Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 március 14, kedd 1989. A nyilvánosság nélkülözhetetlen a további reformokhoz ♦ * , (Folytatás az 1. oldalról) hogy bátrabban ütköztessük a véleményeket, nézeteket, jobban vállalva a tévedés kockázatát is. Szabó Györgyné a nyilvánosság szélesebb értelmezésével. annak mai gyakorlatával összefüggésben mondta el felszólalását. Ismertette az Oktatási Igazgatóság közvélemény-kutató csoportjának azon megállapításait, amelyet a témával kapcsolatos felmérés során szereztek. A nagy figyelemmel kísért. és sok megszívlelendő tapasztalatot tartalmazó, a kérdést sokoldalúan megvilágító felszólalást lapunkban a közeli napokban teljes terjedelemben közöljük, ezért most annak csiak néhány gondolatát emeljük ki. A közvélemény-kutató csoport felmérése szerint az emberek többsége nehezen tudja a gyors változásokat követni. A társadalom többsége nem foglal állást, a politizálást az óvatoskodás jellemzi. Az embereket a megélhetés gondjai foglalkoztatják, s csak egy szűkebb réteg politizál. A megyében egyébként két és fél éve folyik közvélemény-kutatás, a csoport eddig lé önálló füzetet adott ki, többnyire a megyei pártbizottság felkérésére, újabban azonban a sajtó részéről is mind nagyobb az érdeklődés a munkájuk iránt. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese áttekintést adott arról a — nevezhetjük így is — huza-vo- náról. ami a körzeti tévéstúdió létesítése körül napjainkban is tapasztalható. Á stúdió létesítésére érvényes minisztertanácsi határozat van. a végrehajtás azonban a ’70-es évek végétől húzódik. Annak idején elkészültek a tervek, a VI. ötéves tervben a megyei tanácsnál a pénz is rendelkezésre állt, akkor azonban a Magyar Televízió hagyta cserben a megyét. A pénzt a Technika Háza építésébe „mentették” át. s közben létrejött Miskolcon a kábeltévé. (Tegyük hozzá, azóta több városban is). A Miskolci Városi Televízió műsorát azonban a lakosságnak csak töredéke láthatja. különöíSen azóta, hogy a Magyar Televízió a hétfői adásait is bevezette, emiatt a miskolci stúdió „elesett” a toronytól. A múlt év második felében ismét felerősödött az igény egy regionális stúdió létesítésére. Az első elképzelések szerint Bor- sod-Abaúj-Zemplén. illetve Heves és Nóigrád megyék csatlakoztak volna ehhez, az utóbbi ikét megye azonban anyagiak hiányában visszalépett. Most Szabolcs-Szat- már. illetve Hajdú-BLhar megyékkel próbálunk összefogni. Megvan azonban a terv arra is, ha ezek a megyék is visszalépnének ... Ebben az esetben a helyi televíziók összefogásával egy olyan rendszert kívánnak létrehozni, ami a tokaji toronyról sugározva, ha. nem is teljes egészében, de az alapvető helyzetnek megfelelne. Mert — hangsúlyozta a felszólaló — a sajtó fontos eszköze a helyi politizálásnak, a körzetünkről kialakított merev képet oldaná. ha többször megjelenhetnénk a televízió, képernyőjén. Dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ő maga is és a testület is az abszolút nyilvánosság híve. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyilvánosságát sem lehet elszakítani az országos nyilvánosságtól. Az országos sajtóban — mondotta — egy öldöklő versenyfutás kezdődött. az embernek naponta órákat kell olvasással töltenie, hogy a belpolitikai élet sokszínű eseményeit nyomon kövesse. A sajtó ma szuper- hatalom lett, ténykedése nyomán olykor fejek hullanak ... A központi sajtó, a rádió, a tévé talán „túl is teljesíti” a rá kiosztott szerepet. Ezzel — mondta — a megyei lap, az üzemi lapok nem tartanak lépést. Sok a tétovázás, a' „jól fésült” cikk. melyeket egyfajta kincstári optimizmus jellemez. Bírálat alá vette az Észak-Magyarországot, amely véleménye szerint az