Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
1989. február 22., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Létezik-e szocialista piac? . A szocialista piacgazdaság kifejezéstől sokan idegenkednek. Egyesek azért, mert szerintük egy .gazdaság vagy szocialista, vagy piacgazdaság, s bármennyire is állítják, a kettő együtt nem működik. Vagy a szocialista szabályozás hat, vagy a piac. Mások azért idegenkednek, mert attól félnek, hogy mi a múlt századvégi szabadversenyes kapitalizmus módszereit kívánjuk átvenni, amely már reges-régem elavult és egy már önmagától kimúlt rendszer átvétele semmiképpen sem erősítheti a mi gazdaságunkat. A piac és a szabályozás kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a modern kapitalizmusban sem létezik teljesen szabályozatlan piac. S itt nemcsak arról van szó, hogy Svédországban például szándékosan államilag beavatkozva, értékük fölött árusítják a szeszt, a cigarettát és értékük alatt például a kultúrát. Hanem arról, hogy minden állam tanult a kapitalizmus spontán fejlődésének zavaraiból, például az 1929-es nagy gazdasági válságból — és megpróbálja a piac utólagosan szabályozó, ezért néha óriási károkat is okozó hatásait bizonyos előrelátással megelőzni. Ezért, ha az állami gazdasági szervek úgy látják, hogy túlságosan nagy a fejlesztési készség a gazdaságban, akkor emelik a kamatlábat, a hitelek kamatát, s ezzel mérsékelik az építési-fejlesztési keresletet és megfordítva. Ha úgy látják, hogy a gazdaság fejlődése túl lassú, akkor csökkentik a bankkamatot, a vállalkozók olcsóbban jutnak pénzhez, s ez növeli a vállalkozói kedvet, élénkíti a gazdaság növekedését. Tehát nem a piacszabályozásban van a hiba, hanem a rossz szabályozásban, a. túlszabályozásban. A piac szerepének növelése, a többszektorú gazdaság kialakítása, a sokféle tulajdonforma együttélése, az egyéni vállalkozói kedv növelése, a kisvállalkozások segítése pedig semmiképpen sem jelenti a múlt századi szabadversenyes kapitalizmus rendszerének átvételét. Magyar- országon a helyes gazdasági mechanizmus szempontjából már korábban is átvettünk nagyon fontos, és régen idegennek tartott elemeket. Korszerűsítettük például a bankrendszert, bevezettük a csődeljárást, átalakítottuk az adórendszert. Ezek a fejlett ipari országok piacgazdaságában működő intézmények és ezeket adaptáltuk, vettük át, hogy a mi gazAz Észak-Magyarország február 20-i számában a külföldi jövedelmek adóztatásával kapcsolatos szabályokat ismertettük. Az írás utalt arra, hogy 1988-ban a külföldi jövedelmekét akkor is be kell vallani, ha azok adómentesek. Az időközben megjelent PM-állásfoglalás szerint, daságunk is piacgazdasággá váljék, abban a piac erői megfelelően tudjanak működni és hatni. S amikor a piacgazdasághoz szükséges intézményrendszerek megteremtéséről — például az értékpapírforgalomról, a tőzsdéről, a váltóról •*— vám szó, akkor ezen semmiképpen sem a régi tőzsde, vagy pénzügyi rendszer meghonosodása értendő. A cél tehát, a fejlett piacgazdaság, a modern piacgazdaság elérése, olyan körülmények között, amilyenek a világon eddig még sehol sem voltak. Hiszen sehol sem működik piac- gazdaság ott, ahol az állami, a szövetkezeti tulajdon az uralkodó. Gazdaságunk, intézmény- rendszerünk korszerűsítése szükséges azért, mert ma már mindenki előtt vitathatatlan, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi szerkezetével nem képes annyi jövedelmet létrehozni, amennyi elegendő lenne az 'ország adósságszolgálati kötelezettségének a teljesítéséhez, s ugyanakkor a társadalmi céljaink megvalósításához, a gazdaság számottevő növeléséhez. Az említett célok eléréséhez az egész gazdaság működési mechanizmusának megváltozása szükséges. Olyan egységes koncepció megteremtése a cél, amely összefüggésbe és egymással összhangba is hozza a gazdasági teendőket. Ez a koncepció az, amelyet egyelőre — talán jobb híján, talán kissé pontatlanul — szocia-. lista piacgazdaságnak nevezünk. A jövő dönti el, hogy lehet-e és ha igen, akkor hogyan, a nálunk domináns állami tulajdont piaci viszonyok között is eredményesen, hatékonyan működtetni. Mert nyilván erről és nem reprivatizálásról van szó, amikor a többszektorú gazdaság megteremtése a cél. Egy kicsit számolva ugyanis nehéz elképzelni, hogy rövid időn belül megszűnjön az állami tulajdon dominanciája hazánkban. A Tanácsi vezetők az enri érsekné Dr. Ladányi József, a B.-A.-Z. Megyei Tanács elnöke és Porkoláb Albert elnökhelyettes Komlósi Imre egyházügyi .titkár kíséretében február 20-án látogatást tettek Egerben, az érseki hivatalban. Dr. Seregély István egri érsek és munkatársai szívélyes eszamennyiben a magánszemély csupán azért kényszerülne adóbevallásra, mert külföldről 1988-ban adómentes jövedelemre tett szert, adóbevallást nem kell benyújtania. Ilyen adómentes jövedelemnek minősül például a külföldről kapott ajándék, autó, készpénzbefizetés BCnépgazdaság állóeszközeinek értéke ugyanis hozzávetőlegesen 3 ezer milliárd forint. A lakosság a számítások szerint, évente legfeljebb 10—15 milliárdot tudna fordítani állami tulajdonban lévő cégek, termelési eszközök megvásárlására. Ennek következtében egy évtized alatt sem lenne lehetséges az állami tulajdon 5 százalékánál többet átvinni az állami szektorból a magánszektorba. A jelen nagy kérdése tehát az, hogyan lehet az állami, szövetkezeti szektort anyagilag abban érdekeltté tenni, hogy azok ne csak rövid távú nyereségre, hanem hosszú távú vagyongyarapításra is törekedjenek, kényszerülj enek. Sokaknak ez az óhaj ismét ellentmondásnak tűnik, mert azt mondják: „világos, hogy a tőkés vállalkozó hosz- szú távra gondolkodik, mert azt szeretné, hogy az alapított cégéből az unokái is megéljenek. De hogyan lehet ez célja egy állami vállalat igazgatójának, akinek a fia nem az apja által vezetett vállalatból fog megélni?” Nem irreális óhaj ez? Valószínűleg nem. Hiszen ma már a kapitalizmusban sem a tulajdonosok, illetve az alapítók családtagjai vezetik a jelentős vállalatokat, hanem fizetett menedzserek, igazgatók, vezér- igazgatók, elnökök. Persze, nálunk sok mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megvalósuljon a vezetők hosszú távú érdekeltsége. Például engedni kell, hogy a vezetésre kiválasztódott személyek alkotni tudjanak, meg tudják valósítani gondolataikat. Érezzék munkájuk örömét és eredményességét. Valós eredményeik anyagi és erkölcsi dicsősége és a kudarcaik szégyene segíteni fog bennünket abban, hogy a vezetésre valóban alkalmasak kiválasztódjanak, és hasznosan dolgozhassanak, maguk és a társadalom javára. mecserén fogadták a borsodi vendégeket. Tárgyaltak a római katolikus egyház és a megye állami szerveinek , kapcsolatáról, aktuális egy- házipolitiíkai kérdésekről, va- lafnint az eddigi jó viszonyra épülő együttműködés soron következő feladatairól. számlára, a külföldről érkező nyugdíj. Ha tehát a magánszemélynek a főmunkaviszonyból származó olyan jövedelme mellett, amellyel szemben költséget nem kíván elszámolni, csak külföldi adómentes jövedelme van, adóbevallást nem kell benyújtania, helyette nyilatkozatot adhat a munkáltatónak adóelszámolásra. (Folytatás az 1. oldalról) Bertók András beszámolója a mérleg szerinti eredményről is szólt, ezek szerint 19,3 millió forint volt a tavalyi eredményük. És mindezt 580 fővel érték el — csökkenő létszámmal, miközben még a szövetkezeten belüli átcsoportosítással is élni kellett (csiszolóüzém, szárvasmariha-tenyésztés, lakatosüzem dolgozói körében). Egyébként a szövetkezet pénzügyi és hitelgazdálkodása kiegyensúlyozott volt, létszámcsökkentéssel nem számolnak a jövőben sem. És érdekes, hogy a stabil szerkezetben a váltó is működik, amit sokat szidtak más helyeken, it.t 37 millió forintban fogadták eV. Jóleső érzés, hogy a termőföldet Matyóföldön a legfontosabb termelési tényezőként kezelik. Megvan rá a jó okuk, mert a szövetkezet jövedelmének 50—70 százaléka a földből realizálódik. Bár sok évben veszteséges volt a föld művelése, a múlt év jó munkáját bőkezűen hálálta meg az áldott föld, a tervezetten felül 17 millió forint többleteredmény realizálódott a szövetkezetben. Az állattenyésztés nagy részét felszámolták, csupán a baromfitenyésztés maradt meg, tavalyi eredménye 8 millió forint volt. A fenntartó és segédüzemek a tervezett szinten tartották költségeikét. Nem feledkeztek el a háztáji tevékenység segítéséről sem. Ez a feladat -segíti a kiegészítő jövedelem szerzéséi, mivel a jelenlegi szabályozók is erre serkentik a szövetkezet dolgozóit. Ugyancsak a hétvégén adtak számot az éves munkákról Hernádnémetiben a Her- nádvölgye Mgtsz-ben, ahol Zsuga József, elnök ismertette tagtársaival az eredményeket. Egy éve történt váltás a vezetésben, ami nem mutatkozott negatívan a tavalyi munkában. A növény- termesztés hozamai közül különösen a kukorica (545 hektáros területen átlagban 8,2 tonnát, az őszi búza 6,4 tonnát adott hektáronként, a cukorrépa pedig 43 tonnát.) Állatállományuk összességében több lett, hízómarhából az 546 darabos állomást 962re fejlesztették fel. A szarvasmairha-álilomány ösz- szesen négyszáz jószággal bővült. A baromfitertás tizenháromezer darabról hetven- kétezerre nőtt. Az éves termelésük értékesítési nyeresége nyolcvan- millió forint lett, tiszta nyereségük 38 millió forint volt tavaly. Egyetlen tízórás munkanapra átlagosan 340 forint jövedelem jutott. A szövetkezet 7402 hektáron gazdálkodik, de a szántó ebből „csak” 5520 hektár, amelyen 1146 tag dolgozott. Az alaptevékenységen belül a növénytermesztésben megváltoztatták a termelés szerkezetét (a kukoricaterületet csökkentették, bérbe adtak 130 hektárt, szárazborsó- és napraforgó-termesztést iktattak be a vetéstervbe). Betakarítási munkájuk során 18 ezer tonna termést szállítottak be magtárakba. Zsuga József szerint a legeredményesebb ágazat volt a növénytermesztés, mely 23 millió forint nyereséget termelt. Az állattenyésztésben azonban gondok jelentkeztek, amelyek nem csupán helyiek (tápárak, felvásárlási árak problémái, baromfihizlalás gondjai). A melléküzemágak tevékenységére egyre jobban számít a szövetkezet (1988-ban tizennyolcmillió forint az eredmény). A háztáji és kisegítő gazdálkodást .egyre nagyobb súllyal segítik a szövetkezetben (hitelezések, kedvező kamattal). A pénzügyi helyzetről elég annyit leírni, ami a szövetkezet gazdálkodását döntően befolyásolja, hogy sok cég nem fizet időben, december 31-én a kintlevőségünk 30 millió forint volt. Hát ki tud így nyugodtan termelni? * A németiekkel szomszédos a taktaharkány.i Petőfi Mgtsz, ahol szintén hétvégén volt zárszámadó közgyűlés. A közgyűlés idején beszélgettünk Hajdú Istvánnal, a1 növénytermesztési főágazat vezetőjével, aki nem a számokról, hanem a mögöttük végzett munkákról, a szövetkezet gazdálkodását negatív irányba befolyásoló (országos) döntésekről szólt. Ilyen volt például a műtrágya-, növényvédő- szer-áremelés. Ezért kényszerből mésziszapot, mészkőport, mészkőlisatet használtak a talajsavanyodás, a műtrágya kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására. Érdekes, hogy 1984-ben ugyanannyi növényvédő szert használtak fel, mint 1988- ban (ugyanolyan vetésszerkezet mellett). Az éntülk kifizetett ár pedig megduplázódott a négy évvel ezelőttihez képest. A szakember elmondta, hogy a 4610 hektár szántóterületet négy év alatt le akarják meszezni, amire a megyében