Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja A vezetés évekig nem vállalta a konfliktusokat Az encsi pártértekezlet figyelmeztetései Suttog a város így foglalta össze véle­ményét az Encs városi párt­értekezletről Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes, szombaton, a tanácskozás szünetében. A városi sport- csarnokban megtartott esz­mecsere valóban nagyon jól sikerült, a pártbizottság őszinte számvetését a közel húsz hozzászóló rendkívül nyílt, kritikus, de jó szán­dékú észrevételei tették tel­jessé. A városi . pártbizott­ság első titkára, Simaházi György országos gondokról és helyi problémákról is be­szélt. A nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben meg­nőtt a pártvezetés és a kor­mány kritikája, a párttagok is elégedetlenek. Encs és vonzáskörzete különösen ne­héz helyzetben van, kevés a munkaihely és az itt élők kö­zött sok az iskolázatlan, ala­csony képzettségű. Csökken Medgyessy Péter hozzászólása közben az emberek tűrőképessége, az események megítélése hangulati elemektől függ. A taggyűléseken kemény vi­tákban mondják el vélemé­nyüket. Ki a felelős a máért? Mi-' ért kell a pártnak kivárni, hogy az alternatív szerveze­tek tegyenek javaslatokat a változásra? Változatlanul hiányosan működik a tájé­koztatáspolitika, gyenge a pártsajtó. Sürgeti a tagság a szavak hi talpnak vissza­szerzését is. Manapság az ál­talános politikával foglalkoz­nak az emberek, a helyi fel­adatok így háttérbe szorul­nak. Pedig Encs lemaradá­sa. többszörösen hátrányos helyzete megmaradt. A beszámolóban az első titkár a térség gazdasági helyzetéről, az ifjúság és a politika kapcsolatáról, a tér­ség politikai viszonyairól beszélt még. A vitában fel­szólalók kemény kritikával illették a város korábbi ve­zetőit. A megye is indokolat­lanul beleszólt az alapszer­vezetek ügyeibe, nem azt vá­laszthatott párttitkárnak egy tsz alapszervezete, akit ők akartak, hanem akit a me­gye kierőszakolt. Encsen és környékén is vannak, vol­tak kényes ügyek. Enosen is suttog a város, telekügyek­ről. bútorügyekről, lakás­ügyekről. A demokrácia hiánya, pa­rancsolgató elit, szolgalelkű tagság, csendes tömeg. Ez jellemezte a közelmúlt pár.t- életet — mondotta egy má­sik felszólaló. — Kitől hatá­roljuk el magunkat? Nincs hitele annak a reformernek, aki egy .éve még sztálinista volt. Le kell végre szállni a bakról. megnézni, mitől akadt el a szekér. Mi is el­végeztük a magunk falurom­bolását. .elnéptelenedtek a falvak, és ez a párt hibája' is. A kizsákmányolás újabb fajtáival találkoztunk a szo­cializmusban. Eddig, aki a saját fejével gondolkodott, mindig fejbe verték. Most hogyan fognak gondolkodni azok, akik negyven évig ah­hoz szoktak, hogy felülről megmondják, miről mit kell gondolni? Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el a felszólalásokban, és azt is szóvá tették, hogy mióta vi­lág a világ, mindig a me­gye jelölte ki az encsi első titkárt. Ezék pedig csak a (Folytatás a 3. oldalon)- Nekem tetszett ez a pártértekezlet, mert nagyon nyílt volt, egy nyílt gondol­kodású társasággal talál­koztam, akik nyugodtan el­mondták, hogy mi a gond­juk, mi a tervük, mit ho­gyan látnak. Ez nem azt jelenti, hogy én mindennel egyetértek, amit itt elmond­tak. Egy-egy hozzászóláson belül is találtam sok ellent­mondást, de úgy egészé­ben véve az látható, hogy ha az embereket bátorítják a gondolkodásra, akkor ki­jön valami az ilyen pártér­tekezletből, és ebből vala­milyen haszon is lehet. Szerintem ez egy jó pártér­tekezlet volt. Pozsgay Craxi-találkozó Rómában­Az erdélyi magyarság helyzete egyetemes probléma Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Rómában eszmecserét folytatott Bettino Cra- xival, az Olasz Szocialista Párt főtitkárával. Craxi a találko­zón behatóan érdeklődött a magyarországi változások iránt, s érdeklődött, hogy mi a különböző pártok, pártkezdemények, mozgalmak társadalmi bázisa és programja. Pozsgay részletes tájékoz­tatást adott a magyar bel­politikai helyzetről, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a jogállamiság megteremté­sére irányulnak, és azokról a feltételekről, amelyek szük­ségesek. a többpártrendszer­re való áttéréshez, hangsú­lyozva a fokozatosság szük­ségét és az ezt fenyegető ve­szélyeket is. Elmondta: bár sokszor nehezen áttekinthe- tőnek tűnik a magyarországi helyzet, nem kell dramatizál­ni a sokszínű kavalikádot. „Néhány évig együtt kell élnünk ezzel, de meggyőző­désem — hangoztatta —, hogy ami felé haladunk, az a parancsuralmi rendszer valamennyi elemének követ­kezetes lebontása, a teljes demokratizálás, amelyben tisztulnak majd a politikai erőviszonyok és tényleges lé­péseket tehetünk a demok­ratikus szocializmus felé. Lesz erőnk arra, hogy a je­lenlegi átfogó válság ne tor­kolljék nemzeti katasztrófá­ba” — húzta alá nyomaté­kosan. Craxi — számos példát idézve — azt hangsúlyozta: egy párt újító programjának és törekvéseinek megfogal­mazásához elengedhetetlen az őszinte szembenézés a tör­ténelemmel, a mozgalom sa­ját múltjával. Az Olasz Szo­cialista Párt ezért is üdvö­zölte — tette hozzá —, hogy az MSZMP átértékelte az 1956-os eseményeket, népfel­kelésnek minősítve azokat. „Ez nagyon fontos és idő­szerű lépés volt a magyar párt ’megújulása és önmeg­határozása szempontjából. Az MSZMP így nem került lé­péshátrányba már magyar­országi politikai erőkhöz ké­pest, de az igen gyors ütem­ben alakuló szovjetpolitikai gondolkodáshoz, a múlt ot­tani átértékeléséhez képest sem. Az Olasz Szocialista Párt és az olasz demokrati­kus erők régen így értékel­ték már a harminc-egyné- hány évvel ezelőtt történte­ket.” Az olasz szocialista párt­vezető keményen elítélte a romániai embertelen, dikta­tórikus állapotokat. •Pozsgay kifejtette, hogy az erdélyi magyarság helyzete nem kétoldalú vita tárgya, hanem az emberi jogok pél­dátlan megsértése, amely egyetemes probléma, és Eu­rópa mai viszonyai között teljésen anakronisztikus. Craxi az OSZP nevében rokonszenvről és támogatás­ról biztosította a szocialista országokban zajló reformfo­lyamatot, különösen a ma­gyar fejleményeket, amelyek szerinte a legmesszebb men­tek a demokrácia megterem­tése, a külpolitikai és világ- gazdasági nyitottság terén. Az OSZP vezetője elfogadta a magyarországi látogatásra szóló meghívást, amelyet a magyar küldöttségtől kapott. Miskolci HISZ-esek küldöttgyűlése Szabad teret a vállalkozói kedvnek A küldöttek Gúr Nándor felszólalását hallgatják. Pénteken délután kezdődött, szombaton este fejező­dött be az a küldöttgyűlés, melyen megyeszékhelyünk és városkörnyékének KISZ-es fiataljai adtak számot az elmúlt három év végzett munkájáról, s ahol a forduló­pontra érkezett ifjúsági szövetségben történő szerve­zeti és tartalmi változásokat vitatták meg. A miskolci KüSZ-bizott- sághoz az új szerveződési forma szerint, 82 dolgozói és lakóterületi, ál iskolai, va­lamint egy önálló alapszer­vezet csatlakozott. A 12 096 fiatalt 234 szavazati jogú küldött képviselhette volna, ezzel szemben 178-an jelen­tek meg a pénteki napon. Első felszólalóként Gúr Nán- * dor, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára tette meg kiegészítőjét az írásban már közreadott oe- számolóhoz és a pénzügyi el­lenőrző bizottság jelentésé­hez. Mint elmondta: szabad teret kívánnak adni az ön­álló programoknak, kezde­ményezések érvényesülésé­nek, a vállalkozási kedvnek. Folytatni akarják a bevált módszereket, hagyományo­kat, melyek értékeket hoz­tak és hoznak még ma is létre. A viták során gyakori kérdésként merült fel az al­ternatív szervezetekhez va­ló viszony. A hatékony ér­dekképviselet érdekében mindenképpen törekedni kell az egységes fellépésre, a kö­zös pontok keresésére, a vi­ták és a politikai harc mel­lett. (Folytatás a 2. oldalon) Szombat esti tánccsoda Első ízben jár hazánkban a világhírű amerikai Jósé Limon Táncegyüttes, amely az Interbalett '89 kortárs ba- lettmüvészeti találkozó március végi rendezvénysorozata keretében összesen öt előadáson lép fel. Szombaton este a Miskolci Nemzeti Színházban szerepeltek, s arattak nagy sikert háromrészes műsorukkal. Az együttesről, amely alapító koreográfikuso a mexikói születésű Jósé Limon nevét és hagyományát őrzi a kö­vetkezőket olvashattuk: „Limon a néptánc és a régi ko­rok társasági táncainak alkotó szellemű felhasználásával fogalmozza meg személyes válaszát korunk kérdéseire, de a társulat műsorára tűzi a kortárs amerikai és európai kiemelkedő táncalkotók produkcióit .is." Miskolci fellépé­sük első műsorszámához (Koreografikus hódolat) Bach muzsikáját használták fel. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents