Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
1989. március 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Méltón ün (Folytatás az 1. oldalról) voltak a Demokrata Fórum, a Fidesz, a kisgazdapárt koszorúi, virágai. Megfértek egymás mellett... Virág és koszorú került Palóczy László emlékoszlopára, sírjára, Petőfi Sándor Tanácsház téri emléktáblájára, Szemere Bertalan és Deák Ferenc szobrára. Nem volt szavalat, nem skandáltai-; jelszavaikat: csendben, méltósággal hajtott főt Miskolc nemzetünk kiemelkedő személyiségei szobrai előtt. A Petőfi térre érő menet a szobor környékén kibővült a korábban ott ünneplők nagy részével, és együtt hallgatták meg Zubornyák Zoltán színművész szavalatát. Az ünnepség befejezésének felemelő pillanatai következtek: a különböző szervek képviselői és a városlakók koszorúkkal, virágokkal borították el a szabadságharc költőjének szobrát. Amit Petőfi Sándor 1848. március 15-é.n Nemzeti dalál ban megírt, valóra vált: talpra állt a magyar ... * Mint lapunkban korábban hírül adtuk, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége miskolci szervezetei külön szerveztek meg március 15-e. megünneplését. Ők ugyancsak tegnap délelőtt 10 órakor gyülekeztek a Kos- suth-szobornál. A három szervezethez csatlakozott a Magyar Szociáldemokrata Párt közelmúltban megalakuli miskolci szervezete, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége. A kokárdás, kar- szalagos ünneplők és az érdeklődők megtöltötték a teret. Az ünneplőket a Magyar Demokrata Fórum képviseletében Mile Lajos köszöntötte, egyben kérte őket, hogy fegyelmezett és méltóságteljes felvonulással adózzanak március 15-e emlékének. A Himnusz közös el- éneklése után Tóth Tibor, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal művésze szavalta el Ady Endre „A tűz márciusa” című költeményét, majd Balázsi Tibor, az MDF miskolci szervezetének képviselője lépett a mikrofonhoz. A szónak idézett a Magyar Demokrata Fórum országos értekezletén elfogadott felhívásból, majd hangsúlyozta: az MDF céljait kizárólag társadalmi és politikai eszközökkel kívánja magának kivívni, a -szervezet elutasítja az erőszakot. A tömeg a Kossuth-szo- bortól a Szemere Bertalanszaborhoz vonult. Itt Iván Géza, a kisgazdapárt képviselője szólt. Szemere szellemét idézte, s elmondotta, az alternatív szervezetek jogállamot kívánnak Magyarországon teremteni. Végül megkérte a jelenlévőket. mondják el közösen a Hiszekegyet, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt. Deák Ferenc szobra következett, ahol elhangzott Illyés Gyula „Bartók” című verse. Az ünneplők 11 óra 15 perckor fordultak be a Petőfi térre. Itt elénekelték a Szózatot, majd elhangzott a Nemzeti dal. Petőfi Sándor szobránál a Fidesz képviseletében Szemén Béla szólt a tömeghez. A Petőfi- szobornál ismét felolvasták a Magyar Demokrata Fórum követeléseit, végül Furmann Imre, az MDF miskolci vezetője zárta be az ünnepséget, hangsúlyozva, hogy az 1848 emlékének tisztelgő felvonulás méltó volt a márciusi ifjak szelleméhez. Több százan vettek részt Monokon, a Kossuth-szobor- nál rendezett ünnepségen. Ha egy jelenléti ív megörökítette volna, ki honnan érkezett, bizonyos, hogy a települések száma is figyelemre méltó lenne. Délelőtt fél tizenegykor a monoki főutcán összegyűlt sokadalom a Himnusszal kezdte az