Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! wPMgagiaHgMMMSiK Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly a Szovjetunióba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába utazott, Kíséretében van Major László, a Központi Bizottság Irodájának vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Csütörtök este egynapos munkalátogatásra Moszkvába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A magyar vezetőt a vnukovói repülőtéren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Káfoly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja péntek délelőtt kezdődik, ekkor találkozik Mihail Gorbacsovval. Munkák a kiskertekben Szép ez a tavaszodás! Az ember már nehezen viselte el a négy falat, ezért is örül a korai kikeletnek. Már nőnapi ajándékként megérkeztek a gólyák megyénkt be, azóta a fészket is renoválják, s mi emberek is szívesen élveztük e látványt. A nézelődés közben vettük észre, hogy kivirágzott a martilapu, a tyúkhúr, a pásztortáska, de ezek nekünk nemcsak örömöt, hanem gondot is okoznak. Mert — bármily szép is a látvány, a kertekben nem nagyon kívánatosak e korai gyomok. Legfeljebb azon csodálkozunk, hogy mekkora életerő van bennük, miközben a kerti virágok nagy részét még takargatni, babusgatni kell. A borongós idő sem tartja vissza a hobbikertek, a kiskertek, a szőlők tulajdonosait, hpgy kimenjenek a zsebkendónyi vagy félhold- nyi „birtokra”, és ott eltüntessék az elmúlás hagyatékát: a száraz leveleket, a kóróvá szelídült tavalyi bürköt, az ökörfarkkórót, a napraforgószárat. És jöhet a gereblye, a kétágú, a motoros kapa, hogy alkalmassá tegye az édes anyaföldet a megújulásra. (Bckccsi) A Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetevei foglalkozó kereskedemi miniszteri tájékoztató feletti vitává! csütörtökön reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökletével — folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi András az építési és közlekedési bizottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvőén azonosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés kimozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt jelenthetnek a szerkezetátalakításban, az idegenforgalomban, a kelet—nyugati gazdasági együttműködésben. Berdár Béla a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. Mayer Bertalan, az Országgyűlés terv- és Ijöltség- vetési bizottsága által megbízott felszólaló ismertetve a testület álláspontját, elmondta: nyilvánosság előtt kell tisztázni, hogy a világ- kiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz1e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról van sző, s felsőbb szinten már elköteleztük magúnkat.A bizottság javasolja, hogy a beruházások nagyobbrészt ne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók számára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében „vizsgáltassák meg a KGST-n belüli nagyberuházásokból történő esetleges visszavonulásunk lehetősége is”. A bizottság további alaposabb tájékoztatást igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. Vida Kocsárd. a kereskedelmi bizottság álláspontját ismertette. Elöljáróban leszögezte: a testület támogatja a kormányt a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos további tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás legyen valódi vállalkozás, váljon nemzeti üggyé, s járuljon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát, önkéntelenül adódik az analógia — mondta a miniszter —, hiszen akkor is a magyar—osztrák kapcsolatokban rejlő jó lehetőségedet igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak,' amikor Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor épült a Duna-hidak többsége, a kontinens első föld alatti villa- mosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a múzeumok sora. (Folytatás a 2. oldalon) Gond és öröm a közelgő ünnep. A gond az, hogy vásárolni, nagytakari- tani, cipekedni kell. Három napra csak kívánhatjuk, hogy minden jó szándékú ember feledje búját-bdját. Asszonyaink-lányaink süssék-főzzék az ünneprevalót, kedveskedjünk nekik gyöngyvirággal, finom rózsavízzel, hogy jószívvel adják a himes tojást — felújítva régi korok szép emlékeit. (Folytatás a 8. oldalon) Az ünnep a nagyhéti bevásárlással kezdődik ^ Nyuszit hozott a nyuszi
