Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. február 23., csütörtök Közlemény a MSZMP Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ÍZ A Központi Bizottság támogatja, hogy az al­kotmány a maguk teljességé­ben rögzítse a nemzeti jelké­peket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyárország tradi­cionális nemzeti jelképein alapuljon. ve még ebben a fél évben kialakítja és .meghirdeti a pánt agrárpolitikáját. II. A Központi Bizottság meg­vitatta az agrárpolitika meg­újításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította : | Az MSZMP eddig folytatott agrárpoliti­kája — amelynek alapjait, az 1957. évi agrár tézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folya­matosan és rugalmasan iga­zodott a változó körülmé­nyekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, előse­gítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, va­lamint a mezőgazdasági kis­termelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élel­miszeriparé pedig a három­szorosára emelkedett. Az or­szágban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmi­szerek egyharmadát expor­táljuk. Ez az agrárpolitika kor­szakos változást hozott a parasztság és a magyar vi­dék életében, de eredményei­nek egész lakosságunk is haszonélvezője. O A nemzetközi gazda- ■ sági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedé­sei, gazdaságúink súlyos gondjai és az ezekből is adó­dó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági re­formfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlan­ná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fon­tosnak ítéli, hogy az élelmi­szer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló sze­repét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a pi­ac válik árfogó koordináló erővé; — elengedhetetlen a ha­zai élelmiszer-ellátás szín­vonalának további javítása és az exportpozíciók erősítésé; — a termellés minden te­rületén érvényesüljön a mi-- nőségi szemlélet, .javuljon a hatékonyság és a jövedelem­termelő-képesség ; — az agrárágazat tovább­ra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak né­pességének megtartásához. '— fordítson nagy gondot a természeti és emberi kör­nyezet megóvására, ápolá­sára. O A párt megújuló ag- rárpolitikája a szek­torsemlegesség következetes érvényesítéséből, az- élelmi­szer-termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosí­tásából indul ki. Ezért szük­ségesnek tartja a vegyes tu­lajdonú formák gazdagítását, és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremté­sét. Az agrárágazat illeszked­jen be az egész gazdasági szabályozás általános rend­szerébe, ugyanakkor érvé­nyesüljenek az ágazat sajá­tosságai is. 4 A Központi Bizottság “ úgy döntött, hogy a vitia alapján elkészült állás­foglalás-tervezetét nyilvános­ságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igény­li a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe vé­III. 1 A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos párt­értekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politi­kai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó, új munkastí­lust, amelynek jellemzője a teljés nyíltság, az új, de­mokratikus formák, megol­dások keresése. Äz elfoga­dott dokumentumok össz­hangban vannak az orszá­gos pártértekezlet állásfogla- ilásával, és megfelelő alapul szolgálnak .a további mun­kához. A tapasztalaton: azt mutat­ják, hogy az eddigi pártér­tekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimun­kálását. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a pártérte­kezletek nyomán lényegesen megváltozott' a vezető testü­letek összetétele, kialakuló­ban vannak a szükségessé vált politikai változások , személyi feltételei. A szemé­lyi változások, a nyilvános­ság és a demokrácia növel­te a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb fel­tételeket teremtett a moz­galmi munkához. 2 A pártfórumok ta- ■ pasztalatai is megerő­sítik a Központi Bizottság­nak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és po­litikai életünk alapvető kér­déseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kiala­kítását. A Központi Bizottság kö­vetkező ülésein folyamato­san napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével ösz- szefüggő teendőikéit, így töb­bek között: a párton belü­li kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesíté­sének elvi és gyakorlati kér­déseit; a párton belüli vá­lasztások új rendjét; a mun­kahelyi és a • lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésé­nek korszerűsítésére vonat­kozó javaslatokat. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükséges­ségének mérlegelése és elő­készítése élénk politizálást váltott ki .a párttagok kö­zött. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhú­zódó viták könnyen előidéz­hetik a pártmozgalom befe- léfordulását egy olyan idő­szakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadal­mi folyamatokban való ák- tív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyék az országos pártértakezlet ál­lásfoglalásából adódó fel­adatokkal kívánnak foglal­kozni, április 30-áiig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. <8 Az utóbbi időszakban ■■ jelentősen nőtt a Köz­ponti Bizottsághoz, mint tes­tülethez írott leveleik száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznák a párt egészének működésével, a vezető testületek munká­jával, valamint a pártveze­tők és tisztségviselők köz- szereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a le­velek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figye­lembe vehessék. <2 A Központi Bizottság módosította a szerve­zeti szabályzatnak a tagfel­vétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszerve­zetek szuverenitását, és el­törölte az irányító pártbi­zottságok tagfelvételt jóvá­hagyó jogkörét. A párttag­ság kelte a felvételről hatá­rozó' taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvéte­létől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnán felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fi­zeti. Ülést tartott a Minisztertanács v. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: — Klenovies Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bi­zottságának nyugdíjba vonu­ló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mel­lett, . saját kérésükre — fel­mentette központi bizottsá­gi tagságuk alól. — A testület tudomásul vette Stadinger István beje­lentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől el­nöki tisztségéből való fel­mentését. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Még tartott a Miniszter- tanács szerdai ülése, ami­kor Marosán György kor­mányszóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képvise­lőit a tanácskozáson elhang­zottakról. Bevezető nyilatkozatában Marosán György kiemelte: a Minisztertanács meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Németh Miklós mi­niszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyval, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott ha­tármenti munkatalálkozójá­ról. A kormány ezt követően ’tárgyalt a gazdaságilag el­maradott térségek helyzeté­ről és a fejlesztésükkel ósz- szefüggő feladatokról. Az eddigi munkákról az Orszá­gos Tervhivatal és a. Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság képviselői számol­tak be. A Minisztertanács úgy' döntött, hogy a terület- és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelen­tést az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba il­lesztve — új területfejlesz­tési stratégiát és programot felvázolva —, 1990-ben in­dokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szük­ségesnek tartja, hogy az ag­rárpolitika megújításával összehangolva, egy új falu­fejlesztési programot is fo­galmazzanak meg. A kormány a katonai szol­gálat jelenlegi rendszerének megváltoztatásával összefüg­gésben javasolja a honvé­delmi törvény és a Büntető Törvénykönyv módosítását. Ennek értelmében a fegyve­res szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére- lehetővé tett fegyver nélkü­li katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a polgá­ri szolgálat intézményét is. A belügyminiszter tájé­koztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámo­lójáról. Az ülésen hangsú­lyozták, hogy a menekültek ' ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhang­ja is' számottevő. Bár a kor­mány politikáját illetően a közvéleményben megosztott­ság is tapasztalható, a la­kosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata alapján • a kormány indo­koltnak tartotta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság csatla­kozzék a menekültek befoga­dására vonatkozó genfi egyezményhez, és az ehhez csatolt New York-,i jegyző­könyvhöz. A megyében nem, Miskolcon súlynsbodott a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) ma 15,2 százalékkal csök­kent. A fent idézett adatok a rendőr-főkapitányság írá­sos beszámolójában szere­peltek, melyet dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, megyénk főkapitánya szóban is kiegészített. Elmondta, hogy az elmúlt évben a rendőri munkát bonyolult, gyakran áttekinthetetlen vi­szonyok között kellett vé­gezniük. Elemezte a