Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1989. március 1., szerda Luxemburg grófja Lehár-bemutató Miskolcon Fleury (Várhegyi Márta) Angeiet (Dankó Klári) okítja (Fotó: Balogh I.) A .kritikusnak sem kell restellnie lelkesedését. Ez jár eszemben, amikor hozzáfo­gok, hogy többrendbeli meg­tekintés után írjak a Mis­kolci Nemzeti Színház leg­újabb bemutatójáról, Lehár Ferenc halhatatlan nagy­operettjének, a Luxemburg grófjának újaibb színpadra hozataláról. A többrendbeli megtekintést az indokolta, sőt még á további megte­kintést is szükségessé teszi, hogy a színház igen előre­látóan többszörös kiosztás­ban játszatja a legfőbb sze­repeket. így nehéz olyan előadást kifogni, amikor minden kedvenc egyszerre színpadon van. Még most is adós vágyóik Nagy Ibolya primadonnái és Kulcsár Im­re Sir Basií-alakításának megtekintésével. Sőt Matus Györgyöt is meg kellene még nézni a bírósági elnök szerepében. Viszont, amit eddig is láttam, roppant lel­kesítő. Azt hiszem, a mis­kolci teátrum sokáig fogja játszani ezt a darabot, mert lesz rá közönség, és a hosz- szú éveken át jó operettelő­ad ásókra kiéhezett nézők örömmel fogadják ezt az igazán jó produkciót. Azt hiszem, szükségtelen magáról a darabról bőveb­ben írni. Kellemesen csacs­ika történeti szála igazán másodrendű a zene és a lát­vány mögött, de aki a tör­ténetet is követni akarja, könnyen teheti, nem kell különösebb figyelem hozzá. Szükségtelen felidézni a da­rab pályafutását is az 1909 novemberi bécsi, illetve 1910 februári budapesti bemuta­tótól napjainkig, hiszen im­már nyolc évtizede állandó­an műsoron van valahol, sőt egymással párhuzamosan több színházban is, Európa operettszínpadain állandóan honos, nálunk pedig .az öt­venes évek elején történt felújítása óta szintén több­ször színre került. Miskol­con már 1952-ben újra be­mutatták, majd 1961-ben. A hajdani bécsi librettisták, Willner és Bodanszky szöve­gét Békeffi István és Kellér Dezső dolgozta át, a dalok versszövegeit Gábor Andor és Szenes Iván írta. E négy magyar szerző már garancia a jó operetthez, s ha mind­ezekhez hozzávesszük a lé­nyeget, Lehár Ferenc áradó muzsikáját, úgy bizton állít­hatjuk,' hogy az operettked­velők, akiknek száma bizony nem lebecsülendő., remek szórakozást találnak mosta­nában a Miskolci Nemzeti Színházban. A színház hatalmas appa­rátussal látott hozzá a Lu­xemburg grófja színpadra állításához. Vendégrendezőt hívott, a nagy tapasztalaté Horváth Jenőt, (aki a fel- szabadulás. után több évadon át színházunk tagja volt), s az ő ötletgazdagságával, lát­ványt, derűt teremtő elkép­zeléseivel igen sikeresen va­lósult meg színpadunkon a darab. Nagyon fontos, hogy az operetteknél szokásos harmadik felvonás „utószó” jellegét is feloldotta, azaz a pár perces zárótételből teljes felvonást csinált, né­mileg a zenés bohózat irá­nyába is eltolva a válóperi tárgyalás jelenetét, ám ez is javára szolgált a produkció egészének. Mert itt olyan fergeteges kaoagtatássorozat nézői lehettünk, ami .nem­csak néhány színésznek adott lehetőséget a csillogás­ra, hanem hangos derűre fakasztotta a nézőteret. Ugyanakkor még itt :is sze­repeltették a táinckart, amely igen látványos kánkánnal „dúsította, fel” a valóperes tárgyalás végét. Egészében Horváth Jenő rendezése a nagyoperettek legjobb ha­gyományait követte, ám mem .ismétlő, vagy önismétlő mó­don, hanem sok-sok friss és ragyogó ötlettel színezetten, nagy teret engedve a színé­szek játszó kedvének. A já­tékhoz jó keretet adott Fe­hér Miklós vendégtervező díszlete; talán csak a máso­dik felvonás ker.ti lugasra emlékeztető díszletei szűkí­tették le —■ egyes forgóállá- soknál — kissé a teret. Fel­tétlenül szólni kell Horváth Éva vendégtervező pazar szépségű jelmezeiről, s gon­dolom, itt a tervező mellett az ismeretlen kivitelezőket, a színházi .szabóműhely dol­gozóit is elismerés illetheti. Többször szóltam már a látványosságról. Ehhez fel­tétlenül hozzátartozik a színpadi mozgás, a tánc. Ma­joros István vendégkoreog­ráfus kitűnő táncokat pro­dukált mind a tánckar. mind a színészek részére, s ha nagyobb létszámú lenne már tánckarunk, még job­ban érvényesülnének a ra­gyogó elgondolások. Így is bámulatbaejtő volt a máso­dik felvonást nyitó balett, s a már említett kánkán. Egészében a táncprodukció a siker igen nagy hányadá­nak forrása. Csakúgy, mint a zene, amelyet Molnár László vezényletével tolmá­csolt a zenekar — más al­kalmakkor Kalmár Péter is vezényel —, kitűnően szol­gálva a színpadot, soha nem nyúlva a színész fölé, csodás harmóniába ötvözve játékot, éneket, mozgást, zenét. (Itt említendő* meg az is, hogy a szokásos hosszú nyitány he­lyett már a nyitány kezde­tén felhúzódik a függöny, s a párizsi bobémtainyán va­gyunk, élvezhetjük a játékot, és sehol nem bántja sze­münket a színpadon fizetett reklámszöveg, vagy obszcén felirat, mint arra sajnos, más produkcióknál volt, il­letve van példa. Nagyon nehéz szólni a szereplőkről. Amikor ugyan­azt .a szerepet felváltva játsszák színészek, vagy ugyanaz a színész váltakoz­va más-más alakban jelenük meg, nehéz is és elkerülhe­tetlen is az összevetés. Még­is meg kell próbálni. Angele, a primadonna szerepében láttam Dankó Klárit, aki nagyszerű énekhangjával, énektudásával, alakjának bi­zonyos visszafogott méltó­sággal történő megjelenítésé- vél okkal aratott elismerést. Egy másik előadáson ugyan­ezt az alakot Körei Katalin keltette életre, hasonlóan értékes énekesi adottságok­kal, valamivel oldottabb já­tékkal. De egy más alka­lommal Körei Katalin szub- rettet játszik, Juliette alak­ját, amelyben ugyancsak ki­tűnő. S át tudja venni e szerepkör könnyedségét i.s. Ha már róla esett szó, itt kell említeni váltótársát, a ;zu br ott-alak ban, Várkonyi Szilviát, akiről évek óta tudjuk, hogy fergeteges moz­gású, ragyogó szubrett, aki táncban, énekben és színészi játékban e szerepkörben pá­ratlan nálunk, s akiinek a Dézsi Szabó Gáborral, a tán­cos-komikus Brissard nagy­szerű alakítójával való ket­tőse, s azon belül is néhány tánca, különösen az egymást forgató nagyjelenete az elő­adás egyik csodája. Brissard szerepét egyébként Vass Pé­ter is játssza, aki remek úi táncos-komikusnak mutatko­zik; humora, mozgása, játé­ka igazán alkalmassá teszi e szerepkörre. A- bonviván szerepe a legnehezebben megoldható színházunkban. A miskolci Vadász István igazán nagyszerű énekes. Énekszámait hallgatni gyö­nyör, ám játékában nehezen oldódik. Például az első fel­vonásbeli jókedvű játéka inem eléggé hiteles. A ven­dégként éneklő* és játszó Leblanc Győző ugyancsak igen szép énekszámaival és derűsebb egyéniségével, va­lamivel oldottabb játékával iratkozhat fel a sikerlistára. Jelentős figurája e darab­nak Fleury, a sokat .tapasz­talt párizsi színésznő. Egyik alakítója Várhegyi Márta, aki éneklésével, derűjével, mindent átlátó bölcsességé­vel teszi emlékezetessé figu­ráját, a másik alakító Ko­máromé Éva, temperamentu­mosságával, énekszámaival, mozgásával, komikai vénájá­val értékes. E darab talán legfőbb sze­replője Sir Basil. Ketten játsszák felváltva. Én Varga Gyulával láttam. Nem köny- nyű sem neki, sem másnak, a Feleki Kamill megterem­tette Sir Basil után valami újat hozni. Varga mégis si­kerrel építi fel az önmaga Sir Basilját: az öregedő, bu­gyuta arisztokrata és az ő Miskolcon jól ismert bum­fordi bája jó ötvözetéből születik meg az újabb Ba- sil-f’igura, amely biztos si­ker. Igen sok ragyogó ötlet, például ,a harmadik felvo­násbeli lángosevés, gazdagít­ja új vonásokkal ezt a figu­rát. Kíváncsian várom majd Kulcsár Imre Basilját" is: c* most a bírósági elnököt ját­szotta, harsogó derűt kiváltó humorral, nagyszerűen. Na­gyon jó hármas Lord Lan- chester. Lord Winchester és Lord Worch ester megszemé- lyesítőjeként Melis Gábor, M. Szilágyi Lajos és ifj. Mucsi Sándor, igen jó villa­násokat hozott Dutkon Má­ria, Hajducsek Györgyi, Pécskay Tibor, Farkas Sán­dor, Ónody László, Csabai János, Szabados Ambrus, Gyarmathy Ferenc és Tóth Tibor. összegészében kellemes és szép élményt ad a Luxem­burg grófja miskolci előadá­sa. Benedek .Miklós Hogyan szólítsuk egymást? Problematikussá vált a megszólítás. Saját tapasz­talatból mondom. Mondom egy titkárságon: Tóth elv­társat keresem. Kijön a fő­nök és hangsúlyosan közli, hogy ő nem elvtárs, szó­lítsam csak nyugodtan Tóthnak. Egy kicsit elgondolkod­ván ezen . .. hát hogyan megyek be ehhez a Tóthhoz máskor? Azt mondjam, hogy a Tóthhoz jöttem, csak így simán, minden ti­tulus nélkül? Megsértőd­ne. Én is megsértődnék, ha csak úgy Tóthnak szólíta­nának . .. Aztán meg elmentem egy másik helyre, okulva az előzőeken, Kovács úr­nak szólítottam újdonsült ismerősömet. — Én elvtárs vagyok, és az is maradok! — rakott alaposan helyre. Tessenek segíteni, most már hogyan szólítsuk meg egymást? Uraim, elvtársa­im, kérem a javaslataikat. Tisztelettel: Lévay Györgyi elvtársira MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Eco-mix. — 8.30: Nótacsokor. — 9.47: Beszel­ni nehéz. — 10.05: A cifra kö- lönte, az erdei pityer és a töb­biek. Herman Ottó és a népköl­tészet. — 10.38: Tom Scott dzsesszegyüttese játszik. — 11.14: Híres előadóművészek felvételei­ből. — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: A magyar nyelv századai. — 14.25: Operaslágerek. — 15.00: Zengjen a muzsika — az ama­tőr zenei mozgalom híradója. — 15.30: A szovjet hegedüiskola. — 1.0.10: Százszorszép Színház. Bei­le és Sebastien. Cécile Aubry regénye. — 17.00: Fejezetek Er­dély történetéből. — 17.25: Tánc- házi muzsika. — 19.15: Az Ifjú­sági Rádió bemutatója. A Szar- vasíiú. Fazil Iszkander regényé­nek rádió változat a. — 19.38: Filmzene. — ’20.25: A külpoliti­kái rovat műsora. — 20.55: Mi a titka? Julián Bream művé­szete. — 21.37: Újdonságainkból. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Le- mezmúzeum. — 23.17: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éne­kel. PETŐFI: 8.05: Idősebbek hul­lámhosszán. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvószene a Csehszlo­vák Néphadsereg Központi Ze­nekarának felvételeiből. — 12.30: Postabontás. Népzenei összeállí­tás. — 13.05: A tegnap slágerei­ből. — 14.00: Pihenőidő. Zenés délután nyugdíjasoknak. — 15.30: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről. — 16.30: Közelebb a Naphoz. — 17.05: Kölyökrádió. — 17.30: ötödik sebesség. Csak középhullámon; 18.30—19.00; Kör- kapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről. Az URH-sávban; 18.30—19.00: Garázs. — 19.05: Ry- dzard Skibinski felvételei. — 19.35: Többnyelvű énekszó. — 19.55: Albumajánlat. — 20.50: ..Észrengés” — Seymour Púpért könyve. — 21.05: Kapaszkodó. — 21.30: Közkívánatra! — 21.35: A dzsessz története. — 23.55: Vi­rágénekek. BARTÓK: 9.08: Bononcini és Cherubini operáiból. — 10.07: Két versenyű. — 11.10: A Rádió Dal­színháza. A hóember. — ,11.47: Üj lemezeinkből. — 12.34: Fielen Dionath operaáriákat énekel. — 13.05: A Húsvét-szigetektől a Stone-Henge-ig és tovább. — 13.25: A magyar muzsika múlt­jából. — 13.55: Évszázadok vo­nószenéje. — 14.25; Slágerről slá­gerre. — 15.05: Zenekari muzsi­ka. — 16.20; Hangverseny Debus­sy műveiből. — 17.25: Händel: Saul — oratórium három rész­ben. Közben; 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzeti­ségi műsora. — 19.05: Diákfél­óra. — 19.35: Az oratórium köz­vetítésének folytatása. — 20.53: Top-les. Válogatás hazai és kül­földi slágerlistákról. — 21.35: Zenekari operarészlotek. — 22.28: Rádiószínház. Kiegyezés. Illyés Gyula drámájának rádióváltoza­ta. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 5.55: Műsorajánlat. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.20: Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lapszemle (Kos­suth). — 6.45: Putnok város lett. — 7.00: Krónika (Kossuth). — 7.20: Észak-magyarországi krónika. — 7.30: Mi lesz az Arucsarnok környéki szabad területekkel Miskolcon. — 7.45: Jegyzet. — 7.55: összefoglaló, műsorajánlat. Szerkesztő: Sze­mes István. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Képújság. — 9.05: Tévétorna. — 9.10: Hármas ..csatorna”. 4. rész. Telcvíz. — 9.55: A vad Írország. Angol rö­vidfilm. — 10.45: ‘Stúdió ’89. Kulturális hetilap. — 11.30: Kép­újság. — 16.50: Hírek — 46.55: Déli videóújság. — 17.05: Hírek szolvák nyelven. — 17.10: Kézenfogva. Értelmi fo­gyatékosok érdekvédelmi mű­sora. — 17.25: Sorstársak. Reha­bilitációs műsor Pécsről. — 17.45: Műsorajánlat. — 17.50: Reklám. — 17.55: Telistele videó. — 18.10: ,,A fáraó írnoka”. Ismeretter­jesztő film. — 18.55: Szilveszteri ismétlés. Ez nem vicc. Vicsok Ferenc műsora. — 19.20: Rek­lám. — 19.25: Közlemények. Műsorajánlat. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Ung­vári Tamás—Leo Frank: Ran­devú Budapesten. Bűnügyi té­véfilm. — 21.20: Reklám. — 21.25: Eindhoven—Real Madrid. Elődöntő. A szünetben: Reklám. — 23.10: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv2 Berkes Zsu­zsával és Déri Jánossal. — 17.00: Képújság. — 17.15: Tv2. Benne: Riportok — Időjárás — Tévétor­na — Zene — Reklám. — 17.45: BUMM ! ! Telefonos játék. — 18.00: Telesport. — 18.25: Tv2. — 18.30: Gyerekeknek. 1. Hóember­kék. 2. Michaela és az óra. 3. Mirr-murr. — 18.56: Tv2. — 19.00: A jövevények. Lengyel filmszatíra. — 20.30: Tv2. Benne: Szép magyar tánc. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv2. — 21.30: Történet név nélkül. Francia tévéfilm. -T 22.51: Tv2. Napzárta. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.H5: Kicsinyek műsora. — 9.50: Tévésorozat (iísm.). — TI.10—12.20: Orvosi ta­nácsok:. — 16.20: Művelődési so­rozat az ökológiáról'. — 16.55: A nap percei. — 17.05: A szo­cialista országok életéből. — 17.30: Az én hét csodám. — 18.00; Jegyzetfüzet. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi ma­gazin. — 19.30: Híradó. — 20.00: Levelek ismeretlen szeretőnek — angol film. — 21.40: Frederik Chopon — zongorakoncert . • — 22.20: Marokkói királyi városok — osztrák dokumentumfilm. TELEVÍZIÓS MŰHOLDAK ADÁSAI SKY: 12.30: A Sullivan család. — 13.00: Egy másik világ. — 15.00: Ahogy a világ forog. — 16.00: Szeretve (dráma). — 16.30: Családi ügy. — 17.00: Pop­zene. — 18.00: Eurosporl. — 1.30: Művészeti programok. — 4.30: Channel-programok. . SUPER: 14.30: Adelin van Licr műsora. — 15.30; Sláger­lista. — 16.30: Sorozatok. — 20.00: Amerikai wcsternfilm. — 21.45: Hírek angolul. — 22.00: Benny Hill. — 23.00: Akciófilm. — 00.00: Szórakoztató egyveleg. Tv5: 16.05: Hírek. — 16.10: A fekete sapkás férfi. — 16.30: Ínyenceknek. — 17.00: Ifjúsági program. — 17.30: Számok és betűk. — 17.55: Hírösszefoglaló. — 18.00: Mesterkedések. — 19.30: Divalmüsor. — 20.00: A szép­ség nagy múzeuma. — 20.45: Klasszikus zene. — 21.30: Esti látogatók. — 21.55: Közjáték. — 22.00: Tv-híradó. — 22.30: Euro­víziós dalfesztivál. —-22.35: Köz­lekedés Afrikában. — 23.05: Ma­gazinműsor. — 23.50: Frédéric Mitterand műsora. — 1.00: Mű­sorzárás. mozi BÉKE: Matador. Színes spa­nyol film. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: nlO, fl2 és f9 órakor. Túsztörténet. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: f3 órakor. Madonnák háborúja. Színes japán film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — BÉKE KA­MARA : Lady Chatterley szere­tője. Mb. színes francia—angol film. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — KOSSUTH: Madonnák háború­ja. Színes japán film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 9, 11, f3, hn5 és 7 órakor. Mata­dor. Színes spanyol film. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9 órakor. — TÁNCSICS: Tokyó pop. Színes amerikai zenés film. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 15 és f7 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Moziklip. Színes ze­nés magyar film. Kezdés: f5 órakor. A smaragd románca. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: f7 órakor. — ADY MOV. HÁZ: A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Mb. színes amerikai vígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. MISKOLCI MOZIK VIDEO- MüSORA : BÉKE: Keoma. Színes olasz westernfilm. Kiemelt videohely- ár! Kezdés: 9, 11 és f8 órakor. — HEVESY: Tomboló ököl. Szí­nes hongkongi karatefilm. Ki­emelt videohelyár! Kezdés: f3, f5. f7 és f9 órakor. — TÁN­CSICS: A hongkongi ember. Színes hongkongi karatefilm. Kiemelt videohelyár! Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Víz és szappan. Mb. színes olasz vígjáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — sAtoraljaüjhely. béke: Tcx, a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: Az utolsó csillagharcos. Mb. színes amerikai fantasztikus film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f6 órakor. RÓNAI-NÓVUM VIDEOKLUB Vámpírok éjjele Magyarul beszélő spanyol film 16 éven felülieknek! Főszereplők: Paul Nascy, Bar­bara Cappel Kezdés: 16 és 18 órakor A kluhelyiségben! színház 1., szerda A nagymama Radnóti ifj. bérlet, este 7 óra közlemény A flejöcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság igaz­gatósága 1989. március 29-én, 10 órára összehívja az rt. .közgyű­lését. A közgyűlés helye: a Hcjőcsabai Cement- és Mész­ipari Rt. székhelye: Miskolc, Fogarasi űt G. A közgyűlés na­pirendje: 1. Az igazgatóság je­lentése a társaság elmúlt évi üzleti tevékenységéről, indítvány a nyereség /elosztására és az osztalék megállapítására. 2. Az FB jelentése a közgyűlésnek, számadás a mérleg és a nye­reségfelosztási indítvány meg­vizsgálásról. 3. A [mérleg meg­állapítása, és a nyereség fel­osztása. 4. Az 1989. évi üzlet­politikai irányelvek megállapí­tása. 5. Javaslat a társaság alapszabályának módosítására. 6. Javaslat az rt. alaptőkéjé­nek emelésére. 7. 'Az igazgató­ság és az FB díjazásának meg­állapítása. 8. Egyéb. Hcjőcsabai Ccmcot- és Mészipari Rt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents