Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja A vezetés évekig nem vállalta a konfliktusokat Az encsi pártértekezlet figyelmeztetései Suttog a város így foglalta össze véleményét az Encs városi pártértekezletről Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, szombaton, a tanácskozás szünetében. A városi sport- csarnokban megtartott eszmecsere valóban nagyon jól sikerült, a pártbizottság őszinte számvetését a közel húsz hozzászóló rendkívül nyílt, kritikus, de jó szándékú észrevételei tették teljessé. A városi . pártbizottság első titkára, Simaházi György országos gondokról és helyi problémákról is beszélt. A nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben megnőtt a pártvezetés és a kormány kritikája, a párttagok is elégedetlenek. Encs és vonzáskörzete különösen nehéz helyzetben van, kevés a munkaihely és az itt élők között sok az iskolázatlan, alacsony képzettségű. Csökken Medgyessy Péter hozzászólása közben az emberek tűrőképessége, az események megítélése hangulati elemektől függ. A taggyűléseken kemény vitákban mondják el véleményüket. Ki a felelős a máért? Mi-' ért kell a pártnak kivárni, hogy az alternatív szervezetek tegyenek javaslatokat a változásra? Változatlanul hiányosan működik a tájékoztatáspolitika, gyenge a pártsajtó. Sürgeti a tagság a szavak hi talpnak visszaszerzését is. Manapság az általános politikával foglalkoznak az emberek, a helyi feladatok így háttérbe szorulnak. Pedig Encs lemaradása. többszörösen hátrányos helyzete megmaradt. A beszámolóban az első titkár a térség gazdasági helyzetéről, az ifjúság és a politika kapcsolatáról, a térség politikai viszonyairól beszélt még. A vitában felszólalók kemény kritikával illették a város korábbi vezetőit. A megye is indokolatlanul beleszólt az alapszervezetek ügyeibe, nem azt választhatott párttitkárnak egy tsz alapszervezete, akit ők akartak, hanem akit a megye kierőszakolt. Encsen és környékén is vannak, voltak kényes ügyek. Enosen is suttog a város, telekügyekről. bútorügyekről, lakásügyekről. A demokrácia hiánya, parancsolgató elit, szolgalelkű tagság, csendes tömeg. Ez jellemezte a közelmúlt pár.t- életet — mondotta egy másik felszólaló. — Kitől határoljuk el magunkat? Nincs hitele annak a reformernek, aki egy .éve még sztálinista volt. Le kell végre szállni a bakról. megnézni, mitől akadt el a szekér. Mi is elvégeztük a magunk falurombolását. .elnéptelenedtek a falvak, és ez a párt hibája' is. A kizsákmányolás újabb fajtáival találkoztunk a szocializmusban. Eddig, aki a saját fejével gondolkodott, mindig fejbe verték. Most hogyan fognak gondolkodni azok, akik negyven évig ahhoz szoktak, hogy felülről megmondják, miről mit kell gondolni? Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el a felszólalásokban, és azt is szóvá tették, hogy mióta világ a világ, mindig a megye jelölte ki az encsi első titkárt. Ezék pedig csak a (Folytatás a 3. oldalon)- Nekem tetszett ez a pártértekezlet, mert nagyon nyílt volt, egy nyílt gondolkodású társasággal találkoztam, akik nyugodtan elmondták, hogy mi a gondjuk, mi a tervük, mit hogyan látnak. Ez nem azt jelenti, hogy én mindennel egyetértek, amit itt elmondtak. Egy-egy hozzászóláson belül is találtam sok ellentmondást, de úgy egészében véve az látható, hogy ha az embereket bátorítják a gondolkodásra, akkor kijön valami az ilyen pártértekezletből, és ebből valamilyen haszon is lehet. Szerintem ez egy jó pártértekezlet volt. Pozsgay Craxi-találkozó RómábanAz erdélyi magyarság helyzete egyetemes probléma Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Rómában eszmecserét folytatott Bettino Cra- xival, az Olasz Szocialista Párt főtitkárával. Craxi a találkozón behatóan érdeklődött a magyarországi változások iránt, s érdeklődött, hogy mi a különböző pártok, pártkezdemények, mozgalmak társadalmi bázisa és programja. Pozsgay részletes tájékoztatást adott a magyar belpolitikai helyzetről, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a jogállamiság megteremtésére irányulnak, és azokról a feltételekről, amelyek szükségesek. a többpártrendszerre való áttéréshez, hangsúlyozva a fokozatosság szükségét és az ezt fenyegető veszélyeket is. Elmondta: bár sokszor nehezen áttekinthe- tőnek tűnik a magyarországi helyzet, nem kell dramatizálni a sokszínű kavalikádot. „Néhány évig együtt kell élnünk ezzel, de meggyőződésem — hangoztatta —, hogy ami felé haladunk, az a parancsuralmi rendszer valamennyi elemének következetes lebontása, a teljes demokratizálás, amelyben tisztulnak majd a politikai erőviszonyok és tényleges lépéseket tehetünk a demokratikus szocializmus felé. Lesz erőnk arra, hogy a jelenlegi átfogó válság ne torkolljék nemzeti katasztrófába” — húzta alá nyomatékosan. Craxi — számos példát idézve — azt hangsúlyozta: egy párt újító programjának és törekvéseinek megfogalmazásához elengedhetetlen az őszinte szembenézés a történelemmel, a mozgalom saját múltjával. Az Olasz Szocialista Párt ezért is üdvözölte — tette hozzá —, hogy az MSZMP átértékelte az 1956-os eseményeket, népfelkelésnek minősítve azokat. „Ez nagyon fontos és időszerű lépés volt a magyar párt ’megújulása és önmeghatározása szempontjából. Az MSZMP így nem került lépéshátrányba már magyarországi politikai erőkhöz képest, de az igen gyors ütemben alakuló szovjetpolitikai gondolkodáshoz, a múlt ottani átértékeléséhez képest sem. Az Olasz Szocialista Párt és az olasz demokratikus erők régen így értékelték már a harminc-egyné- hány évvel ezelőtt történteket.” Az olasz szocialista pártvezető keményen elítélte a romániai embertelen, diktatórikus állapotokat. •Pozsgay kifejtette, hogy az erdélyi magyarság helyzete nem kétoldalú vita tárgya, hanem az emberi jogok példátlan megsértése, amely egyetemes probléma, és Európa mai viszonyai között teljésen anakronisztikus. Craxi az OSZP nevében rokonszenvről és támogatásról biztosította a szocialista országokban zajló reformfolyamatot, különösen a magyar fejleményeket, amelyek szerinte a legmesszebb mentek a demokrácia megteremtése, a külpolitikai és világ- gazdasági nyitottság terén. Az OSZP vezetője elfogadta a magyarországi látogatásra szóló meghívást, amelyet a magyar küldöttségtől kapott. Miskolci HISZ-esek küldöttgyűlése Szabad teret a vállalkozói kedvnek A küldöttek Gúr Nándor felszólalását hallgatják. Pénteken délután kezdődött, szombaton este fejeződött be az a küldöttgyűlés, melyen megyeszékhelyünk és városkörnyékének KISZ-es fiataljai adtak számot az elmúlt három év végzett munkájáról, s ahol a fordulópontra érkezett ifjúsági szövetségben történő szervezeti és tartalmi változásokat vitatták meg. A miskolci KüSZ-bizott- sághoz az új szerveződési forma szerint, 82 dolgozói és lakóterületi, ál iskolai, valamint egy önálló alapszervezet csatlakozott. A 12 096 fiatalt 234 szavazati jogú küldött képviselhette volna, ezzel szemben 178-an jelentek meg a pénteki napon. Első felszólalóként Gúr Nán- * dor, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára tette meg kiegészítőjét az írásban már közreadott oe- számolóhoz és a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentéséhez. Mint elmondta: szabad teret kívánnak adni az önálló programoknak, kezdeményezések érvényesülésének, a vállalkozási kedvnek. Folytatni akarják a bevált módszereket, hagyományokat, melyek értékeket hoztak és hoznak még ma is létre. A viták során gyakori kérdésként merült fel az alternatív szervezetekhez való viszony. A hatékony érdekképviselet érdekében mindenképpen törekedni kell az egységes fellépésre, a közös pontok keresésére, a viták és a politikai harc mellett. (Folytatás a 2. oldalon) Szombat esti tánccsoda Első ízben jár hazánkban a világhírű amerikai Jósé Limon Táncegyüttes, amely az Interbalett '89 kortárs ba- lettmüvészeti találkozó március végi rendezvénysorozata keretében összesen öt előadáson lép fel. Szombaton este a Miskolci Nemzeti Színházban szerepeltek, s arattak nagy sikert háromrészes műsorukkal. Az együttesről, amely alapító koreográfikuso a mexikói születésű Jósé Limon nevét és hagyományát őrzi a következőket olvashattuk: „Limon a néptánc és a régi korok társasági táncainak alkotó szellemű felhasználásával fogalmozza meg személyes válaszát korunk kérdéseire, de a társulat műsorára tűzi a kortárs amerikai és európai kiemelkedő táncalkotók produkcióit .is." Miskolci fellépésük első műsorszámához (Koreografikus hódolat) Bach muzsikáját használták fel. (Folytatás a 8. oldalon)
