Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! gaggssMriBsasEasznsisy^^ Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizöttságának lapja Silstar LniivárosMI? 0 A horgószbotok Leninvátosbon készülnek, a vendég {balról a negyedik) Dél-Koreából jött. A HOKÉV új, fejlődő üzeme azzal ka­cérkodik, hogy a világhírű horgászcikkgyártó céggel, a Silstarral közös vállalatot hoz léi­re. (Riportunk o 3. oldalon.) Kozma (elv. Á család az első védőháló A kábítószer átlépte a határokat Azt gondoltuk évekkel ezelőtt, hogy hazánk határait sohasem lépi át a kábítószer, de be kell ismernünk, hogy terjedése füg­getlen az országok társadalmi- politikai berendezkedésétől. Sőt, a romló gazdasági körülmé­nyek miatt egyre többen for-' dúlnak a különféle drogokhoz. Főként a fiatalok körében ter­jed, igaz, a számadatok meg­lehetősen bizonytalanok. Becs­lések szerint 30—40 ezer fiatalt érint ez a probléma. A ragasz- tószer-szippantó általános is­kolás gyermekek első csoport­jaival 1975 nyarán találkozhat­tunk először. Egyébként jel­lemző, hogy a kemény drogok — heroin, LSD, kokain — ná­lunk nem hódítanak, a fizető­képes kereslet hiánya miatt. Tény viszont, hogy a kábító­szer-fogyasztás és a bűncselek­mények között még szorosabb összefüggés van, mint az al­kohol és a bűncselekmények között, s a következmények is súlyosak. Február 10-én és 11-én Miskolcon a lillafüredi Pa- lotaszállóban kétnapos kon­ferenciára hívták a narko- mániával foglalkozó szakem­bereket. A szervező a TIT Egészségügyi Választmánya és a Borsod megyei szerve­zet egészségügyi szakosztálya volt. A konferenciára meg­hívták az érintett orvosokat, pedagógusokat, jogászokat, egészségügyi dolgozókat is. A tanácskozás »alapgondo­lata, a család szerepe és fe­lelőssége a markománia ki­alakulásában, bizonyítja, hogy minden e kis közösség­ben dől el, s ha elég érős­nek bizonyul már ezen az első védőhálón' kiszűrhető az eltévelygő fiatal, s még megmenthető a káros befo­lyástól. A konferenciát megnyitó prof. dr. Somogyi Endre azt hangsúlyozta, hogy vissza A teremfoci ismét vonzó volt A miskolci városi sportcsarnokban a csoportmérkőzésekkel kez­dődött meg a Borosi Kupa teremlabdarúgó-torna, melyen húsz együttes vesz részt. A hét végén a szépszámú közönség negyven összecsapást láthatott. Nagyszerűen futballoztak a csapatok a Módi Bányász—Gönc (5-4) meccsen. A játékosok stílusosan szö­vögették akcióikat, a találkozó végig nyílt volt. Képünkön: a mó­di Baghy Zoltántól (középen) próbálják elvenni a labdát a gön­ciek. (Tudósításunk a tornáról, valamint az egyéb sportversenyek­ről a 7. oldalon található.) kell állítani a család meg- csülését, presztízsét, hiszen elsődlegesen ez a közösség a legfontosabb; nélküle az ér­zelmi élet elsivárasodik. Előadásában dr. Velkey László, egyetemi tanár, a GYEK igazgató főorvosa, a diszharmonikus és a cson­ka család meghatározó sze­repéről beszélt. A szociális veszélyeztetettséget — mon­dotta — nemcsak a család (Folytatás a 2. oldalon) Zárszámadás Hernádkércsen Dudla József: jelentőségének megfelelő figyelmet kap az agrárágazat Az anyag maradt, az ár nem A négy falu határában gaz­dálkodó hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet közössége az elmúlt fél évtizedben meg­járta a „poklot", s most pe­dig feljutott a csúcsokra. Az öt esztendővel ezelőtti közgyű­lésen 23 millió forintos vesz­teségről szárholt be az akkori elnök. Jóllehet, 1984 júniusá­ban új elnököt választottak, a közös nagyüzem gazdálkodása abban az évben még mélyebb­re süllyedt, a tsz mérlege 40 millió forintos hiányt mutatott. A következő esztendő célja az immár szakmailag megújuló, egymást bátorító vezetésnek tehát nem is lehetett más, mint a romló folyamat megállítása, a munkamorál javítása, a mun­kaerkölcs erősítése. Az 1986 év eleji zárszám­adáson azonban megint csak veszteségről számolhatott be Csákány Béla elnök. Bizony nem volt könnyű dolga, hi­szen sorrendben, a harmad (Folytatás a 2. oldalon) Jó eredményekről hallhatott a tagság. Ha körülnézünk környeze­tünkben, alig akad valaki, aki­nek ne lenne szüksége gyó­gyászati eszközökre. Már a há­rom hónapos kisbabák nagy részének — főként a kislányok­nak — javasolnak az ortopéd szakorvosok Pavlik-kengyelt a csipőficam megelőzésére, aztán a hanyag testtartás, a mozgás­hiány miatt sok gyermeknek kell gerincegyenesitőt viselnie. Rengeteg a harántsüllyedés- sel, bokasüllyedéssel küszkö­dő közöttünk, akinek lúdtalp- betét kell, nem beszélve a sok közlekedési, s üzemi balesetet elszenvedett betegről, akiknek valamelyik végtagját pótolni kell. Ezek a gyógyászati segéd­eszközök megteremthetik a tes­ti-lelki rehabilitáció alapjait. A jelenleg is érvényben iévö rendelet szerint minden ilyen eszközt az illetékes szakorvos­nak kell javasolnia, felírnia, s ezek a betegeket állampolgá­ri jogon, 10 százalékos térítés ellenében illetik meg. Február Tjétől azonban ez a 10 száza­lék több lett, hiszen átlagosan 10-15 százalékkal emelkedtek a gyógyászati segédeszközök árai. MEGYÉNK EGYETLEN FIÓKJA A gyógyászati segédesz­közök közül néhányat Bor­sodban is készítenék, de a többi megrendelésével is itt foglalkoznak. Miskolcon, a megyei kórház mellett, a Blaskovics utcában van a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának 3. sz. fiókja, kö­zel ahhoz az intézményhez, ahol eldönti a szakorvos, mi- ilyen méretű és fajta esz­köz kell a rászorulóknak. Ha­lász László ortopéd műsze­rész, az üzem vezetője 1961- től dolgozik a vállalatnál. — Nagyon sok a megren­delésünk. Havi 280—340 ezer forint között van a terme­lési értékünk, ami, ha azt nézzük, hogy összesen kilen­cen dolgozunk a fiókban, azt hiszem, nem 'kevés. Az itteni bérek évekkel ezelőtt 35—40 százalékkal elmarad­tak az országos átlagtól, most már talán elértük azt. Sajnos, hosszú évékig nem voltak tanulóink, akik biz­tosítanák az utánpótlást, mert ez bizony nem mond­ható divatszakmának. Most végre van hat szakmunkás- tanulónk — három lány, há­rom fiú — akik úgy tűnik, a szakmában maradnak majd, ha végeznek. A kis műhelyekben ké­szülnek a sérvlkötők, a fűzők, a gerincegyenesítők, a járó­készülékek, a folyadékos mellpótlók, és a művégtagok. Itt veszik fel a megrende­lést az ortopéd cipőkre, a rokkantkocsikra, és az olyan korszerű művégtagokra, ame­lyeket itt nem 'gyárthatnak, hiszen technikai berendezés kellene hozzájuk, s jó mi­nőségű anyag. Bár sok a hiányzó alap­anyag, mégis megkísérlik a (Folytatás az 5. oldalon) Kiss Ferenc ortopéd műszerész egy hagyományos bőrtokos láb- protézist javít. A17 milliós nyereség titka Tnrnnn IfllölKT vállalkozók liiyelméhel (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents