Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. március 15., szerda A közelmúltban avatták Szikszót várossá. Ebből az alkalomból dr. Szilágyi István értékes, régi Szikszót be­mutató képeslapgyűjteményt adományozott az „ifjú”' városnak. íme egynéhány a gyűjteményből. F. L. Egy tabló a sok közül, középen az adományozó. Könyv a miskolci telefonról Igen szívesen adtaim volna ennek a kis jegyzetnek a „Miskolci telefonkönyv” cí­met, de féltem, összetévesztik a távbeszélő-névsorral, hi­szen mostanában azt hívják telefqnkönyvnek, legalábbis köznyelvi használatban. Az én telefonkönyvemnek a lé­nyege, hogy miskolci telefon­könyv, a címe egyébként más: 100 éves a. miskolci te­lefonközpont. Szerzője pe­dig Kamody Miklós ny. pos­tafőtanácsos, akinek a nevé­hez igen sok hírközléstörté­neti, kutatási eredmény, ez­zel kapcsolatos publikáció, közte több könyv is kapcso­lódik. Kamody Miklós új könyvét a Híradástechnikai Tudomá­nyos Egyesület Borsod Me­gyei Területi Szervezete és a Miskolci Postaigazgatóság közösen jelentette meg abból az alkalomból, hogy az el­múlt év végén volt éppen' száz esztendeje a miskolci telefonhálózat létesítésének. Ez az első telefonközpont a mai Széchenyi utca 52. szám alatti ház udvarában műkö­dött, magánvállalkozásként, -és 23 előfizetői és két nyil­vános állomás volt. Ha ezt a számot, a 23-at összeha­sonlítom az elmúlt év végén bekapcsolt 33 ezer 360-nal, és az ezekhez feltétlenül hozzászámítandó 12 ezer 516 telefonra váróval, úgy a száz­éves fejlődés mérhetetlenül nagy. Ám figyelembe véve a jelenlegi szükségleteket, s tudva azt, hogy a várakozók említett számában nincsenek benne azok, akik szeretné­nek telefont, csak azok, akik­nek az igénye már iktatva teljesítésre vár, úgy a mai állapot is meglehetősen le- maradottnak tekinthető a 20. század utolsó évtizede előtt. !De vissza kell térnem Kamody Miklós könyvére, amely a lemaradásban leg­kevésbé sem vétkes, viszont igen hű tükrét adja annak, a százesztendős fejlődésnek, amióta Miskolcon telefon­központot létesítettek, és mert nagyon jó krónikása e száz év fejlődésének, külö­nösen ebből mintegy 65—70 esztendőnek, annál szembe­tűnőbb az adatok ismereté­ben is az utolsó évtizedek lemaradása. Amilyen híven követi a történéseket az el­ső 65—70 esztendőben, any- nyira nagy léptekre vált az utolsó évtizedeknél, amelyek­nek történéseit már nehéz is lenne a kezdetekhez hasonló részletességgel követni. Nem­csak azért, mert itt már több ezres központok, alköz­pontok létesítéséről, sok mil­liós beruházásokról esik szó, hanem feltehetőleg azért is, mert a Magyar Posta, amely a telefonhálózatnak is gaz­dája, a maga eléggé nehéz­kes mechanizmusával szerves része annak a nagy átfogó gazdasági-technikai gépezet­nek, amelyben' egyéb terüle­ten is elmaradás mutatkozik az országban, mind a lakos­sági, mind a közületi igé­nyekhez, mind a napjaink­ban mindenképpen elvárható és más országokhoz hasonlít­va nagyon meghökkentő szinthez képest. E könyvet igen szívesen ajánlom mindazok figyel­mébe, akik Miskolc város helytörténete iránt érdeklőd­nek, mert nagyon gazdag is­mereteket lehet nyerni belő­le, s a történeti leíráshoz csatolt kronológiai felsoro­lás, szakmai szótár és fény­másolatban közölt sokfélé melléklet igen pontosan megvilágítja a város e vonu­latának fejlődését, jelzi meg­torpanásait, és elgondolkoz­tat napjainkkal kapcsolat­ban még akkor is, ha a leg­utolsó fejezetekben vázlato­san mai helyzetképet, a fej­lesztési elképzelésekről és a távközlés miskolci jövőjéről némi iránymutatást is ka­punk. (benedek) Ady Endre: A TŰZ MÁRCIUSA Csámpás, konok netán ez a világ $ végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd halijék végre olyan magyar szava, Ki sohse félt, de most már nem is félhet, De kihez bús Hunnia szikjairól Sírjáig eljut, lázitva, bárhova, Gőgös, grófi szó s piszkos szolgaének. Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok S terhére e löld száz Pontiusának S haldoklóén mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon: Az új, jobb márciusi ifjúságnak. Testvéreim, nincs nemigaz szavatok. S százszor többet merhettek, minthogy mertek. Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha, Mint mai, bús, magyar, ifjú embernek. Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs, Csak majmolás, ál-úrsóg és gaz bírság S mégis, lám, ti vagytok a fiatalok S mégis, sír-mélyről látom sikeretek: Holnap talán könnyebb lesz a mártirság. Busább az ifjú magyarnál nem lehet, Mert él basák és buták közepette, Mert hiába lett acélból itt a szív, Szép ember szívként szikrázni ha akar: A honi rozsda megfogta, megette. . De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az Élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni. v Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek, Az olvasztó Tüzet küldi a hamu $ láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: Március van s határtalan áz Élet. A Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlése Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskola dísz­termében tartja meg idei közgyűlését a Kazinczy Fe­renc Társaság, március 18- án, szombaton, 11 órai kez­dettel. Az elnökség számot ad egy esztendő munkájá­ról. a következő időszak ter­veiről, s a tagság megvitat­ja a társaság életének idő­szerű kérdéseit. A megyénk abaúji és zempléni részein munkálkodó egyesület sike­res időszakra tekinthet visz- sza. A kassai Magyar Muse­um című — Kazinczy és Batsányi által szerkesztett — folyóirat megjelenésének kétszázadik évfordulóját tu­dományos színvonalú, ér­deklődést kiváltó, nemzetközi együttműködést teremtő ta­nácskozásokon ünnepelték. Sárospatakon Bessenyei György emlékezetét, Kázs­márkon Fogarasi János alakját idézték meg. Sátor­aljaújhelyen fogadták a Svédországban élő dr. Ka­zinczy Ferencet, a nagy író ükunokáját. Encsen, Mono­kon, Keleméren, Göncrusz- kán. Göncön, Kassán, Sze­rencsen, Tokajban irodalmi, közművelődési, helytörténeti és nyelvészeti témájú prog­ramok szervezésével szolgál­ta a társaság az alapszabály­ban rögzített célkitűzéseit. A közgyűlés után — 14 órai kezdettel, ugyancsak a főiskola dísztermében — könyvbemutatóra és kórus- hangversenyre kerül sor, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. Megjelent ugyanis a Kazin­czy Könyvtár harmadik kö­teteként Tokaj városköny­ve 1610-ből, gyönyörű ha­sonmás kiadásban. Csorba Csaba gondozásában. Most jut az érdeklődők kezébe Kováts Dániel szerkesztésé­ben a Széphalom című év­könyv második kötete, 480 oldal, terjedelemben. S elké­szült Barsi Ernő: Bodrog partján nevekedett tulipán című, 67, tizennyolcadik szá­zadi pataki diákdalt tartal­mazó könyve. Ennek darab­jait a Győri Melodárium Ka­maraegyüttes, a Sályi Páva­kor és a Comenius Tanító­képző" Főiskola kamarakóru­sa mutatja be Barsi Ernő, illetve Takáts Andrásné ve­zényletével. Zongorán köz­reműködik Földyné Asztalos Adrienn. Bevezetőt Komáro- my Sándor irodalomtörté­nész mond. A Kazinczy Ferenc Társa­ság kiadványai a helyszínen megvásárolhatók. 16-án nyílik Kurucz János és Kurucz Péter fotókiállítása A Miskolci Városi Könyv­tár rendezésében március 16-án. délután 5 órakor nyí­lik meg Miskolcon, a József Attila Könyvtár kiállítóter­mében Kurucz János és Ku­rucz Péter fotókiállítása. A kiállítást Tárcái Béla fotó­művész. megyei szakfelügye­lő nyitja meg. Az 1 éves BIK—BÜKK Áruház ajánlata: A SPORT-JÁTÉK OSZTÁLYON: £LMI VAULALAT márkás sílccek, sícipők és síkötések 30" ,,-os árengedménnyel, női puló Észak-magyarországi kaláris pályázat A Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyében élő alkotók számára pályá­zatot hirdetnek a tárgyi népművészet minden ágá­ban. A pályázat célja: a tárgy­alkotó népművészet hagyo­mányainak ápolása, tovább­fejlesztése, korszerű alkal­mazása, olyan népi iparmű­vészeti alkotások készítése, amelyek mind művészi, mind használati szempontból meg­felelnek a mai kor igényei­nek. A pályázat nyilvános, azon bárki réSzt vehet, aki a pályázati célkitűzéseket elfogadja. Pályázhatnak fel­nőtt és gyermek, egyéni és kollektív alkotásokkal egy­aránt. Pályázni csak olyan önállóan tervezett kész al­kotásokkal lehet, melyek korábbi pályázatokon díjat nem nyertek, és kereskedel­mi forgalomban nem szere­pelnek. Pályázati kategóriák: 1. Hímzés — lakástextilek, öl­tözetdarabok, történeti és pa­raszti hímzésminták felhasz­nálásával. II. Szövés — la­kástextilek, öltözetdarabok gyapjú- és vászonszövéssel. III. Fa-, csont- és szarufara­gás — használati eszközök, bútorok, kisplasztika. IV. Egyéb — fazekasság, kékfes­tés, bőrművesség, kovács­munkák, vessző- és gyékény­fonás, lemezimunkák, csipke- verés, mézeskalács, tojásfes­tés, lószőr ékszer, gyöngy­fűzés, népi gyermekjátékok, népi hangszerek stb. A pályamunkák beküldési határideje: 1989. április 30. A pályamunkákat személye­sen (vagy a területileg il­letékes megyei, városi mű­velődési központon keresz­tül), a Városi Művelődési Központ Szerencs, Posta út 1. sz„ 3900 címre kell eljut­tatni. Az alkotásokhoz 4 példányos leltárívvel, amely tartalmazza a tárgy etnikai hovatartozását; megnevezé­sét; méretét; a tervező és kivitelező nevét; pontos cí­mét. verek 50" ,,-os árengedménnyel. A HÁZTARTÁSI-ILLATSZER OSZTÁLYON: egyes kristályok, tálalökcszletck. edények, va­lamint PVC-padlók árengedménnyel. A MŰSZAKI OSZTÁLYON: egyes autóüléshuzatok 50" ,,-os. egyes videókazetták, valamint . autós-rá­diómagnók, rádiósmagnók és csil­lárok árengedménnyel kaphatók. MISKOLCON. A MARX TÉREN.

Next

/
Thumbnails
Contents