Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
* 1989. február 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 «r Jó-e nekünk, hogy vannak úrinök és úrigyerekek? Nagyabb támogatást kapnak a vállalkozók Beszélgetés megyénk munkaerőhelyzetéről A régi iparszerkezet átalakításából fakadó gondok, és a megye nagy területének több évtizedes elhanyagolása következtében Borsod- Abaúj-Zemplén a foglalkoztatáspolitikai feszültségek gócpontja lett. Itt vált! a legsürgetőbbé, hogy e nagy gond ellensúlyozására az elmúlt két évben kidolgozott eszközrendszer minden eleme működjék és ezt még saját kútfőből is megtoldják. Miként működik hát az eszközrendszer, oldódnák-e a foglalkoztatáspolitikai feszültségek? Erről beszélgetünk Balabán Pétetrrel, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjével. — Egy-két éve megélénkült a munkaerőpiaci mozgás, melynek általános jellemzője, hogy a munkáltatók pozíciója erősödik, a munkavállalók esélyei pedig fokozatosan romlanak. A legnagyobb feszültségek jelentkeznek Ózd térségében, a gazdaságilag elmaradott területeken, így a Bodrogközben és Encs környékén és újabban Miskolc körzetében is. Nehéz helyzetbe kerültek, kerülnek a szakképzetlen pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek, bizonyos térségekben a szakképzetlen nők, valamint az alulképzettek, az úgynevezett „csúnya munkakönyvesek” és a deviánsok. A kép persze rendkívüli módon színes, mert vannak térségek, sőt vállalatok is, ahol munkaerő-felesleg és munkaerőhiány egyszerre jelentkezik. Ilyen például az ózdi térség és az ÓKÜ. Egyébként a megyére általánosan elmondható, hogy minden egyes munkát kereső szakmunkás számára tíz munkahelyet tudunk felajánlani, egy segédmunkás helyére pedig tízen aspirálnak. — Milyen mértékű a munkanélküliségi — Megyénkben tavaly jelent meg a nyílt munkanélküliség. Kétezer-háromszáz olyan munkanélküli van nyilvántartásban, aki el akar helyezkedni. Vannak sokan, akik elhelyezkedtek, de mások kerültek a helyükre és örökös visszatérők is vannak. És van a megyében 33 —34 ezer olyan ember, aki valamilyen okok miatt nem tud, vagy nem akar elhelyezkedni. Itt -tartjuk nyilván á rokkantnyugdíjasokat és itt az úgynevezett úrinőket, úrigyérekeket, akiknek nincs „szükségük” munkára, méri eltartják őket. — Most, amikor nagy ősz- szegeket fordít az állam a munkahelyteremtésekre, átképzésekre és képzésedre, talán nem is olyan nagy baj, hogy nem állnak sorba munkáért ezek az ezrek ... — Kifejezetten jó, ha szakképzetlenekről, vagy a szakmájukat rég elfelejtett emberekről van szó... — Milyen a megye foglalkoztatási színvonala? — Az aktív népesség 82 százaléka dolgozik az országban, nálunk- csak 76 százaléka, a nők aránya ennél is alacsonyabb. — Milyen eszközeik vannak, hogy újra munkába állítsák mindazokat, akik saját hibájukon kívül veszítették el munkahelyüket? — Akár stratégiai, akár taktikai eszközökről beszélünk, legfontosabb két elem a pénz és az a szervezet, amely az eszközöket működteti, tehát kézben tartja ezt a fontos tevékenységet. A múlt év január elsején létrejött a foglalkoztatási alap, mint központi pénzügyi forrás. Ugyanakkor bővült a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda feladatköre, kiépült a kirendeltséghálózata: el tud látni minden operatív muhkaerőpiaci feladatot, elintézni a munkanélküli-segélyekkel kapcsolatos valamennyi ügyet. Ezzel megelőztük a többi megyét, gördülékenyebb a munka. Taktikai eszközeink közé tartozik a közhasznú munka, mely az egyén számára átmeneti munkalehetőség, de mint forma, most már úgy látszik, állandósul. Az idén már ötven településen foglalkoztatnak embereket közhasznú munkán, az erre fordítható központi pénz a tavalyi 50 millió forintról 90 millióra emelkedett. Tavaly 2500-an vállaltak ilyen munkát, időközben sokan elhelyezkedtek, az átlagos létszám 800 volt a megyében. M-ivél az ismert kommunális munkák mellett létrehoztuk a humán 'közhasznú munkát, a létszám bővül. Ez azt jelenti, hogy érettségizett lányok házi szociális gondozást, vagy iskolai segédszemélyzeti munkát vállalnak. A szervezett létszámleépítés január 1-jétől megszűnt, de vannak még áthúzódó esetek. Ily módon tavaly 70 munkáltató 1900 munkásának engedélyezett hosszabb felmondási -időt. Elhelyezkedési támogatásként 15 millió forintot fizettünk ki. Ennek az eszköznek a helyére lépett a munkanélküli-segély. — Hányán kapják? — Január 26-ig 409-en kérték és 184-en kapták meg. A többiek nem feleltei? meg a kritériumoknak. A vártnál egyébként kevesebb a jogos igénylő. — Nagyon sokan mennek manapság korengedménnyel nyugdíjba. — Erre akkor van mód, ha munkahelyi átszervezések miatt megszűnnek bizonyos beosztások és az illetőt a kora miatt mór nem célszerű átképezni. A munkáltatóinak ilyen esetben vállalnia kell, hogy az illető nyugdíját befizeti mindaddig, amíg el nem ér,i az 55, illetve a 60. életévét. A munkaviszony ideje is kritérium, a nőknél 25, a férfiaknál 35 év. Eddig 31 munkáltatótól 177 fő ment korengedmény- nyel nyugdíjba. — Mi a cél az újrakezdési kölcsönnel? — Három megyében, Borsodban, Komáromban és Baranyában vezették be kísérletképpen az újrakezdési .kölcsönt, 1988. január 1- jén. Ennek a célja volt, hogy akiknek a szervezett létszámleépítés során megszűnt a munkaviszonyuk, vállalkozásba kezdhessenek. Tavaly 378 fő igényelte, az OTP 258 esetben hagyta jóvá. és 76,5 millió forint kölcsönt nyújtott. Ily módon jutottak kölcsönhöz a cigán- di szakszövetkezet tagjai... Sokan egyéni vállalkozásba fogtak. — A kísérlet bevált? — Most újraszabályozzák ezt az eszközt, a jogosultak köre bővül, mert az állami szektor további tehermentesítésre szorul, tehát az egyéni vállalkozási kedvet ösztönözni kell. — Sokan félnek, hogy amikor feszültségek vannak a munkaerőpiacon, az Erdélyből áttelepülők elfoglalják a munkahelyeket. Az egészség, a humanizmus és a béke témakörében a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Szövetsége meghirdette a szocialista országok Vörös- kereszt nemzeti társaságainak III. nemzetközi plakátversenyét. Ezen a Magyar Vöröskereszt is részt vett. A versenyen hivatásos művészek és művészeti főiskolások vehetnek részt. A — Megnyugtathatok mindenkit, kvalifikált szakemberek települtek át. A megyében négyszáz munkavállalási engedélyt adtunk ki, a vállalatok elégedettek, mert olyan embereket koptak, akikre szükségük van. A munkájúikat mindenütt dicsérik. — Tőlünk még mindig mennek külföldre dolgozni? — A csehszlovák munka iránt csökkent az érdeklődés, nyugaton mintegy száz fő dolgozik a megyéből. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer stratégiai oldalát képezik azok az átképzések, amelyeket vállalatok szerveznek saját dolgozóik számára, mert struktúraváltásuk más szakmájú embereket igényel. Az állam ezt ösztönzi, hiszen érdeke. Tavaly erre a célra 14,6 millió forintot fordítottak, 19 vállalatnál 35 tanfolyam fejeződött be. — Tavaly megkezdődtek a munkaviszonyban nem állók részére is a tanfolyamok szerte a megyében. Hiányszakmákban indítjuk természetesen. Kezdődött már 18 hónapos egészségügyi szakápolói és 9 hónapos gyors-és gépírói tanfolyam, szervezni szándékozunk adóügyi ügyintézőit, számítástechnikai gépszervizelőit... Mivel nem mindenkinek van kitartása hosszabb ideig az iskolapadban ülni, egyszerűbb, betanított munkára jogosító kurzusokat is szervezünk. Kazincbarcikán pedig. hogy megvédj ük a 14— 18 éves korú, az általános iskolából kimaradt, veszélyeztetett fiatalokat, létrehoztunk egy Haszno6idő Központot, ahol tanulnak is, dolgoznak is a gyerekek ... — Nem beszéltünk még azokról a térségekről, amelyeken egyszerűen nincs munkalehetőség. — A foglalkoztatási alaphoz eddig hetven munkahelyteremtő pályázat érkezett, 29-et támogattak, 14 elbírálás alatt áll. Voltak megalapozatlanok is. Akiknek a pályázatát elfogadták, 188 millió forintot kaptak összesen az alapból. Kétezer új munkahelyet létesítettek ezzel a segítséggel, természetesen a saját tőke bevonásával. Az idén megnövekedett a megyék beleszólási joga, decentralizálták az alap pénzét is. Pályázni lehet munkahelyteremtésre a központi Munkahelyteremtő Alapnál és a megyénél is. Jelentős területi preferenciák is megjelennek: ha például új vállalkozásba kezd valamely gazdasági szervezet Ózd környékén, vagy a Bodrogközben, tevékenysége után jelentős nyereségadókedvezményben részesül. — Mit vár a mai eszközöktől és a változásoktól a munkaügyi osztály vezetője? Felszámolható lesz-e belátható időn belül a munka- nélküliség? — Mint látható, sokfajta kapaszkodót adunk. Azt azonban tudjuk, hogy a munkaerőpiacon csak akkor lesz egyensúly, ha a gazdaság stabil és eredményes! Lévay Györgyi versenyfelhívás értelmében a plakátok ismertessék a szocialista országok Vörös- kereszt Társaságainak részvételét az emberek egészségének védelméért, a békéért és a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséért folyó harcban. A hazai alkotások beküldési határideje 1989, április 15., a Magyar Vöröskereszt címére. Vöröskeresztes-plakátverseny Első utján a Mrija • Az AN-225 jelzésű repülőgép első utján a levegőben. Az Oleg Antonov Repülőgéptervező Vállalat legújabb modellje, a Mrija (a szó ukránul álmot jelent), amely a világon a legnagyobb teherszállító gép, 250 tonna súlyú rakományt tud a levegőbe emelni. Különlegessége, hogy nemcsak a rakterében szállíthat terhet, hanem a törzsében is. Receptjeinket írták: Kandik Ferenc, mesterszakács, az MVV hidekonyhaüze- mének vezetője, Tóth Béla, mester- és kiváló cukrász, az MVV cukrászüzem vezetője és Kertész Miklós, a Búza térti Vásárcsarnok hal- szaküzletének vezetője. PARADICSOMOS szArnyashüssaláta Hozzávalók: 15 dkg pulyka-, vagy csirkemell, 10 dkg alma, 5 dkg csemegeuborka, 15 dkg burgonya, '10 dkg paradicsom, só, fehérbors, őrölt rozmaring, porcukor, citromlé, fél cs. petrezselyemzöld, 15 dkg majonéz. Elkészítése: A főtt, vagy sült szárnyashúst, a főtt burgonyát, az almát és a csemegeuborkát vékony metéltre vágjuk, és a beízesített majonézhez tesszük. Óvatosan összekeverjük, s ha szükséges, utánaízesítjük. Az egészet kíméletesen elkeverjük a félkarikára vágott paradicsommal, és a finomra vágott petrezselyemzölddel. Tálalásnál szárnyas- mellszeletkékkel és zöldpetrezselyem-levéllel díszítjük. TÚRÓKRÉM GYÜMÖLCCSEL Hozzávalók: 25 dkg túró, 1 csomag vaníliás krémpor. 3 dl tej, 10 dkg porcukor, 1 dkg zselatin, 2 dl tejszín, citromlé, citromhéj, mirelit, vagy befőtt gyümölcs. Elkészítése: A tejből, krémporból fele cukorral krémet főzünk, amit citromlével ízesítünk, majd hagyjuk kihűlni. Ha már nem meleg, hozzákeverjük az át- passzírozott túrót és a mirelit, vagy befőttből kiskocka nagyságúra összevágott gyümölcsöt (például körtét, barackot), s az 1 dl vízben feloldott zselatint. Talpas, vagy kristálypoharakba adagoljuk, porcukorral ízesített tejszínhabbal, reszelt csokoládéval és gyümölccsel díszítjük. Jól lehűtve, babapiskótával tálaljuk. BUSA BORMÄRTÄSSAL Hozzávalók: 1 kg busa (most kapható és igen olcsó) 10 dkg vaj, 2 dl fehérbor, kevés liszt, citromlé és só. Elkészítése: A halat szeletekre vágjuk, bőrét lehúzzuk, besózzuk és vajjal kikent tűzálló edénybe rakjuk. Ráöntjük a bort és ugyanennyi mennyiségű vizet. Felforraljuk, majd fedő alatt puhára pároljuk. Ezután a halat egy tálra kirakjuk, a levéből pedig vajjal és liszttel erős keverés közben sűrű mártást készítünk. A tűzről levéve még 1—2 dkg vajat és kevés citromlevet keverünk bele. Amikor készen van. ráöntjük a tálra kirakott halra, és így tálaljuk. Itt alant nem a nevetés végett vannak mcghumoritva * dolgok: maguk a dolgok történnek úgy, ahogy: nevetésre ingerlőén. 'Amint megtörténnek, már meg is vannak „nevctségesltve”. Azok a dolgok, ami- kok megtörténkednek velünk. A kutyafáját! Teringettét! És talán cjnye-Bejnye! Igen, még ejnye-bejoye is, amikor a halálosan komoly dolgok nevetségesek. Sebaj, vágjunk jó képet hozzá! Legyünk fapofák: azért se nevessünk! Én például nem nevetek azon, ahogy apa korcsolyázik, csak pukkadozok, mint a rágógumihólyag. Az apa korcsolyázása úgy történik, hogy a korcsolya szalad előre, apa pedig marad ott, ahol volt, s hogy utolérje őket, kénytelen a jégre ülni. így együtt haladnak egy ideig: míg apa föl nem áll. Akkor kezdődik minden elölről. Én pedig — lásd mint fönt — pukkadozok. Vagy a kesztyűmet rágom. Nem mintha éhes volnék. „Te csak ne félte engem!" — kiáltja apa útban a korcsolyái felé. fenéken csúszva szélsebesen. „Dchehohogy íéhéltehele- hek!” — mondom. „De talán szerencsésebb volna a korcsolyát a fenekedre erősíteni, ott több hasznát vennéd!” Apa úgy néz rám, hogy a szemei kopognak szinte az arcomon. Nevetés nincs. Röhince Sincs. Egy árva he-he-he se! Éh már kitanultam — legalábbis apa esetében — a belső nevetést. Befelé nevetek, s ez olykor szánakozásnak, írni több, sírásnak látszik. Ezért fordul elő. hogy: „ej, no ne sírj hát!" — hallom apa szájából. miközben minden erőmmel azon vagyok, ki ne buggyanjon belőlem a nevetés. így volt ez akkor is, amikor apa nagy buzgalommal a fogkrémet kente az arcára, s az sehogysem akart habzani. Habozott habzani. Hát persze, nem tudhatta szegény, thogy apa borotvakrémnek vélte. Én pedig nem szóltam, mert egy gyerek ne üsse beäc az orrát a felnőttek dolgába! Nem igaz? Jól néznénk ki, ha egy gyerek világosítaná fői a felnőttet a dolgokról. Egy haszontalan gyerek. Én mindig csak állok a történet hátterében, és leszűröm a szükséges tanulságokat. Ennyi a kötelességem, és persze a jogom is csak ennyi. Nekem bőven elég is. Most lássunk egy történetkét, apa főszereplésével. Apa , jólkodnl” szokott, amikor vaj van a füle mögött, így akarja kiengesztelni anyát. Vasárnap reggel van, anya még alszik. A lehető legjobb alkalom apának a „jólkodásra", amit reggelikészités formájában óhajt véghezvinni. Ébren vagyok .már, hát szurkolok neki. Apa a saját jóságától úgy meg van hatva, hogy a szeme bepárásodik, s „lelke zavarva, mint a bomlott cimbalom”, ezért a szükségesnél kissé izgatottabb. idegesebb. Nem csoda hát. ha önhibáján kívül elrontja a reggelit. S különben is: megróható-e apa azért, mert a liszt olyan kísértetiesen hasonlít a porcukorhoz, így a tegnapról maradt palacsintát az előbbivel hinti be finoman, érzéssel, és — ha már kéznél van — a frissen főzött forró teába is abból juttat? Ugye, hogy nem?! Az meg aztán végképp a vaksors aljas tréfája apával szemben, hogy a gőzölgő kávéval csak úgy ukmukfukk, minden baljós előjel nélkül megbotlik a szőnyeg szélében, s a fekete levet az utolsó csöpplg kilötiyinti. Ezen már én se tudok nevetni; ezen már egyenesen röhögnöm kell. Persze, előbb 1 bevetem magam a lakás legtávolabbi zugába,' iahonnét nem „hallatszok”! S anyának se marad más dolga mikor fölébred, mint kitisztítani a szőnyeget. Fecske Csaba r
