Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. február 16., csütörtök lotÉnykoncepció, sztrájktörvény Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (Folytatás az 1. oldalról) „vadsztrájkok” törjenek ki. Egyébként beszélhetünk figyelmeztető, valódi .és szolidaritási sztrájkról. Ez utóbbi szakmai jellegű, és nem azonos a politikai sztrájkkal. A szakszervezetek ragaszkodnak ah/hoz, hogy a közüzemi vállalatok dolgozói körében (köztisztaság, víz-, áramszolgáltatás stb.) korlátozni kell a sztrájkjogot. Az új alkotmány koncepciójának szövegét dr. So- mogyvári István, az Igazságügyi Minisztérium fő- munkatársa segítségével értelmezhették a képviselők. A több fordulóban a Ház elé kerülő tervezetet végül népszavazással fogadja majd el az ország. A képviselők decemberben döntenek a végleges szövegről. A koncepció lényege: a társadalom érdekének és. akaratának megfelelően, minden legyen az alaptörvényben, ami az alkotmányba való. A legfontosabb alapkérdések: mennyire legyen az alkotmány szocialista jellegű? (Egyáltalán mitől szocialista egy alkotmány?) Az alaptörvény jogi norma, a jogállamiság alapja. Biztosítania kell az alapvető emberi jogokat, és szabályoznia az államhatalmi szervek működését. Deklarálnia kell az ország társadalmi "rendjét, államformáját. (Folytatás az 1. oldalról) nem beszéltünk a városi pártbizottság irányítása alá tartozó pártbizottságokhoz érkezett több száz bejelentésről, javaslatról, kérelemről, panaszról. Hiszen csupán a III. sz. lakóterületi pártbizottság 467, vagy az I. sz. lakóterületi pártbizottság 355 ilyen üggyel foglalkozott. A vitában igen - sokféle megközelítésből értékelték a vb-tagok a hallottakat. Felvetődött például: akkor, amikor a politizáló pártról beszélünk, szükség van-e az ügyintéző párt jellegének további erősítésére? Magyarán: fel kell-e vállalnia a pártnak a párttagság (vagy éppen a nem párttagok) olyan ügyeinek intézését, amelyeket helyben, az illetékes hatóságoknak kell, vagy kellene megoldaniuk?! A válasz azonban korántsem egyszerű, hiszen szembe kell nézni a várható többpártrendszer működésének új körülményeivel, vagy például — mutatott rá Lajtos István a vitában — az alternatív szerveződések máris tapasztalható olyan szolgáltatásaival, hogy jogászcsoportokat működtetnek a lakosság ilyesfajta igényeinek kielégítésére. Elhangzott az is, hogy a panaszos a párt iránti bizalFÖlveti többek között a népszuverenitás (népfölség) elvét (minden hatalom birtokosa csak a nép). Szól az állam és társadalom kapcsolatáról, az önkormányzat, a jogegyenlőség elvéről. Meghatározza a gazdasági rend elveit (de a tulajdonviszonyokat nem fogalmazza meg). Szól az emberi és állampolgári jogokról és kötelességekről. Témája az Országgyűléssel kapcsolatos szabályozás (egy- vagy kétkamarás rendszer) változatairól, a mandátum elnyerésének módjairól (egyéni választókerület, ún. listás rendszer a pártok szerint, valamint a vegyes rendszer). Meghatározza á köztársasági elnöki intézmény jellegét, szól az alkotmánybíróságról, az állami számvevő- székről, a Minisztertanácsról. az országos hatáskörű szervekről, az igazságszolgáltatás rendszeréről, az ügyészségekről csakúgy, mint az ország címeréről. A legjellemzőbb példákat kiragadva is látható, hogy hatalmas, szerteágazó, sok témájú javaslat koncepciója kerül az Országgyűlés elé. Mivel a képviselők ezt a szövegtervezetet sem kapták még meg, csak néhány kérdést tettek fel az előadónak. De a végleges szöveg elfogadásáig majdnem egy esztendő áll rendelkezémát fejezi ki, amikor például a tanácsadó irodát keresi fel gondjaival. Ám ez a bizalom lehet veszélyes is, hiszen erősítheti azt a ma már mindenképpen elvetendő nimbuszt, hogy a párt „mindenható”. Rámutattak a vitázók arra is, hogy a bejelentéseket, felvetéseket nem puszta ügyként kell kezelni, mivel azok intézésével mintegy szolgálatot végez a párt. Lajtos István annak a véleményének adott kifejezést hozzászólásában, hogy a téma ma éppúgy foglalkoztatja a Központi Bizottságot, mint a többi megyei, városi és nagyobb pártbizottságot. Ezért fontos úgyszólván az egész párttagság számára a debreceni kezdeményezést ma már minden tekintetben felülmúló miskolci példa, amely kitűnő megvalósítása a vonatkozó 1982. évi politikai bizottsági határozatnak, valamint az 1986-os KB-irodai útmutatóban foglaltaknak. A testület a tájékoztatót azzal fogadta el, hogy a tanácsadó iroda munkáját most hozzá kell igazítani a jelen követelményeihez. Az eddigi munkáért pedig köszönetét fejezte ki az iroda vezetőinek és társadalmi munkásainak. Ny. I. (TERVEZET) 1 Pártunk történelmi je* • lentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az orsz'ág modernizálásában elért történelmi haladás ellenére, az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi- politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez* a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távla'tvesztás- hez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné. vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. O Az MSZMP 1988. má- jusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdaságitársadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP- től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával .— gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világ- gazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyestulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdorí meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. o A szocialista társada- lom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypárt- rendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot, és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratiiikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményei n ek megvá ltoz tatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. A A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredmányiként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni. de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és ■spontán „berobbanósá.ra”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok de- stahilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása,' anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hagy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5 Az MSZMP kinyilvá- ■ nítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az -együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti ösz- szefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, párttík. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik és amiben szükséges, politikái harcot folytat. o A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét .politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a nárt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssé! lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki 'kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegys'égét. Tovább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. 7 A politikai intézmény' ■ rendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség iís hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. sükre. (szatmári) Jói működik a tanácsadó iroda Ülést tartott a Szerencs Városi Pártbizottság Válasz az Új Márciusi Front felhívására Az MSZMP Szerencs Városi Bizottsága 1989. február 15-én ülést tartott. Török László első titkár előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP K.B 1989. február 10—11-i üléséről, valamint az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának 1989. február 13-i ülésén elhangzottakról. Ezt követően személyi ügyben döntött a testület. A városi pártbizottság titkárának — hármas jelöléssel — Nyitrai Tibort, a városi pártbizottság politikai munkatársát választották meg. 4 A Központi Bizottság '• üdvözli .az Új Márciusi Front „Az egypártrend- szertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja .azt az alap törekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZ(MP-.nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óda eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Üj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. o A pártértekezlet ál^ * lásfoglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai 'közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Űjabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes .konzultációik eredményéként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy- egy nagy jelentőségű kérdésben. O A Központi Bizottság álláspontja szerintisemmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni!.. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. A Az Új Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus éis szocialista jogállam kiépítését szolgálják. (MTI) Település-szövetséget alakítanak Újszerű kezdeményezés színhelye volt tegnap Miskolcon a Borsodterv épülete. Szakemberek — építészek, párt-, tanácsi és népfront tisztségviselők — jöttek ösz- sze, hogy előkészítsék a Csereháti Település-szövetség megalakítását. Az új egyesület célja az, hogy a térség településeinek korábbi aláfölérendeltségi viszonya helyett egy gyümölcsözőbb, mellérendeltségen alapuló kapcsolatrendszert építsenek ki. A leendő szövetség létrejötte szorosan kapcsolódik a megyei fejlesztési programhoz, céljairól az előkészítő bizottság rövidesen közleményt jelentet meg. Az MSZMP Központi Bizottsága .felkéri a párt tagjait és szervezeteit, ihogy vitassák meg az 1989. február 10—11-i ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalás- tervezetét, (MTI)
