Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-17 / 65. szám
1989. március 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hz ünnep után március 15-ről Méltón ünnepelte Miskolc és a megye legnagyobb nemzeti ünnepünket, március 15-ét. E jeles napról, ünnep után kérdeztük a miskolci tanácselnököt, a demokrata fórum miskolci képviselőjét, a városi televízió vezetőjét és az MSZMP megyei bizottságé nak titkárát. DR. KOVÁCS LÁSZLÓ TANÁCSELNÖK VÉLEMÉNYE — Öröm volt láni: felhívásunkra, és a hozzánk csatlakozó szervezetek hívó szavára, belső szándéktól vezérelve, sokezer ember gyűlt össze, hogy végigjárva a kegyeleti helyeket, 1848 nagyjainak miskolci szobrait, emléktábláit, megemlékezzék ama dicső márciusi napról. Rég volt ilyen méltóságteljes, ennyi embe'rt magával ragadó, békés ünnep városunkban. Köszönet érte mindenkinek. Köszönjük, hogy megfértek egymás mellett a megemlékezés virágai, hogy együtt ünnepelt felnőtt és fiatal, hogy élménnyé magasztosulhatott az ünnep. Köszönjük, hogy az egyidejű megemlékezések ellenére kölcsönösen tiszteletben tartottuk egymás ünnepléshez, és különálláshoz való jogát. Bízunk abban, hogy ez az összefogás, ez a méltóság és ez a higgadtság vezérlő elve lesz mindennapjainknak is. KECSKÉS SÁNDOR, A MISKOLC VÁROSI TELEVÍZIÓ VEZETŐJE TÓTH LAJOS, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA IRODALOMTÖRTÉNÉSZ, AZ MDF TAGJA nak és a Veres Péter Társaságnak is lett’ volna mondanivalója, tudták volna, illetve képesek lettek volna politikai és társadalmi céljaik mellé felsorakoztatni a jelenlévőket. A csendes felvonulás a higgadtságot, az egységet tükrözte. Ügy gondolom, hogy az 1989-es ünnep méltóan tükrözte március 15-e eszmeiségét, városunk jelenlévő polgárainak ezrei tisztelettel megemlékezhettek 1848—49-ről. De ezzel együtt továbbra is az a véleményem, hogy ebben az országban igazi demokráciát csak úgy lehet csinálni, ha a helyi politizálásnak nagyobb színteret adunk, és a helyi politizálásért felelősek pedig sokkal nagyobb bátorsággal képviselik azt. Szerintem valószínű, hogy az 1990-es március 15-e ezekkel a tapasztalatokkal gazdagodva, egységesebb, politikai tartalmában eredményesebb lesz. leges rendbontóktól. El kell mondani, a rendőrség is korrekt módon segítette munkánkat. Ott voltak közöttünk, biztosították szabad felvonulásunkat az emllék- helyekre. - Nem tagadjuk, az ünnepség végeztével nagyon boldogok voltunk. Arra, hogy ennyien leszünk, nem számítottunk, s bármerre néztünk, méltóságteljes emberi arcokat láttunk. Tekintetükben egy sajátos felsza- badultságérzet tükröződött. Az ünneplőknek köszönjük a bizalmat, miközben tudjuk, érezzük: érettük is a jövőben még több felelősséggel tartozunk. A birkák szerények, de nem igénytelenek. Borsodban is kevesebben foglalkoznak velük a kelleténél. (F- I“) ■V,', , '"'í , * t'“ i Százharmincért eladják, kétezer-hétért megveszik Juhászairól jelen „Mivel kellene íoglalkozmmk? Mi hozna hasznot nekünk'.’" (Meditálnak a mezőgazdaság szakemberei. Megyénkben nagy dilemma előtt állnak minden év kezdetén. Hisz' lassan-lassan minden mezőgazdasági termék hol itt, hol ott válik veszteségessé. A növénytermesztés árunövényei egyre kevesebb hasznot hoznak és bizonyos átlagtermés alatt {de felette, is) egyszerűen nem éri meg termeszteni a búzát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót. Az állattenyésztésben egyes helyeken egyszerűen felhagynak a sertéstenyésztéssel, tojástermeléssel, tejtermeléssel. Legutóbb éppen a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának konferenciáján hangzott el, hogy vészesen apad a juhállomány is. Pedig ez a jószág nem igényel ultramodern körülményeket, a tegsiJányabb legelők füvét rágja, hasznosítja az olyan területeket, ahová a marha be sem tesz« a lábát. A szakember intelme azonban emlékeztet, mely a katedráról harsogott fülünkbe: „A birka nem igénytelen, csak szerény áltat, és meghálálja a törődést.“ — Milyennek láttam én március 15-e megünneplését? Kezdem a hivatalosnak mondott, múzeum előtti ünnepi megnyitóval. Ünnepélyes arcú, és ahogy én láttam, visszafogott hangulatú ezrek gyülekeztek. Nem láttam viszont a tömegben városunk fiatalságát, a közép- iskolásokat, és az egyetemistákat. Elkezdődött az ünnepség. Az énekkar fúvószenekar kíséretében énekelte ugyan a Himnuszt, de ebből semmit nem lehetett hallani, az- ünneplők pedig már úgy tűnik, leszoktak az éneklésről. A szervezők minden bizonnyal színesíteni akarták az ünnepet, amikor a táncegyüttest szerepeltették, de színpad híján >a Kos- suth-nóta dallamaira táncot járó legényeket csak az első sorokban álló 150—200 ember láthatta. Ezután három lovashuszár felvezetésével — ami önmagában hangulatos volt — gyors séta követMILE LAJOS Méltóságteljes ünneplésre kérte az alternatív szervezetek nevében a Kossuth-szo- bornál megjelenteket Mile Lajos irodalomtörténész, az MDF tagja. Méltóságteljes, őszinte, fegyelmezett magatartást kért, amelyben kifejeződhet az együttlét, az együvé tartozás öröme. „S ne rontsa ezt meg ártó provokáció, se züllesztő indulat. Ne maradjanak utánunk szemétdombok, ne váljunk méltatlanokká. Ellenkezőleg. Legyünk méltóak a megadatott történelmi időkhöz, esélyeinkhez, önmagunkhoz. Hiszen ;az elődök tekintete szigorú, s végre megadatott a — Ügy vélem, 1989. március 15-e sokunk számára feledhetetlen nap maradimért reményeinknek és elképzeléseinknek megfelelően sike? rült megemlékezni legnagyobb nemzeti ünnepünkről. Kissé túlfűtött politikai légkörben, nagy elszántsággal, buzgalommal készülődött az egész megye a megemlékezésekre. És valóban, soha nem látott számban vett részt a lakosság a felvonulásokon, az ünnepi műsorokon, rótta le kegyeletét az emlékhelyeken. egoban géntechnológusok azon dolgoznak, hogy a selyemfonás 5000 éves kínai művészetét modern biotechnikai eljárássá változtassák. A Syntro cég molekuláris biológusai a selyemhernyó gubójából való hagyományos selyemgyártást génmanipukezett a ’48-as emlékhelyekhez, ahol városunk állami, politikai és társadalmi szervezeteinek. vezetői koszorúkat helyeztek el. Énekelt még egy gimnáziumi kórus, és az esemény ezzel befejeződött. Számomra ez kevés volt. Ugyanis az alternatív szervezetek Kos- sutih-szobornál kezdődő és a Petőfi-szobornál végződő ünnepi demonstrációja aktuális politikai tartalommal bírt. Hogy miben értek egyet, vagy miben nem a táblákra felírt követelésekkel és jelszavakkal, a hangoztatott politikai célokkal, az az én magánügyem, de ugyanezt a politikai ünnepi demonstrációt a hivatalos szervek részéről is szívesen láttam és halottam volna Biztos vagyok ugyanis abban, hogy a mai politikai viszonyaink mellett a pártnak, a -szakszervezetnek, a KISZ-nek, a HNF-nek, a Münnich Ferenc Társaságlehetőség, hogy örökösökké nemesedjünk” — hangsúlyozta. Március 15-ről — vitathatatlan — szépen emlékeztek meg az alternatív szervezetek. Mile Lajostól az ünnep után egy nappal arra kérdeztünk rá, hogy menynyire sikerült nyitógondolatait elfogadtatni az ünneplőkkel. — Szerdán már reggel, háromnegyed nyolctól mi, rendezők ott vóltunk a szobornál, pedig az ünnepség tíz órakor kezdődött. Tagadhatatlan, hogy szorongásaink voltak. Féltünk az esetÉn az országos jelentőségű, érdekes és impozáns monoki ünnepségen vettem részt, de tudomásom szerint ia megye többi településén is hasonló lelkesedéssel és odaadással ünnepeltek. Kiemelkedik a sorból a miskolci felvonulás, mind a megjelentek száma, mind a felvonulás fegyelmezettsége, méltósága tekintetében. Nem kétséges, markánsabb politikai színezetű is lehetett volna a megemlékezés, de ez nem ia rendezés gyengesége, hanem éppen azt akartuk tesítették, melyek a selyem alapanyagát — a selyemfib- roin fehérjét — bioreaktorban állítják elő. Ezzel megtakarítják a szederfák telepítését is, amelyek a selyemelkerülni, hogy a nemzeti ünnepet a napi,' közvetlen politikai céloknak rendeljük alá. Örömünkre a megye valamennyi ünnepségéről elmondható, hogy bizonyította .a lakosság felelősségteljes magatartását és méltóságteljes részvételét. Mindez bizakodásra ad okot a hétköznapokra is, hisz jól tudjuk, hogy az ünnepek a hétköznapokon kezdődnek el. Az eljárás kifejlesztéséhez a tudósok először elkülönítették a rovarlárvákból azt a gént, amely a természetes selyemfonal programját tartalmazza. Ezt a gént (Hogy mennyire hálálja meg, azt jó pár gazdaság év végi eredményéből tudjuk: a birka sok helyütt veszteséges volt a megyében. Ez nem az ,,ő” bűne, hanem sokkal több' tényezőé. Mert azért volt olyan szövetkezet, amelynek a legtöbb nyereségét a juhászat produkálta. Erről egy olyan megyei szakember informál, aki szinte életét tette a juhászatra. A Boscoop munkatársa. Varga Sándor, a geleji példát említi, ahol nyolcmillió forint árbevételből hatmilliót a juhászat prodükált. Ezzel szemben a Bodrogköz némely gazdaságából „kiűzték” a juhot. Térben a kettő között Tarcalon a Tokaj-hegyaljai Tsz foglalkozik juhászattal, itt két telepen is gyönyörű falkákat láttunk, ám a látvány még nem nyereség. Néposz Péter, az elnök azt mondja: — Jobb, ha nem rólunk vesz példát, hisz’ még nem vagyunk kétévesek a birka- tenyésztésben, de ízig-vérig benne vagyunk. Magyarországon nem lehet olyan birkatenyészet, amely birkánként 1000—1500 Ft fedezetet hoz. Egy-két gazdaság átcsoportosítja költségeit, meghamisítja az ágazat eredményét, és ezzel csak árt a birkatenyésztésnek. mélyek most — akárcsak eredetileg a selyemhernyók — selyemszerű fehérfonalat termelnék. Miután megfejtették a seA megye szaikembere erről annyit mond: — Annak ellenére, hogy ilyen gyalázatos árat állapítottak meg a gyapjúnak (hisz’ egy évvel ezelőtt 85 forintot fizettek egy kg gyapjúért), most i3 csak 130—140 forintot kap a termelő, ez egy fals ár. A pecsenye- és tej e^bárány-ér tőkésítés hátulütője pedig az, hogy eléggé bizonytalan. Egyedül a tej, ami biztonságosan értékesíthető. Ha az optimális produkciót képes adni a juh tejből, gyapjúból, húsból, akkor ■még ilyen árak mellett is kifizetődő lenne a tenyésztése. Százhúsz százalékos szaporulatot, 5—ő,5 kiló gyapjút termelnie kell, és a 60 liter évi tejet adni kell egy jószágnak, hogy ne veszteséget „termeljen”. Az eredményt pedig itt Tarca’lon is hozza a, birka! (Gyapjú 4,63 kiló, szaporulat 130 százalék, tej 53 liter évente egy anyától.) Az elnök szerint azonban 600 ezer forint trágyakitermelés, 800 ezer forint gyeptelepítésék elhatárolt költségei szintén az ágazatot terhelik, ehhez járul még 1,2 millió amortizációs költség. Ez óriási teher. Tizennyolc százalékos selejtezés mellett (550 anya esik ki évente), 2000 forint selejtezési veszteség „darabonként”. kutatók nekivágtak, hogy a természetes fehérje szerkezetén apró változásokat eszközöljenek, miáltal még jobb hordási és feldolgozási tulajdonságokat tudnak kialakítani, mint amilyeneket a természet eddig nyújtott. Az ilyen selyemváltozatokat most használati próbának időben ez azt jelenti, hogy 1,1 miliő forint veszteség. Ez a három összeg 3,3 millió forint. Ez minden gazdaságban felmerül, ha nem ilyen nagyságrendben is. És az egyik legnagyobb költségtétel a munkabér és a közteher a juhászaiban. Ezt kellene helyére tenni, akár állami szinten is, hisz a juhásznak más öröme szinte nincs is a világban, csak a nyírás, a bárányszületés. A hús ára talán már a helyére került, de lemaradt a tej ára, és kritikán aluli a gyapjúé. A 130 forintért eladott gyapjúból dolgozik a szövetkezet, mégpedig úgy, hogy visszavásárolja. De egy négyzetméter szövetet,, ami 55 grammos (40 százalék gyapjú, 60 százalék szintetikus anyag) ma osztályos minőségben (csak szocialista piacra értékesítve tovább), 300 forint négyzetméterenkénti áron lehet megkapni. Az 55 grammra jutó költségből ha csak fele az anyagköltség, akkor ás 22 gramm gyapjú 60 forintba kerül. Ez ezer grammra vetítve 2727 forint. Ezt a kü- lönbözetet az ipar soha nem tudja elszámolni a mezőgazdaságnak. Akkor egy alapanyagban kikerülő gyapjúból hogyan lesz 2727 forintos anyag kilónként késztermékben? De hát nem kell csodálkozni. Ami gyapjút innen elvisznek, az megjárja Jugoszláviát is (ott fésülte- tik a gyapjú 70 százalékát). A probléma persze itt még nem ér véget, a tejnél például olyan hírek is vannak, hogy a 20 forintos literenkénti juh tej már öt évvel ezelőtt is 1 dollárt „csinált” (sajt. formájában). Az ex- portfelár-visszatérités a termelőnek ugyanakkor csak 25 százalék volt. Az elnök az elmúlt évben mindössze 1,2 forint visszatérítésről tud. Mindezek ellenére Orosz István, a juhászati ágazatvezető megszállottja a juhoknak. Büszkén és szakmai szeretettel néz végig a tar- caliafc vásártéri és a zserci telepén. Mindkét helyen ötöt hodály, fejőház. ellető. Miagyar fésűs merinó ezerszámra, és 800 darab pleve- ni fajta anya és szaporulat hemzseg a hodályokban, pedig öt éve majdnem fel kellett számolni az egészet (28 ezer pecsenyebárányt adtak el). Mia pedig gyönyörű törzsállományuk van. Hogy lépni kell a juhászaiban, ők érzik és tudják. De ez kevés. Hogy a kereskedelem mit szól hozzá, azt majd a csökkenő kivitel után tudjuk meg. A dél-kaliforniai San DiBioreaktorban gyártott selyem ri úrnők örökí tőanyagába. Iáit baktériumokkal helyet- hernyó tápláléknövényei. aztán átvitték olyan bakté- lyemfibroin szerkezetét, a vetik alá. Bekecsi Szabó László
