Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 42. szám 1989.február 18. Szombat Ára: 5,30 Ft ■ Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Nyereséggel fizet a melioráció Szabó István a sárospataki termelőszövetkezet közgyűlésén Szaniszló Sándor: A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet fennállásának 39. gazdasági évét zárta. Ünnepi közgyűlést tartottak tegnap megyénk legpati­násabb városában, Sárospatakon. A többszörösen legye­sült Kossuth Termelőszövetkezet immár a 39. gazdálko­dási évét zárta - mondotta értékelésében {Szaniszló Sán­dor, ;a szövetkezet elnöke s 1988-ban, fennállásának egyik legnagyobb nyereségét érte el, hiszen ,a szövetke­zet mérlegében közel 12,5 millió forint nyereség szerepel. Tavaly mintegy 9 százalékkal emelkedett a nettó szemé­lyi jövedelem, 20 millió forinttal gyarapodott a szövetke­zeti vagyon. Kedvező esztendőt tudhat maga mögött a növénytermesztés, mert a tervezett 4 milliós veszteséggel szemben 4 millió forint ágazati eredménnyel járult a kö­zös kasszájához. A növénytermesztés sike­reinek hátterében a kedve­ző időjárás mellett a koráb­ban megkezdett meliorációs program megvalósítása és a technológiai fegyelem javu­lása áll. A sárospataki Kos­suth Termelőszövetkezet 8500 hektár földjéből 3000 hek­tárnyi belvízzel fenyegetett volt, melyet meliorálni kel­lett. A térségi meliorációs program keretében ez idáig útt 2040 hektár termőföld vízrendezését _ oldották meg, közel 93 millió forintért. Az egy hektárra jutó 45 ezer forintnyi földépí'tési költség jóllehet magasnak tűnik, de a növényitermesz­tés eredménye bizonyítja, a pénz egyben pénzt szül, je­len esetben újra reményt nyitott, hogy a sárospataki földeken ne csak vetni, de aratni is lehessen, mégpedig mind nagyobb biztonsággal. Gazdagodott az állatte­nyésztés, pontosabban a szarvasmarha-ágazat. A tej- tefmelő tehenészet bővítése és rekonstrukciója nyomán Sárospatakon az ország egyik legmodernebb és csúcsteoh- nikákkal gépesített tehené­szet alakult ki. Igaz, tavaly az egy tehénre jutó tejter­melés hozama visszaesett, de az ok az átépítési mun­kákkal, illetve a teéhnoló- giaváltással magyarázható. Az elmúlt évek hagyo­mányaihoz híven sikerrel teljesitetie tervéi a baromfi- ágazat épp úgy, mint a szö­vetkezetben gyökeret találó ipari tevékenység. Sok vál­tozás történt viszont tavaly, a szövetkezet pénzügyeiben. Élve a lehetőséggel a szö­vetkezet tagsága célrészje­gyet vásárolhatott. Míg 1988. december 31-én e részje­gyek értéke 8,5 millió forint volt, mostanra ez 10 millió forint. Igaz, tavaly a rész­(Folytatás a 2. oldalon) M a reggel nyolc órakor a pártszékháZ- ban a miskolci kommunisták képvise­letében több mint háromszáz küldött részvételével összeül a városi pártértekezJet, hogy — első alkalommal — nyílt ülésen meg­vitassa a megyeszékhely helyzetéről, a párt­mozgalom munkájáról szóló beszámolót és döntsön a következő időszak politikai-moz­galmi tennivalóiról. Joggal mondjuk ugyan­akkor, hogy nemcsak a több mint 23 ezer miskolci kommunista, de az egész város la­kossága nagy várakozással tekint a tanács­kozás elé, amely egy hosszabb időszak fon­tos állomása. A városi párttestület a múlt év őszén döntött a pórtértekezlei évenkénti össze­hívásáról és elhatározása egybeesett a párt­tagság igényével, hogy a legmagasabb szin­nemcsak az ország, a megye és Miskolc társa­dalmi, gazdasági életében, de a helyi párt­mozgalomban is. A mai tanácskozást megelő­ző afapszervezeti és testületi vitákhoz jó ala­pot adtak a pártbizottság nyilvánosságra ho­zott tézisei, amelyek természetesen nem töre­kedhettek a teljességre, hiszen éppen ezeken az eszmecseréken kristályosodott ki a párt- tagsdg, azon keresztül a város egész lakossá­gának hangulata, véleménye napjaink történé­seiről, azok összefüggéseiről. A terebélyesedő demokratizmus jegyében a pártbizottság to­vábbra is ezt az utat járja. Az immár végle­gesített és csütörtökön a városi lapban nyil­vánosságra hozott beszámolóból idézzük a következő mondatot: „Elemi érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy a nyilvánosságot ne csak a Sorozatunkban a rendőrség költségvetésébe, pénztárcájába pillantottunk be. A számító­gép és a korszerű elektro- mikroszkóp nem kevés pénzbe kerül, de szükség van rá. A számítógépeken (bal oldali kép) adatok sokaságát tárol­ják, a bünügytechnikai labora­tóriumban lévő mikroszkóp pedig (jobb oldali kép) olyan apró részleteket mutat, s fényképen is rögzít, amelyet szabad szemmel nem fedez­hetünk fel. (írásunk lapunk 5. oldalán olvasható.) Kaput nyitni Európára tű helyi pártfórum a jövőben rendszeresen elemezze Miskolc helyzetét, mérlegelje és mi­nősítse a pártmozgalom munkáját, illetve tes­tületéinek és tisztségviselőinek tevékenységét. Az elhatározás és a mai nap ama pontja kö­zötti időszak, amikor az elnöki csengőszó a terembe hívja a küldötteket, eseménydús volt tények, döntések ismertetésére használjuk fel, hanem a politikai döntések előkészítésére és az embereket foglalkoztató kérdések őszinte és félreérthetetlen megválaszolására is.” Ebben a szellemben ül ima össze felelősség- teljes tanácskozásra a Miskolc városi pártér­tekezlet, amelyhez jó munkát kívánunk! Akikre szükségünk lehet (3.) Mire futja 100 millióból? Avotoünnepségot tartattak pénteken ,a magyar-francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Köz­pont Kft. várbeli székházéban. Az intézményt 29 részvé­nyes alapította, 130 millió forintnyi alaptőkével. /Az ün­nepségen előadást tartott Németh Miklós, a kormány el­nöke. s V"* ' ' ' -Sí -5 V.' ' - V ' o ^ < s ; Bevezetőben szólt arról: bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bi­zonytalanságot tükröző, néha viharosan kavargó közéle­tünkben most olyan esemé­nyen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós ér­tékek érvényesítését és vál­lalását is jelképezi. Biztató továbbá, hogy vannak olyan mankáns erők, amelyék a maguk területén a siker ígé­retével járulnak hozzá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya 'helyreigazításá­hoz. Olyan pálya kialakítá­sához, amely visszavezet a szerves fejlődés útjára, és kaput nyit Európára. Sokan gondolják úgy. hogy a fejlődés fő irányától Ke- let-Európa a második világ­háborút követően kanyaro­dott el. Aki azonban a tör­ténelmet és különösen a gaz­daságtörténetet tanulmá­nyozza, bizonyságot nyer ar­ról, hogy ez már sokkal ko­rábban megkezdődött. A vi­lágtól való elzárkózásunk és elzárásunk csak súlyosabbá tette a következményeket. Ez olyan tény, ami nem könnyí­ti, hanem nehezíti a vissza- kanyarodás történelmi lép­tékű feladatának megoldá­sát. S azt igényli, hogy erőinket ne szétforgácsoljuk, líanem összefogjuk; és össze­fogjunk mindazokkal, akik ebben az összeurópai fejlő­dési folyamat sikerében ér­dekeltek. Már a 60-bs évék 'közepén megszületett az a felismerés, hogy a naturális, mennyisé­gi célokon és utasításokon alapuló központi tervezés nem képes pótolni a piac szere­pét. De ebben az időszakban a piacfelfogás még leszűkült ■az árupiacra. Hosszú .út ve­zetett ahhoz — a világnak e táján eredetinek ható — fel­ismeréshez, hogy a gazdasági folyamatok összehangolásá­nak és a társadalmi kontroll érvényesítésének a piacnál nincs jöbb színtere és a pénznél nincs jobb eszköze. De végül ez nyitottá meg az utat ahhoz, hogy aktívan hozzálássunk a pénz- és .tő­kepiac intézményi, szerveze­ti és működési feltételeinek kialakításához. A bankszakma helyének és presztízsének felértékelő­dése ebből a történelmi lá­tószögből is elkerülhetetlen szükségesség. A modernizá­(Folytatás a 2. oldalon) Köszönti! a miskolci páitértekczletet

Next

/
Thumbnails
Contents