utóbbi időben halványult-: sok az MTI-től átvett anyag, bátortalanság jellemzi az egyes írásokat. A főkapitány úgy vélekedett: akik bátran támadják a hatalmat, azoknak keményen kell válaszolni. az Észak-Magyarország tehát ne féljen, mert ellenfeleink csak a mi hibáinkból tudnak megélni. E gondolattal összefüggésben elismeréssel szólt a miskolci rádióról, amelynek műsoraiban a megújulást tapasztalja. Kifogásolta, hogy a párt- bizottsági, végrehajtó bizottsági testületi üléseken elhangzó .kemény kritikai megjegyzések nem kerülnek be a sajtóba. A megyei lap tehát az eddigitől bátrabban, hitelesebben tudósítson ezekről az ülésekről, a párttagság ismerje meg, hogy ott ki, milyen álláspontot képvisel. S minthogy a rendőrség az abszolút nyilvánosság híve, az ő belső ügyeik is bátran kerüljenek oda — mondotta végül. A vitában elhangzottakra Tóth Lajos válaszolt, majd azt az elnöklő Dudla József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Kapcsolódva az elhangzottakhoz, kifejtette: a körzeti tévéstúdió létesítésének gondolatáról nem mondtak és nem mondanak le. Sőt, a mai gyorV suló időben, a mai politikai viszonyok között e fontos média most hiányzik csak igazán, ezért is nehéz elfogadni a szomszéd megyék álláspontját. Az Észak-Ma- gyarországról szólva az első titkár is hangsúlyozta: a lap ne a valóságot tükrözze esupán. hanem azzal, hogy átalakul, a megyében végbemenő társadalmi, gazdasági átalakulásnak is kovásza legyen. Szerinte — mint mondotta — a lap attól jobb, mint ahogy dr. Túrós András jellemezte, de minden lehetőség adott ahhoz. hogy még sokkal jobb legyen, és ehhez a pártbizottság vezetésének segítségét is biztosította. Következő napirendként a munkahelyteremtő beruházások megvalósításáról, azok foglalkoztatási gondokat enyhítő hatásáról szóló tájékoztatót vitatta meg a testület. melynek előterjesztője dr. Ladányi József, a megyei tamáes elnöke volt. Majd Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára terjesztette be a munkahelyi és lakóterületi pártalap- szefvezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól és a párt választási rendjéről ■lefolytatott pártviták tapasztalatait összegző tájékoztatót. E napirend fölött is igen élénk vita bontakozott ki, amelyben Kovács Zoltán, dr. Ladányi József, Takáts Gyula, Újhelyi Tibor, dr. Kovács László, Osztafi Béla. Korpás Lajos és Monos János vettek részt. Ugyancsak Juihász Péter volt a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről lefolytatott pártviták tapasztalatait összegző tájékoztató előadója, majd Dudla József első titkár szólott a Központi Bizottság két legutóbbi üléséről. A testület a megyei és országos közvélemény rendszeres, egységes tájékoztatása, a párttestületi munka sajtónyilvánossága ás a belső tájékoztatás összhangjának megteremtése érdekében indokoltnak tartja a megyei pártszóvivői funkció létrehozását. A végrehajtó bizottság javaslata alapján e funkció ellátásával — jelenlegi munkakörének megtartása mellett — dr. Járai Jánost bízta meg. A testület ' előzetesen egyetértett azzal, hogy a Művelődési Minisztérium dr. Kovács Ferenc akadémikust újabb öt évre a Nehézipari Műszaki Egyetem rektorának nevezze ki. Döntött a megyei pártbizottság abban is, hogy az alternatív szervezőtekkel való párbeszédhez tárgyalóbizottságot bízzon meg. S bizottság vezetője Tóth Lajos, a megyei .pártbizottság titkára, tagjai: dr. Havasi Béla és Szabó Pál pártbizottsági tagok lettek. fl Pravda a magyar foglalkoztatásról Az elmúlt három évben a „munkanélküli” kifejezés szilárdan beépült a mindennapi magyár szóhasználatba — ír.ja_ magyarországi foglalkoztatási körképében a Pravda, majd megállapítja: Magyarországon letűnőben van a kapun belüli munka-, nélküliség, ám ez a korszak- váltás egyáltalán nem fájdalommentesen megy végbe. Érzékeltetve a foglalkoztatás terén bekövetkezett változásokat, a lap tudósítója utal a nyelvhasználat és a munkaerőhelyzet közötti kölcsönhatás más példáira is, így egyebek között arra, hogy a munkanélküli-segély és a munkaközvetítő iroda is mindinkább bevett fogalmai a mai magyar nyelvnek. Az okokat elemezve a cikk egyebek között rávilágít: Magyarországon az ipari szerkezetváltás, a termelés racionalizálása, a vállalati csődök, a munkaerő-átcsoportosítás teszi szükségessé a munkaközyetítő irodák működését. A tárgyilagosságra törekvő cikk végezetül- Halmos Csaba államtitkárt idézve kitér arra, hogy milyen eszközökkel igyekszik a kormányzat segíteni a munka nélkül maradókat, miként működik közre újbóli elhelyezésükben és átképzésükben. Sikeres start Hétfőn sikerrel útjára indult a Discovery amerikai űrrepülőgép. A gép öttagú személyzetével helyi idő szerint reggel, közép-európai idő szerint kora délután szállt fel a floridai Kennedy űrrepülőtérről, ötnapos útjának fő feladata, hogy pályára állítson egy hírközlési műholdat. A százmillió dollárba került berendezés — amelynek párját tavaly szeptemberben vitte Föld körüli pályára egy hasonló expedíció — a jövendő repülések irányítását és az űrjárművek közötti összeköttetést szolgálja, feleslegessé téve öt földi hírtovábbító állomást. . Hétfőn Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. A testület az Időszerű politikai kérdések című napirendjének keretében — amelynek előadója Somogyi Imre, a KEB titkára volt — foglalkozott a politikai, a társadalmi életben bekövetkezett változásokkal és az így kialakult helyzetből adódó feladatainak meghatáro- zásáyál. Egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság nyilvánosságra hozott programjával, támogatja azt, és arra törekszik, hogy annak megvalósítását a maga sajátos eszközeivel elősegítse. Az MSZMP akkor képes céljait ■ megvalósítani, ha tetterős és cselekvőképes, okul a múlt torzult gyakorlatából, a hibákból, biztosítja a párt kritikai önkont- rollját, és igényli tevékenységének társadalmi ellenőrzését. Az elhatározott célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pártban erősítsük az összefogást, a szolidaritást, az egységet és az önként vállalt tudatos fegyelmet. Az útkeresés természetszerűleg egymástól eltérő véleményekkel, újszerű gondolatokkal, vitákkal jár. Ezeknek alapján jöhet létre a közös elhatározás és akarat. A párt politikai, szellemi erejének feltétele a pártdemokrácia fejlesztése, a párttagok jogainak deínokratikus garantálása. Ez nemcsak az egységes, a közös akarat megteremtésének nélkülözhetetlen alapja, hanem egyben biztosítéka a hibás határozatok és döntések elkerülésének. , Az MSZÍMP mint szellemi, politikai erő nyitott, nemcsak a párt belső kérdéseinek megvitatására és a szükséges változtatásokra, hanem a konstruktív, haladó erőkkel való párbeszédre bármilyen társadalmi és politikai kérdésben. Ugyanakkor a kibontakozó politikai küzdelmekben nem helyesli azokat a töAdómentes térítés a Épentésért Teljesült a bányászszakszervezetnek az a követelése, hogy a bányamentési ügyeletért, gyakorlatért és a tényleges mentési munkáért járó térítés adómentes legyen. A Magyar Közlönyben most jelent meg erről az ipari miniszternek a pénzügyminiszterrel és a szakszervezetékkel egyetértésben kiadott rendelete. Eszerint a bányamentést főfoglalkozásként és nem fő- foglalkozásként végző dolgozók részére a kollektív szerződésben kell meghatározni a térítés feltételeit és mértékét. A rendelet kimondja, hogy műszakonként 1500 forintig lehet költségtérítő jellegű, vagyis adómentes a térítés. Az új rendelkezés a kihirdetéssel hatályba lépett, és előírásait már az idei elszámolásoknál alkalmazni kell. A bányászszakszervezet örömmel fogadta ezt a rendeletet, de továbbra is fenntartja azt a követelését, hogy elkülönített jövedelemként adózzanak a bányászok a hűségjutalom után, továbbá a föld alatti munkáért járó pótlék-és a túlmunkáért kapott kereset mentesüljön az adózás alól. (MTI) rekvéseket, amelyek a de- stabilizáció következményeivel járhatnak, mivel rend fegyelem nélkül nem lehet a reformfolyamatok kibontakozását elősegíteni-. A Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a KB 1909. február 10—11-ei ülésén kialakított állásponttal, az egypártrendszer működésének kritikai minősítésével, a többpártrendszer gyakorlati megvalósításával, Ez jelentősen meghaladja mind az országos pártértekezlet, mind a korábbi központi bizottsági ülések állásfoglalásait, ezért a párttagságot felkészületlenül érte. A Központi Ellenőrző Bizottság á legfontosabb időszerű követelménynek a párt politikai cselekvési ■ egységének megteremtését tartja. A KB 1989. március 7-ei ülésén elfogadott program — amelyet a párttagság hónapok óta sürgetett —, a testület szerint alapja lehet a közös cselekvésnek. Ehhez az szükséges, hogy a párttagság megismerje, megértse és elfogadja a Központi Bizottság álláspontját. A KEB elemi normának tekinti a közelet tisztaságát. Elítéli a hatalommal való visszaélés, a korrupció minden formáját, és felkéri a pártszerveket és -szervezeteket, hogy beosztásra való tekintet nélkül, minden ismertté váló ügyben jarjanak el. és azt a nyilvánossággá! ismertessék. A Központi Ellenőrző Bizottság úgy ítéli meg, hogy az MSZMP megiujuh sahoz elengedhetetlen olyan k-ide sekkel, mint például a párt- demokracia, az alulról építkezés, a platformszabadság, a,z, áramlatok értelmezése stb. foglalkozni kell, és a testület a továbbiakban is foglalkozni kíván. A testület Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése nyomán elhatározta, hogy március, április hónapban a fővárosban és a megyékben véleménycserét, konzultációt kezdeményez a párttagsággal abból a célból, hogy tájékozódjék a párttagság véleményéről, javaslatairól a párt belső életét illetően. A bekövetkezett változások a párt működését, szervezeti rendjét jelentősen befolyásolják. Az új körülmények óhatatlanul hatással vannak és lesznek a pártfegyelem, a pártfegyelmi munka hagyományosan kidolgozott elveire, eddig követett gyakorlatára. A KEB ezért szükségesnek tartja a vélemények és javaslatok gondos számbavételét és hasznosítását. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága a pártban betöltött - szerepének megfelelően, s annak tudatában. hogy felelős a párt politikájáért, azon dolgozik, hogy előmozdítsa a part po litikai egységének ás cselekvőképességének erősítését Ezért azt kéri, hogy a pait szervezetei, tagjai támogassák képviseljék . a pait programját, dolgozzanak annak megvalositasaeit. Ez erdete a pártnak, a népnek hazáját szerető minden állampolgárnak. a magyar (MTI) é Tisztelt Hölgyem, Uram! AOO- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ■ ELNÖK m S— A másik énnél fontosabb: március 2°. az utolsó határnap, amikor minden M vaTanmésh™ kÖ'elezett államPolgárnak be kell W Imadót 'S fÍZetn,e 3 SZGmelyi íövede' ■ Amennyiben mi tartozunk Önnek, tartozásunkat W !?'IS ldöben’ a benyújtás időpontjától számított m 30 napon belül rendezzük. f ^ elmúlt év az új adórendszer próbaéve volt. ■ A tapasztalatokat hasznosítjuk. A módosított, és remélhetőleg végleges rendszer szerinti bevallás idején, egy év múlva, újból jelentkezünk. Közlemény az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának üléséi
