Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

1989. március 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Receptjeinket írták: Kan­dik Ferenc mesterszakács, az MVV hidegkonyhaüzemének vezetője; Tóth Béla, mester- és kiváló cukrász, az MVV cukrászüzem vezetője és Kertész Miklós, a Búza téri csarnok halszaküzletének vezetője. ZÖLDBORSÓS TOJÁSSALÁTA Hozzávalók (4 személyre): 4 db tojás, 15 dkg zöldborsó (mirelit is jó), majonéz, petruska, snidling, cukor, őrölt bors, citromlé, só. Elkészítése: A tojásokat megfőzzük, kockára vágjuk, s hozzátesszük a főtt zöld­borsót. Majonézzel ízesítjük, s kevés finomra vágott snidlinget és zöldpetrezsely­met (vagy petruskát) teszünk hozzá. Az ízesített mártást ráöntjük a tojás és zöldbor­só keverékére, majd óvato­san összevegyítjük. Néhány óráig pihentetjük, tálaláskor zöldpetrezselyem-levéllel, vagy salátalevéllel díszítjük. GESZTENYEPÜRÉ SÜLT (ALMÁVAL Hozzávalók: 25 dkg gesz­tenyemassza, 6—8 db alma, 5 dkg cukor, 0,5 dl rum, tejszínhab. Elkészítése: Az almákat héjastól megsütjük, majd szitán átpasszírozzuk. A gesztenyemasszát burgonya­nyomón áttörjük, s összeke­verjük az almapürével, il­letve a rummal. Talpas po­harakba öntjük, majd jól lehűtjük. Tejszínhabbal dí­szítve, babapiskótával tálal­juk. KÜLÖNLEGES HALÁSZLÉ BUSÁBÓL Hozzávalók: busaszeletek (esetleg más hal is), 1 üveg száraz fehérbor, 1—2 / db sárgarépa, petrezselyem, zeller, 2—3 db babérlevél, 2 szem szegfűszeg, 1—2 gerezd fokhagyma, csipetnyi sáf­rány, 2 db, vagy 2 kanálnyi paradicsom, illetve -püré, néhány cikk narancs, 2 dl konyak, só, olaj. Elkészítése: A bort kissé felhígítjuk sós vízzel, s meg­főzzük benne a karikára vágott zöldségeket a babér­levéllel, szegfűszeggel, fok­hagymával, sáfránnyal, pa­radicsommal, naranccsal együtt. Közben a halszelete­ket megsózzuk és olajban — amelyhez finomra vágott vöröshagymát teszünk — pár peréig pároljuk, miköz­ben konyakkal öntözgetjük. Rászűrjük a zöldséges bor­levest, és 30 percen át főz­zük együtt. Pirított zsemle­kockákkal tálaljuk. Felvételi munkavédelmi szakképzésre Az Országos Munkavédel­mi Képző- és Továbbképző Intézet felvételt hirdet az 1989—90-es tanévre levelező rendszerű felső- és -középfo­kú munkavédelmi szakképe­sítő tanfolyamaira. Szakmérnöki tagozatra ok­leveles mérnökök, az üzem­mérnöki tagozatra pedig va­lamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szer­zettek jelentkezhetnek. A felsőfokú szakképesítő egye­temi tagozatára tudomány- egyetemek bölcsésztudomá­nyi, jogtudományi és termé­szettudományi karán, vala­mint az orvostudományi, vagy közgazdasági egyete­men szerzett oklevél szüksé­ges. A főiskolai tagozatra államigazgatási, tanárképző, egészségügyi főiskolai, vagy főiskolai szintű szakoktatói, műszaki tanári oklevéllel, illetve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett oklevéllel lehet je­lentkezni. A tanulmányi idő szak­mérnöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki és a felső­fokú szakképesítő tagozaton 4 félév. Középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra je­lentkezhetnek azok a dolgo­zók, akik szakközépiskolai, vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal és munka- védelmi, vagy azzal össze­függő szakmai gyakorlattal rendelkeznek, továbbá, aki­ket a munkahelyük a jövő­ben munkavédelmi beosz­tásban kíván foglalkoztatni. A tanulmányi idő 2 félév azok számára, akik műszaki jellegű középiskolát végez­tek, egyéb középiskolai vég­zettség esetén pedig 4 félév. Budapesten kívül kihelyezett középfokú tagozatok indul­nak — szükség szerint — Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, Szegeden, Pé­csett, Kaposváron, Szombat­helyen, Győrött és Székesfe­hérváron. A jelentkezési határidő 1989. május 15. Jelentkezési lap az intézetben, a megyei munkavédelmi és munka­ügyi főfelügyelőségeken, to­vábbá a kihelyezett tagoza­ton szerezhető be. A jelent­kezési lapokat az intézet cí­mére, Budapest, V., Guszev utca 12., 1368 Pf.: 200. kell eljuttatni. (MTI) Erkölcsből elégséges? Ma már minden hétre jut bukás, elmarasztalás, föl­mentés, lemondás. Több éve történtekről derül ki, hogy bár törvénybe nem ütköztek, ám etikai normákat sérte­nek. Az ügyek egy része el­szomorítóén pitiáner. Fogad­tatásuk is vegyes. Hiszen a botlásokkal összemérik az érdemeket. Azt, hogy ki, milyen sokat tett a települé­sért, a közösségért, elinté­zett, éjt nappallá téve fára­dozott. Az érdemek valósá­gosak, a helyi közvélemény megbocsátó. Olykor a lelep­lező k, esetenként a sajtó el­len fordul. „Fölfújták az ügyet” •— hangzik az érve­lés. Más szóval: az a kisebb- nagyobb előny jár, megszol­gált érte a most erkölcsében elmarasztalt. Ha az ember jól meggon­dolja, valóban a felszínt ka- pirgáljuk. Hiszen ami tör­vénybe nem ütközik, ami csak az erkölcsi tartástól függ, azzal a jog semmit nem tud kezdeni. Jogsértés nem történt. A jog kiskapu­in bárki szabadon közleked­het. Az erkölcsi norma pe­dig igencsak képlékeny fo­galom. Föllazul, mindenek­előtt föllazítja ,a szükség. Csúszópénz, protekció — be­vett szokássá vált nálunk. Valljuk be őszintén: nem azt tekintjük-e élelmes, ügyes embernek, aki meg­szerzi a hiánycikket, aki va­lamit, valahol el tud intéz­ni? És már-már dicsfény övezi, ha önzetlenül, ha má­sokért teszi. Még az is felöt­lik: a kisebb-nagyobb botlá­sokat igazságos ellenszolgál­tatásként lehetne megszavaz­tatni. Benne volt a játék- szabályban, hogy bizonyos funkciónak ml a fizetés melletti hözadéka. A játék- szabályok szorulnak tehát korrigálásra! A mindmáig érvényesülő szabályok két alappillére: a hiány és az eredményesség igénye. Az utóbbival kezd­jük. Akár társadalmi tiszt­séget, akár gazdasági pozíci­ót tölt be valaki, eredményt várunk tőle. Az eredmény­hez elvileg képességek és tisztes munka szükségeltetik. Legalábbis akkor és ott, amikor és ahol a produktum létrejöttét nem gátolják kül­ső körülmények. Csakhogy gátolják. Gondoljunk csak példának okáért a vállalatok szerződéses fegyelmére, a szerződések megkötésére. Piaci feltételek határozzák meg? Hát persze. Hiány, esetenként mesterséges hiány jellemzi ezt a piacot — tisz­telet a kivételnek —, amely­ben az üzleti kapcsolat egy­úttal szívességek és viszonl- szívességek láncolata. Az egymásra utaltak ódz­kodnak bármiféle szankció­tól, pereskedéstől. Jobb a békesség, a fehér asztal mellett megkötendő újabb és újabb alku. A vállalat így prosperál, a dolgozók is et­től elégedettek. Ha egy veze­tő mindent az előírásokat szó szerint értelmezve tett, s kudarcot vallott, megnéz­hette magát. Nem hiszem, hogy felmé­rés készült volna róla, pe­dig tanulságos lehetne, mi­ként is oszlottak meg a te­lepülések fejlesztésére szánt közpénzek. Nem a nagy összegek, a központilag el­határozott fejlesztési költsé­gek, hanem a maradványok. Sokszor esett szó dicsérőleg a sajtóban is azokról, akik igazán leleményesen álltak ■elő egy-egy jó ötlettel, meg­oldva a pénzosztás gondját. Talpraesett, jó vezetők — állítottuk róluk és nem ok nélkül. Miért ne jutna előbb új iskolához, rendelőhöz és a többihez az, aki a legjobb időben jelentkezik? Nem is a beruházás teljes összegéért, Tíz világos válasz tíz gyakori kérdésre Először az Egyesült Államokban észlelték 1981-ben a legújabb fertőző betegséget, az AIDS-t, amelynek kórokozója egy azóta megismert vírus. Az AIDS elsősorban nemi érintkezés útján terjed, s az általa okozott megbetegedés során a kórokozó vírus a szervezet természetes védekezőképességét, az úgynevezett immunrendszert bénítja meg. A fertőzöttek mintegy fele 1—2 éven belül meghal, mivel ez idő szerint semmi­féle gyógykezelés, gyógyszer sem hatásos c súlyos kórral szemben. Magyarországon 1985-ben kezdődött meg az AIDS-nek és a velejáró veszélynek a széles körű ismertetése, a szükséges meg­előzési, felvilágositási tevékenység és a szű­rővizsgálatokra való felkészülés. Az elmúlt négy évben elhangzott sok ezer előadás, tucatnyi ismertető film, a televízió és a vi­deo propaganda hatása remélhetőleg nem maradt eredménytelen az AIDS elleni harc­ban, amelyben a legfontosabb eszköznek jelenleg még a passzív védekezés, az okos megelőzés bizonyul. A sokirányú felvilágosító munka ellenére az értelmes lakosság körében még mindig sok a félelemmel vegyes kétség és bizony­talanság az AIDS terjedési módját illetően. A lakosság köréből összegyűjtött gyakorlati kérdésekre ezért igyekszünk választ adni, remélve, hogy ezzel az AIDS elleni hatá­sos védekezés lényegéről nem vonjuk el a figyelmet. íme a kérdések és az azokra adott válaszok: — Kaphatok-e AIDS-t, ha egy AIDS-betegnek kezet nyújtok? NEM, mert a társadalmi érintkezések, mint az ölelés, ■a simogatás, kézfogás, vagy a beszélgetés az AIDS-be- teggel veszélytelenek. Eze­ket a kapcsolatokat nem kell kerülni, mivel az AIDS- betegnek éppúgy szüksége van a rokonszenvre, az őszinte emberi magatartásra, vagy tailán még inkább, mint az egészséges ember­nek. — Van-e fertőzési rizikó­ja annak, ha munkatársaim között HIV-pozitív (Humán, emberi Immunhiányt okozó Vírus), vagy AIDS-beteg van? NINCS, mert az AIDS-ví- rus nem vihető át kilincsen, telefonkagylón, törülközőn, munkaeszközökön, vagy más tárgyakon át. Éppúgy köhö­géssel, tüsszentéssel, vagy kézszorítással sem. — Atviszik-e a szúnyogok vagy más rovarok az A1DS- vírust? NEM. Nincs veszélye a HIV-fertőzésnek a szúnyo­gok, vagy más rovarok csí­pésén keresztül. Ennek bizo­nyítéka többek között az, hogy AIDS-ben csak a szexuálisan aktív korban lé­vő betegek szenvednek, va­lamint azok a gyermekek, akik már a terhesség alatt megfertőződtek AIDS-beteg anyjuktól. A szúnyogok pe­dig minden korcsoportú em­bert, válogatás nélkül meg­csíphetnek, és ennek ellené­re nem lesznek a megcsípett személyek AIDS-esek. Más vélemények szerint azért sem terjeszthetik a szúnyo­gok az AIDS-vírust, mert csak kétnaponként csípnek, s ezen időközben a vírus el­pusztul a szúnyog szerveze­tében. csak kisebb-nagyobb hánya­dáért. Magára vessen az a település, amelyik kevésbé ötletdús vezetőt választott vagy kapott. És eközben haj­lamosak voltunk megfeled­kezni arról, hogy ennek hz elosztásnak vajmi kevés kö­ze van a szükségletek rang­sorolásához, az esélyek egyenlőségéhez. Még akkor is, ha a szerzéshez nem kel­lett — csakis a körülmények megismerését, a tisztánlátást szolgáló — „terepszemle”. Vadászattal netán, avagy önköltséges helyi termékkel, a vendéglátás csip-csup ajándékaival kiegészítve. Ne áltassuk magunkat, mindez a szemünk láttára történt. Nem tudtunk min­denről, de sok mindenről tudtunk. Mármint mi, helyi lakosok. Közpénzből közpénz fiadzott — a mi javunkra is. Napjainkban valami megvál­tozott, pontosabban fogal­mazva valami változóban van. A gazdasági-társadalmi radikális átalakulás ezeket a korábban megtűrt, nem egy­szer szentesített módszere­ket nem viseli el. Követke­zésképpen a tegnapi erkölcs legjobb esetben is elégséges osztályzatot kap. A bukotta­kat mentegetném? Nem, ép­pen az erkölcsi tartásukat mindezek ellenére megőrzők tisztelete miatt sem. Csak elhelyezni próbálom a jel­lemző részt az egészben. M. D. — Veszélyes-e a nyilvános uszoda látogatása és az AlDS-beteggel az azonos medencében való úszás? NEM, mivel a fürdők, strandok vizében a fertőző vírust a víz nem közvetíti, mert felhígul a kórokozó, másrészt a fürdővizet fertőt­lenítő szer (klór) elpusztítja a vírust. — Egy AIDS-beteg a fog­kefémet használta. További használatnál megfertőzhet engem a fogkefém? iNBM. A világon mind ez ideig egyetlen esetet sem is­mernek, amelynél valaki fogkefén keresztül fertőző­dött volna AIDS-virussal. Általános higiénés okból azonban az ember csak sa­ját maga használja fogkefé­jét. — Van-e AlDS-fertözési kockázata, a nyilvános WC használatának? NINCS, mivel minden szexuálisan átvihető beteg­ségnél, így az AIDS-nél is érvényes egy régi orvosi vé­lemény, miszerint a WC, mint fertőződési hely, csak a mesék birodalmába tarto­zik. — Kaphatok-e AIDS-t, ha HÍV-pozitív, vagy AlDS-be­teggel azonos asztalnál ét­kezem, és ugyanazt az edényt használom? NEM. Még ha az egész étkezést az AIDS-beteggel együtt, azonos tányérból eszi, akkor sincs fertőzési veszély. — A fodrásznál kisebb vágási sebek, amelyeket az olló, vagy a borotva okoz. alig elkerülhetőek. Kapha­Fiatal egyesületek részére Az ÁISH és a KISZ KB által alakított megyei kö­zösségi letéti számla szak­értői csoportja pályázatot hirdet autonóm, gyermek- és ifjúsági közösségeknek. A támogatás lehetséges formái: vissza nem térítendő céltá­mogatás; visszatérítendő cél- támogatás (kamatmentes kölcsön) maximum 2 évre. A pályázat célja 1989. év­re : folyamatosan működő helyi autonóm gyermek- és ifjúsági közösségek támoga­tása; a helyi ifjúsági egye­sületek. társaságok működé­sének. tevékenységének tá­mogatása. illetve az önálló­ságra törekvő ifjúsági kö­zösségek egyesületté szerve­ződésének segítése; ifjúsági közösségek, egyesületek ön­álló vállalkozásainak támo­gatása (visszatérítendő cél- támogatással). Felhívjuk a figyelmet a következőkre: a pályázatot csak közvetlenül az adott közösségtől fogadjuk el, és a támogatást is közvetlenül a pályázó közösségnek ad­juk; csak megalapozott pénz­ügyi kalkulációval megfo­galmazott reális igényeket veszünk figyelembe, a meg­alapozatlan, túlzott támoga­tási igénnyel érkező pályá­zatokat a szakértői csoport nem fogadja el. A pályázatban legyen ben­tok-e AIDS-t, ha a fodrász előzőleg egy HIV-pozitív ha­ját vágta, vagy borotvált, s én vagyok a következő ven­dég? NEM, mert a fodrász az ollóját és a borotváját min­den használat után hatásos fertőtlenítőszerrel (NEO- MAGNOL) köteles dezinfi- ciálni. — Fertözödhetek-e a fog­orvosnál, ha előttem AIDS- beteget kezeltek? NEM, mivel a fogorvos és asszisztense minden eszközt alaposan fertőtlenít minden használat után. — Átvihetö-e csókkal az AIDS? NEM. Nem ismert olyan eset, amélynél az AIDS csu­pán normál módon adott csókkal került volna átvitel­re. Amennyiben valaki is fél attól, hogy valamilyen esz­közön, tárgyon AIDS-vírus lehet (ami nagyon valószí­nűtlen), saját megnyugtatá­sára a következőképp véde­kezhet. Mivel az AIDS-víru- sok a testen kívül igen ér­zékenyek, könnyen elpusz­títhatok szappanos lemosás­sal, különböző . külsőleges fertőtlenítőszerekkel való le­törléssel, vagy 58 Celsius- fok fölötti hőkezeléssel, szá­rítással. Reméljük, hogy az itt közreadott kérdések és az arra adott válaszok tovább bővítik ismereteiket az AIDS elleni védekezésben. Dr. Nádlcr Viktor Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás ne: egy rövid helyzetkép a pályázóról; a tervezett tevé­kenység rövid leírása, és az esetleg már meglevő ered­mények; a rendelkezésre ál­ló anyagi források megjelö­lése; a támogatás igényelt összege és formája (visszaté­rítendő. vissza nem téríten­dő) ; visszatérítendő céltá­mogatás esetén a visszafize­tés garanciái, illetve a visz- szafizetés vállalt határideje; a céltámogatás hasznosításá­nak várható eredményei; a pályázó számlaszáma, illet­ve pontos címe. Figyelem! A pályázat szö­vege ne legyen több 2 gé­pelt oldalnál. A folyamatosan beérkező pályázatokat a kuratórium kéthavonta elbírálja, és az eredményt a megyei sajtó­ban közzéteszi. Első alka­lommal a március 15-ig be­érkező pályázatok elbírálá­sára kerül sor. Az értékelés a beérkezési határidőtől szá­mított két héten belül tör­ténik. A kuratórium ülései­nek időpontját és helyszínét az Észak-Magyarország köz­li. A pályázók egy-egy kép­viselője ezeken az üléseken részt vehet. A pályázatokat a jelzett határidőkön belül a megyei tanács vb ifjúsá­gi és sportosztálya címére (3525 Miskolc, Széchenyi .út 103.) kell beküldeni. Mestereink ajánlatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents