Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
1989. február 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mit kell tudni az adózásról? Az adóleligyiség válasza az olvasónak Lapunk L. P. nevű nyugdíjas olvasója azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, legyünk segítségére abban, hogy tisztán lásson adóügyben. Mint az a levélből kiderült, olvasónk éves nyugdija 95 376 forint. Ezen túlmenően, megbízási szerződés alapján végzett munkájáért összesen 30 000 forint jövedelme származik egy gazdasági munkaközösségtől, amelyből összesen 7500 forint adóelőleget vontak le. Hogyan kell az adót az adóbevallásban kiszámítani? - kérdezte nyugdíjas olvasónk. A megyei adófelügyelőség a levélre az alá bbiakat válaszolta: A megbízásból származó jövedelmet és a nyugdijat össze kell vonni. Az összevont jövedelem után a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani az adót, amelyet csökkenteni kell a már levont adóelőleggel. Ez a megadott adatok alapján az alábbiak szerint történik: A nyugdíj évi összege: 95 376 Ft Megbízásból származó jövedelem: 30 000 Ft Összes jövedelem: 125 376 Ft 125 376 Ft adója: 20 282 Ft 96 000 forintra eső adó:- 11 200 Ft 9 082 Ft A már levont adóelőleg:-7 500 Ft A fizetendő adó összege: 1 582 Ft Már működik a Borsodi Vaskohászati Tröszt (Folytatás az 1. oldalról) Szóba került, hogy a trösztöt négytagú igazgató- tanács irányítja, s egy, nyugdíjas vezetőkből álló tanácsadó testület segíti. Vita esetén az dönthet, hogy az elnök-vezérigazgató szavazata kettőt ér, illetve, ha hárman szembefordulnak vele, saját felelősségére ellenük is dönthet, ám erre — mondotta Tóth Lajos — remélhetőleg nemigen kerül sor a gyakorlatban. A tájékoztató második részében Tóth Lajos átadta a megbízóleveleket „vezérkari tisztjeinek”. A Borsodi Vaskohászati Tröszt gazdasági vezérigazgató-helyettese Kolossay-Tibor, közgazdasági igazgató- helyettese Kecskeméti IstGondolkodjunk együtt! címmel január 24-én és 26- án adtuk közre az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának felhívását. A pártbizottság — eddig szokatlan módszert alkalmazva — két kérdésben igyekezett megismerni a párttagság, s tegyük hozzá, a pártonkívüliek véleményét. A felhívásban, vagy inkább a'kérésben megfogalmazottaknak megfelelően január 26-án és 27-én „élt” a megyei pártbizottságon az a telefonvonal, amelyhez üzenetrögzítőt csatlakoztattak. A kezdeményezés tapasztalatairól Tóth Lajossal, a megyei pártbizottság titkárával beszélgettünk. — Honnan, milyen forrásból származott az ötlet? — A megújulás, az átalakulás folyamatában szükségünk van minden jó szándékú javaslatra, s munkánkban messzemenően figyelembe kívánjuk venni a párttagok elképzeléseit, a pártonkívüliek ötleteit. A korábbi gyakorlattal szakítva ugyanis egyre inkább arra törekszünk, hogy a fontosabb kérdések eldöntését lehetőleg minél szélesebb körű vita, eszmecsere előzze meg. Az átalakuló, politizáló tevékenységet javítani, erősíteni szándékozó MSZMP számára rendkívül fontos, hogy a politikai döntések előkészítésében :a párttagok és a pártonkívüliek véleményére alapozzon, ■ közmegegyezést teremtsen. Most kát konkrét kérdést tartunk napirenden. Az alapszervezetekben a párt választási rendszeréről, valamint a munkahelyi és a lakóterüleván, pénzügyi igazgatóhelyettese dr. Viszoky Gábor. Kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes dr. Molnár László, akinek igazgatóhelyettesét később nevezik ki. Műszaki-fejlesztési vezérigazgató-helyettes dr. Horogh Lajos, fejlesztési igazgatóhelyettese Sipos István. A nyílt sajtótájékoztatás jegyében Tóth Lajos bejelentette azt is, hogy a vezérigazgató helyetteseinek alapbére 35 ezer, azok igazgatóhelyetteseinek alapbére pedig 30 ezer forint. Kérdésre válaszolva elmondta: saját alapbérét 45 ezer forintban határozták meg. Az alapbérekre jönnek — a célkitűzések teljesülése esetén — a prémiumok. Végül szólt arról, hogy a tröszt szakmai irányító létszáma ti alapszervezetek tevékenységéről folytatnak vitát. Olyan jellegű és horderejű kezdeményezésekről van tehát szó, hogy a megyei pántbizottság feltétlenül indokoltnak tartotta a széles körű tájékozódást. Hasznosnak ítéltük meg, hogy az említett kérdésekről bárki közvetlenül elmondja a véleményét, mellőzve minden szervezeti és egyéb kötöttséget. — Ez volt a szándék. Hogyan reagált az elképzelésekre a megye lakossága? — A hívásokat rögzítő kazettával bizonyíthatjuk, hogy kezdeményezésünk egyértelműen jó fogadtatásra talált. A két pap alatt több tucat telefonhívást rögzítettünk. Általában őszinte, jó szándékú véleményeket tartalmaz a kazetta, ugyanakkor szerepel rajtuk több vélemény, amely jelenlegi helyzetünket, feszült állapotainkat tükrözi és elkeseredett hangokat is hallhatunk. Volt, aki egyetlen lakonikus mondatban fejezte ki véleményét, de akadt olyan telefonáló is, aki ötször hívott bennünket. Sokan fogalmazták meg a párton belüli választások további demokratizálásának igényét, többen elmondták véleményüket, amely szerint .a vezető testületekben nagyobb szerepet és lehetőséget kell kapniuk a közvetlen termelésben dolgozóknak is. A telefonálók egy része úgy ítélte meg. hogy mostanában rendkívül fontos a vezetők és a vezető testületek érintkezése a mindennapi valósággal. Természetesen jó néhányan a v.iita25—28 fő, az adminisztratív és igazgatási létszám pedig 18—20 fő. Kijelentette, hogy a tröszti vezetés a tagvállalatok dolgaiba mindaddig nem kíván beleavatkozni, amíg erre nincs szükség, vagyis: teljes önállóságot élveznek. De hogy a beindulás nem zökkenőmentes, azt jól bizonyítja a tröszt elhelyezése körüli hercehurca. Megtudtuk ugyanis, hogy ; tröszti szervezetnek csak egyik fele marad az LKM vendégházában, másik fele a tervezőirodába megy, egyebek között a Diósgyőri Munkás szerkesztőségének helyére. S hogy kollégáink hová kerülnek, azt még a felelős szerkesztő sem tudta megmondani a tájékoztatón . .. Ny. I. anyagokhoz igazodva konkrét és mindenképpen figyelemre méltó észrevételeket tettek. — Kik emelték föl a fele- font? — A telefonálók többsége borsodi, ugyanakkor Egerből is érki /.ett hozzánk vélemény. A név és a pontos lakcím megjelölése csak a telefonálók egy részére volt jellemző. Az arányokat tekintve a telefonálók között a nagyüzemi munkások és az idősebb, nyugdíjas korosztály tagjai voltak a legaktívabbak. A nyugdíjasok beszéltek az áremelkedésekről, megélhetési gondjaikról ás. — Mi lesz a javaslatok sorsa? — Minden egyes javaslatot és észrevételt — amelyeket ezúton is megköszönünk — fontosnak tartunk, és munkánkban hasznosítjuk. A viták tapasztalatainak összegzésekor a telefonokat a vélemények egyik forrásaként vesszük számba, s továbbítjuk azokat a Központi Bizottságnak its. — Mennyiben válik ez a kezdeményezés a mindennapok gyakorlatává? — Az akció politikai haszna elvitathatatlan. Ezért más alkalmakkor is élünk vele, mint a közvélemény megismerésének lehetséges eszközével. A politikai .munka nyitottságára, nyilvánosságának megteremtésére komolyan törekszünk. E felfogás jegyében tervezzük, hogy a megye lakosságét érintő kérdések tárgyalásakor nyilvánossá tesszük testületi üléseinket. U. J. „Gondolkodjunk együtt!” Az aggteleki szennyvíztisztító, az egyike a legkorszerűbbeknek Tiszta (elegendő) vizet a pohárba Ahhoz, hogy a címben leírtaknak eleget tehessenek a vízmüvek, bizony naponta meg kell küzdeniük a természeti erőkkel, s a technika ördögével. Mert nem egyszerű feladat naponta átlagban 70 ezer köbméter vizet szolgáltatni megyénk 135 településének, még akkor sem, ha ezért 1600 munkáskéz tevékenykedik. Mielőtt azonban a napi feladatokról beszélgettünk Báthari Gáborral, a Bot- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Virmüvek igazgatójával, egy ki; visszatekintést adott a múltról is. valy, de vannak rosszul fizetett munkahelyek is, ahová nehéz embert találni.- A fejlesztésekkel, s azzal, hogy egyre több községet vonnak be a vezetékes rendszerbe, együtt kellene járnia a csatornázásnak is, hogy ne fertőzzük tovább a talaj alatti vízrétegeket. Mit mondhat ezzel kapcsolatban? — Vállalatunk 1987-ben volt 80 éves, ami onnan datálódik, hogy 1907-ben indult meg a vezetékes vízszolgáltatás Sátoraljaújhelyen. Egyébként az a kutunk ma is üzemel még. Két évvel később követte Tokaj és Űzd. Akkor ez a fejlettség az országban az első harmadba tartozott, hiszen az újhelyi volt a 11. vízmű az országban. A vállalat 1951- ben alakult, s mára jutott el oda, hogy 11 várost és 125 községet lát el jó minőségű ivóvízzel, ez több, mint félmillió lakost és évi 26,7 millió köbméter vizet jelent. Ebből 16 millió köbmétert fogyaszt el a lakosság és a többit az üzemek. — Lesz-e valamilyen előrelépés abban, hogy kevesebb községben legyen egészségtelen, nitrátos a víz? Ez hosszá évek óta krónikus gond a megyében, melyen tudjuk, csak a vezetékes vízellátás segíthet. — Központi irányítással már 1960-tól folyik a községek vízellátásának megoldása. Sajnos, vízkészletekből megyénk nincs túl jó helyen. A talajközeli vizek elnitrá- tosodtak, ezért 124 faluba szállítjuk a csecsemőknek és a kismamáknak a tasakos, egészséges ivóvizet. A mélyebb rétegekben 80—100 méteren van egészséges ivóvíz, ez viszont vas-mangá- nos. A víztisztítás költséges és bonyolult művelet. Ezért alakultak ki a kis regionális térségek, ahonnan több község kapja a vizet. Ennek csak a felét termeljük mi, a felét vásároljuk az ÉRV- től. — Voltak olyan neuralgikus pontjai megyénknek, mint Szikszó, Hollóháza. Az elmúlt esztendőkben szinte mindennapi híradásainkban szerepelt, hogy vízkorlátozást vezettek be ezeken a településeken. Lesz-e az idén megoldás erre a gondra? — Igen, most már elmondhatjuk, hogy megoldódnak ezek a gondok, méghozzá úgy, hogy Szikszóra távvezetéken szállítjuk Ongán keresztüli a vizet, mert a fúrások eredménytelennek bizonyultak, s kutat ide nem építhetünk. Hollóháza pedig Kékedről kapja majd a vizet, így eltűnik a községből a lajtkocsi.- Tavaly, a mezőkövesdi Zsóri-fürdőben az a hír járta, hogy elszökött a gáz, nem lesz többé termálvíz. Márpedig akkor feleslegesen építették oda a kórházat, s feleslegessé válna a mostani hatalmas beruházás, a fedett medence építése. — Megnyugtathatjuk a kedélyeket, mert ebben az évben új termálkút kezdi meg ontani a vizet, amelyet most fúrtunk, s percenként 2000 liter áramlik a medencékbe 970 méter mélyről. A fedett medencét a kivitelező vállalat április 30-ra ígérte, s azután elkezdődhet a jelenlegi fedett felújítása. Egyébként a hat fürdőnkben tavaly 1 millió 69 ezer ember fordult meg, s a Zsó- rin kívül a bogácsi volt a legközkedveltebb. — Mondana valami konkrétumot a vizdíjemeléssel kapcsolatban? S kérném, térjen ki arra is, hogy mennyire jár ezzel jól a vállalat, s mekkora összeg marad ebből itt? — Március 1-től számíthatunk jelentős áremelésre, de a lakossági árak még előttünk sem ismeretesek. A többletforintakból nem marad a vállalatnál, hiszen ez csak a dotáció csökkentését fedezi, illetve annak csak egy részét. A mi gazdálkodásunk is egyre nehezebb, mert eddig a társadalombiztosítási járulékra kedvezményt kaptunk, s ezt most 43 százalékra emelték. A nyereségadót elengedték ugyan, de ez nem fedezi ezt a költséget. Az évi árbevételünk egyébként 840—850 millió forint, s ebből 200 milliót a kivitelezéssel keresünk. Az átlagbérszínvonalunk 104 ezer forint volt ta— Jelenleg 2J településen van szennyvíztisztítás. Igaza van, a csatornázás nem maradhat el a fejlesztésektől, de a szennyvíztársulásokba egyre nehezebben lép a lakosság, mert drága, s még ha 10 év alatt kell visszafizetni is, a mai életszínvonal mellett megterhelő a családokra a hozzájárulás. A szennyvíztisztító kapacitásunk Sárospatak kivételével elegendő — itt reméljük, a tanács bővíti a lehetőségeket — az egész megyében. A kazincbarcikai korszerű, s a sátoraljaújhelyi rekonstrukciója az idén befejeződik. A szennyvíziszap kezelése a ma ismert legkorszerűbb technológiával történik. A felszabaduló biogázt a telep működtetésére használjuk. Gondok vannak a keletkezett iszapok elhelyezésével, de Barcikáról a borsodsziráki termelőszövetkezet elszállítja, s a szerves trágyához keveri, amit mindenkinek jó szívvel ajánlhatunk. Ügy tudom, ez a keverék a szőlőkultúra ápolásához jó a leginkább, s ebből megyénk meglehetősen gazdag.- Igaz-e a hír, hogy az áremelés után minden lakásba egyéni vízórákat szerelnek fel, hogy takarékos, ságra kényszerítsék a lakókat? — A magánházakban van vízóra, ott mindenki a f - gyasztás után fizet. A lakótelepi lakásokban nem lehet megoldani, hiszen a rendszer nem teszi lehetővé ezt. így aztán itt nem nagyon lehet megakadályozni egyesek pazarlását. Azon viszont valóban gondolkodnak, hogy aki locsolásra, vagy a műhelyébe használja a vizet, az a drágább közületit fizesse egy külön vízmérőóra alapján, de ezek a tervek még csak elméletben vannak meg. Azt tanácsolhatom mindenkinek, hogy még az áremelés előtt vizsgáltassa meg szakemberrel a vízóra utáni teljes rendszert, hogy a csöpögéseket. vízfolyásokai megszüntethessék. A mi szakembereink ebben partnerek, s ha igényli a lakosság, rendelkezésre állnak. Orosz B. Erika