emlékezést. Ezt kővetően Kovács Béláné, a község tanácselnöke köszöntötte a helybélieket és a vendégeket és felolvasta azt a levelet, amit Németh Miklós miniszterelnök küldött a Kossuth Körhöz: „Hivatalos teendőim nem teszik lehetővé, hogy részt vegyek a monoki ünnepségen, így a Kossuth Kör kibővített ülésén sem. Remélem, hogy a következő évben együtt töltjük a nemzeti ünnepet. Köszöntőm az ünnepségek minden résztvevőjét azon a napon, amely a nemzeti összefogás és a haladó erők szolidaritásának napjaként került be a magyar történelembe." A monoki ünnepségen Ző- di Imre, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Bizottságának titkára mondott beszédet. Ebből idézzük: — „Az 1848-as események tanulsága az is, hogy a tettekhez következetesség, bátor kiállás, még nem alku- vás szükséges. . A jelentős tettek nem viselik el a közömbösséget, a hallgatást, a sunyiságot. Ebben is példát mutattak a márciusi ifjak. Volt erejük és bátorságuk dönteni és tenni. Nem vártak másra, nem várták azt, hogy mások fogalmazzák meg helyettük teendőiket: saját sorsukat maguk irányították, cselekedeteiket ők határozták el. Azért tanulságos számunkra, mert ma híján vagyunk ennek a határozottságnak és ennek a tudatosságnak. Lassan felismerjük! hogy cselekvésre érett az idő, de kényelemből, belenyugvásból és kár tagadni, a régi félelmeinkből adódóan bátortalanok vagyunk. Óvatos várakozás a jellemző sok helyen, miközben az események túllépnek rajtunk. A forradalom és szabadságharc, nagy és örökre szóló tanulsága az is, hogy csak az erők összefogásával, együttes cselekvéssel lehet a nemzet, a társadalom gondjain, problémáin segíteni. A reformnemzedék, az ellenzéki ifjak, a Mennyien voltunk? Nincs gyakorlatunk az ünneplők számának becsié, seben. Az olvasó ezért találkozik tudósításunkban c több ezres, sok ezies, több mint tízezres tömeg említésével. Pontos adataink természetesen nincsenek, senki sem számolta meg a résztvevőket sem itt, sem ott. Értelmetlen is volna az ösz- szehasonlitás, a méricskélés, hiszen nincsenek és nem lehetnek ismereteink arról, hogy az alternativ felvonuláson például hányán voltak az érdeklődök, a kíván, csiskodók, s hányán tették valóban magukévá a Sze- mere-szobornál skandált jelszavakat. Az viszont biztos, hogy c Petőfi téren — amint az várható volt — a két irányból érkezők egységes tömeggé olvadtak össze, és soha eny- nyien nem ünnepelték még itt Miskolcon március 15-ét. Batthyány-kormány tagjai» másként látták a világot, és másként gondolkodtak a sorskérdésekről. Egyben azonban kiegyeztek: közösen kell cselekedni!” Ződi Imre tanulságokat és mai tennivalókat számbave- vő ünnepi beszéde után a párt-, állami, társadalmi szervezetek, iskolák, intézmények, körök és egyesületek képviselői elhelyezték a koszorúkat Kossuth Lajos szobránál, és a’Kossuth-em- lékházon. És amíg a huszonkilenc, többségben piros szegfűs koszorú méltó helyére került, messziről jött ismerősök, barátok fogtak kezet, váltottak- szót, békességben, emlékezésben. A monoki ünnepségen közreműködött az egri helyőrségi zenekar, Kulcsár Imre színművész, az Avas Táncegyüttes Zöld ág csoportja, a szerencsi munkáskórus, az Abaúj ha«vo- mányőrző csoport... Délután kibővített ülést tartott a Kossuth Kör, s első ízben rendeztek tudományos ülést, amelyen három előadás hangzott el. A tegnapi monoki ünnepségeket a már emlegetett kör szervezte, intézményekkel karöltve, ám aki jelen volt, érezhette: szervezte ezeket és a monokiakat eddig is a hely szelleme ... A koszorúzási ünnepség után a méltóságot és erőt sugárzó szobor előtt idős asszonyok beszélgettek. — „Vajon melyikünkre néz?”