Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! wPMgagiaHgMMMSiK Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly a Szovjetunióba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába uta­zott, Kíséretében van Major László, a Központi Bizottság Irodájának vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpoli­tikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzet­közi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője búcsúz­tatta. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Csütörtök este egynapos munkalátogatásra Moszkvába ér­kezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A magyar vezetőt a vnukovói repülőtéren Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivata­los személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Káfoly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja péntek délelőtt kezdődik, ek­kor találkozik Mihail Gorbacsovval. Munkák a kiskertekben Szép ez a tavaszodás! Az ember már nehezen viselte el a négy falat, ezért is örül a korai kikeletnek. Már nőnapi ajándékként megér­keztek a gólyák megyénk­t be, azóta a fészket is reno­válják, s mi emberek is szí­vesen élveztük e látványt. A nézelődés közben vettük észre, hogy kivirágzott a martilapu, a tyúkhúr, a pásztortáska, de ezek ne­künk nemcsak örömöt, ha­nem gondot is okoznak. Mert — bármily szép is a látvány, a kertekben nem nagyon kívánatosak e korai gyomok. Legfeljebb azon csodálkozunk, hogy mekko­ra életerő van bennük, mi­közben a kerti virágok nagy részét még takargatni, ba­busgatni kell. A borongós idő sem tartja vissza a hobbikertek, a kiskertek, a szőlők tulajdo­nosait, hpgy kimenjenek a zsebkendónyi vagy félhold- nyi „birtokra”, és ott eltün­tessék az elmúlás hagyaté­kát: a száraz leveleket, a kóróvá szelídült tavalyi bür­köt, az ökörfarkkórót, a napraforgószárat. És jöhet a gereblye, a két­ágú, a motoros kapa, hogy alkalmassá tegye az édes anyaföldet a megújulásra. (Bckccsi) A Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzete­vei foglalkozó kereskedemi miniszteri tájékoztató feletti vi­tává! csütörtökön reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnök­letével — folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülés­szaka. Elsőként Nagyiványi András az építési és közlekedési bi­zottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállal­ja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági fel­adatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a ren­dezés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvőén azo­nosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállí­tás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállítás­nak, nem áll a parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai. Ugyanakkor rámu­tatott, hogy a kialakuló sok­féle kezdeményezés kimoz­díthatja a magyar gazdasá­got a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósí­tott fejlesztések húzóerőt je­lenthetnek a szerkezetátala­kításban, az idegenforgalom­ban, a kelet—nyugati gazda­sági együttműködésben. Berdár Béla a település- fejlesztési és környezetvé­delmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megren­dezése csak akkor lehet iga­zán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország te­herbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatá­sokat sem. Mayer Bertalan, az Or­szággyűlés terv- és Ijöltség- vetési bizottsága által meg­bízott felszólaló ismertetve a testület álláspontját, el­mondta: nyilvánosság előtt kell tisztázni, hogy a világ- kiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz1e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy in­kább politikai vállalkozásról van sző, s felsőbb szinten már elköteleztük magúnkat.­A bizottság javasolja, hogy a beruházások nagyobbrészt ne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók szá­mára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás meg­rendezése érdekében „vizs­gáltassák meg a KGST-n belüli nagyberuházásokból történő esetleges visszavonu­lásunk lehetősége is”. A bi­zottság további alaposabb tájékoztatást igényelve ja­vasolja a világkiállítás meg­rendezését. Vida Kocsárd. a kereske­delmi bizottság álláspontját ismertette. Elöljáróban le­szögezte: a testület támogat­ja a kormányt a világkiállí­tás megrendezésével kapcso­latos további tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás le­gyen valódi vállalkozás, vál­jon nemzeti üggyé, s járul­jon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter emlékeztetett a szá­zadforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az or­szág, a városok arculatát, önkéntelenül adódik az ana­lógia — mondta a minisz­ter —, hiszen akkor is a magyar—osztrák kapcsola­tokban rejlő jó lehetősége­det igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak,' ami­kor Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai té­nyezővé vált. Ekkor épült a Duna-hidak többsége, a kon­tinens első föld alatti villa- mosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Mű­egyetem, a múzeumok sora. (Folytatás a 2. oldalon) Gond és öröm a kö­zelgő ünnep. A gond az, hogy vásárolni, nagytakari- tani, cipekedni kell. Három napra csak kívánhatjuk, hogy minden jó szán­dékú ember feledje búját-bdját. Asszonyaink-lányaink süssék-főzzék az ünneprevalót, kedveskedjünk nekik gyöngyvirággal, finom rózsavízzel, hogy jószívvel adják a himes tojást — felújít­va régi korok szép emlékeit. (Folytatás a 8. oldalon) Az ünnep a nagyhéti bevásárlással kezdődik ^ Nyuszit hozott a nyuszi

Next

/
Thumbnails
Contents