Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Március 29-re összehívták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának iilcsct. A testület a Politikai Bizottság javaslata alapján kialakítja állásfoglalását a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a párt­sajtó fejlesztéséről. A téma előadója Bcrecz János, a KJi titkára lesz. E kérdések meg­vitatása azért vált szükségessé, mert az 1988 májusi pártértekezlet nyomán jelentős vál­tozások zajlanak a politikai nyilvánosság fórumain és a tájékoztatáspolitikában is. Az MSZMP véleménye szerint a politikai intézményrendszer, demokratizálásának nél­külözhetetlen feltétele a politikai nyilvános­ság és ía tájékoztatáspolitika reformja. A jelenleg hatályos sajtótörvény jelentős ré­sze ma már nem felel meg az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági válto­zásoknak. A politikai gyakorlat is sok vo­natkozásban eltér a törvény eredeti inten­cióitól. Ez indokolttá teszi a sajtótörvény felváltását egy új tájékoztatási törvénnyel. A Központi Bizottság Lukács Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében jelentést hallgat meg a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól, és állási foglal a témát érintő néhány időszerű kérdésben. A Központi Bizottság elé kerülő jelentés javasolja ',a testületnek, hogy a párl tagjainak és szervezeteinek észrevételeit fi­gyelembe véve módosítsa a korábbi, feb­ruár 10—11-i ülésén e témában kialakított és pártvitára bocsátott állásfoglalás-terve­zetét. A tanácskozás harmadik napirendi pontja­ként Lukács János tájékoztatja a testületet a KISZ XII. kongresszusának előkészítésé­ről. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy az ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közremű­ködése nélkülözhetetlen a társadalmi meg­újuláshoz. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárának előterjesztésében szemé­lyi kérdéseket is megtárgyal. (MTI) József Vajon hányán csodáljuk meg az ün­nepek alatt a természet újjáébredését? Hány ember izzad a tavaszi munkák szorításában, mindegy, hogy akár há­rom nap is pihenhetne. Képünk a Varga-hegyen készült és bizton mondhatjuk, az ünnepek alatt még in­kább benépesül majd a táj, nemcsak Miskolc, de az egész megye határá­ban. Mert ha a nagyüzemek sem áll­hatnak le a soros munkával, a kis­kertek szorgoskodói hogyan nézhet­nék tétlenül, mint pirul a föld, vető­magra, metszöollóra vár az éltető kert almafáival, szőlőtökéivel, s hogy el­tűnjön a múlt, az őszi avar. Fotók: L< Nőtt az utazási kedvünk Útlevélkezelés a határon. Soha annyian még nem utaztunk külföldre, mint tavaly. (Cikk a 2. oldalon.) Ádám István felvétele Grósz Károly moszkvai megbeszélései Grósz Károly és Mihail Gorbacsov pénteken délelőtt csaknem négy órán át ta­nácskozott. A megbeszélések­ről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpo­litikai tanácsadója adott tá­jékoztatást. Mint elmondta, az előzetes várakozásnak megfelelően nagyon őszinte, jó légkörű, szívélyes, elvtársi megbeszélést folytatott a két pártvezető. Grósz tájékoztatta vendég­látóját hazánk helyzetéről, az MSZMP életéről, a gazdaság időszerű kérdéseiről, a több­pártrendszerre való áttérés folyamatáról, buktatóiról, távlati elképzeléseiről. Ma­gyar részről azt tapasztalták, hogy a szovjet fél nagy meg­értést tanúsít a magyarorszá­gi helyzet iránt. Miként Gor­bacsov mondta: Magyaror­szág jövője a szocializmus­ban keresendő, az út ehhez a stabilitáson, a politikai és gazdasági reformok dinami­kus, egymással összhangban álló megvalósításán át vezet. Vendéglátójától Grósz részletes tájékoztatást kapott a Szovjetunió helyzetéről, arról, hogy a politikai re­formok lendületet adtak az átalakítás folyamatának, ugyanakkor olyan gondok­kal birkóznak — így az élel­miszer-ellátás, a piaci egyen­súly megteremtése —, ame­lyekre mihamarább megol­dást kell találni. A szovjet pártvezető szólt a nemzeti­ségi kérdésről is. A problé­mát a Szovjetunióban a ma­ga élességében és összetett­ségében látják, s mint Gor­bacsov elmondta, készülnek a nemzetiségi kérdés átfogó koncepciójának kidolgozásá­ra. Ez azért is fontos, mert — mint a beszélgetésből ki­derült — a szocializmusról vallott elképzelések újabb fejezetének kidolgozása is napirenden van. A kétoldalú kapcsolatokról szólva kinyilvánították szán­dékukat a politikai együtt­működés megőrzésére, sőt, bővítésére azokkal az új le­hetőségekkel, amelyeket a két országban zajló szocialis­ta megújulás és a reform - folyamat jelenthet, illetve, amelyeket az egymás sike­rében való érdekelség adhat. A szovjet partnerek megér­téssel fogadták a kölcsönös gazdasági kapcsolatok kor­szerűsítésében megfogalma­zott magyar igényt. Megálla­podtak: tanulmányozni fog­ják: miként lehet korszerűbb kereskedelmi elszámolási rendszerre áttérni. Ennek lé­nyege a világpaci árakon, dollárban történő elszámolás lenne. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyre­ható változtatásokra van szükség. Gorbacsov kiemel­te: minden olyan magyar ja­vaslatnak szövetségesei, tá­mogatói lesznek, amely a szervezet átfogó reformjára (Folytatás a 2. oldalon) Meglett rangot ez egyéni ambícióknak is Á képzési rendszer összehangolásáról tárgyalt a megyei párt-vb A megyei párt-vb tegnapi ülésén elsőként ja­vaslatot tárgyalt meg a tömegszerveietekben és -mozgalmakban, az egyesületekben és szövetsé­gekben dolgozó kommunisták feladatairól, a kommunista csoportok működési elveiről. A tes­tület rövid vita után úgy döntött, hogy a javas­lat teljesebbé és konkrétabbá tétele érdekében további konzultációkat kell folytatni. A szerkezetátalakítással összefüggő munkaerőigé­nyek, valamint a középfo­kú képzési rendszer össze­hangolásának tapasztalatai­ról, lehetőségeiről tájékozó­dott ezután a párttestület. Az előterjesztő Porkoláb Al­bert megyei tanácselnök­helyettes az előterjesztés szóbeli indoklásában azt az ellentmondást feszegette, hogy felkészültünk ugyan a demográfiai hullám foga­dására, ma valamennyi to­vábbtanulni szándékozó fel­vételt nyerhet a középisko­lákba, mégis sok a feszült­ség. Mert az iskolákban van férőhely, de többször nem oda kerül a gyerek, ahová ő, vagy a szülők sze­retnék, nem is oda, ahová a vállalatok érdeke kívánja, avagy esetleg tehetsége, ké­pessége révén helye lenne. A tanácsok nagy erőfeszí­tések árán igyekeztek kö­vetni az inflációt, a szük­ségleteket. Ezt bizonyítja a 'költségvetés oktatásra fordí­tott hányadának növekedése (1985-ben 2,8; 1986-ban 3,0; 1987-ben 3,2; 1988-ban 3,9; 1989-ben a 4 milliárd fo­rintot meghaladó összeget fordítottak az ágazat mű­ködtetésére). A tanácselnök-helyettes tájékoztatott arról, hogy megvizsgálták a középfokú intézményekben végzett fia­talok elhelyezkedési lehető­ségeit 1988-ban. Jellemző volt, hogy a vállalatok a lét­szám csökkentését a felvé­telek korlátozásával oldják meg. Így egy pályakezdőre 0,84 álláshelyet hirdet­tek meg. Jobb esélyeink voltak a szakmunkás, a szak­munkás célú .szakközépisko­lákban végzettekrlek, 3900 végzőst diák 4072 munka­hely között választhatott. Rosszabbak voltak a szak- középiskolát végzettek lehe­tőségei. 1340 (ebből 870 le­ány) végzettnek 762 állást (leányoknak 267-et) tudtak ajánlani. Gimnáziumokban 1900-an végeztek, 1000-en vállalnának munkát (700 le­ány). Számukra 446 mun­kahelyet (a lányoknak 205- öt) ajánlottak. Megyénkbe tavaly 1193 diplomást vár­tunk, azonban csak 400-an érkeztek. Többségük peda­gógus. Kivált kevesen jöttek jogot, mezőgazdasági szakot végzettek. A sokoldalú vita legfonto­sabb következtetése az volt, hogy jobban szinkronba kell hozni a gazdaságfejlesz­tési koncepciókkal, a mun­kahelyi struktúrákkal az is­kolai képzés rendszerét, va­lamint megfelelő rangot kell kapnia az egyéni ambíciók­nak is. A készülő regionális fejlesztési programban is rangján szerepel az oktatás, azonban a megyei pártbizott­ság ezzel a tájékozódásával is szeretne újabb lökést ad­ni e folyamatnak. A vb ál­tal elfogadott tájékoztató később a megyei pártbizott­ság elé kerül. Ezután a végrehajtó bi­zottság jelentést fogadott el a megye pártszervei és párt- oktatási intézménye 1988 évi gazdálkodásáról és tájé­kozódott a beszámoló tag­gyűlések, valamint a me­gyében megtartott pártérte­kezletek főbb tartalmi és szervezeti tapasztalatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents