbfejlesztésére. Ezek túlnyomó része a megyei pártbizottság és a pártszervezetek tudatos tevékenységének, kisebbik része pedig a társadalomban — így megyénkben is — lejátszódó pluralizációs folyamat eredménye. A belső tájékoztatásban az áttörés lehetőségét kínálja a megyei pártszervezetek irányítási rendszerének radikális átszervezése. A hagyományos, többlépcsős rendszerben az információk gyakran megrekedtek a közbülső szinteken, illetve késve, vagy torzult formában jutottak el a párttagsághoz. Az új, közvetlen irányítás nagyobb lehetőséget nyújt: a döntések érdemi előkészítésére, a tagság és a lakosság véleményének megismerésére, hasznosítására. Javult a pártszervezetek testületi tevékenységének bemutatása a sajtóban. Megszűntek a „tabu témák”, érzékelhető a párt- szervezetek — elsősorban a megyei pártbizottság — tevékenységét körbefonó misztikum eloszlása. Az országos vonulatot megelőzően került sor a közélet tisztaságát veszélyeztető jelenségek feltárására, az érintett személyek megnevezésére és felelősségre vonására. Ugyanakkor még az egyes témák kezelésében gyakran tapasztalható fáziskésés, túlzott óvatosság. A megyei politikai nyilvánosságot szélesítette, gazdagította az állami, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek markánsabb, valamint az úgynevezett alternatív csoportok gyakoribb megjelenése a tömegkommunikációban. Erősödik a helyi nyilvánosság fejlesztésére irányuló igény és szándék. A megye több településén — elsősorban városaiban — ismerték fel, hogy a nyilvánosság nem kellő mértéke, vagy hiánya a Tielyi demokrácia érvényesülésének, a normális közélet kialakulásának gátját jelenti. Szűkebb pátriánkban a párt politikájával ellentétes nézetek többnyire vitában, de a párt álláspontjával még nem elég határozottan és tudatosan ütköztetve kaptak helyet. A nyilvánosságot jellemző országos tendenciák erőteljesen hatnak, a megyei tömegtájékoztatásnak azonban sikerült egyensúlyt teremteni a feszültségeket élező és azokat enyhíteni igyekvő törekvések bemutatása között. Ebben nagy szerepe van a magyei lapnak, az üzemi, munkahelyi és a gyarapodó számú városi lapoknak, a körzeti rádiónak, valamint a kábeltévé-stúdiónak. A szerkesztőségek munkájára az együttműködés, az irányító pártszervezetekkel való szoros napi kapcsolat, az elkötelezettség a jellemző. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a lakosság magatartása — jelentős feszültségek ellenére — oolitikai eszközökkel befolyásolható. A gazdasági-társadalmi megújulásra irányuló sokoldalú és intenzív törekvések eredményeképpen a megyénkről az országos tömegtájékoztatásban korábban kialakult merev kép oldottabbá vált, az egyes témák, jelenségek bemutatása során azonban egyoldalú megközelítéssel is találkozhatunk. Az országos jelenlétet elsősorban a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Rádió helyi munkatársainak, az MTI, illetve az MTV-hír- adó megyei szerkesztőségeinek tudósításai, a városi televíziók, műsorainak megjelenése a Magyar Televízióban, valamint néhány országos lap írásai — esetenként változó színvonalon, összességében kiegyensúlyozottan — biztosították. A nyilvánosság témakörében a stratégiai jellegű gondolkodás korlátja, hogy a párt belső és külső nyilvánosságának, a sajtószervekkel való kapcsolatrendszerének továbbfejlesztése nagymértékben függ a magyar társadalomban ma és a közeljövőben lezajló eseményektől, folyamatoktól, döntésektől. Olyan átmeneti korszakban vagyunk, melyben a nyilvánosság korszerű gyakorlásához nélkülözhetetlen intézményi és jogi keretek, lehetőségek most formálódnak (párttörvény, új alkotmány, új tájékoztatási törvény). Ennek ellenére a napi gyakorlat megköveteli a folyamatos igazodást, az eddigi — kedvező — tendenciák megerősítését, új lehetőségek feltárását, és a ma megfogalmazható konkrét teendők meghatározását. A PARTSZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉNEK NYILVÁNOSSÁGA A tagság — elismerve az elmúlt időszak kedvező változásait — folyamatos részvételt igényel a párttestületek döntéseinek előkészítésében. A különböző testületi vitákról, döntésekről az eddigieknél érdemibb, gyorsabb tájékoztatást kíván. Erősödő igény mutatkozik a testületi tagakkal, pártvezetőkkel való érdemi, személyes találkozásokra, eszmecserékre. Megyénkben a pártszervezetek irányításában bekövetkezett fordulat, a tömegkommunikációs eszközök számának növekedése, a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtett e követelmények kielégítéséhez, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG i Tevékenységét a nyilvánosság ellenőrzése alatt végzi, folyamatosan szélesíti a politikai életben való aktív részvétel lehetőségeit. Nyilvános lehetőséget biztosít ahhoz, hogy valamennyi jelentősebb társadalmi érdekcsoport a törvényes garanciák betartásával megjelenhessen a politikai akarat formálásakor. Gondoskodik arról, hogy a megye párttagsága részese lehessen a megyei döntések előkészítésének, meghozatalának, a végrehajtás ellenőrzésének: — fontosabb politikai kérdésekben pártvitát, lakossági vitát kezdeményez, — a napirend jellegétől függően biztosítja testületi üléseinek nyilvánosságát, az érdeklődő MSZMP-tagok tanácskozási joggal való részvételét — a döntés-előkészítés folyamatában nyíltan vállalja az eltérő vélemények sajtónyilvánosságát. Lehetőséget teremt arra, hogy a megye valameny- nyi párttagja rendszeresen és folyamatosan hozzájuthasson a politikai, szervezeti tevékenységéhez szükséges és általa igényelt információkhoz. Munkájáról, döntéseiről gyors és hiteles tájékoztatást nyújt a megye párttagsága és lakossága részére. Tájékoztató tevékenységét elsősorban a megyei pártbizottság által szervezendő titkári- és táj- értekezleteken, pártaktívák keretében, az összekötő- konzulensi rendszer működésével a testületi tagok, a munkabizottságok és az apparátus tagjainak napi munkája, közszereplései, publikációs tevékenysége során. — a pártalapszerve- zeti vezetőségek informálására készülő írásos „Tájékoztató” segítségével, — az országos és megyei tömegtájékoztatási eszközökön keresztül valósítja meg. Tájékoztató tevékenységét a téma- és problémaközpontúság (nem a rendezvény centrikusság) jellemzi. Törekszik az információs és tájékoztató tevékenység összhangjának megteremtésére; — a belső és külső tájékoztatás ösz- szehangolására (figyelembe véve, hogy — a nyilvánosság kiszélesedésével — ez utóbbiak egymáshoz közeledése tapasztalható), — a megyében élők hangulatának. véleményének tudományos eszközökkel történő feltárására és megismerésére. Tudatosan hasznosítja a közvéleménykutatás eredményeit. A PÁRTÉS SAJTÓSZERVEK KAPCSOLATA-■ N A párt megújulásában, akcióképességének növelésében jelentős szerepe van a tömegkommunikációs eszközöknek, meghatározó szerepe a pártsajtónak. Az Észak-Magyarország című napilap — mely az országos és helyi nyilvánosság hordozója is — a megyei pártbizottság fontos politikai eszköze. A nyilvánosság területén kialakuló versenyhelyzetben a pártsajtónak és a többi tömegkommunikációs eszköznek is az eddigi felelősséggel, de nyitottabban, bátrabban, kezdeményezőbben, gyorsabban, gondosabban, hitelesebben kell részt vennie a társadalmi vitákban, a kibontakozó pluralizmus közepette változó sokszínű valóság — benne a párt szerepének — bemutatásában. A jövőbeni tartalmasabb együttműködéshez elengedhetetlen a pártszervezetek és a sajtószervek kapcsolatrendszerének javítása. A megyei pártbizottság a kialakult partneri viszony alapján a főszerkesztők (vezetők) és a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták felelősségére épít, kerüli az adminisztratív beavatkozást. Testületi üléseire, rendezvényeire az eddigi gyakorlatnak megfelelően hívja meg a tömegtájékoztató eszközök képviselőit. Gondoskodik a munkájukhoz szükséges információkról, témajavaslatokkal. írásos dokumentumokkal való folyamatos ellátásukról, a megyei párt- bizottság tömegtájékoztatási tevékenységének ösz- szehangolását a tájékoztatás-politikával foglalkozó munkatárs végzi, a testületi ülések nyilvánosságára vonatkozóan a munka- és üléstervekhez igazodó sajtó- és publikációs program alapján. Meghatározott témákban és alkalmakkor sajtótájékoztatót szervez. A széles körű, egységes és részletes tájékoztatás érdekében létrehozza a megyei pártszóvi- vő-funkciót. Rendszeresen alkalmat teremt a szerkesztőségek és a megyei pártbizottság tisztségviselői közötti politikai tapasztalatcserére. Igényli és hasznosítja a tömegtájékoztatásban dolgozó — sokoldalú, életközeli tapasztalatokkal rendelkező — újságíró szakemberek véleményét. Támogatja a MUOSZ — új alapokon szerveződő — regionális szervezetének szakmai, érdekképviseleti tevékenységét. A jövőben is működteti az országos napi- és hetilapok újságíróinak részvételével szervezett megyei sajtóklubot. Támogatja és segíti a tömegtájékoztatásban dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének javítására irányuló törekvéseket. Kezdeményezi a Központi Bizottságnál a kiadói mechanizmus — a változó gazdasági és politikai környezethez igazodó — célszerű megváltoztatását. Az új tájékoztatási törvény elfogadását követően értékeli a végrehajtó bizottság 1987. augusztus 21-i — a megyében működő tömegtájékoztatási eszközök munkájára vonatkozó — határozata végrehajtásának tapasztalatait és meghatározza a további együttműködés konkrét feladatait. A MEGYEI TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA, ESZKÖZRENDSZERÉNEK KIHASZNÁLÁSA, bővítése «jjlliftv8 m * | A terebélyesedő kommunikációs versenyben a politikai munka hatékonysága nagymértékben függ a rendelkezésre álló eszközök ■ mennyiségétől, különösképpen pedig minőségétől és jellegétől. A megyei pártbizottság támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a helyi nyilvánosság kiszélesítésére, lapok, kábeltévék, helyi rádiók létrehozására, a meglévő eszközrendszer célszerűbb hasznosítására irányulnak. Indokoltnak tartja a Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Stúdió adásidejének növekedését, támogatja műsorszerkezetének korszerűsítését. Változatlanul szorgalmazza és segíti egy — miskolci központtal működő — körzeti televízió-stúdió létesítését. Alternatívák: egy új, önálló területi stúdió létrehozása, helyi, anyagi összefogásra és az MTV erőforrásaira alapozva; a Miskolc Városi Televízió körzeti stúdióvá fejlesztése (Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár megyék kábeltelevízióval történő együttműködéssel). A megyei pártbizottság javasolja, hogy az általa irányított pártszervezetek tevékenységük nyilvánosságát, a tömegkommunikációs eszközökkel kialakított kapcsolatukat tekintsék át. Továbbfejlesztéséről a megyei tapasztalatok felhasználásával — a helyi eredmények és sajátosságok figyelembevételével — önállóan döntsenek. Az érintett pártszervezetek rendszeresen értékeljék a helyi, üzemi sajtó tevékenységét, az orgánumokat tudatosabban alkalmazzák a napi politikai munkában. MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Végrehajtó Bizottsága