... — „Mindnyájunkat néz ő ...” — „Ügy látom, a szülőházát nézi...” Így tanakodtak az idevalósi asszonyok tegnap, Kossuth Lajos szobránál. Monokon. Így emlékezett március 15-én a szülőhely és a szülőhaza. .* Megyeszerte tartottak emlékünnepségeket Borsod- Abaúj-Zemplénben. A Hegyalja kapujában, Tokaj és Tárcái közös rendezvénysorozattal ünnepelt. Ennek keretében március 14-én, délután a tárcái—bodrogkeresztúri csata 14(1. évfordulójának tiszteletére tudományos emlékülést tartottak Tarca'lon. Az 1849. január 21. és 23-a között lezajlott csatáról Falussy József, főiskolai tanár emlékezett meg, majd előadások hangzottak el a zempléni irodalmi hagyományokról, az 1770- es évek tarcali jobbágypana- szairól. A tudományos emlékülésen szó esett a Tárcáiról elszármazó költőkről, írókról, tudósokról is, valamint az érdeklődők vetített diaképes előadást hallgathattak meg a tokaji Kopaszhegy növényritkaságairól. Kedden és szerdán a 48— 4.9-es forradalom és szabadságharc 141. évfordulójára emlékeztek Tokajban is. Ennek keretében kedden este a városi tanács, a pártbizottság, a Hazafias Népfront, a KISZ, az MDF, a város oktatási intézményei, valamint a helyi múzeum és művelődési ház közös fáklyás felvonulást és koszorúzási ünnepséget rendezett. Az ünnepi megemlékezést viszont már szerdán délelőtt tíz órától tartották a tokaji galériában, délután 3 órakor pedig a művelődési ház nagytermében a Tokaj 1610-es Törvénykönyve másolatának ünnepélyes bemutatására került sor. Világnézetre, vallásfelekezetre és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélküli együtt ünneplésre invitálta Sárospatak polgárait a város vezetése. A város '48-as történelmi emlékhelyeinek, tábláinak, szobrainak megkoszorúzása után, délután 4 órától a művelődési ház előtti téren Föltamadott a tenger címmel történelemidéző műsor kezdődött. I Kisgyermek, j ! apa nyakában j i Volt-e alapja az aggoda- * i lomnak, amely szerint gyér- [ 1 meket nem szabad az ün- t i neplők sorai közé engedni? 1 i Volt, mégpedig az, hogy , [ Miskolcon az idén két külön i i ünnepséget szerveztek, és j 1 sokan kétkedtek, valóban i i nem lesz baj? Az aggódók, 1 j hogy egészen pontosan , i idézzük a szót, verekedés- • 1 töl, összecsapástól tartottak. [ , Nos, a miskolci március ' i 15-e rácáfolt az aggodal- i J makra. Délután irom sorai- ] i mat, eddig még nem érke- i ! zett hir hozzánk semmilyen 1 rendbontásról. A nemzeti j i ünnepen fegyelmezetten, c • [ márciusi ifjak emlékéhez J , méltón vonultak fel a város i i polgárai, itt és most nem [ [ futballcsapatoknak, metál i i rockot játszó zenekaroknak j [ szurkoltak az ünneplők. Tör- , i ténelmünk legszebb napjai 1 j előtt tisztelegtek. i Azoknak lett igazuk, akik i 1 magukkal hozták gyermekű- ! , két, gyermekeiket is. Nem i i láttunk sok gyereket, de [ J akik eljöttek, valóban lel- i i emelő ünnepnek lehettek 1 ! tanúi. • i Március 15-i összeállításunkat készítették: Balogh Andrea, Ba- iogh Imre, Fojtán László', lllésy Sándor, T. Nagy József, Udvardy József.
