Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
1989. február 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Bűnügyi őrizet, előzetes letartóztatás Kik és miért kerülnek a rendőrségi fogdába? Beszélgetés dr. Magyars Sándor rendőr alezredes, vizsgálati osztályvezetővel Legalapvetőbb emberi jogunk közé tartozik személyes szabadságunk sérthetetlensége. A társadalom érdeke fejeződik ki abban, hogy az érvényes törvények szerint személyes szabadságunkat a hatóságok csak akkor korlátozhatják, ha szigorúan betartják a jogszabályok előírásait, s a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható személyeket csak akkor veszik őrizetbe, vagy helyezik előzetes letartóztatásba, ha az feltétlenül indokolt és elkerülhetetlen. Az Elnöki Tanács a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről hozott határozatában a következőket rögzítette még 1986- ban: „Hatósági kényszer alkalmazására, különösen a személyes szabadság korlátozására a törvényi előfeltételek megléte esetén is csak akkor kerüljön sor, ha az eljárás sikeres lefolytatása azt feltétlenül megkívánja. Előzetes letartóztatás elrendelésére elsősorban a szökés veszélye, valamint az eljárás lefolytatásának a veszélyeztetése esetén, illetőleg akkor kerüljön sor, ha a bűnismétléstől alaposan tartani lehet. Időtartama ne haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket."- A társadalom Magyar- országon ma mind szélesebb demokratikus jogokat biztosít állampolgárainak. Kiteljesedhetnek szabadság- jogaink, liberalizálódik a jogalkotás. E folyamat a bűnügyi őrizetbe vételnek és az előzetes letartóztatások számának csökkentését teszi indokolttá megyénkben is. Értesüléseink szerint azonban megyénkben az országos helyzethez viszonyítva nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett a személyes szabadságot korlátozó intézkedések száma. Mi lehet ennek az oka? Kérdéseinket dr. Magyari Sándornak, a megyei rendör- fökapitányság vizsgálati osztályvezetőjének tettük fel. — Az értesülés helytálló. Mielőtt azonban konkrétan válaszolnék a kérdésre, engedjék meg a lap olvasói, hogy élőrebocsássam: vizsgálataink, elemzéseink szerint a főkapitányságon, s a területileg illetékes kapitányságokon tiszteletiben tartják az állampolgári jogokat, s ezek során megkülönböztetett figyelmet fordítanak a személyes szabadság biztosítására. A személyes szabadságot a rendőrség korlátozhatja és korlátozza ,is, de csak akkor, ha az a Büntetőéljárási Törvényben meghatározoitt okok miatt szükségessé válik. Az előállítás, a bekísérés, az elővezetés is személyes szabadságot korlátozó rendőri intézkedés. Ha megindul a büntetőeljárás, hetvenkét órára bűnügyi őrizetbe vehetjük a gyanúsítottat, kezdeményezhetjük a lakhelyelhagyási 'tilalmat, vagy az előzetes letartóztatás elrendelését a területileg illetékes ügyészségeken. Tevékenységünk során a törvényes rendelkezéseket. szabályokat, és utasításokat szigorúan be kell 'tartanunk. Nem titkoljuk viszont, hogy jelentős számban élőfordul, amikor az ügyészségek nem adnak helyt az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó előterjesztésünknek.- Mi történik ebben az esetben? — Ilyenkor az érintett gyanúsítottat az őrizetbe vétel elrendelésétől számítva legkésőbb 72 órán belül szabadlábra helyezzük. A szabadon bocsátás persze még nem jelenti azt, hogy a gyanúsított vétlen, nem követett el bűncselekményt. Az eljárás folytatódik, s annak eredményétől függően teszünk vádemelési javaslatot, vagy hozunk megszüntető határozatot. Most néhány konkrét szám. Az őrizetbe vettek, illetve előzetes letartóztatottak száma tavaly több, mint 25 százalékkal haladta meg az 1987. évit, számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 1988-ban 2161 személlyel szemben alkalmaztunk ilyen kényszerintézkedést. Ebből 799 főt helyezett előzetes letartóztatásba az ügyészség, mely 23 százalékos növekedést jelent. — Eddig az előzetes letartóztatásról volt szó. Mit mutat a bűnügyi őrizetbe vételek statisztikája? — Konkrétan a bűnügyi őrizetbe vételeikről: a megye rendőri szervei 1988-ban a letartóztatottakon túl 1362 személyt vettek őrizetbe, közel 300-al többet, mint 1987- ben. Az emelkedés elsősorban a Miskolci Rendőrkapitányságon következett be, a megye többi kapitányságán a szám azonos, vagy csökkenő.- On korábban hangsúlyozta, hogy csakis a törvények szigorú betartásával korlátozzák a személyes szabadságot. Szavaiból - legalábbis én úgy éreztem - szám szerint is töreked\ nek a korlátozó' intézkedések csökkentésére. A statisztika viszont nem igazolja ezt a törekvést. Mi lehet az oka annak, hogy továbbra is magas az őrizetesek száma, s a rendőrség szorgalmazza az előzetes letartóztatások elrendelését? — Az ellentmondást megyénk sajátos bűnügyi helyzete, az elkövetői kör összetétele magyarázza. Ha nem lépnénk fel kellő eréllyel a bűnözőkkel szemben, akikor a megye közvéleménye erélytelenséggel vádolná a megye rendőrségét. A jogpolitikai irányelvek ugyanis rögzítik, hogy a büntetőjogi következmények differenciáltan igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető" társadalmi veszélyességéhez és a bűnösség fokához. így a törvény fokozott szigorát kell alkalmaznunk az élet elleni, a társadalom alapvető érdekeit sértő, vagy veszélyeztető, súlyos, szándékos bűnesetek menyek elkövetőivel, valamint a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben. Sajátos és szintén csak ellentmondásos jelzőt tudom alkalmazni a helyzetünkre a következők miatt is: a Btk, de különösen a Büntetőeljárási Törvény módosításai és ennek végrehajtási szabályai, a kiteljesedő szabadságjogok, a demokratikus jogállamiság megvalósítására irányuló törekvések feltétlenül pozitív hatásúak mind az egyénre, mind pedig a társadalom egészére. Ennek előnyeit egyénileg mi, rendőrök is érezzük. Munkánk során viszont — és ezt őszintén el kell mondanom — a iliber.alizálódás, a rendőrség megcsorbított jogosítványai nehézségeket okoznak, pontosabban fogalmazva nem kedveznek a bűnüldöző munkának. A bűnözés ugyanis agresszívábbá, szervezettebbé vált. Ismeretes a durva módszerekkel, fegyveresen elkövetett emberölések, rablótámadások elszaporodása. Ezek éllen fellépni, az ilyen cselékmé- nyeket visszaszorítani csak megfelelően hatékony eszközökkel — kiemelném jogi eszközökkel is — rendelkező bűnüldöző apparátus tud. Hogy nem állunk egyedül véleményünkkel, azt hiszem kellően reprezentálják a megyei tanács közbiztonsággal foglalkozó ülésén, valamint a legutóbbi Országgyűlésen elhangzottak. Az e fórumokon felszólalók választóik megbízásából, az állampolgárok védelme érdekében sürgették — nemegyszer még szélsőséges megoldásokat is javasolva — a rendőri, az ügyészi szervek és bíróságok hatékonyabb fellépését a felelősségre vonások szigorítását.- Hogyan alakult ai ön által említett bűnelkövetői kör összetétele? — 1988-ban az ismertté vált bűnelkövetők száma ugyan csökkent, de a már ismert bűnözök sajnos, aktívabbá váltak. A visszaesők száma közel 2, a veszélyes és különösen veszélyes bűnözök aránya mintegy 9 százalékkal emelkedett. Aktivizálódtak a cigány származású bűnözők, számuk majdnem 65 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Tapasztalataink szerint ezek a bűnözők komoly veszélyt jelentenek társadalmunkra, biztonságunkra, éppen ezért velük szemben minden alkalommal a törvény szigorát alkalmazva kell eljárnunk. Ezt követeli meg tőlünk a lakosság is, s ennek mind több találkozón, fórumon adnak hangot. Ugyanakkor elhatározott szándékunk és törekvésünk, hogy ártatlanul egyetlen embert se korlátozzunk szabadságában. Ennek érdekében az őrizetbe vételi gyakorlatot a törvényességet felügyelő ügyészségekkel folyamatosan elemezzük, s intézkedtünk, hogy a személyes szabadságot korlátozó intézkedések a jövőben is törvényesek legyenek, s csak akkor alkalmazzák a rendőri szervek, ha azok indokoltak, elkerülh ete tlenek. Udvardy József A hagyományok őrzésére Ismert, hogy a múlt évben hazánk adott otthont a nemzetközi huszártalálkozónak. A rendezvény sikerén, a tapasztalt érdeklődésen f elbuzdulva az esemény szervezőbizottsága úgy vélte, érdemes megalakítani a huszár- ság hagyományait ápoló egyesületet. Az elképzelések szerint a szervezet neve Magyar Huszár- és Lovasha- gyomány-őrző Társaság, illetve Magyar Történeti Huszár- és Lovas Szövetség — hogy melyik lesz a végleges, arról majd az alapító közgyűlés dönt. S hogy melyek .az indokai, a céljai az új szövetség létrehozásának? Szilvásy István, titkár szerint míg korábban a szó szoros értelmében „lovas nemzet” voltunk, napjaink motorizációjának hatására nagyon háttérbe szorulták a derék négylábúak. Nyilvánvaló, hogy lovashagyományaink megőrzésére társadalmi ösz- szefogásra, öntevékeny mozgalomra van szükség. Ennek kíván keretet adni az alapítandó társaság. Célja: a huszár- és lovashagyomá- nyoik kutatása, ápolása, bemutatása, az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés. A társaságot alapítói tömegszervezetként kívánják S § ■ A* Eiesületet szerveznek > . siipipj||||yi §* ttiii hi«Pi p működtetni úgy, hogy nemcsak lótulajdonosok, lovasok, hanem minden érdeklődő soraikba léphet. A tervek szerint öt tagozatot hoznak létre, valamint három szakosztályt — ez utóbbiak jól fémjelzik, mit is akarnak: történész, művészeti és köz- művelődési, valamint bemutató és verseny szakosztály lesz az egyesületben. Fontos kérdés az egyesület viszonya a Magyar Lovas Szövetségihez. Mint megtudtuk, nem „ellen szövetséget ’ kívánnak létrehozni, hanem a mostani mellett egy olyan szervezetet, amely eprörtel- műen a hagyományok ápolásával foglalkozik, közös platformon a meglévő szövetséggel. A Magyar Huszár- és Lo- vashagyomány-őrző Társaság ezúton kér minden magán- és jogi személyt, szervezeteket, hogy amennyiben érdeklődik iránta, úgy február 10-ig a Nemzetközi huszár- találkozó 1538., Budapest Pf.: 532 címre küldje el észrevételeit, javaslatait és jelentkezését az alakuló közgyűlésre. Hatszáz totálkaros gépkocsi egy év alatt... lios kártérítést fizetett a I Nem könnyű, ám összességében mégis eredményes esztendőt zárt a Hungária Biztosító Borsod Megyei Igazgatósága. Amint azt dr. Gaál Zoltán megyei igazgatótól megtudtuk, szerencsére katasztrofális kárral nem kellett foglalkozniuk. Ám ettől függetlenül az összes kártérítési kifizetésük megközelítette a 400 millió forintot! Ennek a hatalmas összegnek majdnem a felét a gépkocsitulajdonosok kapták. Ez abból adódik, hogy a Hungária Biztosítónál van a felelősségbiztosítások és a casco biztosítás túlnyomó része. Volt is dolguk a hejő- csabai gépjármű kárrendezési fióknál; tavaly 32 ezer károsult gépkocsi tulajdonosának ügyével kellett foglalkozniuk. Nemcsak megdöbbentő, de jócskán elgondolkodtató adat, hogy 600 totálkáros autó kártérítését is intézték ... Ami egy másik nagy területet, a mezőgazdasági ágazatot illeti, nagy kár nem keletkezett. Ennek dacára a 25 mezőgazdasági nagyüzem 40 millió forint kártérítést kapott a HB-tól. Ennél valamivel kevesebbet, 35 millió forintot az állami vállalatok, elsősorban a megyében működő bányák, noha, egy repedésvizsgáló gép elégése 12 millió forint kártérítés kifizetésére kötelezte a Hungária Biztosítót a Di- géppel szemben. Tavaly egy sor új biztosítási formával is jelentkezett a HB. Ilyen volt többek között a külföldre utazók jogvédelmi biztosítása, a- magánvállalkozók biztosítása, s mindenekelőtt a lakásbiztosításba történt bekapcsolódás. Ez utóbbival eddig csupán az Állami Biztosító foglalkozott, most már a HB is. Az új otthonbiztosítások a követelményekhez és az új helyzethez igazodóak. Ez utóbbi például azt jelenti. hogy a korábbinál differenciáltabb értékmeghatározások vannak, s az ügyfél mondja meg a biztosítani kívánt lakás, vagy berendezés becsült értékét, ennek alapján köt vele szerződést a HB. Ezt egyébként érdemes minél hamarább nyélbeütni, mivel aki az idén és jövőre megköti új otthonbiztosítását. 35 százalék kedvezményben részesül. A HB megyei igazgatósága idei üzletpolitikájának egyik súlypontja továbbra is az otthonbiztosítások további szervezése, valamint a gé pk öcsi - tulaj don osokkal va 1 ó törődés színvonalának növelése. Ez utóbbit indokolja, hogy a megye gépkocsi-tulajdonosainak 90 százaléka az ő ügyfelük. Ezért fejlesztették tovább a hejőcsabai gépjármű kárrendezési fiókot is. Szorgalmazza a Hungária Biztosító országosan a jobb gépjárműalkatrész-ellátást, hiszen a sok totálkáros autó közül nem egy alkatrészhiánynak, elért elavult, elkopott alkatrésznek. köszönheti sorsát... 1989 a HB Borsod Megyei Igazgatóságának meghatározó éve lesz. Az Ady- hídnál tavasszal megkezdődik az új székház alapozása. Az épület esztétikusán, szervesen illeszkedik majd a környezetbe, s a mostaninál összehasonlíthatatlanul jobb feltételeket és körülményeket teremt a HB megyei központja és a miskolci fiók dolgozóinak munkájához, ami — ígéri dr. Gaál Zoltán — együtt jár majd szolgáltatásaik színvonalának növelésével is. Ny. I. Hét kiesi Már messze vagyunk az ünnepektől, lélegzethez alig jutottunk, itt van a farsang. Az emberek nézegetik pénztárcájukat, miből mennyit vásároltak, hová lett a ménkő sok pénz. Pedig a sok ünnep nem jött szarvával. De senki nem akart lemaradni a másiktól. öregember húzza a kétkerekű kézikocsit, és megáll a hatalmas kukák előtt. Nem kell könyékig turkálnia, hogy pár perc alatt megteljen a kocsi. Nyomába szegődöm, hogy legalább lássam: mi akadt a horogra. És szörnyülködöm a disznókat nevelő öreggel. Egyetlen kukából két egész kenyér, megannyi kenyérszelet, csokoládé. karácsonyfadísz, fél torta. Aki most ezt olvassa, joggal kétkedik: azért írom, hogy az áremeléseket magyarázzam, és még az emKUKA bereknek okozzak lelkiisme- ret-furdalást... Csakhogy! Év végén már bizonyára tudta a 11 darab virslit kidobó vendégváró is, hogy pár nap múlva jócskán drágább lesz a húsáru is. Úgy is lett. És mégsem tanulunk belőle. Ma már pironkodás nélkül kiírható egy élelmiszerbolt ajtajára, hogy: „Száraz kenyér kapható.” Szüléink örültek, ha csak kenyér volt. Nekünk később szigorú házi utasításba adták az ötvenes években: „Ha száraz van, akkor is hozol egyet!” A hatvanas években elnézést kérő boltos adta tudtára, bizalmasan súgva a .kuncsaftnak, hogy „Csak száraz kenyér van, asszonyom”. Fenti variációkon elgondolkodtunk akkor is. most is. Az öreg, itt, a kukánál nem meditál, csak teszi a dolgát: igen kis erőfeszítéssel igen nagy kritikát gyakorol nap, mint nap. Mert mindig megtelik a kuka. Minden este roskadásig tölti a kézikocsit. Óvatosan húzza tovább, le ne essen belőle egy darab sem! örül minden megrakott szekérnek, de csóválja a fejét, és hozzá is teszi: — Nem vezet ez jóra, majd meglátod. Még elkísérem a következő kukáig, ami a híres-neves szálloda előtt tátong. Odaérünk, az öreg oda se néz. meg sem áll. — Hogy-hogy nem állunk meg a szálloda előtt? — Úgy, hogy itt felesleges nézelődni. Ez mindig üres. Ünnep, nem ünnep, ebben csak németek vannak — mutat a szép szállodai ablakok felé — itt nincs semmiféle élelem, se hús, se cukor. Kenyér meg pláne. (Bekccsi)