ritka példa akad, negyedét tavaly el is végzeték. Csak a többi mezőgazdasági üzem részére javasolható az az itt bevált gyakorlat, hogy a napraforgó-területüket soha nem műtrágyázzák, így kevesebb lehetőség adódik a gombabetegségeikre! Nem új, de sok vezető szakember számára ma is hihetetlen, itt a tápanyag-utánpótlást egy olyan módszerrel biztosítják, amelynek alapja az a vizsgálati mód (EUF), mely lényegesen csökkentené megyénk szövetkezeteinek műtrágya-felhasználását. (Erre egy példa: a napraforgó, borsó, tavaszi árpa alá műtrágyát egyszerűen nem kell adni — a vizsgálat szerint. Mégis napraforgóból 2.4 millió, borsóból 2,8 millió, tavaszi árpából 5,5 millió a nyereségük.) Az őszi búza majdnem nyolcmillió forint nyereséget hozott. Nem az átlagtermés bűvöletében élnek, hanem amit a termés a „konyhára” hoz. Eredményük mindezek mellett tizenkétmillió forint nyereség, amelyben a gépesítési ágazatnak is döntő része volt, holtidejüket bérmunkákkal hasznosították, ami más mezőgazdasági üzemek részére is ajánlható. Mint ahogy a most divatos „hasznosíthatatlan” földek erdősítése is, valamint az állattenyésztésben az az integrálódás, mely a környék szövetkezeteivel megteremti egy tejfeldolgozásban érdekelt kft. létrejöttét. Az.új termelési-szervezési formák, az állandó fejtörés, a jobbra, a hasznosabbra — úgy látszik kezd elterjedni szorongatott helyzetben, vagy jobb sorban élő parasztságunk körében egyaránt, (bekecsi) Mit kell tudni az adózásról? Az APEH közleménye G. Zs. Halkan és ritkán koppant a kalapács... Vendéglőkért vetélkedtek Ha kedd, akkor Otthon étterem, akkor versenytárgyalás. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat tegnap ismét az arénába szólította azokat a vállalkozó kedvű vendéglátósokat, akik nem kevés kockázat fejében, s némi haszon reményében éttermekre, presszókra, büfékre licitáltak. A rendezvényen mintegy százan vettek részt. A pályázatra előzetesen nevezők száma 14 volt, de egy jelentkező visszalépett, egyet pedig a cég, szak- képzettség hiányában elutasított, A MIVÉ 15 üzletét hirdetett meg, de a kalapács kevesebbszer koppant. Ma már nem olyan nagy bolt bérbe venni egy boltot... A Déryné utcai Déryné presszó két várományosa 7,6 millió Ft-ról indult. Pár perces csata után a cég jogásza kihirdethette, hogy az üzemeltető Heiszmann Jó- zsefné lesz, aki három esztendő alatt, havi részletekben 8 millió 444 ezer Ft-ot köteles fizetni a vendéglátónak. ’A Molnár csárda már az első körben új gazdára talált (950 ezer forint) Mátyás István személyében. Nem volt vita a nyékládházi büfé-fűszer- üzlet esetében sem. A népszerű nevén „Laposnak” titulált intézmény hároméves átalánydíja 2,4 millió forint. A Rácz Ádám utcai Tiszavirág vendéglő régi-új üzemeltetője csak önmagára licitálhatott volna: 3 millió 350 ezer forintért továbbra is ő maradt a gazda. A Vár vendéglő március elsejétől új üzemeltetőt jegyez Bay László személyében, aki erősen bízik abban, hogy az 1 millió 550 ezer forint átalánydíjon felül három év alatt keres annyit, hogy a közben felmerülő kiadásokon túl a család megélhetésére is jusson. A legolcsóbb a tapolcai tejbüfé volt. Balogh Istvánná bérli : 270 ezer forintért, A lillafüredi Alpesi büfét április elsejétől Bárány László működteti: 3 millió 325 ezer forint fejében. Végezetül csak annyit: a csanyiki Királyasztal büfé, a Klapka utcai Matyó étterem, a Sport vendéglő, a perecesi Bányász presszó pályázó hiányában továbbra is a vendéglátó vállalatot „boldogítja”. A tegnapi versenytárgyalás 23 percig tartott. A hoppon maradt pályázók — ahogy az már lenni szokott — a húszezer forintos bánatpénzt visszakapták. .. (brackó) November első felében „kifogylak” az ekék la .barázdából. Sok helyen most kell pótolni a szántást. Mérlegen megyénk II. évi termelése
