Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
1989. február 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 a Wallenberg Egyesület jelentése Ügy gondolom, nem sok olyan téma van manapság, amely akkora port vert fel, mint a miskolci alacsony komforttá lakótelep építésének ügye. Szinte nincs már olyan sajtóorgánum, amely pro vagy kontra ne nyilvánította volna véleményét. Lapunk is többször foglalkozott e témával. Röviden az előzmények: a Miskolc Városi Tanács 1989. február 2-i ülésén, melyen a pénzügyi költségvetési terveket tárgyalta, úgy döntött, hogy Miskolc határában, az úgynevezett Nádszögben, 160—180 lakásból álló csökkentett komfortfokozatú lakótelepet létesít, ahová olyan igényjogosult családok költöznek, akik most nagyon rossz körülmények között élnek. A döntés — mely nem végleges — elszabadította az indulatokat. Február elején megalakult a Gettóellenes Ideiglenes Bizottság (GIB), amely tiltakozóit a lakótelep építése ellen. Megkeresték a Raoul Wallenberg Egyesületei is, amely a kisebbségek érdekeit védi hazánkban. Az egyesület tényfeltáró bizottságot küldött a megyeszékhelyre, amely környezettanulmányt végzett, jelbntést készített, s ezt pénteken délelőtt Budapesten, az Eötvös Klubban sajtótájékoztatón ismertették a megjelentek előtt. Idézet a jelentésből: „A telep felépítése egyszerre ’Cigány- és szegényellenes intézkedés lenne, bár kétségtelen, hogy elsősorban a cigány népességet sújtaná. A terv műszakilag is elfogadhatatlan, és ellentmond az ésszerű lakásgazdálkodás legalapvetőbb elveinek. A huszadik század végén semmi sem indokolhatja, hogy az ország egyik legnagyobb városában zsúfolt, kicsi alapterületű, alacsony komfortfokozatú lakások ilyen tömegét hozzák létre.” Ladányi János, közgazdász-szociológus, a Wallenberg Egyesület vezetőségének tagja, a kérdésekre is válaszolva elmondta: A GIB aggodalmait megalapozottnak látják. Nem lehet érdeke Miskolc város lakosságának, hogy százmillió forintot ilyen lakótelepre költsön, amikor mód van arra, hogy olyan megoldást találjanak, amely megfelel az érintetteknek is. Több családot kerestünk meg, s közülük egy sem akadt%lyan, aki szívesen költözne erre a telepre, ami megépítésekor még nem, de később bizonyára gettóvá válik. Nem fizikai, hanem pszichikai gettóvá. Ez nem oldja meg, csak elnapolja a gondokat. Tudjuk ugyan, hogy szüksége van a városnak szükséglakásokra, de akkor annál inkább érthetetlen, hogy ennél jobbakat lebontottak Perecesen, amelyek ilyen célra alkalmasak lettek volna, s felújításuk is sokkal kevesebbe kerülne, mint az újak megépítése. A Wallenberg Egyesület javaslata az, hogy határozza meg a tanács, kiket akar ide költöztetni, s akkor azoknak támogatás formájában oda kell ezt a pénzt adni, aki pedig képtelen' önerőből megoldani lakásgondját, annak valóban építsenek szükséglakást, de ne 30 800 forint négyzetméterenkénti áron, hanem jóval olcsóbban. A spanyol hírügynökség tudósítójának kérdésére Horváth Aladár tanító, a GIB vezetőségi tagja elmondta, hogy hétfőn délután találkoznak a Miskolc Városi Tanács tagjaival, akiknek elmondják aggodalmaikat. Ha az érvek ellenére úgy döntenek a március 2-i tanácsülésen, hogy szavazatukat adják e telep építésére, megpróbálják az országgyűlési képviselőkön keresztül a Parlament segítségét kérni. (obe) Február közepén kapták meg a telefon-előfizetők először azt a számlát, amelyen már az új, emelt összegű alapdíj szerepel. Sokan felháborodtak ezen, mondván: az áremelés február 1-jétől érvényes, s annak csak a következő számlában kellene megjelennie. Szerkesztőségünket megkereső olvasóink ugyanakkor elpanaszolták, hogy az erről, valamint a havi húszforintos javítási átalányról, a készülékek megvásárol- hatóságáról szóló értesítést nem kapták meg. Ezért kértem Sztahura Lászlót, a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjét, valamint Ombódi Béla távközlési igazgatóhelyettest, tájékoztassák az érdeklődőket a vitatott kérdésekről SZABÁLY VAN - ÉRTESÍTÉS NINCS — Az első. legkönnyebben tisztázható dolog, hogy milyen szabály alapján kérik már a tárgyhónapban a telefonok alapdíját? — Valóban egyszerű a válasz. A 64,/2-es törvény alapján, ami ..Postatörvény” néven ment át a köztudat- ba. s amit rövidesen módosít az Országgyűlés. Ez a törvény követelésünk alapja — mondja az igazgató, s az asztalra teszi a jogszabály-gyűjteményt. Idézzünk tehát ebből: „Az előfizetési díj, továbbá az áramkör és a kapcsolási szám tartalékolásáért, járó díj előre, a helyi és távolsági beszélgetések díja utólag esedékes.” Eddig a törvény 38. paragrafusának ideillő része, reméljük, az eddig kétkedőket is sikerült meggyőzni a posta jogszerű eljárásáról. — Hogyan fordulhatott elő. hogy sok miskolci előfizető nem Ikapta meg a díjemelésről, a telefonok megvásárolhatóságáról szóló értesítést? — Itt valóban hibát követtünk el. Hogy pontosan miként, utólag nehéz lenne megmondani — folytatja Sztahura László —, de amit elrontottunk igyekszünk helyre hozni. Február 24-én és 27-én minden érintettnek ismét kézbesítjük a kis szórólapokat. Megjegyzem, hogy aki átutalási betétszámláról fizeti a telefont, az automatikusan megkapta ezt a cédulát. NE SZÍNEZZÜNK, NE PIROSÍTSUNK ..... .. .... — Új tételként szerepel az immár megemelt alapdíjban, hogy havi 20 forint ellenében a posta vállalja a készülékeik javítását, cseréjét úgy, hogy ezért külön nem kell fizetni... — Igen, de ezt a pénzt sem muszáj fizetni. Ha valaki megveszi a készüléket — az újat 1391-től 1716 forintig terjedő összegért, a felújítottat ennek feléért —, az egyben lemondja az átalányt. Viszont, ha elromlik a telefonja, a javításért a meghatározott tarifa szerint fizetnie kell. — De hiszen aki telefont kap, az egyúttal megfizeti a készülék árát is! — Erről szó sincs, a telefonok a posta tulajdonában vannak. A jobb megértés kedvéért elmondom, miért fizet az új bérlő. Az első tétel a beruházási hozzájárulás, ez 8 és 12 ezer forint között van. A második tétel a szerelés díja, ez 200- tól 5 ezer forintig terjedhet. Nyilván az fizet kevesebbet, akinek kisebb munkával beszerelhető a készüléke. — Bocsásson meg az ellenvetésért, de régebben külön fizetni kellett, ha valaki mondjuk színes telefont kért. Már csak ezért is joggal gondolja az ember, hogy magáért a készülékért fizetett ... — Valóban volt ilyen, de akkor sem az árat fizette meg a bérlő, a színért kért 300 forintnak korlátozó hatása volt. Egyszerűen kevés volt a színes telefon, ezért kértünk a beszereléséért többet. VÁLASZTHAT, DE HA NEM A POSTÁT, HÁT ... — Újdonság, hogy felsorolják, milyen szabványos, de nem a postától vásárolt készülékeket használhatnak ezentúl a bérlők ... — Valóban, ezzel is lehetőséget teremtünk, hogy választhassanak az előfizetők — helyesel Ombódi Béla —. de még egyszer hangsúlyozom, csak a szabványnak megfelelőek lehetnek ezek a telefonok. Aki ilyet használ, az mondja le a havi húsz forint átalányt. — Ezek szerint nem javítják meg ezeket a gépeket? — Nem. Nem azért, mert nem akarjuk, hanem mert nem vagyunk felkészülve az ilyen munkákra. Aki lemond a javítási átalányról, és a mi készülékünkről, az vállalja azt is, hogy maga gondoskodik a megfelelő műszaki állapotáról. Választási lehetőséget kínálunk, s ezzel tulajdonképpen a saját monopolhelyzetünket, kívánjuk csökkenteni. — Volt olvasóink között, aki úgy vélte, a havi húsz forint átalány fizetése során végül is az ő tulajdonába megy át a telefon ... — Én is kaptam ilyen hívást. Ennek semmi alapja, ez a díj csak javításra, felújításra, cserére szóló fedezet. Ha javasolhatok, azt mondom, mindenki fizesse a havi húsz forintot, bérelje továbbra is a postától a telefont. Mert csak így vállaljuk, hogy mindig üzemképes lesz a készülék. Megjegyzem: a választás a bérlő joga. M. Szabó Zsuzsa Kevés az olcsó élelmiszer A kiskereskedelmi forgalom januárban 52,4 milliárd forint volt, ami fogyasztói áron 28,2 százalékkal több, összehasonlítható áron azonban csaknem 9 százalékkal keveseob. mint tavaly az év első hónapjában. A terv csak 0,2 százalékos csökkenést irt elő. így lényegesen kevesebbet vásároltunk, mint amire a kereskedelem számított — állapítja meg a Kereskedelmi Minisztérium jelentése. Az élelmiszerforgalom januárban folyó áron 25,i százalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a lakosság áremelés előtti felvásárlásának. Az áremelést követő időszakban nagymértékben visszaesett a kereslet. Ruházati cikkekből 46.1 százalékos volt a forgalomnövekedés az egy évvel korábbihoz képest, s ez elsősorban a sikeres téli vásárral magyarázható. A vegyesiparcikkek forgalma 32.9 százalékkal nőtt, ám. mivel ez folyó áron értendő, nagyrészt az áremelkedések következménye. Januárban romlott az egyensúly az élelmiszeripari termékek kínálata és kereslete között. A vevők elsősorban a viszonylag olcsóbb húsárukat és húskészítményeket, tejtermékeket keresték. Ezekből azonban nem tudott elegendőt kínálni a kereskedelem. Visszaesett a sütőipari termékek vásárlása, keresettebbek lettek viszont a hosszabb ideig eltartható, kissé drágább kenyérfélék. Számottevően kevesebb fogyott konzer- vekből és különböző tartósítóipari termékekből. mirelU árukból. Az év első hónapjába.n burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a szezonnak megfelelő, választékos kínálatot biztosítót» a kereskedelem. A budapesti szabadpiacokra januárban 0.5 százalékkal nagyobb mennyiséé került, s az árak 4.1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mini a múlt év azonos hónapjában. Javult a kereskedelem kínálata a ruházati termékekből, konfekció cikkekből sok helyű4* több volt a kelleténél, ám néhány termékből, például férfiöltönyökből, egyes alsóruházati cikkekből és rövidárukból továbbra sem kielégítő a választék. A januári tüzelő- és építőanyag-ellátás — egyes cikkeknél változatlanul meglévő hiány ellenére — kedvezőbb volt a tavalyinál. (MTi) Jól hordtak a puskák Muflonok, őzek, szarvasok Ez a kép viszont mégsem a mi megyénkben készült. Az olasz vadászúr Zalakaros térségében, a galamboki Kis-Balaton Vadásztársaság területén ejtette el a szarvasbikát, melynek trófeáját látjuk. Az agancs súlya 14,87 kiló. Ezzel az aranyérmes trófeával a nemzetközi versenyen valószínűleg az első tíz között lesz. Elkészült az összesítés: a múlt évben hány nemesvad került terítékre a vadász- társaságok. valamint a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. A szárnak azt mutatják: sikeres, eredményes évet tudhatnak maguk mögött a vadászok. A terítékre került nagyva-- dák száma azt is mutatja, hogy a vadásztársaságok gondos gazdái voltak területüknek. Minden vadász álma egy szép trófeájú szarvasbika elejtése. A nagy őszi vadász- esemény alkalmával a borsodi erdőségekben 310 agan- csos került puskavégre a golyóérett és selejtbikák- ból. A szarvasagancs menynyire kívánatos vadásztrófea. bizonyítja, hogy a múlt őszön is mind a vadásztársaságoknál, mind az erdő- gazdaságnál számos külföldi vadász cserkészett a nemesvadra. A külföldi vadászok 170 szarvasbika trófeáját vihették haza — miután az érte fizetett díj a vadásztársaságok kasszáját gyarapította. A szarvasteheneik és suták kilövésével együtt, több. mint ezer szarvas került terítékre. Különösen .értékes trófeájú egyedek estek a zempléni részeken a koronás nagyvadakból. Gazdag volt a teríték őzből is. Mintegy 2000 őz került puskavégre. köztük 700 bak. Ezeknek csaknem felét külföldi vadászok ejtették el. _ A vadászok megfigyelése szerint egyre inkább a * domb- és síkvidék vadja lesz az őz. Ez, a félénknek nevezett nemesvad mind ritkábban keresi az erdők sűrűjét, inkább a ligeter- rlőkben. csenderesekben tanyázik. A legszebben gyöngyözött aganesú bakokat is a dél-borsodi részeken, valamint a Csereháton kapták puskavégre, Felsővadász, Gadna környékén. Csak kevesen dicsekedhetnek. mint vadásztrófeával. a mufloncsigával. Az 1930-as években a Bükkben, majd pedig a zempléni részeken meghonosított nemesvad a csendes, turisták által nem háborgatott erdőségeket kedveli. A múlt évben csaknem másfélszázat lőttek ki belőlük, de vadászatát szigorú engedélyhez kötik. A muflonok elsősorban az erdőgazdaság vadászterületein találhatók, ott esett belőlük a legtöbb, köztük félszáznál több csigás muflonkos. A számadás azt bizonyítja. hogy 3200-nál több nemesvad került puskavégre megyénkben az elmúlt évben. Ezekből több, mint fél- ezret ejtettek el a más országokból érkezett vendégvadászok. Kémiaórán A ,e,ad,:,t ű jód szüb,imáló?0- F L Wtf. Halló! Posta! Nem értiük egymást?