főkapi­tányság vezetői munkáját, majd szólt az állambizton­sági feladatokról. Kiemelke­dő munkát végzett az el­múlt évben a mezőkövesdi, s kazincbarcikai, az encsi és a sárospataki kapitányság. Legnehezebb helyzetben a miskolci kapitányság volt, egyébként itt 12 százalékkal emelkedett a bűncselekmé­nyek száma, ez 700-zal több, mint az előző évben. Ka­zincbarcikán 15 és Ózdon 16 százalékkal emelkedett ez a szám. Csökkent viszont Sátoral­jaújhelyen 40, Bncsen 18, Sárospatakon és Mezőköves­den 9—10 százalékkal a bűn­cselekmény. A megye rendőri szerve­zeteinek minőségi bűnüldöző tevékenységét jónak kell ér­tékelni, mert a felderítési eredményesség 60 százalék, amellyel negyedik helyet foglalunk el az országban. Dr.’ Kalo József rendőr ezredes, a miskolci kapi­tányság vezetője azt emelte ki, hogy elsőrendű feladat a megelőzés lenne, de úgy tű­nik, ebben a rendőnség ma­gára maradt. Hiányzik a családi nevelés, az óvoda az iskola nevelő hatása is el­marad. Átfogó bűnmegelőzé­si terv kellene, amelyet már 10 éve csak ígérgetnek. Muraközi Gábor alezredes, a Debreceni Katonai Ügyész­ség vezető-helyettese, abból a szempontból értékelte az elmúlt évet, hogy a rendőrök fegyelmi helyzete hogyan alakult. Elmondta, csökkent a feljelentések száma a rendőri intézkedések ellen. Szerinte az intézkedések kul­turáltabban zajlanak mint eddig. Még mindig gondot okoz a hivatali hatalommal való visszaélés, igaz ez is egyre kevesebb. Juhász Péter, a megyei pártbizottság .titkára áttekin­tést adott megyénk gazda­sági, politikaii, foglalkozta­tási helyzetéről, s az ebből adódó feladatokról. Harangozó Szilveszter rendőr altábornagy, minisz­terhelyettes elmondta, hogy a Belügyminisztérium egyet­ért az elmúlt évi munka ér­tékelésével, alaposnak, helyt­állónak tartja azt. A pa­rancsnokok kötelessége ’ vi­szont az is, hogy foglalkoz­zanak az állomány minden apró dolgával, mert csak ak­kor számíthatnak biztonság­gal a beosztottakra. A poli­tikai jellegű eseményék nö­vekednek, s ezek türelmes, kulturált intézkedést kíván­nak az állománytól, amely­re fel kell készíteni a köz­területen szolgálatot telje­sítőket is. Több hozzászóló hangoz­tatta, hogy egységnek kell lennie az állományban, és a vezetésben, mert a sok helyen korszerűtlen technika, nehéz, kedvezőtlen feltételek között dolgozók munkájában ez nyújt a leginkább segítséget a napi feladatok ellátásában. (obe) A Minisztertanács elfogad­ta az igazságügyi szervekről benyújtott jelentéseket. Egyetért azzal, hogy javíta­ni szükséges a bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és az ügyészségek, valamint a Leg­főbb Ügyészség munkájának személyi és anyagi feltéte­leit. A környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter java­solta a kormánynak — s az indítványt. a testület elfo­gadta —, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget ’ lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj- emelést nem lépteti hatály­ba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takaré­kos felhasználásának felté­teleit mielőbb meg kell te­remteni. A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szól­va Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter .kifejtette: a kormány elfogadta a pol­gári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi mi­nisztériumi és igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet április­ban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai es­kü letételéig kérhetik sze­mélyesen, vagy írásban a polgári szolgálat engedélye­zését. A kérelmet egy, a hadkiegészítő parancsnokság és a megyei, illetve fővá­rosi tanács által kialakított bizottság bírálja felül, s a döntéssel szemben .fellebbe­zési lehetőség van. Először a honvédelmi miniszterhez, majd a bírósághoz lehet jog­orvoslattal fordulni. A kor­mány a polgári szolgálat időtartamát illetően két vál­tozatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint 36, a másik szerint pedig 30 hó­napi szolgálatot kellene egy­folytában teljesíteni. A par­lament dönt arról, hogy el­fogadja-e a két variáns va­lamelyikét, vagy pedig egy harmadik változat mellett teszi le a voksát. Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is, hogy mi tör­ténik azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a kato­nai bíróságok által elítélt személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket, vagy fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a büntetésvégrehajtási intézetekben, s a hónap vé­géig számuk körülbelül tíz­zel fog csökkenni a feltételes szabadlábra helyezések foly­tán. Az igazságügy-miniszter­nek joga van arra, hogy ha­tározatlan ideig félbeszakít­sa ezeket -a büntetéseket és július elsejével — ha a par­lament elfogadja a polgári szolgálatról szóló törvényt — az elítéltek kegyelemben ré­szesülnek, vagyis semmilyen formában nem kell .már vál­lalniuk további szolgálatot. A szabadságvesztés bünteté­sek félbeszakítása március elsejével történik meg. A katonai bíróság előtt folyó eljárás vádlottjaként szerep­lő egyének eljárási kegye­lemben részesülnek ak­kor, ha szeptember 30-ig vállalják a katonai, illetve a polgári szolgálat valame­lyikét. A honvédelmi tör­vényben rögzített kedvez­ményeket — például azt, hogy 3 gyermek eltartójának nem kell bevonulnia — a polgári szolgálatra is alkal­mazni fogja a Honvédelmi Minisztérium. Az igazságügy-miniszter hozzátette, hogy a törvény- módosításban az egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának teljesítéséről is rendelkeznek majd. A jövő­ben rendszerint az egyetemi, főiskolai tanulmányok befe­jezése. után kezdik meg ezek a fiatalok katonai szolgála­tukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul. Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer hasz­nálatát szabályozó, minisz­tertanácsi rendelet módosí­tásáról. Hangsúlyozta: cél­szerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kos- suth-címer — használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felül­vizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kor­mány felhatalmazása alap­ján a parlament a legköze­lebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbízott bi­zottságok átvizsgálják azok­nak a pereknek a peranya­gait, periratait, amelyekben nagy valószínűséggel kon­cepciós elemek találhatók. A vizsgálatok az 1945-től 1962- ig lefolytatott eljárások ira­taira terjednek ki. A tájékoztató után a je­lenlévő újságírók számos •kérdést tettek fel a szóvi­vőnek, illetve az igazságügy- miniszternek. A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: „az Igaz­ságügyi Minisztérium azt ja­vasolja, hogy , a hozzátarto­zók által kívánt dátum le­gyen Nagy Imre és társai temetésének időpontjá. A végső döntés- nem az Igaz­ságügyi Minisztérium kezé­ben van” — hangzott a vá­lasz. A Népszava kérdése nyo­mán Kulcsár Kálmán el­mondta, hogy azok a 'szol­gálatmegtagadók, akik most várhatóan kegyelemben ré­szesülnek egyúttal büntetlen előéletűek lesznek. Akiket korábban elítéltek, és latöl- tötték a büntetésük bizonyos hányadát, azok már mente­sültek a büntetett előélet­hez fűződő hátrányok alól. Amennyiben ez nem történt meg, az Igazságügyi Minisz­térium ezzel kapcsolatban intézkedik. A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilat­kozatra, miszerint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadhatónak tartja az al­ternatív szervezetek javasla­tát: november 7-e ne legyen munkaszüneti ünnep. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: „kikérték-e a magyar mun­kásosztály véleményét er­ről a döntésről?” Marosán György leszögezte: a Minisz­tertanács valóban úgy dön­tött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszü­neti nappal járó ünnep. Hoz­zátette: ismeretei szerint a környező szocialista országok többségében sem munkaszü­neti nap november 7-e. A Veszprém Megyei Nap­ló munkatársa arról érdek­lődött: ;nem tekinthető-e ked­vezőtlen előjelnek a „kor­mányzópárt” és az alternatív szervezetek várható tárgya­lásainak'előestéjén, hogy az alternatív szervezetek eluta­sították a Hazafias Népfront javaslatát március 15-e kö­zös megünneplésére, s egy 12 pontos kiáltványt fogalmaz­tak meg. A kormányszóvivő állás­foglalása: minden szervezet­nek, pártnak és mozgalom- ,nak szuverén joga, hogy el­döntse, milyen körülmények között kíván megemlékezni március 15-éről. A közös ünneplés kedvezően hatna a kialakuló közmegegyezésre, ugyanakkor az alternatív szervezetek tartózkodása nem jelenti eleve gátját a valóban esedékes megbeszé­léseknek, amelyekre az igényt — mint köztudomású — az MSZMP már korábban be­jelentette. A víz- és csatornadíjak emelésének elhalasztásával kapcsolatban a Képes 7 ar­ról érdeklődött, milyen for­rásokból pótolja a költségve­tés a kieső összeget. Megkér­dezte az újságíró azt is, ér- tékelte-e a kormány a sztrájktörvény tervezetét. Az első kérdésre rövid vá­laszt adott a szóvivő: a ki­eső bevételek pótlásának le­hetőségét még vizsgálják az illetékesek. A sztrájktörvény tervezetéről külön nem esett szó a Minisztertanács ülésén, viszont a kormány feltétle­nül szükségesnek tartja e jogszabály megalkotását, ugyanakkor kész megfontol- • ni az eddig felvetett külön­féle javaslatokat is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents